Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Most egész komoly, vagy ez a Kész Átverés show? Bánja a lótúró, über nagy forma a srác akárhogyan is gondolja az egészet. Dévai te barom állat, több féle személyiségi zavarban küszködő ember van a világban. Én is abban szenvedhetek, így meg is sajnálom a szegény pátyolgatásra szoruló védencemet. Egy biztos, ezzel a kuglibábuval csak haveri szinten ismerkednék, alá ugyan nem feküdnék még felsorolná nekem a honfoglaló vezérek nevét. Ő sem repesne az örömtől ha velem bármit kellene csinálnia, mert csont heterónak tűnik a prefi. Nem szólok egy szót sem semmire nála, mert annyira feldühített a modorával, ami nála lehet hogy megszokás de én nem ilyen vagyok. Legyen nagypofájú, tökös csávó és ne a tudásával akarjon engem megismerni. Részekben lehet a stréberség szexis, de ahhoz kellene rá egy szemüveg meg egy teljes tatarozás veszett ügy az egész. Nem veszi ám észre hogy meg sem mukkanok, csak nézek rá mint a moziban, úgy mint amikor az ember rossz filmre ül be de nincs más választása végig kell azt néznie. Ajkaimat benedvesítve hümmögök, mert érzem hogy kiszáradt a szám. Hátra kulcsolom a kezeimet, úgy járok mellette mint egy igazán felnőtt valaki. Piszkosul az vagyok már, de jobb a gyermeki bájjal mindent elérni, mint nagykorúként semmit sem. Reggel fürdött le? Az jó, csak nem hazudik róla. Akkor a tusfürdővel van baj, történetesen pedig az hogy nekem nem jön be, hozzá nem ez az illat illik. Be kellett volna magát pancsolni parfümmel is, ami a hiányzó láncszem lehet a készletei közül. Ember, a dezodorral nem mész semmire, használ kölnit is. Aztán nem baj ha elájulnak körülötted mert olyan erős, egy igazi férfitől döglenek az emberek mint a legyek a szarra. Ez a kemény valóság. Hm, prefi az már eleve nem rossz kezdés, mert mindig is ki akartam kezdeni eggyel, de nem ő vele.
- Hello Kristóf, Vince vagyok. Meg akarlak kérni rá, hogy velem ne beszélj úgy mint egy rohadt bankpénztárossal, akitől zsét szeretnél kikérni – kérlelem rá a srácot, mellette elhaladva és ismét beelőzve. Kiselőadást fogok neki tartani, hogy mitől bomlanak majd rá a csajok.
- Megint seggre ejtettlek, honnan tudod hogy auror szeretnék lenni? Nem tudod, csak tippelted nem? Biztiguszti? – kérdezem, megint közelebb lépve hozzá, és már elég nyilvánvaló hogy betolakodtam az intim szférájába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Úgy látszik nem hiába íratott be jóanyám mindenféle szakköre a szabadidőmben, akkor amikor még a tojáshéj a fenekemen volt, kisovis koromban. Most meg már itt koptatom végzősként az iskola padját, és egyre jobban szóba elegyedek a cseverésző sráccal. Őt hiába csesztetem, nem vesz sértésnek semmit, így próbálkozhatnék az utolsó évemig is vele. Az az év most van, de mivel maradnék tanoncnak rakjunk rá plusz hármat. Nem voltam a fejben számolás mestere az eddigi életem során, és bízom benne a továbbiakban sem leszek az. Ez a Kristóf kajakra emlékeztet engem Hollósira, annyi különbséggel hogy az a strébert jobban néz ki nála. Bejönni az sem jön be, de jó vele elütni az időt és néha szekálni amit persze mindig hisztis dorgálással köszön meg. Akkor a leghelyesebb amikor mérges, de ezt nem árulom el neki mert még meglegyezném a nemlétező hiúságát.
- Na jó, te tényleg ennyire rendes vagy amúgy? Mármint érted, senki sem ilyen, ühm kedves. Irigyellek érte, mert én nem tudok az lenni csak ha akarok valamit valakitől. Köszönöm tényleg a figyelmességed, és ez nagy szó mert nem köszönök meg semmit – valóban meglep a srác feltétel és viszonzást nem váró kedvessége. Túl jó ő erre a világra, és nem kellene leroncsolnom őt a parasztságommal. Bakker, megint elvesztettem egy áldozatot. Mi történik? Kezd kiolvadni a szívem? Áh, soha.
- Na már csak azért is auror leszek, és pofán verek néhány sötét mágust meg banyát – öklömmel adok hangsúlyt a szavaimnak, és erőteljesen bokszolok a levegőbe. Hamar abbahagyom, nehogy kinevessen érte a gyerek, nem akarom kicikizni magamat. Be is vernék neki egyet. Gondolatban.
- Jó-jó hagyjuk az én álmaimat. Mi van a tieiddel? Te mi szeretnél lenni? Már sértésnek ne vedd, de téged miniszternek tudnálak elképzelni. Olyan diplomatikus kifejezési módod van, hogy apám – füttyögök elismerésem jeléül. Az elején nem is gondoltam volna hogy ennyire jól elbeszélgetek a kis barommal. Rendes barom ez, meg jófej is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Fejemet hátra vetve a falnak pihegek, szívem egyre hevesebben dobban minden egyes pillanattal. Rosszul lettem ettől a kevés vérveszteségtől, ami körülbelül egy pálinkás kupicányi lehetett. Körülbelül annyi, mint amit egy vérvétel során levesznek az embertől. Sosem voltam jó a fejszámolásban, és a mértékegység váltásban sem. Manapság mindent kiszámol az internet, és elérünk arra a szintre is hogy  a muglik is tudnak majd varázsolni a segítségükkel. Megnyugtató hogy valaki itt volt mellettem, sokkal rosszabbul is alakulhatott volna a dolog, talán ha nincs az a kis varázslat és nem futok össze Laines proffal, még el is véreztem volna amilyen béna vagyok. Az öt évem alatt, nem volt erősségem az órákon való odafigyelés, de tudom van rá valamilyen bűbáj, amitől megalvad a vér a seb helyén. Probléma megoldva, így mindenki mehet a dolgára. Hálásan tekintek a tanerő felé, aki felmagasodik felém most mint egy torony. Egy magasságban lennénk ha én is felállnék, de elüldögélek én itt most egyenlőre, szédelgek még. Nem akarok a következő órára úgy menni, mint aki egy háborúban harcolt és tudom hogy a hattyúk halálát is előadnám.
- Ahogy gondolja, akkor több fog maradni nekem. Gondoltam hogy fogyózik – jegyzem meg mókásan, amikor a férfi egy pillanatra a másik irányba fordul becsúsztatom a táskájába az előbb felkínált csokit. Maximum kidobja, de ha később észreveszi legalább rájön milyen rafkos vagyok. Mikor elbúcsúzik intek neki, majd amint eltűnik a látóteremből felbontom a saját csokimat, ami a karamellás. Az eper az ugye gyümölcs, és egészségesebb is azért azt raktam be neki. Van benne valami.
- Remélem beleolvad valamelyik jegyzetedbe.. még hogy nem fogadja el a csokit. Megáll az ész baszdki. Kérsz belőle? – kérdezem hangosan az egyik elsőéves lánytól, aki befut a nagyterembe. Sokkal jobban érzem magamat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Mintha ismernénk a másikat már egy ideje, fel tudjuk venni egymással a beszédben a ritmust, és nem untatjuk a másikat. Belátom, most csapdába estem mert a helyzetből nem ezt akartam kihozni. Egyáltalán nem. Bakker, már tököm teli van hogy senki mással nem tudok szívózni, nem tudom a másikat szapulni. Itt tényleg nagyon rendes meg öhm udvarias srácok meg lányok vannak. Dévai te segg, be kellene menned pár hónapra egy szanatóriumba, hogy napfény gyermek legyél te magad is. Olyan leszel mint Nyiszi Nyuszi, a Kristóf meg a Locsifecsi fatörzs. Ha viszont a fatörzs sokat dumál, a nyuszi ráül.
- Jó is az ha kimered mondani azt, amire gondolsz és nem vagy kétszínű alak. Egyenes embernek kell lenni, ez már döfi – szólok, és vágom erőteljesen hátba őt. Vigyáznom kell az erőmmel, mert múltkor pont ezzel a mozdulattal sikerült fellöknöm egy srácot, de nem volt belőle semmi harag. Balesetveszélyes vagyok, de majd próbálom visszafogni az erőmet. Az már haladásnak számít, hogy nem tanyázott el előttem. Bár ha a beszélgetés során bunkóskodni kezd, végig nyalatom vele a padlót. Nem hiszem, elpofázgatunk egymással nem kötne belém. Úgy tűnik.
- Na jó, okés. Szólhatsz is pár szót az érdekemben, mert ezt a szakot választom. Ha nem bukok meg a VAV-on. Majdnem VAU-nak mondtam tyű – röhögök a saját baromságomon. Nem lep meg hogy eltaláltam, hogy a minisztériumban akar dolgozni, akár csak én. Kicsit fejlesztek a modoromon, és odalesznek értem a dolgozók. Biztos lesznek helyes és dögös munkatársak, akik miatt érdemes lesz túlórázni.
- Kvidics? Nincs vele bajom, de nem szoktam űzni. Nézni azt szeretem, bár azt mondják jó vagyok benne. Te? – kérdezek vissza tőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Ha nem én maradtam volna vele még, azt mondanám hogy erőszakosan kényszerít arra hogy beszélgessek vele. Bár nem így történik, még élvezem is a helyzetet. Plusz erőszakosan nem is tudna semmire rávenni, mert én egy heti büntetőmunkát kapnék, ő meg három napi gyengélkedői pihenőt. Nem csak vele vagyok ezen a véleményen, ha valaki böki a csőrömet, azzal el szoktam bánni, vagy néha előfordul hogy én járok pórul, de arra nem volt még nagyon sok példa, bár sok jelentkezővel taníttattam meg a Dévai nevet, amit majd évek múlva is remélem hogy felidéz az ifjúság.
- Hát ja, ezért sincsen túl sok haverom vagy barátnőm. De akik vannak azok igaziak. Tudod, lehet valakinek van egy csomó barátja, de azok nem is igaziak plusz kibeszélik egymást, elveszik egymás pasiját vagy csaját, szóval vágod mit szeretnék ezzel mondani. Már ez alatt a kis idő alatt észrevehetted hogy nem bő a szókincsem, amit én be is vallok és nem is tagadok – mutatok rá a saját hibámra is, mert azzal igen is tisztában vagyok. Belém is lehet kötni bármilyen dologgal, mint például hogy a hapsik is bejönnek a csajok mellett. Így ha megkérdeznek, akkor frappánsan is vissza tudok válaszolni azzal, hogy szilva és banán párti is vagyok. Szeretem ezeket a sikamlós szóvicceket, és eddig mindenkinek bejött. Megrázom a fejemet, mire fürtjeim szanaszét reppenek, csak is azért mert egy csinos srác ment el mellettünk. Legcsábosabb mosolyommal ránézek, mire ő teljesen elpirulva tovább sétál. Körülbelül egy évfolyamban lehet Hollósival, majd megkérdezem tőle ki ez a dögös maca.
- Jó szólni fogok, mert nem szeretek tanulni csak akkor ha nagyon muszáj. A védelmet viszont elvárhatod, bár nem vonatkozik arra hogy finoman szekáljalak oké? Há – rángatom meg a kezét, a beleegyezése nélkül. Joggal mondhatná hogy ne rázd nem fütyülő, amit el is várnék bár őt ismerve nem sok reményt fűzök hozzá.
- Akkor ne miniszer legyél, hanem játékos. Frankón. Szoktam edzeni, kétnaponta lejárok futni meg a kondiban is megfordulok hetente. És te a kviddicsen kívül.. Valami? – kérdem tőle majd erősen megborzolom azt az egyenes haját, ördögi mosollyal várva a reakcióját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Mióta megismertem a hölgyeményt, sokat tanakodtam egy nagyon fontos kérdésen. Nem azon, hogy mikor van a szülinapja, vagy van-e háziállata, hanem hogy milyen színű a haja? Szőkének gondolnám, de már-már fehérnek tetszik, vagy is tejföl színűnek. Bolondok napjakor meg is tréfálhatom, leöntöm egy nagy vödrös tejföllel az arcába nevetve. Szóval, olyan színű amilyen, de még is a legszebb benne, amit a legjobban szeretek rajta az a haja. Látszik, hogy rendszeresen ápolja, megkockáztatom hogy naponta szokta mosni. Ennyit a külső vonásairól, a belsejében bírok mindent. A humorát, a cukiságát, azt amikor zavarba jön. Bólintással válaszolok neki, amikor megköszöni a virágot. Mivel nem tudom hogy tetszem-e neki, egyenlőre nem is próbálkozom be nála, csak puhatolózok. Nem keserednék el, ha nemleges választ kapnék, mert ugyanolyan barátok is lehetünk mint eddig. Ha a válasz nem, belevetem magam az életbe, és mint a rosszéletűek fűvel-fával, fiúval-lánnyal, kastélyban-szabadban minden jöhet. Egy köhintés zökkent ki a jövőbeli terveim szövögetéséből.
- Jah, bocsánat elmerengtem. Egy krémest kérek, egy pohár jéghideg kólával, és rakjon bele esernyőt. Tudja, nem igazit hanem.. Aha, köszi – kacsintok a nőre, hiszen tudja mire gondoltam. Csak nem rak bele egy nagy esernyőt a kis pohárba. Ő sem lehet akkora hülye. A tekintetem megint a cicafiúkra akad, és arra gondolok mi mindent tehetnénk meg mi hárman, a csalódásom után. Nem vagyok én beszari, csak nem akarok egy jó barátságot tönkre cseszni és letámadni. Lassan és adagolva kell a tudtára adni, hogy bizony bejön nekem mint nő.
- Crup? De durva, azért örülhetsz hogy nem harapta le a csini kis fejecskédet. Igyunk erre! Nekem lassan telt el, meg unalmas is volt mert a haverom Dominik beteg a héten, a többiek meg túl lükék hogy felfogják a tréfákat – mesélem neki, az órákra visszagondolva amiután már egy kanállal is szíven szúrtam volna magamat. Ágoston profi nyomta a legtöbb dumát a sellőkről. Kit érdekel hogyan lázadtak fel?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Miért én vagyok annyira lúzer, hogy hagyom magamat mindig átverni? Az egész sztori pár napja kezdődött a kastélyban. Nem valami dögös helyen, ó nincs nekem olyan szerencsém egy koszos és büdös fiú budiban történt meg az, amire már rég vártam. Felfigyelt rám bent egy nagyon helyes hatodéves, akivel a mosdókagylóknál rövid de remek beszélgetésbe elegyedtünk. Éreztem azt, éreztem a csontjaimban hogy neki is van beütése, és bejöhetek neki. A mosolyából, a szeme csillogásából és a kis gesztusaiból, ezt lehetett levenni. Ebben a körülbelül öt percben ha nem is sokat, de néhány dolgot megtudtam róla. Az elköszönésnél megkérdezte hogy ma van-e kedvem vele találkozni a faluban, amire én rögtön igent mondtam. Itt állok, és már negyed órája várom hogy jöjjön a srác. Egy újabb barom. Hogy képzeli hogy megvárat? Nem gondolom én valóban hogy átvert, közbejöhetett neki valami de nem fog kiengesztelni egykönnyen. Lehet nem is fogok vele nagyon találkozni, hiszen amikor nekem az egyik emeleten van órám, akkor neki kettővel fentebb van. Szar az egész, úgy ahogy van. Pedig csak is miatta öltöztem ki puccosan, talán még Kristófot is überelem. Mikor elindulok, hogy visszatérjek a kastélyba a szemközti üzletben meglátom végre a srácot. Talán baglyot akar nekem venni? Ez kedves gesztus, de nekem ugyan nem kell, mert én nem fogom etetni és galleont költeni rá. Van elég kiadásom, így odasétálok a kirakathoz, és kopogni kezdek az ablakon. Feltűnő lehetek, mert jó néhány szempár figyelmét a hátamon érzem.
- Hékás! Ne madarat vegyél, hanem érj időbe oda a találkozóra te suttyó paraszt. Nem gondolod.. Baszdki – mondom, majd lesokkolva állok a hűvösben, kint. Ez a srác, nem az a srác. Csak a hajuk ugyanolyan. Ráadásul éppen háttal állt nekem, így ezért is keverhettem össze. Szép volt Dévai.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Azonnal ásson valaki egy mély gödröt az utca közepére és temessen be, vagy öntsenek le hideg vízzel mert nagyon is leégtem. Ritkán szokott megesni velem, de akkor nagy durranás van. Elpirulok. Ebben az állapotban anyám szerint egy édes angyalka vagyok, mintha ők szabták volna az ábrázatom. Képzelheti az ember, fülemet-farkamat behúzva hagytam el a családi asztalt, és a körülötte felharsanó kacagást ami a szobámig kísért. Ha megtehetném kitörölném minden körülöttem sétáló egyénnek az emlékezetét, a csecsemőkoráig, mert miért is ne. Egy ilyen kínos helyzetben láttak, szenvedjenek mindahányan vannak. Megbánom hogy nem hoztam el a reggeli tűzforró kakaómat, ami leforrázta a nyelvemet, mivel az éppen az üzletből kilépő srác már pofázik felém, lehet nem jövök ki jól ebből, de ha valami meg tudna nevettetni rögtön elemembe jönnék. Le akartam önteni a drága lötyivel, és mivel a jelenleg utcán levő tulajdonom a ruhám, nincs nálam egy bögre forró ital és egy csúzli sem, kénytelen vagyok az bal kezem, középső ujját használni.
- Gondolom, nem kell ecsetelnem hogy mi a dolgod vele. Kettő közül is választhatsz, melyik legyen? A hószívás vagy a pörgés? – dühödten rázogatam az ujjamat, nyomatékosítani akarom a dühömet. Baszottul nem érdekel hogy nem tehet róla, én kevertem össze de szembe mert velem állni, bele mert nézni a szemembe így megkeserli azt is hogy a világra jött. Annyira felhúzott a szitu, hogy bele is izzadtam. A vérnyomásom is felment, és még lehet hogy idegállapotba is fogok jönni ha belém bök. Egy kósza gondolat suhan át azon az áldott fejemen, a kis lámpácska felgyúl. Egy ravasz ötlet az, ami miatt a mogorva tekintet átvált egy elnéző mosolyba.
- Hát tényleg te vagy? Bocsika hogy kiakadtam, tényleg úgy beszéltük hogy itt talizunk. Na, és hol van a puszim? – bökdösöm az orcámra. Ha bele akar menni a játékba, játszhatunk. Kár volt előre felkapni a vizet, de jobb később mint soha. Várom hogy mit fog erre reagálni, ha bátor egész érdekes lesz ez a sztori, de ha gyáva kipróbáljuk azt a hószívást az új üdvöskével.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Egy tatarozás ráférne erre a felmosófejű kis görcsre, de mi tagadás ha jobban megnézi az ember, és a szíve legmélyebb, legrejtettebb zugából nézi, totál cukinak tartja, mellé helyesnek is. Ezt viszont hétpecsétes titok fogja övezni, eszem ágában sincs ezt neki megmondani, az egója felmenne a csillagokba. Az életben eljön az a pillanat mikor eldöntjük, vadászok vagy prédák leszünk. Érezhető, hogy ez a pasi nehezen szelidíthető, ha cseppet legyezném a beképzeltségét könnyű dolgom is lenne, perceken belül nyalna-falna, nem igazán lenne az ínyemre. Győzelemnek veszem azt mikor hátat fordít, bár egy kicsit csalódott vagyok amiért ilyen unalmas troll ez a gyerek. Szemem nem rebben meg amikor taktikusan felém fordul, és a jól kigondolt módon, adja a várt puszit. Megoldotta az ügyet, ezt be kell ismerni.
- És itt van a tied is – mondom majd felé hajolok, és megpuszilom az arcát olyan enyhén amennyire csak az apró távolság engedi. Erre varrjál gombot kisgörcs, mit fogsz lépni? Férfi családtagjaimat, vagy nagyon közeli ismerőst pusziltam meg, de ő tök ismeretlen. Érződik az olcsó parfümjének az illata, vagy az Ólevendulás szappan szag. Öreg néni sétált el mellettünk, vagy mi a szösz? Ha tudná, milyen tapasztalt rókával hozta össze a sorsa. Győzelmeim között szerepel már egy-néhány hölgyemény és sokkal több srác, akik közül csak egy volt olyan bátor hogy lesmároljon. Nem jártam vele, csak kaland volt az egész viszont abban a parkban történt egy és más, amit életem végéig nem feledek el. A többiek kukacok voltak, mivel sokkal érettebb viselkedési formának tartották ha eltűnnek vagy visszamennek az exükhöz, több esetben barátnőjükhöz. Elfogott a hányinger, mikor a szünetekben láttam azokat az andalgó párocskákat. Kedvem lett volna gyíkká változtatni azokat a palikat. Ők a múlt, a görcs a jövő. Ő most az én küldetésem, és nem szeretnék elbukni.
- Majd lefagynak a lábujjaim, egy masszás jót tenne.. Majd később megmasszírozol, jó? Jól emlékszem rá, menjünk vegyük meg. De te egy macskát ígértél nekem, kezdjük azzal okés? – karolok bele a srácba, és rángatom magammal a bejárathoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Ruhának nem nevezhető valamibe kapaszkodok, megrémülök nehogy elszakítsam a családi örökségét, mert látszik rajta hogy az ükapja hordta. Pulóver vagy kabát, nem lehet eldönteni róla, az is megeshet hogy normális öltözék csak a kisebb ellenszenvem miatt beszélem be magamnak hogy csőlakó a drága. Gesztusaimból lehetetlen rájönni arra, hogy ki szeretnék vele tolni úgy rendesen, élete utolsó napjaiban is a Dévai nevet emlegesse. Egy piros pontja van nálam, mivel belement a kis mókázásba amiből bármi kikerekedhet. Könnyen becsalogattam ezt a macit a málnásba, de ha rossz buckába lép a teremtő isten irgalmazzon neki, ebből a málnásból nem jut ki. Felkeltette a figyelmemet, méltó ellenfélre találtam a személyében, és egy kiváló délutánnak nézünk elébe. Gondolataim kis zugában, egy szekrénykében elzárva tartom azt az ötletet hogy a tejszínhabot nyalogatom az ajkairól. Kevés sikerrel le tudom győzni a rám törő hahotázási kényszert, a mosolyomat nyilvánvalóan észrevehette. Nem nyújt rossz látványt a srác, de nyilvánvalóan fiatalabb lehet nálam. Lassan a testtel kiskrapek, nekem igazi férfi kell majd talán tíz év múlva. Szépkékjeim pillantása le kell hogy vegye a lábáról, nem akarok még visszamenni a kastélyba vesztesen, zsákmány nélkül. Eszembe kell jusson fent, hogy bemutassam a bandának. Ha véletlenek folytán Hollósi kattan egyet és a srácok is bejönnek neki egyszer, össze is hozhatnám a két okost. Zseniális ötlet Dévai, egyenlőre az új barátocskánknak be kell érnie veled. Idő sincs hogy felfogjam, a macsekok előtt gyökerezett le a lábunk, ő pedig úgy szól hozzám mintha a fizetett szajhája lennék, és egy méreg drága Louis Vuitton táskát méregetne súlyra és árra.
- Nem nagy a választék, ebből a háromból az egyik rád emlékeztet és áuu.. – kapom a kezemet a cicától aki meg akart kaparni. Ravasz kis dög, épp olyan mint a gyerek. Azért is ő lesz a kiválasztott, a színjáték végén rászabadítom. Minden bátorságomat latba vetve lépek a pár hónapos vörös színű macskához, és felkapom.
- Ő lesz az. Választunk neked baglyot, és megyünk a pénztárhoz. Utána mit szólnál egy forró teához vagy kávéhoz, hm? – kérdem, és vonszolni kezdem a baglyok felé, ami a nincs olyan messze. Itt már bővebb a választék, a harminc ékes példány közül ki tud választani pár perc alatt egy megfelelőt. Az árukat nézve nem olyan méregdrágák, bármelyiket meg tudom neki venni. A macseknál nem volt kiírva, kivi vagyok rá. Egy zsák galleon semmiség értem. Vajon meg fogja nekem venni a cicát? Én kész vagyok a tárcám tartalmából rákölteni egy idegenre. Meg kéne látogatnom a suli pszichológust.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Nem ártana, nézd csak kezd beborulni. Hölgyem, hozna egy normál méretű esernyőt is? – kiabálom hátra a vállam fölött, és a várt nevetést a konyhából meg is kapom, ellenben a tréfamesteri elismeréssel ami még várat magára. Serénykednek a nénik a konyhában, elképzelem ahogy zárás után a nagyfőnök berakja őket a szekrénybe, mivel robotok. A tanárokról is ezt rebesgették még elsőévben. Az egyik húgyagyú állította hogy a diri bezárja őket a tanári szobába. Nem tarottam akkora baromságnak, akkoriban kora reggelente elhaladtam a tanári előtt, és az akkori Gyógynövénytan tanár azt sem tudta merre-hány méter, a fejét forgatva haladt el a folyosón. Hova tűnhetett el az a csaj? Lehet idegösszeomlást kapott, volt egy pár rossz gyerek akik folyton belepofáztak az órájába, illetve egy az én évfolyamon, viszont nem gondoltam volna hogy ennyire kiakasztó a jelenlétem. Már nincs itt tovább állt, Belián egész ügyes meg olyan kis cukker a tanári asztal mögött, imádom ha az erejét fitogtatja, és csendre inti az osztályt. Domináns a csávó, és isteni a meggyes pitéje.
- A begyöpösödött emberektől fel megy bennem a pumpa, hát még azoktól a stréberektől akikről mindenki tudja hogy okosak. Az egyik majom srác múltkor annyira emelte a kezét, hogy padostól-székestől előre esett – emlékezem vissza a múltheti órára, mikor a nénike kihozza egy tálcán amit kikértünk. Eléggé erős, mivel egyik kezében a sütik a másikban a löttyök. Ügyesen elénk csúsztatja és már fut is a bejárathoz frissen letelepedő lányokhoz.
- Egészségedre! Biztos finom a tiéd, az évnyitón is volt ehhez hasonlatos süti. Azért emlékszem, mert repetáztam is belőle – mondom, majd leszedem a krémes tetejét és elkezdek falatozni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Ha az idő egy nem létező dolog lenne, a beszélgetésünk nem szakadna meg éjjel-nappal folytathatnánk, de vannak tényezők amik ezt nem tehetik lehetővé. Az egyik, hogy ennivaló és innivaló nélkül felpacskerolnánk, a másik meg az hogy tanulni vagyunk itt. Nyilvánvaló hogy ez a beszélgetés is, mint az összes egyszer megszakad, de bízok benne hogy folytatni fogjuk majd a társalgást a jövőben is. Ha összefutunk, de bizton remélem hogy nem fog minden szünetben rám akaszkodni, utálom ha egy emberrel lógok folyton, úgy váltogatom a beszélgető partnereimet mint az alsókat, de kihasználni nem szoktam senkit mert nem az a típus vagyok aki bort iszik, és vizet prédikál. Nem vagyok baráteltulajdonító, és pótlékot kereső srác, mindenkivel szóba tudok elegyedni. Ha nem lenne ennyire stréber a gyerek, visszább fogna ebből egész jól ellehetnénk, de ő ilyen így kell elfogadni nem rossz társaság ezek dacára sem. Az én heppjeim ezekhez képest az égig érő paszuly.
- Legjobb ha őszinte az ember, de én szoktam szórakozni a legtöbbjükkel. Nem halálos komolyan, bár kellemetlenül érzik magukat tőle, de engem ez dob fel. Halálra azért nem szekírozom őket, érezzék a törődést vágod. Ez az elfoglaltságom, a könyvek bújását másra hagyom – mondom, csóválva a fejemet. Kezdem unni a sétálást megrázom a végtagjaimat.
- A védelem azért ne szálljon a fejedbe. Mármint, ne kezdj el majd sokkal erősebb fazonokkal keménykedni, jó gyerek legyél – lököm meg a vállammal vigyorogva. Érződik rajta hogy nem szeret konfliktusba keveredni másokkal, békés lélek és az élni és élni hagyni elv lebeg a szemei előtt. Jó kis párosítás: a nagyszájú meg a könyvmoly.
- Társadalom, társadalom.. Oké. Ezeket biztosan te szeretnéd csinálni? Vagy a családtagjaid szeretnék ezt rád erőszakolni? – a választ sejtem, a rövid idő alatt rájöttem hogy tényleg csodabogárral van dolgom. Talán ki is közösítik a többiek az érett gondolkodása miatt? A ki ha én nem dolgokat sosem csipáztam. Nem vagyok szent, de én nem teljes komolysággal csinálom a dolgaimat, a fő cél a mások és magam szórakoztatása.
- Hétvégén néhány sráccal lemegyünk a faluba. Van kedved csatlakozni? Olyanok mint én, de nyugi nyaklevesnek lesznek gazdái ha bunkóskodnának – mondom neki.