Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Baromi sok felesleges energiát vesz igénybe az ítélkezés, így nála aztán nagyon indokolt helyzetben merül az fel. Mint például Darik anya teljes lénye és az, ahogyan a lányához szól. Ismerős helyzet ez Kendének, de míg ő el is tudja viselni, nem akarja hogy Marinanak ezt át kelljen élnie. A lány sokkal jobbat érdemelne ennél, de szerencsére ezta  Szösztalicska is tudja. Egész hamar lepattintják az anyukát és keverednek a tánctérre, ahol ő néhány aranyvérű mozdulatot kibekkelve mozdul a lánnyal. Nem hagyhatják itt ezt a sok szart.
- Fair - először lebiggyeszti alsó ajkát, aztán gödröcskéjét megvillantva vigyorodik el szélesen. Talán még az működhetne, hogy bedugnak oda egy hordót és azt kamuzzák, hogy Mae terhes. Mondjuk egy dán sörgyártól. Majd legközelebb.
Ezt az ötletet is majd csak akkor osztja meg vele, ha egyáltalán eszébe fog jutni. Nem fog. Elfelejti már akkor amikor a Szösztalicska a hadarása közepén van. Kende fején látszik, hogy teljesen hozzá van ehhez szokva, míg a mellettük táncolók nagy, elkerekedett szemekkel nézegetnek rájuk. A Reiner örökös egy elragadóan szemtelen mosolyt küld feléjük, közben hallgatja a lányt.
- Simán van köztük néhány - bólogat teljesen komolyan, magát ebbe nem beleszámolva. Majd egy pillanat és kettő: a szemek csillogásából jön rá, hogy legjobb barátja teljesen komolyan beszél. Nevetve pörget egyet rajta újra. - És te vagy a szárnysegédem? Mert akkor mind meghalunk. Emlékszel amikor elmentünk abba a várba és le akartak téged nyilazni? - nevetős hangon sandít le a lányra, mégsem tudja figyelmen kívül hagyni, hogy a dán házaspár messziről méregeti őket. Keze helyezkedik a karcsú háton, ahogy közelebb húzza magához a  lányt. Így könnyebben beszél a fülébe. Mázli, hogy Mae is egész magas.
- A szüleid olyan parán bámulnak, mintha rád lenne ragasztva a tekintetük - adja le a drótot. Aztán másik kezével határozottabban tartja a lányt, a táncosok közé táncikál vele. Nem mondom, hogy ritmusra, de megteszi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

A Reiner birtok lubickol a napsütésben, de nincs brutál meleg így elviselhető a párosnak is. Főleg a homokszőkének, akinek a haja nedves a medence vizétől. Kende az egyik belépő mellett ücsörögve hallgatja Maet meg a zenét, aminek ritmusára aprókat bólint. Így részben olyan, mintha a Szösztalicska szavaira is bólogatna, de ez biztosan nem zavarja egyiküket sem.
- Hallod, mit szólsz, hogy holnap nem kell mennünk az évnyitóra? - szélesen elmosolyodik, de ajka széle megrezzen. Felhúzott térdén megtámasztott bal kezével apró mozdulatokat tesz, így a víz különböző formákat ölt a zene ütemével, de mosolygós pillantásával Mae-hez fordul.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bólogat pontosan úgy ahogyan már éveken át megtanulta azt, amikor Mae darálja a szavakat. Kívülről úgy tűnhet nem is figyel, pedig Kende mindig kiszűri Marina Darik szóáradatának lényegét. Ezért lepődik meg, amikor elég szűkszavú válasz érkezik. Hahh. Meglepi? Tényleg? Egy pillanat és kettő... nem, valójában nem lepi meg. Ismeri már.
- Én is furcsán. Hiányzik, de nem is - abbahagyja a víz buzerálását és jobban Mae felé fordul. - Asszem azért hiányzik, mert már megszoktam, tudod. Az, hogy többször nem megyünk a Bagolykőbe meg egyenesen ijesztő - beszél róla, hátha azzal kicsit segít Maenek is. Ott ismerte meg őt, Mihailt, Móricot, Rókát és a többieket. Az, hogy bármelyiküktől is elbúcsúzzon eszébe se jut, mert nem meghalni fog, csak vége a sulinak, de mégis az volt a hely ami összekötötte őket. - Közben meg várom, hogy végre csináljak valami újat. Full fókuszban tolhatom azt, amit igazán szeretnék pedig Brigitta és Károly mellett ezt sose hittem, hogy összejön. Erre pont az elemem miatt mégis, már ha bejegyzenek, ja meg ha sikerül kecót találnom a svédeknél - számolja az ujjain a buktatókat, majd kínjában nevetve megvonja a vállát. - Kitti már kint van, beköltözött addig a suliba amíg utána nem megyek - sztorizik, mert az sem volt egy rossz kör. Hónapokig tartó viták mentek le a Reiner birtokon mire végre sikerült Kendének - és legnagyobb meglepetésére Reiner nagyinak - megértetni a szüleivel, hogy Kittit magával viszi a skandikhoz.
Azt is pontosan tudja, hogy nem volt egyedül nyakig a szívásban ha szülőkről van szó. Nála is keresztbe húzhatnak minden tervet, ha beközli Zámbori, hogy Kende nem lesz bejegyzett hydromágus. Akkor nagy a gáz. De a Szösztalicskánál azt se tudja van-e bármilyen kompromisszum otthon. És nem is igazán akar rákérdezni, ha a dán nem szeretne róla dumálni.
- Szóval... videójákok, mi? - szemöldökét mozgatva biccent Mae felé, majd ujjait mozgatva küld pár buborékot a lány irányába, hátha kicsit feldobja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Ruganyos mozdulatokat tesz mindegyik buborék, mielőtt kékes-lilás színekkel kikerekednek és megindulnak kipukkadni valamerre. Kende ajka szélén óvatos mosoly ücsörög, várja Mae reakcióját, de gyorsan kiderül, hogy a problémamegoldónk random terve visszafelé sül el. Hiába volt érezhető a levegőn, hogy valami nem oké, a hirtelen sírás és levegő kapkodás közti szavak térítik észhez. Mihailnál és Reiner nagyinál sem tudta mikor lenne a legalkalmasabb beszélni velük róla, meg felhozni, csak megtette, de ez az időzítése mindet lenyomja.
Lehajtott fejjel ül, annyira megszeppen, hogy hirtelen a szavakat sem találja. Mae sosem sírt ennyire mellette. Nem így, aminek a hangzásától Kende szíve meghasadt. Nagyobb a baj, mint azt ő gondolja, mert olyan mintha most igazán félne hazamenni a barátja. Egy tippje is elég, hogy miért, amikor Mae könnyáztatta tenyeréről szavak csapódnak vissza. Kende homlokába eső tincsei alól ránéz, nem is pislog mert majd attól biztos jobban kiérti a szavakat, de nem. Így aztán kell egy hosszú perc. Szomorúan csillan a szeme. Odaaraszol a medence széle mentén, hogy karjait és lábait is a lány köré fogva, akár egy koala, egyelőre lazán megölelje.
- Shhhh, na - húzza a még mindig kicsit vizes mellkasához. - Bocs. Hülyeség volt most ecsetelnem a költözés helyzetet - simogatja a hosszú, barna tincseket. Leginkább addig amíg a másik picit meg nem nyugszik. Addig hiába mondana bármit, sőt jelenleg nem is nagyon tud, csak jár az esze.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Marina Darik ebben a pillanatban olyan volt mint egy vízfelszínen elevickélő papírhajó, ami most esik szét. A darabjai pedig a könnyek, amik megállíthatatlanul potyognak mindenfelé. A vízbe, a csempébe, a bőrükre. Kende szomorúan szorítja össze szemeit, egy pillanatra megfeszülnek izmai is a szavakra és a nyöszörgésre, amitől azt kívánja bárcsak rögtön megoldhatná azt, ami ennyire fáj Mae-nek. - Nem. Soha ne mondj ilyet, Mae. Nagyon jó barátom vagy - amennyire halkan, annyira őszintén suttogja a lány füléhez. Nem csak vigaszból, hanem mert soha nem szeretné ezt hallani tőle.
Egy puszit ad a barna tincsek közé, aminek aztán az állát támasztja. Csendben, türelmesen ücsörög vele a vízparton, és csak akkor húzodik el tőle amikor a barátja is. Óvatosan letöröli az arcát, majd a sajátját is, amin egy két könnycsepp megszökött.
- A-a - apró mosollyal ingat a fején. - Jobb így, hidd el - rákacsint és mélyen sóhajt egyet. A víz felszín felé fordulva túr a hajába és közben ingat a fején.
- Nem lehetne, hogy lelépjünk valahova ahol a világ baszik ránk és mi is baszunk rá? - halk nevetést enged el. Nem az a legnagyobb baj, hogy Dánia messze lenne a svédektől. Nem is Dánia, hát a csaj imádja. Hanem az igazi gigantikus probléma a Darik család, meg mindaz ami Mae-t otthon várná ha haza kell mennie és Kende nem tudja, hogy a franca oldhatnák meg ezt a problémát. - És ha olyan kecót keresek, ahol két szoba van? - még az ő szemöldöke is megugrik. Csak egy hosszú pillanattal később pislákol le rá. - Hallod, Szösztalicska, összecuccolnál velem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Oldalasan elmosolyodik a nevető Szösztalicskán, meg a képre, hogy ők ketten Hawaiion lógatják a lábukat. Ha a két legjobb barátja beszélne egymással is, ebbe a képbe a Brokémon is beleillene és aztán Kende szíve még nagyobbat dobban. Egy pillanatig sem felejtette el, hogy nem tudna tényleg mindenre és mindenkire baszni. Jó ideje nem. Kb mióta él, de ez nem lényeg.
Még bootol kicsit, mert nem teljesen meggondolatlanul dobta be az ötletet. Olyan Kendésen, de nem meggondolatlanul. Viszont a bólintás elmarad amikor a folytatás berúgja az ajtót. A szürkéskék szemek erőteljesen elkerekednek, a medencében eddig szórakozott víz is visszafogottá válik, majd ringatózva belassul. Kende szívverése ezzel együtt nyugodtan gyorsul kissé, mégsem dobog a fülében ahogyan azt hitte.
- Erre én nem gondoltam - hogy mi lenne a feltétele, hogy a Darik szülők belemenjenek. Mae akkor élhet úgy ahogy akar, ha egy hazugságban él, viszont Kende ebben a részben nem lehet partner. Egy elég komoly oka van rá. Mihaillal még mindig nem fejezték be a beszélgetést arról, hogy neki Svédországba kell költöznie mert Kitti ott fog továbbtanulni. Őt pedig felvették katasztrófaelhárítani, ami még egy jó beszélgetés volt, de legalább a békülős szex felejthetetlen maradt. Ez a parázás dolog része egy kapcsolatnak. Fasza. Mert bár érzi, hogy meg fogják ezt is beszélni, azért izgul. Arra, hogy ő mit akar bűntudattal megcsóválja a fejét. Bűntudattal, mert nem akarja, hogy azt higgyék ők ketten együtt vannak és mert nem mesélt Maenek az utóbbi évei egyik legfontosabb... a legfontosabb szereplőjéről.
- Komolyan mondom, hogy költözzünk össze - a lélegzetét még orra hegyén is megérzi. Elkapja a Szösztalicska tekintetét, mellkasában továbbra is zajlik az élet, ami arcán gödröcskés, sokat elmondó mosolyában bontakozik ki.
- De nem tehetek úgy mintha együtt lennénk, mert mióta meséltem neked arról, hogy van valakim, komolyabb lett a helyzet - aprót csóvál a fején. Megcsillan a szeme, gyomra összeszűkül. - Szeretem Mihailt - ajkait összepréseli. Nem tudja Mae hogyan fog reagálni, csak fürkészi. Közben rájön arra is, hogy mennyire nem volt értelme titokban tartani eddig ezt az egészet. Mert olyan érzés rohangál végig rajta tetőtől talpig, mintha valami megrázta volna. Reinerék valszeg nem fogják ezt értékelni, de most pont leszarja. - Tudod, hogy imádlak Szösztalicska, de ez nem lehet opció, mert ő van nekem és hamarosan a szüleimmel is közölni szeretném. Öhm, én, figyu én sajnálom, amiért eddig nem igazán beszéltem róla - rápiszkál fülére, aprót morzsolgat rajta ahogy gondolkodik és várja a reakciót.
- Viszont szeretnék segíteni neked. Valamit ki fogunk találni. Először is kell egy ötlet, ami téged sem kényszerít abba, hogy hazugságban élj. Vagy ha az elkerülhetetlen, asszisztálni tudok hozzá. Kitalálunk valamit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Komoly a szitu. Kende széles válla süllyed, ahogy a nagy megkönnyebülés eluralkodik rajta. Fontos neki Mae véleménye, jobban mint a legtöbb emberé - ez mindig is így volt és gyanúsan így is marad. Ugyanakkor a büszkeség és az őszinte öröm ami visszatekint rá a barátja vonásairól akarata ellenére így is meglepi és jólesően melengeti belülről. A bűntudat és a tehetetlenség okozta keserű szájíz nem múlik el csak úgy. A Szösztalicska újra gyülekező könnyeiben csapódik le igazán az az érzelmi skála, amit ezek ketten megint bejárnak. Olyanok ők, mint a wi-fi, totál egymásra hangolódva. Ha az egyiknek szar, a másiknak. Ha az egyik a seggét veri a földhöz örömében, akkor a másik is.
Először lassan, majd határozottan bólint válaszul. Halkan, hitetlenül nevet Mae minden szavára mielőtt automatikusan viszonozza az ölelést. Fejét fúrja a vizes, barna tincsekhez a másik nyakába amíg beigazolja mennyire túl jól ismeri már. Rásimít Mae hátára, amikor arra kéri az ő baját most tegyék parkolópályára. Szóval pár pillanttal később Kende már azon vigyorog micsoda önuralmat tanusított a barátosné. És tényleg.
- Merlin… el tudom képzelni! - baromi nagy szó. - Megedzettelek, mi? Kösz szépen, hogy türelmes voltál - tényleg hagyta Kendét élni és nem fojtotta meg hatalmas kíváncsi szemekkel, meg negyven plusz egy napi kérdés és spekuláció áradattal, mint Kitti. Észrevette a bátyján, hogy helyzet van és Kende megszívta. Ahhoz képest Mae nagy segítség volt, mert állandóan nehéz volt megállnia, hogy ne beszéljen Mihailról. Most egy mesélj róla kérésbe kerül és a szőke olyan szófosásba kezd, olyat még senki nem hallott.
- Erősen köze van ahhoz, hogy visszakaptam az elememet és asszem ez sokkal többet elmond, mint azt szavakkal fel tudnám neked vázolni. Édes ördög... szerintem igazából ő sem tudja mit vált ki bennem. Önzetlenebb mint ahogyan azt hiszi, figyelmes, támogató, vicces, okos és Mae, banyek, pokolian szexi. Járőrözésen találkoztunk. Először a pszichológusom lett, de mindig is ott volt köztünk valami sokkal több, amiről nem akartam lemaradni és ami miatt egy nap letepertem a konyhába és kurvára megtenném újra - óriási vigyor terül el a fején, amit a másik izgatottsága csak fokoz. Félre pillant, de újabb és újabb dolgok akarnak felbukni belőle. - Mae, én utálom a napokat amikor nem vagyunk egymás mellett és beszélgetés közben nem basztathatom a haját. Hiányzik még az is amikor egy szóviccemre csak vigyorogva megforgatja azokat a gyönyörű szemeit. Puffog, de nem bánja ha letépem róla a márkás cuccát, amiről én meg azt se tudom eszik vagy isszák. A legnagyobb cirkusz közepén is önmagunk vagyunk, ahogy akkor is amikor gitározok neki a nulla tudásommal, csak röhögünk és ez így tökre oké. A hibáinkat nem kell rejtegetni, mert ha elbaszunk valamit, megbeszéljük - ahogy beszél róla az egész testét nyugalom árasztja el. Mintha a világ legtermészetesebb dolgáról mesélne, pedig nagyon sokáig nem is hitt ebben. - Napról napra tök apró okokat ad rá, hogy jobban szeressem. Mindennél jobban biztonságban akarom tudni - ez már jóval több mint rózsaszín köd, mégis ugyanúgy virít a gödröcske az arcán, ahogy mesél Mae-nek.