Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William
Rózsafa
______________________________________________________

Talán kicsit tovább időzik a kezem a markolaton, mint amennyire kellene, de végül csak sikerül kihúznom a fiókot. A tárgy tértágított így ténylegesen mélyre kell nyúlnom ahhoz, hogy elkezdjem előhúzni azokat a dolgokat, amiket azon az éjszakán kimentettem a Krise házból. A papírok, a hamvak, a kis dobozka csontocskák, mindet elpakolom a földre, majd utoljára kihúzom az aktákat is. Azután a pálcával az összesre kiterjedően kimondom a Geminio varázslatot. Tisztán és tökéletesen végzem el az egészet, a tárgyak megduplázódnak majd lebegtetéssel a másolatokat beteszem a fiókba, ezután megállok, mint aki pillanatnyilag el se tudja dönteni, hogy mit is akar pontosan csinálni a következő pillanatban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William
Rózsafa
______________________________________________________

William utasítása megint annyira logikusan és reálisan cseng, mintha a saját gondolataim fogalmazandónak meg elmélyében és csúsznának le ajkáról. Aludni, igen, lassan elindulok a háló felé monoton léptekkel, leülök az ágyra, lefekszem, majd magamra húzom a takarót és az oldalamra fordulok úgy, ahogy mindig is aludni szoktam. Nem kell sok, hogy az álom el is kapjon és lassan belemerüljek a sötét lebegésbe. Aludni. Milyen fantasztikus ötlet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William
Rózsafa
______________________________________________________

A matatásra rögtön kinyílnak szemeim. Egy pillanatra azt sem tudom hol vagyok, mi történt, majd grimaszba forduló arccal mélyesztem fejem a paplanba. Olyan furcsa érzés az egész. Az intenzíven bennem élő, mégis lagymatag és illékony képek túl abszurdok. Ritkán álmodok. Bár általában nap közbe szoktam, mikor csak rövid időre csukom le a szemem. Kell néhány perc még felülök, nyöszörögve hajamba túrok majd mélyet szusszanva kikelek az ágyból. Kajakra elaludtam? Nem vall rám, még szex után sem.
- Will? - álmos arccal, szemeimet dörzsölve slattyogok ki a konyháig - mi a faszt csinálsz? Eltörted? - leülök a kis sámlira és felteszem kezeimet. De ja vu fog el, ettől a felállástól.
- Használtál pálcát - törlöm meg fejem kezemmel, de őszintén szólva ez az alvás szörnyen szarul esett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William
Rózsafa
______________________________________________________

Figyelem ahogy terelgeti a halmot ezzel tönkrebaszva a seprűmet.
- Nem, nem, de tényleg használtál...azt álmodtam, hogy van - rázom meg a fejemet, hogy ne nézzen annyira fogyatékosnak.
- Aha - de mikor körbe nézek nem látom sehol. Meglepődve pillantok körbe a konyhában. Nem itt hagytam? Úgy rémlik.
- Nem láttad a pálcámat? - a pulton volt, nem? De hát nem is ittunk sokat. Megvakarom a fejem viszont, hogy őszinte legyek nincs se kedvem se erőm kúpálózni.
- Nem tennéd meg, hogy simán feltakarítod? - pillantok rá. Amúgy sem elég házias a lelkem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William
Rózsafa
______________________________________________________

- Hah - nincs sok kedvem elbattyogni odaáig, hogy leellenőrizzem, ott van-e itt csak csendesen figyelem ahogy a férfi önerejéből feltakarítja. Még mindig úgy érzem, hogy egy részem kicsit alszik, félig itt vagyok, félig ott. Erre Will javaslata a punnyadásra pedig ideális ebben az állapotban.
- Oh de! Nemsokára kezdődnek a délutáni szappanoperák, pattogtassunk kukoricát!- csillan fel a szemem, és állok fel, hogy előkeressem az egyik felső szekrényből a kukoricát. Az ilyen semmire se való sorozatok mindig tök jók szundításhoz, ha meg figyeli az ember akkor meg totál jókat is tud röhögni egy-egy borzalmas vágáson vagy muglikat meghazudtoló fantáziadús ötleten semmiségeken.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A Júlia egy magyar női név. Az egyik legrégebbi, legismertebb,legegyszerűbb név, amire húsz-ötven évvel ezelőtt minden második parasztlányka hallgatott, ha véletlen nem Máriának hívták. Ez a külföldi egyetemista pedig két l-el írta, hogy az ég áldja meg és annak összes angyala. Így fél órával később is épp ugyanannyira megbotránkozva nézem a poháron a feliratot, miközben Adélt hallgatom. Az ilyen kis mean girl találkozások kellemesen rózsaszínűek a sok tanulás és edzés szüneteiben, amit az utolsó év kíván meg.
A férfira pillantok akire Adél utal. Nem néz ki jobban mint a páros női tagja, de valószínűleg jobbnak érzi magát. Ez pontosan az a szituáció, amikor a csaj eleinte csak sajnálatból randizott vele, most meg majd össze fogja törni a csávó a szívét. Kellemetlen.
A kijelentésre elvigyorodom, miközben tovább figyelem a párost ahogy eltűnnek az ajtóban.
- A-a, a nők hibája, hogy nem tartják őket megfelelően kordában. A férfiak idomíthatóbbak mint a kiskutyák a kellő jutalomfalatokkal és fejsimogatásokkal- vonom meg a vállamat, majd mint csodás átvezetés:
- Apropó kiskutyák, mi van Williammal? Jól viselkedett a nyaraláson? - pillantok rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Csak hümmögve bólogatok, bár Adélt se érzem, hogy kordában tudna tartani valaki olyan hatalmas állatot mint William. Félreértés ne essék, imádom Willt, kicsi szívem csücske, de az az ember akkor is határozottan minimum haladó rangú társat követel meg magának. De talán Adél fejlődik és okosodik az idő múlásával. Csak ott van az a kurva rózsaszín felhő. Örök hiba.
- Ühhüm, akkor jó kis nyaraláson vagytok túl - Milyen pénzt lehetne csinálni Rómába a porral...bár ott biztos sokkal több is a konkurens, aki épp ugyanúgy gondolkodik mint én. Valószínűleg sokkal macerásabb lenne az egész.
- Jól is van ez így, megérdemeltetek végre egy kis pihit - nyugtázom, mielőtt ara pillantanék amerre a lány mutat. Majd ugyanolyan gyorsasággal és unott tekintettel el onnan.
- Üdv itthon - kortyolok bele a kávémba. Az ilyen hangos szóváltások már nem sok reakciót tudnak kihozni belőlem. Sok a hülye.
No fene. Aurori? Felhúzom szemöldököm, miközben rá pillantok oldalról.
- Attól függ, mit is kérsz egész pontosan? - mióta egy hülye másodikos kiskölyök odajött hozzám, hogy aurori tudásommal keressem már meg a zokniját kicsit kevésbé vagyok lelkes az így kezdődő felhívásokra, de azért talán Adélnak több esze van ennél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Hiába más kvalitású kérés a lányé, mint a zoknitlan kölyöké, az arcom valahogy pont ugyanolyan értetlen. Felhívás egy gyilkos után nyomozni kora délután a starbucks kávézóban ücsörgő lánytól, aki három perce még a nyaralásáról áradozott Rómában kicsit furcsa érzés. Másrészről abban se vagyok biztos, hogy bármi ilyesmit engednem kellene Adélnak, aki épp csak jobban lett annyi minden után. Vagy talán pont ez bizonyítja, hogy mégsem lett jobban? Épp készülnék mindezt elmondani neki is, amikor az orrom elé tolja a telefonját.
- " A férfi, akit keres az ördög nevét viseli, mégis az Úr az ő istene." Merlinre mi ez a szöveg? Az a nyomorult mellékszereplőnek hiszi magát valami retro fekete-fehér nyomozós filmből vagy magának a Levita szobornak? Ha köpni akar köpjön rendesen az ég szerelmére - ráncolom össze a szemöldökömet. El tudom képzelni meddig ült a kád vizecskéjében áztatva a seggét még kitalálta ezt a szöveget, ami csak arra elég, hogy odafingjon valaki orra alá, aki jelen esetben egy mentálisan labilis, gyereket gyászoló épp nem tinilány.
- Szerintem inkább menj el Willel még egy nyaralásra, mondjuk a Bahamákra -nem azt mondom, izgalmas is lehet felvenni ezt a szálat. De még ha egy konkrét nevet is írt volna le, nehéz lenne bizonyítani, hogy a vádlott tette, nem hogy úgy, hogy valami rejtvényszavaló bohócnak képzeli magát az illető. Ez csak arra lesz jó, hogy Adélt még egyszer pofán csapja az élet és visszaküldje a földre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A kérdésére csak megrázom a fejem, de amúgy sem tudok szóban válaszolni, mert Adél azonnal belendül. Kivárom, én is ugyanúgy az ablakon át bámulva ahogyan ő.
- Adél, nem az üzenet hitelességét vonom kétségbe, hanem azt, hogy neked vissza kéne fordulnod és újra belemélyedni azokba a dolgokba. Veszélyes lenne a mentális egészségedre. Kicsi az esély rá, hogy egyetlen morzsából várat tudj építeni, viszont annál több, hogy beleőrülj - rázom a fejemet. Tudom, hogy ilyesmire nem áll készen, már csak abból is, hogy nem azon gondolkodik hogyan lépjen tovább a múlton, hanem hogy mit akarjon majd visszacsinálni a múlton őrlődve.
Tényleg nem lenne rossz, ha olyan bizonyítékokat tudnék szolgáltatni amikkel valakit elítélnek. Ha olyan, civilként begyűjthető, egyáltalán nem gyanús eszközökkel beszerzett bizonyítékokat tudnék szolgáltatni. De ha nekem még jól is jön, vajon neki is jól fog? Tényleg az a legrosszabb eshetőség ha tréfa a dolog? Mi van ha az igazság sokkal rosszabb?
- Nem fogod elengedni mi? - pillantok oldalra a kis, barna sütőtökfejre. Egy pillanatra elgondolkodom mennyire egyszerű lenne ha kifelé menet behúznám az egyik sikátorba, ráolvasnék egy felejtőátkot az sms-t pedig kitörölném. Vagy egyszerűen beárulnám Magdának, aki talán kezdene vele valamit, de az a baj, hogy engem is kezd érdekelni a dolog.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Tehát mégiscsak lesz baba. Bár sejtettem, hogy Adél nem mondta komolyan azt, hogy soha többet nem akar anya lenni. Látszott rajta, hogy ez kamu. Így viszont már tényleg igaza van abban, hogy nem kellene megvárni a jövőben vajon előfordul-e hasonló.
Végül beadom a derekam, ha már csinálja, legalább valaki vigyázzon a seggére is. Látom, hogy ez a lánynak is leesik a kis szája szélében megbúvó mosolyból.
- Nem igaz... - sóhajtok nagyot aztán állammal felé bökök - na mire jutottál? - mert, hogy említett valami olyasmit, hogy lenne tippje. Közben nagyot kortyolok a kávémba és gondolkodni kezdek. Igazából az lenne a legbiztosabb, ha nem a tipp után mennénk hanem a tippet adó után. Úgy biztosra lehetne menni ki az emberünk. És van egy olyan érzésem, hogy a pontos név még csak a kezdet lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Csak bólogatok amíg beszél. Ajkamtól elemelem a kávét, aminek már csak az alján lötyög valami kis habszerűség, de legalább van benne lófasznyi színezett cukorcucli. Majd ahogy halad előre úgy válik arcom egyre sápadtabbá. Elias. Azonnal megjelenik szemem előtt a jelenet az alaksor folyosóján. Ritkán szarom össze magam, mégis ahogy odanyomott a hideg kőfalnak elsorolva mi vagyok és ő mi lehetne, nem véletlen nem mentem utána többet. Annyira belefeledkezem ebbe a kis jelenet újra játszásában, hogy akár Adélnak is feltűnhet mennyire elsápadtam.
- Elias tette volna? - így nem csak a lány bukhat de én is. Elias tudja a dolgaimat. Ha nincs is rá tudtommal bizonyítéka, akkor is tudja. Ez sokkal veszélyesebb ügy innentől. Túl veszélyes. Másfelől, ha Elias börtönbe kerül...az mindenkinek megnyugtató hír lehet.
- Az nem jó...- nem akarom feláldozni az el sem kezdődött karrierem, még Adélért sem. Csapjam be Adélt? Lehet az volna a legjobb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Akár. Hát ez határozottan nem jó. Közben valamit próbálok kezdeni az arcommal, megmozgatom a nyakamat, nyelek párat, csak, hogy ne nézzek ki bamba halnak.
- Will ismerősei között vannak rossz arcot? De hisz Will nem csinálhat semmi rosszat mert visszabasszák a sitre. - vonom össze a szemöldökömet, bár Eliast is nála láttam először. De gyanítom Will nem tudja milyen kígyót is engedett be az életébe. Azt hiszem.
- A véla izéd nem működik rajta? Sokkal könnyebb lenne vele megíratni a listát - ez a része amúgy sem kell, hogy feltétlen legális legyen, Will meg nem fogja bánni ha nem tud majd róla. Csak jól le kell itatni.
- A boncolási jegyzőkönyvet? Nem adták még ki? Hm, hát az te tudod kikérni maximum mint közeli hozzátartozó, de bemehetek veled ha szeretnél. Vagy a te alakodban - bár a második opció kevésbé kellemes. Még mindig kicsit para hivatalos helyekre beflangálni más arcával, pláne, hogy egyre több vesztenivalóm van olyan téren, amit egyelőre még meg sem kaptam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Már hónapok múltak el azóta az este óta. Mégis, ha belegondolok remegni kezdenek a térdeim. Gyűlölöm, amikor félek, annyira hinni akartam, hogy ezt az érzést már legyűrtem magamban, hogy nem fogom sohasem látni többet azt a kis, loknis, rettegő Júliát aki a takaró alá bújt, mert félt, hogy még egy pofont kap az apjától, vagy leveszi róla a bugyiát. Mégis, épp ugyan így rettegtem amikor hozzám vágta Will a tiltott átkokat.
Mély sóhajjal fordulok meg az ágyban magamra húzva a takarót. A traumafeldolgozás legkönnyebb módját választottam, túlterheltem magam az iskolával. Edzések, plussz órák, előre tanulás, csak aludni jártam haza, meg nyulat etetni. Azonban a testem határai végesek. Érzem, hogy túl közel vagyok ahhoz, hogy ágynak dőljek, ha magamtól nem pihenek legalább a hétvégén. Két nap, annyit kibírok. Csak fekszem, a plafont bámulva, érzem, hogy elernyedt végtagjaim remegnek, talán ennem kéne valamit. Hány óra van? Az éjjeli szekrényen heverő telefonomra pillantok. Amikor hazaértem mentálisan teljesen összeomlottam. Zokogtam és tajtékoztam, a telefonom pedig többször is a falnak vágtam. Azóta nem lehet bekapcsolni, de talán nem is baj. Úgy érzem, ha Maeve meg akar találni meg fog, másnak meg nem tartozom semmivel sem.
Nagyot sóhajtok, újból a plafonra pillantva. Vajon mennyire fájt volna az Crucio átok? Sokszor kapom magam azon, hogy erre gondolok. Rettegem tőle, ahogy attól is, hogy megtudjam és dühös amiért rettegek az ismeretlentől.
Aztán hirtelen valaki rátehénkedik a csengőre. Összerezeznek. Mi a fasz?
Először nem mozdulok, várom, hogy feladja és tovább álljon, de végül nem teszi. Akárki is az, kibaszott kitartó. Hát legyen, akkor kinyitom. Kimászok az ágyból, pizsamában, kócos hajjal, mezítláb szelem át a folyosót, hogy az ajtóhoz érjek és kinyissam.
- Adél...ék? - nézek le a babára, majd a lányra, aztán ki az utcára. Mondjuk már azóta mondanak mindent is. Egy gyerekes nő még a legkevesebb, de azért félreállok, hogy ha akar be tudjon menni.
- Will nincs itt... - szögezem le azért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Ahogy nézem, hogy beljebb lép rá kell jönnöm, hogy nagyon furcsa gyerekkel látni Adélt. Mármint lassan nem is tudom hány éve terhes meg minden, mégis most, hogy tényleg van neki annyira felfoghatatlan. Behúzom az ajtót, kizárva minden esetleges kíváncsi szemet. Nem egészen tudom mire számítsak. A dokumentumok miatt? Vagy Will miatt? Figyelmeztetni jött vagy dühöngeni? De akkor miért hozta Luciant? A kijelentésére nagyokat pislogok. Aztán bólintok.
- Élek- állammal a nappali felé intek.
- Kérsz...tek valamit? Mit szoktak inni a babák? Teát? - nem igazán volt még dolgom ilyen aprósággal, így erről fogalmam sincsen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Újból csak biccentek, próbálok mosolyogni, de az ott Adélra kötve tényleg egy kibaszott gyerek. Leül a lány a kanapéra, én pedig vele szembe egy kiült fotelbe rogyok, kicsit nagyobb hévvel is mint kellene. Végül megengedek magamnak pár pillanatot, hogy hátradőljek és behunyjam a szememet, közben a lány szabadkozását hallgatom.
- Hm-hum... összetörtem a telefonomat pár hónapja - Adélra pillantok, majd tekintetem lesiklik a babára. Tényleg van belőle valami kis vonás az apjából. Nem tudom konkrét testrészt mondani, mi hasonlít inkább csak összképben.
- Adél...ugye tudod, hogy nem igazán tartozol nekem semmivel. Én Willhez mentem, Will tett dolgokat velem, nem te. - Nem tudom mi jár a fejében, de előre le akarom tisztázni vele, hogy ne nagyon gondoljon bele bármi másba. Ez nem Adél ugye volt, csak szerencsétlenül épp ott tartózkodott a babával. Azután pedig nem tudom hová lett, kifelé menet nem találkoztam vele, igaz nem is figyeltem csak a lehető leggyorsabban el akartam húzni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem mondta meg Will? - ez kicsit meglepett, a hangom hirtelen megugrásából is könnyen meg lehetett volna mondani, de a képem se kevésbé árulkodó, vagy ahogy előre dőlök a fotelben - Ez különös - végül elgondolkodva visszadőlök. Azt hittem Will ennél sokkal fecsegősebb. A következő mondatnál, megremeg a szám. Hát ez csodás, remélem, hasonlóan fognak majd engem is bemutatni a gyereknek ha nagyobb lesz és már emlékszik.
- Aranyos. Haragszol, amiért elfogadtam a pénzt Magdától? - nem igazán lenne logikus nem rákérdezni erre. Ez is egy kibaszott nagy elefánt a szobában, amit jobb körbejárni mint figyelmen kívül hagyni. Nem hiszem, hogy bocsánatot kérnék azért, amit tettem, vagy azt mondani, hogy megbántam, mert nem bántam. Sokat fizetett, kihozott a sitről, cserébe nem kért sokat. Tiszta üzlet volt.
- Will tényleg, de tényleg semmit sem mondott el? - nem arról van szó, hogy ne akarnám beavatni Adélt, inkább csak, ha behunyom a szemem megpillantom az azt átkozott kurvát, azzal az istentelen nagy vigyorával és bár egy szóval se mondott ilyesmit, mégis szinte érzem azokat a karvalyszerű műkörmöket ráfonódni a torkomra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ohh...- bár ebbe nem gondoltam bele, én sem voltam benne biztos akkor, hogy túlélem, ezért teljesen logikus, hogy Adél sem. Igaz, nem minden oldalról hasonlítunk, de Williamat azt hiszem majdnem ugyanúgy látjuk.
- Nem hiszem, hogy erről beszélhetek ha meg akarom őrizni a tesi épségem - mély gondterhelt sóhaj hagyja el ajkamat. Ha Will nem mond semmit azt hiszem nekem sem igazán szabad. - Mindenesetre Will valami nagyon aggasztó dologban van benne. Nem tudom ki az a nő de... - a mondat közepén becsukom az ajkam és csak a fejem rázom, ezzel jelezve, hogy erről többet nem tudok mondani. De mint a felesége jobb, ha ezt a figyelmeztetést azért elteszi zsebre, talán szüsksége lesz rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Szkeptikusan emelem fel a szemöldökömet. Elválnak. Megint. Hányszor hallottam már ezt. A fenyegetőzéseket, a papírokat, a pár hónap múlva soha többet nem kell látnom kijelentéseket. Aztán basznak egy jót és megy tovább a szekér.
- Szóval akkor szétköltöztök pár hónapra? - nem rosszmájúságból, csak lefordítom magamnak magyarra. Hiába van ott a gyerek, a múltkor a hálóba Adél Wiltt választotta a szememben Lucian helyett, amikor nem zavarta a gyermekbántalmazós aktaköteg.
- Amúgy még mindig nem válaszoltál a kérdésemre, hogy haragszol-e - fordítom a szót egy relevánsabb téma felé. Elválnak. Na persze. Mosolyszünet, na az esetleg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Csak bólogatok, valahogy úgy érzem, hogy ha mondjuk egy évig valóban fenntartják ezt az elváltunk mizériát fogom csak tényleg elhinni, hogy komolyan elváltak. Papírok meg szétköltözés...De nem vitatkozom Adéllal, nem lenne semmi értelme.
A kérdés tök fair. Talán más bocsánatot kérne vagy elvörösödve lesütné a szemét egy ilyen kérdés után, legalábbis a normálisan szocializált emberek valószínű ezt tennék, én viszont csak a vállamat rántom meg.
- Magda amikor megtette az ajánlatot, hogy kicsit segít anyagilag, akkor voltaképp azért fizetett, amit meglehet ingyen is megtettem volna. Nem tettem túl nagy effortot azért a pénzért. Magda se ezt várta el, egyszerűen csak úgy látta, hogy segít a kapcsolatotoknak ha ott vagyok Will mellett földelésnek - nem igazán szólt másról a megállapodás és valószínűleg azzal a csodás, börtönös kábítószeres balhéból való feltakarítás után én sokkal jobban jártam mint ő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Úgy tűnik én sem érzékeltem annyira az elmúlt években, hogy Adél mennyire megkedvelt, vagy, hogy Willel ellentétben Adél érez hosszú távon sértettséget, hiába a szép szemek. Legalábbis az arcából ítélve így érzem, aztán ki tudja, lehet ha neki is megmutatnám a cicimet, ő se emlékezne semmire sem abból, mit tettem az anyjával anno.
- Már miért búcsúztam volna el? Megmondtam, azért kaptam a pénzt amit ingyen is megtettem volna. És voltaképp az akkori incidens sérelmet is valamilyen módon tisztáztuk Willel. Persze nem azt mondom, hogy olyan lesz minden mint régen, csak, hogy ha majd szerzek egy új telefont senki se gátol meg abban, hogy írj, ha kíváncsi vagy rám - nem tudom mit mondjak, kicsit úgy érzem érzéketlen vagyok, de nem vagyok képes Adél szemszögéből látni a dolgokat. Túlságosan lefoglalnak a saját problémáim és kimerítenek a harcok a mumusaimmal. Régebben azt hiszem empatikusabb voltam, tanultan vagy ösztönösen, hogy később megkapjak remek lehetőségeket, de jobban értettem az emberekhez, talán ideje lenne újra megtanulni ezt.