Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

- Igen. Ha például én fiú lennék, hidd el, hogy tök vagánynak adnám el magam. Azt hinnéd menő vagyok, és felszednélek.
Egészen biztos vagyok benne, hogy ez így történne. Fognám magam, és rányomulnék, és olyan dumám lenne, hogy nem mondana nekem nemet. Lényeg a lényeg, Saint-Venant jön nekem eggyel, amiért megmentettem a seggét. Aztán a nagy megnyugvásból jön az újabb mélypont, már el is felejtettem, hogy teljes névvel vagyok illetve. A saját újságomban. Vizsgaidőszak, VAV, dráma, éppen ezek kellettek így a hét elejére.
- Nem. Biztosíthatlak, hogy a legkevésbé se tetszem neki. Ő sem nekem.
A második mondatot gyorsan hozzáteszem, mielőtt még ez a rész következne. Különben is, én Móriccal járok, a saját Móricommal, a tökösebbel, nem azzal, amelyik képtelen elhívni a Kiscsibe fedőnévre hallgató nőszemélyt, vagy nem is kell elhívni, oda kell elé állni, aztán azt mondani, hogy teccesz. Ennyi. Komolyan, hát el se hinném, hogy rokonok, ha nem ugyanúgy néznének ki. Sokat segített a párkapcsolati státuszomon, hogy nekem jutott a tökösebbik iker.
- Layla, tudod, hogy aranyvérű vagyok, ugye.
Nem kérdés, kijelentés, hát határozottnak kell lenni, nem érünk rá itt lacafacázni.
- Vannak események, amikre nem mehetek Móriccal, mert a családom így is csoda, hogy a küszöbön beengedi, pedig tök rendes fiú. Na mindegy. Szóval ezekre az eseményekre Lafival szoktam menni, mert kényelmes. Jó társaság.
Vállat vonok, mert nekem tényleg ennyi, mármint, imádnivaló, mintha a kisöcsém lenne, de tényleg. Nem érzek vonzalmat, és semmi ilyesmit se iránta, de érzem én, hogy kell itt még egy kis löket.
- Mutatok még valamit.
Finoman kihúzom a kezéből az újságot, és az első oldalra lapozok, ahol a belső borítón ott is vannak az okosságok, mint a megjelenik minden hónap tizenötödikén meg az, hogy hol lehet hirdetést feladni, és a nevemre bökök.
- Én vagyok a főszerkesztő, szerinted kiengedtem volna egy ilyen pletykát magamról, ha igaz volna? Ugyan, kérlek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

Ezzel a kijelentéssel nem tudok vitatkozni, valóban nagyon furák, érdekesen látják a világot, és furcsa megoldásokhoz folyamodnak. Természetesen, mi nők sem vagyunk jobbak, és éppen emiatt a sok dráma miatt aggódom olykor, hogy valami hiányzik köztünk Móriccal. Mármint, undorítóan ideális a kapcsolatunk. Ha belegondolunk, a kommunikáció működik, a romantika megfelelő mértékű, a szex rendben van, élvezetes, a barátságunk szilárd, vannak egyező és különböző érdeklődési köreink, egyező és különböző barátaink. Mi a baj velünk? Valaminek lennie kell. Minél inkább látom a kibontakozó drámát, odabent annál jobban feszít az érzés, hogy valami nagyon nem jó, és érzem, ahogy hevesebben ver a szívem, és riasztóan kétségbeejtő az egész.
- Mert a családom eléggé furcsa, és még csak szokják a gondolatot, hogy Móric nem csak egy kis ideig volt, hiszen már több, mint két éve együtt vagyunk. Az ilyen eseményeken viszont mindenki azt nézi, hogy ki kivel táncol, ki kinek lenne jó parti. Az, hogy én Lafival megyek, úgy értelmezendő, hogy elkeltünk, és egymással kötünk majd házasságot. Vagyis, az opcionális férjek és feleségek listákról mind a kettőnket kihúztak. Azonban, ha valamelyikünk úgy dönt, hogy mégis elrendezett házasságot szeretne, akkor drámai búcsút veszünk egymástól. De semmi sem történik.
Nekem ez egy kényelmes és logikus lépés volt, de jogos, hogy némi magyarázatra szorul, főleg abban az esetben, ha elméleti síkon tetszene valaki Lafinak, természetesen nem ténylegesen, csak tételezzük fel.
- Ha férfi lennék vagy leszbikus, én akarnálak. A melledet ellensúlyozza a szemed, a bőröd puhasága, a hangod, elég édesen tudsz nyögni, én a helyedben biztos, hogy eljönnék ide olyannal, akit felszednél. A személyiséged imádnivaló,  normális vagy, nem jellemző rád, hogy hajlamos lennél a drámára.
Oké, jó, hát mindenkinél vannak kivételek, de összességében sem ez nem jellemző rá, sem az, hogy erdei pásztorórákat rendezne. Van pár lány, akinek képességei széles körben ismertek. Layla nem ide sorolandó.
- Egészen biztos vagyok benne, hogy elméletileg, szigorúan véve persze, hogy elméletileg, de igazán tetszenél neki.