Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem mondta meg Will? - ez kicsit meglepett, a hangom hirtelen megugrásából is könnyen meg lehetett volna mondani, de a képem se kevésbé árulkodó, vagy ahogy előre dőlök a fotelben - Ez különös - végül elgondolkodva visszadőlök. Azt hittem Will ennél sokkal fecsegősebb. A következő mondatnál, megremeg a szám. Hát ez csodás, remélem, hasonlóan fognak majd engem is bemutatni a gyereknek ha nagyobb lesz és már emlékszik.
- Aranyos. Haragszol, amiért elfogadtam a pénzt Magdától? - nem igazán lenne logikus nem rákérdezni erre. Ez is egy kibaszott nagy elefánt a szobában, amit jobb körbejárni mint figyelmen kívül hagyni. Nem hiszem, hogy bocsánatot kérnék azért, amit tettem, vagy azt mondani, hogy megbántam, mert nem bántam. Sokat fizetett, kihozott a sitről, cserébe nem kért sokat. Tiszta üzlet volt.
- Will tényleg, de tényleg semmit sem mondott el? - nem arról van szó, hogy ne akarnám beavatni Adélt, inkább csak, ha behunyom a szemem megpillantom az azt átkozott kurvát, azzal az istentelen nagy vigyorával és bár egy szóval se mondott ilyesmit, mégis szinte érzem azokat a karvalyszerű műkörmöket ráfonódni a torkomra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ohh...- bár ebbe nem gondoltam bele, én sem voltam benne biztos akkor, hogy túlélem, ezért teljesen logikus, hogy Adél sem. Igaz, nem minden oldalról hasonlítunk, de Williamat azt hiszem majdnem ugyanúgy látjuk.
- Nem hiszem, hogy erről beszélhetek ha meg akarom őrizni a tesi épségem - mély gondterhelt sóhaj hagyja el ajkamat. Ha Will nem mond semmit azt hiszem nekem sem igazán szabad. - Mindenesetre Will valami nagyon aggasztó dologban van benne. Nem tudom ki az a nő de... - a mondat közepén becsukom az ajkam és csak a fejem rázom, ezzel jelezve, hogy erről többet nem tudok mondani. De mint a felesége jobb, ha ezt a figyelmeztetést azért elteszi zsebre, talán szüsksége lesz rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Szkeptikusan emelem fel a szemöldökömet. Elválnak. Megint. Hányszor hallottam már ezt. A fenyegetőzéseket, a papírokat, a pár hónap múlva soha többet nem kell látnom kijelentéseket. Aztán basznak egy jót és megy tovább a szekér.
- Szóval akkor szétköltöztök pár hónapra? - nem rosszmájúságból, csak lefordítom magamnak magyarra. Hiába van ott a gyerek, a múltkor a hálóba Adél Wiltt választotta a szememben Lucian helyett, amikor nem zavarta a gyermekbántalmazós aktaköteg.
- Amúgy még mindig nem válaszoltál a kérdésemre, hogy haragszol-e - fordítom a szót egy relevánsabb téma felé. Elválnak. Na persze. Mosolyszünet, na az esetleg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Csak bólogatok, valahogy úgy érzem, hogy ha mondjuk egy évig valóban fenntartják ezt az elváltunk mizériát fogom csak tényleg elhinni, hogy komolyan elváltak. Papírok meg szétköltözés...De nem vitatkozom Adéllal, nem lenne semmi értelme.
A kérdés tök fair. Talán más bocsánatot kérne vagy elvörösödve lesütné a szemét egy ilyen kérdés után, legalábbis a normálisan szocializált emberek valószínű ezt tennék, én viszont csak a vállamat rántom meg.
- Magda amikor megtette az ajánlatot, hogy kicsit segít anyagilag, akkor voltaképp azért fizetett, amit meglehet ingyen is megtettem volna. Nem tettem túl nagy effortot azért a pénzért. Magda se ezt várta el, egyszerűen csak úgy látta, hogy segít a kapcsolatotoknak ha ott vagyok Will mellett földelésnek - nem igazán szólt másról a megállapodás és valószínűleg azzal a csodás, börtönös kábítószeres balhéból való feltakarítás után én sokkal jobban jártam mint ő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Úgy tűnik én sem érzékeltem annyira az elmúlt években, hogy Adél mennyire megkedvelt, vagy, hogy Willel ellentétben Adél érez hosszú távon sértettséget, hiába a szép szemek. Legalábbis az arcából ítélve így érzem, aztán ki tudja, lehet ha neki is megmutatnám a cicimet, ő se emlékezne semmire sem abból, mit tettem az anyjával anno.
- Már miért búcsúztam volna el? Megmondtam, azért kaptam a pénzt amit ingyen is megtettem volna. És voltaképp az akkori incidens sérelmet is valamilyen módon tisztáztuk Willel. Persze nem azt mondom, hogy olyan lesz minden mint régen, csak, hogy ha majd szerzek egy új telefont senki se gátol meg abban, hogy írj, ha kíváncsi vagy rám - nem tudom mit mondjak, kicsit úgy érzem érzéketlen vagyok, de nem vagyok képes Adél szemszögéből látni a dolgokat. Túlságosan lefoglalnak a saját problémáim és kimerítenek a harcok a mumusaimmal. Régebben azt hiszem empatikusabb voltam, tanultan vagy ösztönösen, hogy később megkapjak remek lehetőségeket, de jobban értettem az emberekhez, talán ideje lenne újra megtanulni ezt.