Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

- Szerzs a v-vörös, őt kicsiként találtam. Mmmaurice a hóember, Ethel a t-tortie, ők menhelyesek.- Eredetileg nem tervezett ennyit, sőt, egyet se, de mint ruhára a galaj, úgy ragadtak rá ezek a fura állatok, bármerre lépett. Nem mintha sokáig tiltakozott volna azt követően, hogy a legkisebb szörtyögve álomba dorombolta magát a vállához gömbölyödve.
 - Le van k-k-kerítve egy rész varázzsal, régebben k-kutyák voltak,- a nővére gondolata egészen hidegen hagyja ezen a ponton, s amikor elment, magával vitte az állatait is. Ennyi maradt belőle: egy bűbáj, ami biztonságban tartja a négylábúkat.
- Akkor ő ilyen pórázos? Vagy ennyire jófej?- néz le a lábuknál sündörgő, hatalmas kandúrra. Van valami egészen természetellenesnek ható abban, hogy kutyapórázon macska legyen, de tud a dolog létezéséről, ha a faluban nem is látta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Ha hallotta volna a másik gondolatait, alighanem remekül szórakozott volna a tényen, hogy alig percekkel bemutatkozása után máris elfelejtette nemhogy Damien nevét, de azt is, hogy valaha szóba került. Számított erre, nem véletlenül várta ki az alkalmat, hogy a macskákra terelhesse a figyelmet. Kellemeset a hasznossal, nemde?
- Nagy, nyugis és szőrmók. Vágom, mmmiért szerették. Hagyja mmmagát fésülni?- tekintete követi az állatot, amint az elsompolyog és kiterül egy napsötötte folton, hatalmasat nyújtózkodva. Kék szemek, kerek pofi, puha bunda és mellé még a ragdollok híresen laza természete könnyen megnyeri magának a kevésbé macskapártiakat is.
- Rokona vagy a g-g-gondnoknak, ugye?- nézi meg aztán jobban a szőke vonásait. Finoman árnyalja a szavait, mintha a kastély említésére ugrana be, honnan is ismerős Sebastian. Az ember nem keres válaszokat, amikről azt hiszi, már ismeri őket, s ez a finom porhintés segíthet benne, hogy sose kérdezzenek rá, milyen indíttatásból elegyedett beszédbe vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

- Szerzset is csak akkor lehet, ha eszik vagy alszik. K-közben meg az ő arcával...-*lemondóan megvonja a vállait, majd egyszer remélhetőleg kiderül, miért retteg a kefe látványától az oktondi állat. Az egyetlen szerencséje, hogy erősen kajacentrikus, szóval amíg valaki az egyik oldalon nyomja bele a nasit, se lát, se hall.
A felkínált könyvet végül a kassza mellé teszi, végül s elviheti, legalább lesz mit mások orra alá tartania, ha bútorokat keres vagy csináltat. A hirtelen gyanakvás nem lepi meg, ugyanakkor most kell egyszerre roppant óvatosnak és természetesnek lennie, hogy integrálja beszélgetésbe.
- Csak a hasonlóság,-* gesztikulál saját arcvonásai felé.*- Voltam nnála büntetőmunkán, jó a k-kávéja és ő is tök szimpatikus. Leszámítva a fiatalember megszólítást,- borzong meg finoman, mert mintha az apját hallaná. Aztán elhessegeti a kellemetlen emléket, helyette a zsebébe túr, megszámolva, mennyi pénz van nála. Hümmög egyet, aztán Sebbyre néz.
- Van esetleg valami olyan k-könyved, ami kerti madarakról szól? Rémlik, hogy olvastam valami macskatévéről,- a hangsúlya a "nem akarlak feltartani, de ha már itt vagyok" megfelelője leginkább.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Az iménti botlást - bár nem is nevezné igazán annak - sikerül gyorsan elsimítani, remélhetőleg teljesen elaltatva az akaratlan ébresztett gyanakvást. Az ilyesmire a teljesen hétköznapi közeg vagy az enyhén bosszantó témák az ideálisak. A másik válaszának megfogalmazása sem kerüli el a figyelmét, hallania sem kell a kiegészítést, hogy sejtse. Magában elnyom egy mosolyt - ó, kétsége sincs afelől, hogy a Selwyn fivérekkel nem érdemes ujjat húzni.
- K-k-köszönöm,- biccent, megállva a polc mellett, amíg átlapozza az ajánlásokat. Az érdektelen köteteket visszacsúsztatja pontosan oda, ahonnan Sebby eredetileg levette őket, s csak az egyiket tartja a kezében, amikor visszatér a pulthoz. Ezen a ponton már csak fizet, ismét megköszönve a segítséget, aztán távozik. Útközben a beszélgetés közben látottakon töpreng, s azon, mennyire befolyásolják az eredeti terveit.
Well, no one said it's going to be easy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Ebben az időben senkinek sincs kedve kimozdulni - ellenben annak, aki otthon szeretne érni valaki mást, ideális lehetőséget kínál. Egy-két alkalommal járt a boltban az első találkozásuk óta, Sherlockkal játszani, egy ízben áthozott egy vergődő halat imitáló játékot, amitől az ő macskái csak megrémültek. Damient egyébként sem sűrűn zavarja az időjárás, bár tessék-lássék magára kanyarítja a köpenyét. Van az ilyen havas, esős napokban valami nosztalgikus - a Durmstrang nem a banánérlelő melegről híres.
A látótávolságot viszont jelentősen lecsökkentik a körülmények, úgyhogy a könyvesbolt ajtajában csaknem összeütközik a kifele jövővel. Sűrű bocsánatkérések és sasszézás után sikerül bejutnia, kivélesen le sem fejelve a csengőt, még utoljára jól megnézve a távozót. Az ott tényleg egy görény a nyakában?
- Helló! Nem is tudom, boldog húsvétot vagy kellemes karácsonyt kívánjak-e,-* ocsúdik aztán fel, megpróbálva viccként elütni figyelmetlenségét, Sebastian jelenlétét regisztrálva. Első lépésben megszárítva a ruháját, hogy ne csöpögjön mindent össze, aztán leveszi és karjára dobja.
- Jó, hogy itt t-talállak. Van esetleg pár perced?-*kérdezi, miközben a zsebébe túr, egy kis papírzacskót pecázva ki belőle.- T-tessék, a beígért friss macskamenta a kertből,-*teszi hozzá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Az elfelejtett név rejtélye tovább kíséri őket, s minél hosszabb idő telik majd el, annál viccesebb lesz majd a felismerés, amikor kiderül. Ebben a pillanatban azonban Dami békés tudatlanságban lebeg a dolgot illetően.
- Lehet, kölcsönkér egy rénszarvast a közlekedéshez,-* horkant nevetve, mert a nyuszinak - méretéből fakadóan - még csak szánra se kell pattannia, elég neki a Rudolf. Az épp elrakott ételeket furcsának tartja, alighanem az imént távozott fickó hozhatta, az illatok alapján, de nem igazán látogatta a Falatozót. Leginkább házhoz rendelésnek tűnt számára.
- Konkrétan pár percet néhány k-kérdésre. Lehet, hogy nem is jó helyen keresgélek,- *vakarja meg a tarkóját, mellé megvonva a vállát. Körülnézett, van-e itt bárki más, mielőtt felhozza az egész témát; elég félreérthető.*- Van esetleg tapasztalatod vagy tipped k-könyvre állatok emlékmódosítása kapcsán? Legilimenciát tanulok, de az oktatóm nem jártas benne. Tudom, hogy te is tanítottad egy darabig és pont mmmacskád van, gondoltam, hátha?-* Ez nem olyasmi, amit itt és most rögtön meg kell tárgyalniuk, inkább csak tájékozódni próbál, hogy honnan szerezhetne hozzá segítséget.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

A meglepetés a várt reakciók skáláján a legkedvezőbb talán, az érdeklődés fényében, ami követi. Enyhén széttárja a karját, igen, tudja, hogy hangzik ez az egész így ezzel a felvezetővel. Valahol el kell kezdeni.
- Maurice négy éve van nálam, de még mindig rengeteg dologtól fél,-* ez mondjuk nem a legjobb szó arra az irracionálist súroló viselkedésre, amit produkál, mégis erre tudja leginkább visszavezetni. Amennyire lehetett, megpróbálta úgy alakítani ki a szobát és a bútorokat, hogy megkönnyítse az állat életét, viszont sok dolognál tanácstalanul állt. Hogy győz meg az ember egy rémült lényt, aki se élelmet, se érintést nem fogad el?* - Nnnéha meg se tudom mondani, épp mmmire reagál vagy miért, szóval megnyugtatni se. Gyakran rémálmai vannak... Szeretnék neki segíteni valahogy, de csak ha nem rontok rajta. Nem igazán mertem eddig piszkálni az emlékeket,-*röviden összefoglalva ez az, ami miatt foglalkoztatja a lehetőség és a mikéntje. Azt szeretné a legkevésbé, ha felesgesen újra átéletné a flashbackeket a kandúrral, kockáztatva azt a bizalmat, amit nehezen kiépített vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Ha állatkínzásra vetemedne - a jó ég tudná, mi indítaná erre, mert egyáltalán nem foglalkoztatta soha - akkor nem lenne szüksége a tanácsra. Fájdalmat és kárt okozni bármivel lehet, tompa késsel, fogpiszkálóval, elég némi találékonyság. A legilimencia olyan precíziós műszer, amit ilyesmire csak teljesen bomlott elmék vesztegetnének.
A szemkontaktus hiánya újszerű, ám nem zavaró; néha megkísérli követni, hogy vajon mit néz a boltos, holott sejti, hogy inkább mentális könyvtárában keresgél, semmint ebben itt.
- Nyilván, amit esetleg k-kondicionálással vagy tréninggel ellensúlyozni tudok, annál nem nyúlnék semmihez. De tartok tőle, hogy lesz, ahol ez nem opció. Szeretném, ha nem szenvedne feleslegesen,-* a padlóra mered leginkább, néhány pillanatra gondolataiba merülve. A kérdésre pillant fel, egy kelletlen félmosollyal nézve a kék szemekbe, inkább meg se említve, mióta tanul.*
- A verbális k-komponens nélkül tudok legilimentálni, de még messze nem kellemes. Nehezen találok gyakorlópartnert, az ilyenről meg nnnem ad fel az ember újsághirdetést...-*Egyik kezét a zsebébe süllyeszti, hogy ne kelljen szurikáta módjára tartania maga előtt a karját a köpennyel - jó annak, ha a csuklójához lecsúszva lóg magának. Ahogy tekintete Sherlockot keresve körbejár, a könyvek visszaterelik gondolatait az eredetileg felvetett kérdéshez.*
- A jobban elérhető szakirodalom nem foglalkozik az állatokkal, néhány értelmes lényt és b-bestiát leszámítva. Azt hiszem, mutat némi hasonlóságot pici gyerekek legilimizálásával, úgyhogy b-bottal se szívesen piszkálja senki,-* ezt így leírva sehol sem találta, de aki tud olvasni a sorok közt és jártas valamennyire az etológiában, az előbb-utóbb eljut ehhez a következtetéshez. Valószínűleg voltak próbálkozások olyan emberek részéről, akik nem fogyócikként vagy dekorként tartanak állatot, de könnyű látni, miért nem feltétlenül akarták továbbadni ezt a tudást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

A véleményre bólint, ugyanakkor ennél kissé rétegzettebb a probléma, amivel szembenéz - bár Sebby szemszögéből mindez a macskára korlátozódik, Damien oldaláról nézve a szőke legilimentor része a megoldandó egyenletnek. Ebben a helyzetben pedig előnyére válik, hogy nem tizenéves tacskóként vágott bele a tanulásba; kései próbálkozás helyett egy érettebb megközelítést kínálhat, a szükségtelen sértődések és érzékenység nélkül. Selwyn véleménye látványosan nem ingatja meg.*
- Sejtettem.-*A prof az okklut nyomatja főleg, így viszont aránytalanul fejlődik a két területen - nem mintha emiatt hibáztathatna bárkit. Türelmes alkat, ha most ért oda, hogy foglalkozhasson a kérdéssel, akkor most fog vele foglalkozni, megfelelő időt szánva rá.
- Nézd, nem t-terveztem fejjel menni a falnak. Ez is elég, hogy el tudjam kezdeni. Arra gondoltam, hogy b-bejelentkezem a menhelyre, hátha engednék, hogy ott gyakoroljam az olvasás részt, fokozatosan haladva a problémásabb esetek felé. Aztán, ha ez megy, akkor legili Maurice-on azokban a pillanatokban, amikor lefagy.-*Ez vázlatos terv, nyilván több lépésre és szempontra bomlana le a dolog, mint amit a kért pár percben vázolni lehet. Átgondolta mindezt, nem csak rábökött egy kulcsszóra, ami jónak tűnt. Ethel a látás hiánya, Szerzs az enyhe szellemi sérültsége miatt nem megfelelő alanyok, legalábbis nem erre a célra.
- Már a könyvekért hálás leszek. Ha visszajelzést tudsz esetleg adni később a technikámról, rohadt sokat segítene. Cserébe nem tudom, valamivel k-kompenzállak,-* int szabad karjával, amolyan csak-meg-tudunk-egyezni formán. Nem várja el, hogy külön leckéket adjanak neki, a beleölt órák maguktól értetődően az ő kontójára mennek, viszont a tapasztalt útmutatás olyasmi, amit csak papírok nem adhatnak meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

A fintorral őszintén nem tudja, mihez kezdjen - az biztos, hogy helyenként nevetségesek a heves, gyerekes utálkozás megnyilvánulásai. Persze, nem ő lenne az első aranyvérű, aki ilyen vagy olyan okból nagyzol és felhúzza az orrát, ha gyengébb/ szegényebb/ sárvérű/ fiatalabb emberrel szemben áll.
- Attól függ. Az állatok például nem írnak könyveket,-*jegyzi meg egy félmosollyal, elvégre a boltban minden egyes szeg, polc, papírlap, a tinta, az enyv, a kötés emberi kéz műve. Ahogy ember faragja a sakkbábukat, festi a pepita táblát, keveri a pillecukrot is.
A hirtelen, agressziót súroló megnyilvánulásra csak pislog kettőt, teljes értetlenséggel állva az ellenségesség előtt.
- Ha lenne értelme, őt k-kérném, de rákérdeztem és sosem dolgozott állatokkal.-* von vállat, mert nincs benne kényszeres vergődés, a felvetés ennyi volt, egy felvetés. Nem államtitkokat akart kialkudni, geeez.*- Alas, k-kihűl a kakaód, nincs kedved a részletekhez, vágom. Megoldom, nem k-kell leharapni a fejem.-* Ezzel elengedi a kérdést, nem reagálva a "macskán szívesen segít" részre. Mi oka lenne egy vadidegennek odaadni a súlyosan traumatizált macskáját, aki lópokróc módjára kezeli? Főleg úgy, hogy még ismeretlen környezetben kellene egyedül hagyja vele. Ezt Selwyn se gondolhatja komolyan.
Vissza a könyvekhez.
- Ezt már lerendeltem, a jövő hétre várom,-*tolja el a katalógust, magában kaján kis derűvel nyugtázva, hogy hiába pattognak neki, megpróbálva utasítgatni, ez a hajó már elment.*- A másikat megnézem, egy pillanat,-elsétál a jelzett irányba.
 

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Minél inteligensebb egy állat, annál hajlamosabb az önzésre és a gonoszságra - ugyanakkor annál nagyobb a kapacitása az értő szeretetre is. Az a romantikus elképzelés, hogy egyes lények egyfajta bölcsességből fakadóan csak annyit vesznek el, amennyire szükségük van, merő önáltatás; leszámítva egy-két fajt, aminek annyira primitív a viselkedése, hogy születésük pillanatában kódolt minden rezdülésük. Ha megtehetik, éppúgy a lehető legtöbb élelmet, területet, vizet foglalják el, a lehető legtöbb utódot nemzik és ellenfelet iktatják ki, amire csak lehetőségük akad. Fel lehet öltöztetni az embert, két lábra állítani, attól még állat marad.
Na, még a végén eljutnak egyről kettőre. Néha megéri belepiszkálni mások büszkeségébe, ha rizikós is; csak meg kell találni azokat az embereket, akik nem bírják ki.
- Oké, így már világos. Leírás és tanár híján nem volt egyértelmű, k-köszi,- *derül fel, Sebastian hangsúlya ellenére megkönnyebbülve - szemlátomást könnyen továbblendül az ilyeneken, mert egy pillanatig se neheztel. Persze, ez a fajta flegmaság lehet idegesítő a szőrszálhasogatóknak, de nem sokat tud kezdeni vele.

- Szia,-*nézett le Sherlockra, visszamurrogva neki simi helyett, ha már ilyen helyesen üdvözölte őt a tekergőzésével menet közben. Aztán megy tovább, tekintetével a polcokat tallózva, behúzva a nyakát, amint az egyik roppant dekoratív lámpához ér. Hangulatos kis hely, a káoszával együtt, csak vigyáznia kell a fejére. Amint megtalálja a kötetet, átpörgeti, ellenőrizve, hogy nem sérült-e esetleg, de csak ceruzával írt jegyzeteket lát itt-ott. Jó lesz.
- Ezt akkor elviszem. K-köszi a tanácsokat,-* ismétli meg, barátságosabban, miközben a pénzt piszkálja elő a tarsolyából, leszámolva a pultra. Aztán a másik kezének ujját odatartja a kandúr elé, talán még érződik rajta a macskamenta, de megvakargatná a kobakját távozás előtt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Hogy mi a franc vonzza az egyetemistákat az ehhez hasonló, lepukkant helyekre, valószínűleg megfejtetlen rejtély marad - persze, közrejátszik az italok ára, vagy hogy falkában mozogva semmi sem tűnik olyan félelmetesnek. Dami ezzel szemben egyedül érkezik, viszonylag barátságosan intve a csaposnak belépéskor, félvállra akasztott hátizsákjába túrva sétál oda. Le kell görnyednie, hogy ne fejeljen le semmit, s valamit rendel, amitől a pultos a Holdról is látható szemforgatással veszi el az elé tett aprót, mielőtt nekilátna az ital elkészítésének. A nagyjából tíz perc alatt, amíg tesz-vesz, a srác szóval tartja, nekidőlve az egyik bárszéknek, a hely híréhez mérten derűsen várakozva. Amint - még mindig morogva - leteszik elé a kész akármit, felkapja holmiját és a jókora korsónyi, gőzölgő poharát. Elindul, útközben helyet keresve. Sebby láttán egy lépésre megtorpan, majd egy kis mosollyal kitérőt tesz, hogy útba ejtse az asztalát.
- Helló! Itt sem gondoltam volna, hogy összefutunk,- köszön rá, mielőtt még túlságosan belegyalogolna a személyes terébe vagy bármibe, amivel épp foglalkozik. Most először látja a fiatalabbik Selwynt bárhol, ami nem a könyvesbolt, s tekintete megllapodik az ufózöld löttyön, amit iszogat. Úgy tűnik, mérlegeli, meg merje-e kérdezni, az íze összhangban áll-e azzal, ahogy kinéz, majd inkább letesz róla.*- Vársz valakire vagy esetleg nem bánnád a társaságot?-*biccent fejével az üres ülés felé. A másikat megcsaphatja a forralt bor fűszeres-édes illata, meg némi fáradt krétaszag.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Valahol szórakoztató figyelni, amint a szőke próbálja megfejteni a helyzetet, főleg, hogy egy extrovertált huszonéves hanyagul barátságos módján szólította épp le. Ez most valóban céltalan, véletlen hozta összebotlás, de a kíváncsiság nem hagyja, hogy elszalassza az alkalmat.
- Ah, k-köszi, nem mmmaradok sokáig,-* nem kéreti magát, egész gyakorlottan behajtogatja majd' két méterét a Sebbyvel szemben lévő ülésre. A hátizsákot a szomszéd helyre pakolja le, egy meglehetősen nehéznek hangzó, tompa puffanással.
- Huszonhárom leszek, az elég?-*kérdez vissza felvont szemöldökkel, belevigyorogva a pohárba kortyolás előtt. Egy kicsit hallgat, kiélvezve az italt, jólesően szusszanva, amint elkezdik melegíteni a fűszerek és a bor. Aztán átmozgatja a vállát, sóhajtva egyet.*
- Az adótörvények olyanok, mint a d-dementorok. K-kiszívják az ember lelkét,- állapítja meg az italába bambulva a következő korty előtt, evidens fáradtsággal a hangjában. Mintha jobban is dadogna a megszokottnál, aztán ki tudja? Sebbyre pillantva elengedi a poharat és egyik kezén feltartva a mutatóujját, a zsebébe túr, előhalászva a mobilját.*- Ha már úgyis összefutottunk, megmutatom,-* dünnyögi, miközben a fényképek közt lapozgat, végül odatartja a könyvesboltos elé a telót, amin egy kupac három-négyhetes kismacska látszik. Egy fél cekkernyi szőrös krumpli, ha az ember hunyorít.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Alighanem mások nehezen olvasnak Sebastian arcáról, de ezt az ítélkező meghökkenést Damien bárhol megismeri. Egy-két szóba burkolva az, hogy ebből a kérdésből nem jöhet ki jól - ez bizalmas ismerőse. Összevonja a szemöldökét, hogy mégis mi ez a "hát oké"? Ez a kérdés, kizárólag szarkasztikusan, de mindig foglalkoztatta - mégis mit kezdenének az emberek, ha valahányszor, amikor megmásíthatatlan tulajonságával elégedetlenek, lehetőséget kapnának a változtatásra?
- Ne is t-t-törődj vele, előadásról jövök. Zúg t-tőle a fejem,-* a kósza megjegyzés kicsúszott, céltalanul, legfeljebb némi kíváncsiság lehetett mögötte, erre mit reagálna Sebby a kora kapcsán érzett döbbenet után. A zavara titkon remekül szórakoztatta Damient, üdítő volt nézni négy teljes órányi száraz tanóra után. Jól megy a borhoz.
- Mmmenhelyiek. Otthon nem tudom, mi lenne a mmmeglepőbb, ha az ivartalan nőstény ellene vagy valamelyik a k-két kandúrból,-*horkant, gúny helyett hangjában bujkáló fáradt nevetéssel. Szerzs még szoptatni is megpróbálna, amilyen málé tud lenni.- Az egyik frissen b-befogott töltve érkezett, aztán egy mmacskából lett öt. Ilyenek voltak,-*lapoz közben vissza, néhány hasonló fotót átugorva, míg megtalálja a párnapos korban készült képeket a kvartettről. Evidensen gyakran jár, s ha nem is kizárólag a legilimencia kedvéért, azért az igyekezet megvan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

- Utóbbi, ha mminden jól megy,- biccent, bár ez még odébb van, lévén akár a legilivel, az egyetemmel is hátrányból indult. Ezen a ponton megbékélt a helyzettel, elvégre van mivel kitölteni azt az időt, ami az előadásai mellett fennmarad, lassan gyakornokságon se árt majd elgondolkodnia. Egyelőre azonban közelébe se megy a gondolatnak, itt a bor, a társaság, néha lazítani se árt.
Amilyen jókedvű a szőke, az emberben felmerül a gyanú, hogy mégsem olyan ártatlan az a limonádé, amit iszogat... ettől függetlenül kellemes változatosságot hoz. Főleg így, hosszú lábait kényelmesen kinyújtva és kiengedve az egész nap gyűlt feszültséget, jólesik csak úgy macskafotókon szórakozni.
- Egy-k-két alkalommal próbáltam, még nagyon k-kusza minden. Régi dolgok lehetnek, összekeveredve egy rakat zagyvasággal.- Dalí festményeinek némelyikére emlékeztették a látottak, érintőlegesen a valóságból merített szeletkék torzultak el. Lehetnek akár kölyökkori dolgok is, az állat mindenesetre keveset értett a látottak javából, vagy a félelem ennyire megbénította.* - Valamilyen balesetnek t-t-tűnt, de passz, mi t-triggereli.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Mivel mindketten zavarbaejtő természetességgel merültek el a saját beszélgetésükben, a helyi törzsvendégek gyorsan érdeklődésüket veszítik, amennyire lopva és szeme sarkából figyelemmel tudja tartani a termet. Jó így, mert mire áteveznek a legilimencia vizeire, a környező asztalokat nem foglalkoztatja többé a csevej. Nyugodtan ihatja a borát és ejtőzhet, anélkül, hogy túlzottan ügyelnie kellene a szavaira.
A tanácsok jól jönnek, még ha erre a konkrét részletre magától is rájött mostanra - főleg Szerzsnek hála, aki a tompa orrával sose talál meg semmit, amit leejt. Bólogat, kortyolgatva közben.
- Próbálok, bár kissé dezorientáló a szaglás erősségével együtt. D-d-durva a különbség,-* esélyesen minden legilimentort letaglóz olykor az érzékelés ilyen eltérése, még akkor is, ha tisztában van elméleti síkon a különbségekkel. Minden élőlény úgy fejlődött ki, hogy a számára túlzó benyomásokat képes legyen ignorálni - ezért nem kapaszkodunk, hiába forog a Föld felfoghatatlan sebességgel - viszont a fajok közti határok átlépése kemény dió.
- Na ez az, hogy nem feltétlenül tudom, mit k-keresek a szénakazalban. K-kell némi idő, amíg mintázatot t-találok benne,-* a másik kezébe veszi át a poharát, melengetve a tenyerét az üvegen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

- Hál' Mmmerlinnek,-*morrant a kupájába, mert eleve egész jó szaglása volt - anélkül nehéz bájitalt főzni - de bőven beérte első élményként egy macskányi ugrással.*- Amikor az ember hirtelen jóformán látja a szagokat, átértékeli a d-dolgokat.- Szerencsére az itala egész hatásosan ellensúlyozza a kellemetlen emléket, főleg, hogy belülről is kezdi átmelegíteni. Mire nem jó az áprilisi szeszélyes időjárás...
- Sejtettem, hogy ez is bejátszik. Át k-k-kell állítani a szűrőket,-*gesztikulál a kezével, mert ehhez szintén arra lesz szüksége, hogy ismételten alámerüljön az emlékekbe és megkeresse bennük a közös nevezőket. Amihez nincsenek konkrét leírások, ahhoz mintázatok kellenek, szóval több problémájának ugyanaz a megoldása: idő és ismétlések, hogy elkezdje látni az átfedéseket. - K-később majd esetleg meg akarom próbálni Ethelt, de asszem, ő születésétől v-vak. Mindig mrrrrr-og, ha valaki k-közelít, hogy ne menjenek neki,-* biztosat persze senki sem tud, mire a menhelyre került, már ilyen volt. Az állatot szemlátomást cseppet sem zavarja a dolog, de abból indul ki, hogy mások se látják, ha nem ad ki hangokat. Mostanra Dami gondolkodás nélkül nyávog vissza, valahányszor a tortie a ház egyik pontján felteszi az elveszett rrrnyááá? kérdést, miszerint hol vannak a többiek.
- Raktam szét am ezt-azt. T-találtam egy...*és itt lapozgat a fotók közt, mire rábukkan az illusztrációra,*- ilyet.-*A kérdéses cucc egy különféle anyagokból összeállított, többféle felületből, zsebből, redőből, szaglászható-tapogatható-dörgölőzhető elemekből álló játszószőnyeg. Ami alól egy lompos, vörös farok lóg ki, egy gyanús púp szomszédságában.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Persze élőben sokkal viccesebb, főleg, amikor még macskamenta is kerül a szőnyegre, de a kép elég jól visszaadja az új játék népszerűségét, bár a vélemények azért megoszlanak. A kérdésre bólint, aztán megvonja a vállát, mert sokkal okosabb nem lett a kísérlettől.*
- Mmmindenkit nagyon izgat, de ku-kuszábbnál kuszább képeket láttam róla.-*Figyelembe véve, hogy a vöröske meglehetősen bamba, ez nem feltétlenül meglepő eredmény. A vak macskánál inkább a mozgásból és viselkedésből következtet, ami legalább egyértelmű érdeklődést jelez.
- Ethel szereti, mmmert Szerzs elég b-béna, egy csomó helyről nem tudja k-kiszedni a falatkákat, ő viszont k-kitapogatja mmagának. Maurice bizalmatlan vele,-*a fehér kandúr leginkább kerülgeti és messziről figyeli, hogyan játszanak a többiek. Esetenként rajtakapja, hogy amikor épp tiszta a levegő, óvatosan szaglássza vagy lepiszkálja róla a nasit, hogy a padlóról megegye.*- Mmajd kísérletezek még,-*szusszan aztán, nagyot kortyolva a borból. Valamilyen üzenet ugrik fel, aminek hatására mégy egyet húz a pohárból, szemét forgatva, és átmenetileg a telefonját inkább félreteszi. A tekintete körbejár a termen, mintha most jutna eszébe, hol is ülnek, hogy aztán megállapodjék az ufószínű limonádén, végül Selwynen.
- Puszta k-kíváncsiságból,-*billenti egy félmosollyal oldalra a fejét,*- hány évesnek néztél eredetileg?-*most először beszélgetnek ilyen közvetlenül, s közelebbről nézve arca minden szabálytalansága feltűnőbb, a törött orr, az enyhe kancsalság. Mégis, aszimmetriája - talán fesztelensége miatt - valahogy illik ebbe a közegbe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Bólogat az elhangzottakra, mert logikus és tapasztalta is valamennyire. Valószínűleg sokakat meglepne, milyen részletes feljegyzéseket vezet minderről, ám ezekről ritkán tesz említést.
- Mmondjuk ésszerű,- futó grimaszra görbül szája, mert ebből a szempontból nem gondolt bele - megszokta, hogy nagyjából mindenki tud a környezetében a balesetről. Egész üdítő, hogy végre megint lesznek emberek, akik nem vagy csak mellékesen szereznek tudomást erről.- Csúsztam a dadogás miatt minden pálcás dologgal. Mostanra mmmajdnem helyrejött,-* fűzi hozzá rövid magyarázatként, a teljesség igénye nélkül. A következő megjegyzésre nevetős pfffft buggyan ki belőle, mint aki remekül szórakozik a Sebastian által lefestett mentális képen.*
- Fogadd őszinte hálám,- emeli poharát egy féloldalas vigyorral. Amint a súly gyanúsan könnyűnek tűnik, belepislant a kupába, enyhe csalódottsággal méregetve a maradék italt, majd egy vállvonással bedonti azt a pár kortyot.*- Éés ez lesz a végszavam. További k-kellemes estét!-* derűsen biccent, majd kicsussszan a helyéről, magával húzva a hátizsákját. Visszanyúl még az üres pohárért, aztán int és elfordul, hogy a pultnál tett rövid megálló után távozzon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Eredeti tervei között nem szerepelt, hogy rejtjeles üzeneteket kelljen ma este megfejtenie. Azonban amikor Armand átcsúszik abba az állapotba, ahol ellenállhatatlan késztetést érez, hogy alig érthető szövegét rengeteg és/vagy óriási emojikkal támogassa meg, az félreérthetetlenül jelzi, hogy érte kell mennie.
- Gyere, sétálunk,- vegerette meg Armand hátát, amikor az jöttére megkísérelt felpattanni és elővigyázatosságból gyorsan elkapta, mielőtt még túl nagy lendülettel zúgott volna valamelyik irányba. A környéken körbejáró üvegek számából ítélve jócskán fogyasztott, hogy az orrát facsaró szagokról ne is beszéljünk... Igyekszik megnyugtató választ adni Armand valamennyi kibukó kérdésére vagy aggodalmára, miközben körülnéz, begyűjti a pálcáját és más holmiját, ha felismeri, mielőtt barátságos búcsút intene az illuminált partinak.
Öccse egyik hóna alá nyúl, oldalvást magához ölelve, amint terelgetni kezdi - távolabb a zajtól, füsttől, friss levegő felé. Kell egy kis kerülő most.
- Jól szórakoztál?-* pillant le rá, mert látta a fényeket távolról, hallatszott a zene és a zsivaj is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Ha először fordulna elő, talán nógatná, hogy folytassa a gondolatot; így viszont hagyja, hogy a másik a gyaloglásra koncentráljon, apró szusszanással konstatálva a dolgok állását... vagy imbolygását. Armand végül hamarabb találja meg az elejtett gondolatfonalat, mint az é-betűt a billentyűzeten, Dami pedig nem bírja teljesen elfojtani a nevetését. Ha még mindig dadogna, versnyezhetnének, kinek kevésbé érthetőbb épp a beszéde.
- Hé!- szorít rá jobban, amint meglódulni érzi a botlás miatt a másik súlyát, ellentartva. A kommentárra egészen halkan vinnyog egyet, ajkába harapva, hogy ne hangosan röhögjön... ezt holnap még idézni fogja. Bár lehet, a torokégető - aminek erőteljes szaga körüllengi Armandot - nem perzsel fel minden emléket a mai estéről. Már amennyiben lent tudja tartani a hazaúton és szépen kialussza az egészet.
- Hát, Bánffy épp a másik partyn hesszel. Hogy a tanári kar kérdéses tagjai épp hol vannak, csak tippelem,- igyekszik megértően bólogatni, hogy a világfájdalomhoz méltó empátiát tanúsítson. Lenne még egy-két tippje, de három év alatt lecserélődtek az ismerős arcok.
- Gyere egyetemre, ebéd közben megmutogatom a kínálatot,- veti fel, félig komolyan. A látszat ellenére érti, hogy ez nem hiszti, nem csak az - van mögötte magány, vagy legalábbis vágyódás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Hogy őszinték legyünk, Bánffyt könnyű kiszúrni még az avatatlan szemnek is - Dami azonban több időt töltött vele  mindenféle aranyvérű estélyeken, mint valaha szeretett volna. Ha valakire nyugodtan kötne fogadást, az a Berci. Ráadásul Ármin segéde is, szóval...
- Remélem, nem a gravitáció hozta le végül,- jegyzi meg, de legalább nem szúrt obvious hullát meg fetrengőket. Nem az ő felelőssége, de kínos lenne, ha valakit Armand látott volna utoljára életben. A feltételezésre, hogy csak ámítja Armandot, szinte megsértett hangsúllyal csap le.
- Ki adta neked a nyáron kapott összes telefonszámát? Hálátlan.-Dohog játékosan, mert őszintén - nem sok hasznát látta volna ezeknek, s Armandnak is inkább vidító gesztusként nyújtotta át.
- Elhiszem.- Odahajol, fejének oldalát az öccséének döntve pár lépésre. Néha meg tudta érinteni más gondolata vagy helyzete mélyebben, s most is meglegyintette. Talán az ominózus találkozás miatt a vélával, talán amiatt, hogy fél szemmel mindig a háta mögé kell figyelnie, mikor éri utol valamelyik tettének következménye, de érti. Részeg vagy sem, Armand nem érdemli meg ezt.
- Sosem gondoltál cserediákságra? Egy tanév valahol, ahol meleg a klíma, lengén öltöznek és nem alkoholizmusban világelső a lakosság?- persze, jelen helyzetükben aligha kritizálhatja az ivászatot, de vidámabban hangzik, mint az ország többi "dobogós" teljesítménye.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Fuhh, meglegyinti egy intenziv érzés a múltból, mint amikor az ember nedves bőrén huzatot érez, s végigszalad gerincén a borsózás. Megszámolni se lenne képes, hányszor kellett kimondhatatlanná szakadozott szavakat valami másra cserélnie, csak hogy kinyöghessen egy mondatot - szabad keze ökölbe szorul, amint legyűri a rátörni akaró rosszullétet.
- Elnézést, az ő képességeiben kételkedtem,- igazitja meg az előbbit, hogy Armand alkoholban tapicskoló lelki egyensúlya helyrebillenjen. Ezen a bulin kétli, hogy sok teljesen józan ember maradt volna, szóval egy Saint-Venant készségeit megkérdőjelezni még csak nem is elrugaszkodott.
Egy kicsit elbeszélnek egymás mellett, de csak könnyed szusszanással megáll, hogy kivárja az ellenvetések végét. Ne sietnek - a levegő kellemesen meleg a napközbeni hőség után, neki csak arra kell ügyelnie, hogy Armand ne smárjon le lendületből egy falat, fát vagy adoniszi lámpaoszlopot - magyarán, hogy épségben jusson el az ágyáig. Aztán vonásai elkomolyodnak.
- Hé! Sosem kételkedtem benned,- minden ridegsége ellenére ez olyasmi, ami belévésődött, nagyapja soha-meg-nem-elégedett pillantása és apja éppcsak palástolt lemondása között. - Eszembe se jutott, hogy feladd. De levelezőn tanulsz,- mutat rá, a lehető legegyszerűbben, mire is gondolt valójában. Közben igazit egyet a fogáson, hogy Armand a következő rántásnál nehogy kicsusszanjon és eltanyáljon, már nagyon közel járnak a tóhoz. - Bármikor itthagyhatnád ezt a koszfészek kastélyt egy kicsit. Ha bárki pofázik, kifizetem én a cserediákságot,- valamint pro bono szájbaver bárkit, aki megkisérli hangosan kiejteni rajta a kételyeit vagy lenéző véleményét.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Damiennek sajnos hiányzanak a megfelelő élettapasztalatai ahhoz, hogy hibás kerekű Tescos bevásárlókocsihoz hasonlíthassa Armandot; mindazonáltal volt már szerencséje seprűhibához és meglehetősen emlékezteti arra, hogyan kell szinte folyamatosan ellent tartania, korrigálnia az irányt. Hiányzott neki a repülés... de ettől még nem mondott le arról, hogy fusson vagy kézilabdázzon, miután megbűvölt egy régi kvaffot.
- Mindent a kedvenc öcsémnek,- adja elő épp csak annyi teátrálissággal, hogy elmenjen viccelődésnek és ne ríjon le, mennyire jólesik ez a ritka, ragaszkodó ölelés. Szavai ellenére belesimul, akár egy nagytestű kutya, s bátorítóan megdörgöli az ázott srác hátát-karját. A zuttyanásnál pillanatnyi aggodalommal figyel, nehogy utána kelljen kapnia öccsének, ha az túlontúl a víz felé dőlne meg - Armand azonban sikeresen leteszi magát.
- Majd visszaadod, ha te is menő ügyvéd leszel,-von vállat, amit aligha lát a másik, aztán lassan mellé ereszkedik. Idáig már csak foszlányok hallatszanak bármiből, kellemes hely az ejtőzéshez, bár a tó meg a csillogó víz helyett javarészt a testvérét nézi. Enyhén imbolyog ugyanis ültében, ami nem a legjobb jel, főleg a réveteg tekintettel kombózva. Köhint, nevetését leplezve, mert sajnos a gond nem a stéggel van, hanem a stégen ül.
- Van nálam keksz és víz, ha kérsz,-* veti aztán fel, mert amikor meglátta az üzenetet, ezekből is felmart egy keveset, megbűvölt zsebébe tuszkolva.*- kölcsönadod a telefonod?-*kérdezi aztán, ugyanis... részegen az ember csinál hülyeségeket.
Például Mael nevezetű, ex-hülyeségeket. Inkább elejét venné a másnap megbánt üziknek és hívásoknak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Armand nagy szerencséjére többnyire nem akkor szokták az emberről találgatni a foglalkozását (vagy élete álmait), amikor evidensen legfeljebb az országúti szlalomtántorgás, gyepfetrengés és célbahányás triatlonján szerepelhet dobogós helyezettként. Nyilván vannak acélemberek, akik kitartó alkoholizmussal tökélyre fejlesztik mindezt, de Armand még az ifiligában se nagyon tarolna. Szóval mobilmegvonás, takarodó és majd holnap reggel meglátjuk, személyes rekordot dönt-e másnaposságból.
- Ha hazáig nem hánysz le, főzök neked,- nyújtja oda itt a kezem, nem disznóláb módjára a kekszet. Eddig egész jól haladnak, s bár az élet nagy dolgairól máskor beszélgetnek majd, azért Armand céltalan locsogása is valahogy... meghitt. Cseppet sem érzi kínosnak vagy tehernek mindezt - nem azok után, ahogy a migrénjei vagy hirtelen szédülései miatt az öccse volt kénytelen segíteni neki.
- Inkább nem,- reagál reflexből, meg sem kérdezve, kire-mire is vonatkozott volna a biztatás. A sötétben nehéz megmondani, milyen árnyalata van Armandnak, de a hangsúlyból ítélve egyre inkább házukhoz méltó mélyzöldre tippelne Damien. Legalább még észleli a közelgő bajt a gyerek...
- Na jó, essünk túl rajta,- a mondathoz tartozik egy sóhaj, amint feltápászkodik és követi az öccsét. Letérdel mellé, ujjaival gyorsan egy kupacba húzva össze Armand kusza tincseit, másik kezét a vállán pihentetve. Nem bízik száz százalékig abban, hogy a másik karjai és koordinációja kellően tartanák, szóval készenlétben áll, ha el kellene kapni. Ha és amint a másik gyomra lecsillapodik kissé, segít felülni, s kezébe nyomja a vizes üveget. Pálca után nyúl, s Armand érezheti, amint egy tisztítóbűbáj gyöngéden végighullámzik arcán.
- Jobb? Nem fázol?-kérdezi, oldalához húzva, hogy öccse nekidőlhessen. Valszeg most fogja elkezdei cefetül érezni magát, amíg mindent ki nem ad.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Ugh. A hangoktól azért végigborsóznak a karjai, s minden szimpátiája ellenére elfordítja a tekintetét. Bájitalfőzés közben az ember sok mindenhez hozzászokik, így nem könnyen fordul fel a gyomra, de sajnos tapasztalatból tudja, mennyire szar az ilyesmi. Két-három alkalomnál többször nem követte el ezt a hibát, ám ezekről élénk, zsigeri érzésekkel megtűzdelt emlékei maradtak, ami most határozottan nem segít. Egy kicsit... eltereli a gondolatait.
- Mindjárt túl leszel rajta,- biztatja az egyik szünetben csendesen az öccsét, azon tűnődve, vajon elhanyagolt-e valamilyen bűbájt vagy főzetet, amivel segíthetett volna. Esetleg a bezoár méregnek tekintheti az alkoholt bizonyos koncentráció felett? Majd utánanéz később.
Amint úgy tűnik, a legkisebb Fela végre gyomortartalma aljára ért, a biztonság kedvéért még segít visszaülni, a stég szélétől biztos távolságba. Szusszan egyet, letottyanva mellé, mert adni akar egy kis időt kiheverni az iméntieket. Pár pillanatig túr a zsebében, ültében kipiszkálva valami belegyűrt számlát vagy zsebkendőt, amit hirtelenjében átalakíthat takarószerűvé. Az átváltoztatás nem fortéja, azonban egy szabás nélküli, puha darab anyaggal még csak-csak megbirkózik, hogy legyen mit Armand hátára teríteni.
- Vizet?- kérdezi, a kekszet - az este végéig - száműzve. A következő megnyilvánulásra csak derűs pfffft hangot hallat, Armand felé fordítva fejét, mint aki alaposabban meg akarja nézni. Jó-jó, kicsit szétcsúszott, kicsit zöld, mint egy napon felejtett csokibéka, de attól még az ő tesója.
- Nah. Legalább nem ettél csípőset,- "vigasztalja" Armandot, miközben megdörgöli a hátát. A tó élővilága nyilván nem túl hálás most neki, de még csak bújkálnia sem kell holnap reggel. Ha a szomszédok giccses kerti dekorját okádta volna padlógázzal telibe, azt sokkal nehezebb lenne eltussolni. - Illetve nem estél be a tóba ÉS engem se sikerült lehányni, szóval win-win szituként könyvelem el,- mert ha Armand biztatásra vágyott, a legjobb emberhez fordult érte.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A meghívás először meglepte, aztán roppant kíváncsivá tette - ugyan az utóbbi években szórványosan tartották csupán a kapcsolatot, a másik nem olyan embernek tűnt, akit ilyen farsangi forgatagban keresne. Szerencsére senki sem hiányolja, amíg az esküvői előkészületek tetőfokukra hágnak, így az egyetlen feladata valamilyen alkalomhoz illő maskara beszerzése.
Keresd az Erzsébet-kori macskát, szólt utolsó üzenete, s ennek megfelelően egy feltűnő, de velence fényűzésével nem vetekedő, illúziómágiával kiegészített öltözékben várakozik. Be kell vallania, hogy sokkal kényelmesebb így, mint bájitallal vagy bűbájjal elváltoztatnia magát, szabadon nézelődhet, sőt, megválaszthatja, az álarc követi-e mozdulatait vagy sem. A hatalmas, szőrös fülek megpercennek és az érkező felé fordulnak a hangra, hasonlóan a borostyán szempárhoz. Az illúziómágia reagál meglepetésére, s a függőleges pupillák érdeklődve kitágulnak picit.
- Ugyan, szóra sem érdemes,- feleli szórakozottan, mert nem feltétlenül tudná most megmondani, mennyit is várt. A részletgazdag nem fedi le kielégítően a jelmezt, amiben Roman érkezett. - Úgy érzem, alulöltöztem. Igazán kiváló munkát végzett, bárki is alkotta,- hajt fejet a bók mellé, mert túlzás nélkül elismerés illeti.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Valahogy hiába látja a mozdulat elejét, nem fogja fel, mi is a célja - egészen addig, amíg a férfi keze össze nem találkozik a fürtjeivel és egy pillanatra mindketten meglepődnek. Damien fejét több okból sem szokták simogatni, talán menyasszonya kivételével; ugyanakkor a rituálé emlékei közt van olyan, amiben ugyanez a kéz ennél sokkal... érzékenyebb helyen érinti.
- Szeretnéd, hogy doromboljak mellé?- üti el a helyzet élét, s a maszkon megrezdülnek a bajszok, egészen vicces látványt nyújtva, amint a macskaszáj mosolyra húzódik.
- A szabás és az anyagok is kiválóak, már ha nem illúzió. Saját dizájn vagy valami alapján készült?- Voltaképp szívesen nézné meg tüzetesebben, mert minél tovább járatja a tekintetét, annál több részletet fedez fel - a szarvak élethű megjelenése, az azokat díszítő arany, a tollak jellegzetes, irizáló kékjei, a bőr, ami egyáltalán nem mutatja a festékek nyomait... Most veszi csak észre, hogy még egy mozgékony farok is tartozik az egészhez, s a macskaszemek kíváncsian követik a mozdulatot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Valamennyire tudatában van, hogy a felvetése némi kettős értelemmel bír, azonban még mindig biztonságosabbnak tűnik, mint az alternatívája. Ráadásul nem úgy tűnik, hogy a másik sértésként vagy taszítóként reagálna rá, így lefoszlik róla a kezdeti feszültség. Egy része.
- Nos, nem akármilyen macska lennék,- percegteti meg az egyik fülét, orrát ráncolva. - William Catspeare, szolgálatodra!- még egy meghajlást is illeszt az egészhez, mert ha már puccos környezetbe hozták, akkor puccos kandúrként szándékszik megjelenni.
Különös. Ezek a mozdulatok nem kellene, hogy illjenek Romanhoz, legalább is ez lenne az első gondolata; ám amint a már-már magakellető lépést és félfordulatot követi szeme, felidézni vél egy másik, hasonló pillanatot. Egy másik arc és alak körvonalait igazítja hozzá, újra lepörgetve, mert nem kellene ismerősnek lennie... Az érzés azonban csak akkor szilárdul meg benne, amikor a - lila - ujjak teátrálisan végigsimítanak a tollakon és bevillan az emlék, a tükörképekkel. A férfi elemében van. Bajszai megrezzennek és meg kell állnia, hogy megnedvesítse az ajkát, inkább csendesen nyel egyet.
- Akkor ma este minden bizonnyal sok csodálója akad még ennek a mesés régi rongynak, vagy a viselőjének. Ha mégis felmerülne az unalom veszélye, elszórakoztatjuk magunkat. Fogadni mernék rá, hogy ki tudom szúrni a legtöbb aranyvérű résztvevőt,- ami veszélyes kijelentés, ám ki tudja? Lehet, ma este kilenc élete van, egyet feltehet erre. Ekkora tömegben kicsi az esélye, hogy akár legilimenciát használva lebukjon, ha ügyesen csinálja - az emberek érzékeit annyi benyomás ostromolja, hogy bőven teremt alkalmat számára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Az, hogy a férfi maskarája ellenére szabadon olvashat vonásaiból, kellemes plusz - a sötét bőr és színes szemek ellenére az arc emberi. Ahogy az érdeklődés is, amit rajta lát, s melyet nem árthat fenntartania most, hogy esedékessé válik tartozásának törlesztése. Ezzel együtt sem tagadhatja, hogy kíváncsi várakozással néz az este elébe, amit Roman társasága nélkül algha mondhatna el. Biccent, aztán beállnak a sorba, ahol nevek helyett aliasok biztosítják az anonimitást.

A benti pezsgés vegyes érzéseket ébreszt benne - egy részét azokra a kínos estélyekre emlékezteti, amiken a most is jelenlévő aranyvérűekkel részt vett, azoknak minden sérelmével, pusmogásával, unalmával. Egy másik darabja viszont a keleti fényűzést és bazárok nyüzsgését látja a gazdag díszletben, az ételek és italok mértéktelenségében, a parfümök keveredésében.
- Igazán?- fordulna oda Romanhoz, mert a túlzás nem feltétlen egyenlő az ízléssel a szemében, de azonnal elfelejti a drága kelmékről és bútorokról szóló gondolatait, amint tekintete követi a mozdulatot. Megtévesztően könnyed, ő azonban szinte megbűvölve nézi a finom motorikát és egyensúlyérzéket igénylő fluid, elegáns kígyózást, amivel a pezsgőspohár a levegőbe emelkedik. Ez messze, messze áll egy hétköznapi bűbájtól vagy illúziótól.
- Micsoda meglepetéseket tartogat számomra,- csúszik vissza észrevétlen magázódásba, automatikusan elvéve a felé kínált italt, le sem véve szemét a fényes, sötétlila tagról, ami megingás nélkül adja át a poharat Roman kezébe. Felpillant, mert mégis illetlenség bámulni, ám nagyobb illetlenségnek érzi nem adni meg a varázslatnak kijáró méltánylást.
- Lenyűgöző. A kontroll és a kivitelezés... tudom, hogy ismétlem magam, de komolyan.- Tekintete időről időre visszatéved a villás végtaghoz, árulkodóan táguló pupillákkal követve mozgását.
- Szóval, merre kezdjük?- teszi fel aztán a kérdést, mert bőven vannak opciók.