Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Alagsor → Bájital-labor

Ahogy az Kendénél lenni szokott hirtelen döntés vezérelte, nem tervből cselekedett, csak összedobálta, mint rutinos utazó a holmijait a tágítóbűbájjal ellátott sporttáskájába és jött is el otthonról. Megtehette volna, hogy se szó, se beszéd dobbant, de akármekkora vita is volt mögöttük és bármennyire mérges volt a szüleire, még így is elköszönt otthon mindenkitől. Károly kivételével, de szimplán azért  mert nem volt a kúriában. Jobb is így. Még a birtok kapujában írni akart a haverjának, mégsem tette. Máson járt az esze és tudta, hogy elintéznivalója van, azon túl, hogy rohadtul érzi magán, ha a családja hatására miattuk még rajta marad egy stílus, amit időbe telik lerázni magáról. Hiába terrorizálják egymást a mágikus apposon, akkor is napokig kivárt a kastélyban, mire ma Móricnak átdobott egy velős, de ütős üzenetet, ami meghozta az eredményt.
A navine közös helységében még éppen elkapja a kisunikornist, elszövegelnek egy darabig, de Kende zsebe rezzen és egy apró mosollyal indul is a megbeszélt helyre. Nem a hoodie van, így kénytelen a farmerja zsebébe süllyeszteni kezeit, amíg a falnak dőlve kivár. A neszre lassan kapja oldalra pillantását, ahogy meglátja ezt az állatot. - Szevasz -  emelné koccra a kezét, de nagyon úgy tűnik, hogy be kell mennie a terembe. Röhögve ráncolja a homlokát. - Surranópályán vagy? Vagy téged is köröznek az aurorok? -  kérdez rá jókedvűen. Ennyi, Móric megjelent és a helyzet máris faszább. Elcsendesedik, szürkéskékje ragad meg a pergemeneken, csak hallgatja, hogy mit magyaráz neki, végül hosszasan bólint. Visszavigyorog a dudera. - Vágom -  nem nézegeti tüzetesebben a bájitalokat, nagyon jobban rá se csekkol a receptekre. - Mindig alá bukok - neveti el magát halkan. - Leszek a bizti boi, tesó -  még szép, hogy nem hagyja lógva. Amúgy se tenné, most meg még miatta jött vissza a kastélyba. Majd biztos hagyja szenvedni, mint disznót a jégen... Inkább feltűri a pulóvere ujját. - Előtte segítsek összeszedni a cuccokat? -  pillant a szekrényekre. Vágja, hogy Kánaán van, de ki tudja mennyi hülyeség kell a vicces bájitalokhoz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Alagsor → Bájital-labor

A plafon felé pillant, arcán széles mosollyal, hogy a haverja konkrétan köröztetné magát vele. Igaz, Kende nem saját magára gondolt, hanem Sztravinszkijra. A beszélgetésük és a látogatás még frissen benne van a tanácstalan hydromágusban, így aztán reflexből mondta ki a szavakat, nem is gondolván bele, hogy Móric okkal nem érthetné miről beszél. Pedig legutóbbi tudomásai szerint a legjobb haverja nem kereskedik finn édességgel. Csak betömi a szájába, mint valami hörcsög, vagy maradjunk a dude stílusban és legyen mókus. - Ha egyszer a sarkamban lesznek az aurorok majd beköplek - von vállat, hogy neki aztán úgy is jó. Ahogy a bizti boi offolása is. Így aztán csak elvan, skubizik, hogy mi a szituáció éppen, lustán emeli szürkéskékjét Móricra, meg a Kánanánjára, mielőtt lépne segíteni. Átveszi a papírt, gyorsan futja végig, főleg mert valahol a lista felénél abbahagyja az olvasást annyi szar van ráírva. - Csak ennyi? - nyomja meg a csakot, majd nevetgélve lép a szekrényhez találd meg Waldo-t játszani. Utolsó hat, bólint, vette. - Nyomjad, addig én megcsillogtatom milyen ügyes fiú vagyok - bólogat és a listáról az egyik dolgot már kezébe is veszi. Van ez az eőbb-utóbb dolog, hát… Kende inkább utóbb szedi össze mind a hat bizbaszt, de az utolsóval már lép is a Brokemonhoz lepakolni neki az asztalra. Ráérősen lépked az ajtóhoz, kihúzva magát lapul a háta a falnak, ahogy csak szemeivel sandít ki, de sehol egy árva lélek. Mégis ki unná annyira az életét, hogy itt kolbászoljon? Kende legyint, vissza csukja az ajtót és karbafont kézzel ácsorog ott, pár pillanatig csendben a haverját figyelve. - Kijutottam Európa ifire - böki ki viszonylag lassan a szavakat. - Helyette Bostonba kellett utaznom Károllyal. Balhé volt, azért jöttem korábban. - könnyebben beszél már róla, mint a Bagolyfalvi lakásban, ráadásul Móricnak mondja, csak mégis…. a legjobb haverja mit kezdhet az egésszel? Vagy mit mondhatna rá? - Jövőre durván kell szeretned és ostorral csapkodni, hogy újra összehozzam - mosolyodik el a másikra, hogy ne érezze, hogy feszkó lenne miközben kotyvasztja a trutymókat.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Alagsor → Bájital-labor

Nem spionkodna. Mert ha most megnézed, ha őt elkapják az aurorok kell, hogy a szárazon maradjon a másik, aki majd kihúzza a csávából, különben meg… különben meg mr.problémamegoldás megint azonnal vált fejben. - Haver, megszöknénk együtt a böriből! - vigyorogva kapja Móricra a fejét és nevet fel homokszín tincsei alól. Határozottan bólint, amint a királyi alfél helyett már a göndör tincsekkel áll felé a haverja fejjel. Mivel Móric belendül, Kende is átvált gyűjtögető életmódra. Bájitaltanon már megszokta, hogy a partnere töri magát, ő meg maximum a növényt a mozsárban, mert el kél az erős kar. Ki fejben izmos, ki amúgy, és jól is van ez így. De most komolyan, minek ide ennyi üvegcse, meg mütyüri? Legalább rendesen címkézik fel, ha már fel nem ismeri, olvasni tud mi a picsi sorakozik előtte és kapkodja magához, majd kerül minden az asztalra. Amint őrbe áll és a falat támasztva skubizik a dude felé, halvány mosoly kerül a fejére. Remélte lesznek haverjai a Bagolykőbe, ha megcsillogtatja mennyire jó arc tud lenni, de Kende azért mekkora partner in crime-ot talált már! Most már másodjára jött vissza miatta korábban. Legutóbb kirándulni mentek a chillbe, most valami gyanúsan illegális fába vágták a fejszét. Az mondjuk frankón nem lenne pálya mert a késsel is elég creep a Brokemon, ahogy a fejére fagyott vigyorral megáll Kende sztorija után. A kérdésre lassan mozog jobbra-balra a feje, míg ajkait szorítja össze és pöffent egyet végül. Jó lenne poénkodni. - Nem szívatlak ilyen olcsón - neveti el magát kínjában. A padlót pásztázza, onnan néz fel vissza Móricra, aprókat lépked a fal felé, így háta nem görnyed, a fal támassza és folytatja. Őszintén szólva meglepődik azon, ahogy a barátja reagál, majd megszólal és minden szavával ráerősít arra, hogy a navinés jó döntést hozott, amikor nem maradt otthon, hanem visszajött ide. Még a sellőfiúzásra sem vág fejeket, elmosolyodik. - Majd kiabálsz rám, hogy “Ide kagylózzá már, te bánat?” - mosolyog szélesebben, feje biccen oldalra és csak csendben elgondolkodik, hogy különben nem tudja keményebb lenne e vele az edzése, vagy szimplán vízbe fulladna a röhögéstől. Feje biccent végül oldalra. - Ja, én is sajnálom. Az egyetlen jó az egészben Kitti volt. Nem jött Bostonba, de na, vágod, otthon tudtam lógni vele - így is van. Annyira volt hasznos ez a hazalátogatás, mint a csokiüst. - De hallod, jövő héten eljöhetsz velem a fővárosba. Ott szurkolhatsz, ha ordibálnál egyet. Valami pénzes hosszúpályásra megyek - ennél többet mondjuk ő se jegyzett meg. Aprót nyit az ajtón és sandít ki, hogy azt visszahajtva nézzen Móricra. - Kutyulhatsz, tiszta a levegő - hagyja jóvá a folytatást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Alagsor → Bájital-labor

Tök furcsa az egész helyzet. Egyrészt örül, amiért elmondhatta Móricnak, mert nyilván jelent valamit. Amúgy meg túl friss még az a cincálás, amit nem is olyan régen Mihailal elkezdtek beszélgetés címszó alatt. Azóta megviseltebb, ami még számára is egyértelmű. Igazság szerint nem is ez a verseny vita áll a dolgok középpontjába. Éppen csak egy bizonytalan pillanatig vacillál, hogy meséljen-e Móricnak, de így is ideges a Brokemon, ráadásul nem sokat tudna tenni a srác. Már minden tőle telhetőt megtett: képes volt és visszapályázott a kastélyba kérdések nélkül, ami Kendén rengeteget dobott. Frankón úgy érzi a barátságukon is, ahogy a szünettel járó közös lógások itt. Ráadásul a dudi idéntől prefektus társ is, aminél gyönyörűbb lehetőség a közös flexelésre és faszkodásra példamutatásra nincs. Sokkal jobb a kastélyban lenni. Ezért is dönt inkább úgy, hogy nem feszkózik tovább a másiknak, akkor sem, ha megtehetné. De a haverja ismét vigyorog és mennyivel jobb így! Kendét furamód megnyugtatja. Széles mosolya marad az arcán, nem szól, csak bólint: vette. Lehet nem Móric a következő Phelps, de Kende csapná az uszonyt jelezni a viszonyt mert bakker lefogadja, hogy a dude képes lenne a medencébe tartani a navinés lusta valagát.
Előre nemlegesen rázza a fejét, majd bólogat komótosan. – Mindent tudok öcsém a nyári ottalvós bulijáról a már bánat tudja melyik kiscsajnál – röhög fel. – Meg valami fiúbandáról tele olyan „cukkancsbogár” fiúkkal, mint te – pislákol, majd ráz a fején hátha az információk elhagyják azt. Hagyja a másikat dolgozni tovább a random bájitalon, amúgy is felmerül benne ez a verseny dolog. Még sose nézte meg senki, így a hirtelen válaszra még kicsit hátra is hőköl, onnan nevet fel, ami erőteljes röhögésként visszhangzik a teremben. Ez egy állat! De Kende is, mert minek képzelte el? - Ez a spiritusz! Nem mondom, hogy a többiek úgy beszarnának, hogy valaki rohamot kapott a parton, hogy be se ugranának, de, de – bólogat a két utolsó szóra kicsit előrébb tolva magát a faltól. – Nyernék, tesó – egyértelmű.
Hall kint valami járkálást. Kiles, de csak egy alacsony csaj kapkodja a lábát a folyosó végére a teremtől már távolodva. Vár, csak utána hajtja vissza az ajtót. – Minden kóser. Hogy állsz, dude? - mert a homokbarna egyre kevésbé lelkesen támasztja egy helyben a falat. Inkább le is huppan a földre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Alagsor → Bájital-labor

Milyen pizsibuli lenne az, amit Mórocz és Reiner szervez! Hangosan nevet fel, a bájital tanteremben, mintha az üvegcsékről is visszaverődne az a mély töhöhöhö hang, ahonnan a nevetés indul, majd teljesedik ki valami erőssebbel. Kende fejében hirtelen megjelenik a kép, hogy a Reiner ez esetben nem ő, hanem a hat és fél évvel fiatalabb húga, Kitti. Ő meg a dudi, egy pizsipartin! A dudenak tuti jól állna a virágkoszorú, meg a kis csésze a töklé iszogatáshoz, hogy aztán mágikus állatos memóriakártyázzanak egymással. Húha! – Dude, egyszer eljöhetsz hozzánk, ha Kitti otthon van! – bólogat hevesen, ahogy a görnyedésből felegyenesedik, mert a fiúbandás poénnal és a Brokemon reakciójával odáig fajult a jókedve. Napok óta nem nevetett így. Minden egyes szóval, ami Móric kérdéseiben van csak egyre inkább szélesedik a mosolya. Egy állat. – Honnan tudjam? Elhiheted, hogy amit meséltem rólad, abból nem pont erre kellett volna következtetnie – tárja szét a karját, majd veti hátát ismét kihúzva a falnak. – De ha bandád lesz, én leszek a triangulumos – főleg, hogy mire bebootolja, hogy csinn, addigra vége a dalnak.
Ha pedig ő a bandájában van, akkor Móric jöhet csapni a szupportot a medence szélére. – Ja, ha nem fulladok vízbe a röhögéstől te beteg elme – vigyora lesz visszafogodtabb. Ha tudta volna, hogy ilyen szüksége van a dudera és ennyivel könnyebb lesz, már napok óta szólt volna neki. De most minek rángassa vagy csesztesse a szünetében? Eh. Nézelődik most viszont kifele, hogy jó biztiőr legyen, még ha uncsi is a szerep. Azért abban tuti, hogy Móric bármit csinál, az pöpec lesz, főleg, ha a színeket is megtalálja. – Jól van, tesó. Csak mondom, ha nem iparkodsz a végén még elkezdek énekelni neked – ha ez nem motiválja, akkor semmi más. Mert amúgy… övék az egész kastély (szinte). Egy csomó mindent csinálhatnak még, ha már egyszer ismét együtt csapódtak vissza a falak közé. Plusz, minél több mindent csinálnak, annál távolabb kerül a Holdfény utcában történt beszélgetéstől is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Alagsor → Bájital-labor

Reiner Kitti nagyon is hajlamos az űrületbe kergetni az embereket. Egy apró őrület, aki vigyorog mindenkire és elég király bújócskába és egyéb sunyiskodásban. Ha pedig valaki bántaná, annak az az utolsó tette és nem azért mert a kiscsaj erőszakos lenne, hanem mert van egy bátyja, akinek a legfontosabb az a kis hülye. Sokban hasonlítanak, ahogy az idő telik még többen különböznek és Kende ezt szanaszéjjel adja. Vannak olyan dolgok, amikre inkább hajaz mondjuk a dudira a kisebbik Reiner és lehet, hogy Kendével azért is találták meg hamar a közös hangot. A navinés edzett volt őrületből, míg ő maga egy kretén és ez így. is. van. Most meg aztán főleg felnevet, ahogy a haverja vakon belemegy abba, hogy Kitti kezei közé kerüljön. Bátor dolog. - Haver, megérkeznél és olyan hat-hét ura múlva - billegteti megemelt tenyerét - talán sikerülne is visszaszereznetek a kiscsajtól - ha mondja! Túl jól ismeri… nakkerka, hát mindkettőt!
- Höhö, igazából baszki elsztoriztam a flashmobot, hogy random kornyikálsz a folyosón, a könyvtárban, a teremben, a lépcsőházban, a réten, meg igen, aztán a karaoket is miután visszaértem - túr röhögve a hajába. Amikor Kitti úgy is okosabb, hogy Almádiban dekkol. Imádja és hiányzik neki, pedig pár napja hagyta csak ott.
- Most mondod, hogy a trombitások brutálisan menők… akkor már hogy lehetnél te, amikor itt vagyok én? - inkább el sem képzeli. A szomszédszobában biztos nagy rajongója lenne a két halálmadár, ha egyszer tényleg rázendítene. - Na, figyu, tudod dudi, hogy egy császár vagy, de nem csinálhatsz mindent te a bandában - összeroppantaná a hírnév, ha nem lenne kivel megosztani. Na. Igaz, Kende pont nem vágyna ilyesmire, de milyen jót elröhögcsél most rajta. Aztán később csak a fejét ingatja arra, hogy járulékos veszteség lenne.
- Megkérdezném, hogy segítsek-e, de nem teszem mert akkor nem én lennék a legkisebb gondod, Brokémon - felrobbantani a sulit az új évkezdés előtt? Nem probléma. Legalább a szüleit végleg kiakasztaná, mint a kakukkost.
- Te vagy illegális, te hülye - vigyorodik el, majd a hajába túrva lépdel közelebb. Micsoda őrködő! - Nincs kedved röpködni egyet? Elhoztam otthonról a seprűmet - von vállat, hátha a másik benne lenne. Csinálhatnak bármit, csak foglalják le az agyát. Közben, amíg Móric befejezi azokat az izéket, amihez a büdös cucc kell, addig Kende ír a húgának.