Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Sóhajtva néz bele a tükörbe, majd legyintve engedi el, hogy borostájával kezd is valamit, vagy épp kócos fürtjeivel. Azokba csak lustán beletúr, lelapogatja és hagyja, hogy majd a kinti szellő még igazgasson rajta. Bakancsot húz végül, az órájára néz, elindul. A telefonja kijelzőjéről vészesen kezdi hiányolni az üzenetet, ami legutóbbi próbálkozását jelentené az internetes ismerkedésben, már ha lehet azt annak nevezni, ahogy néha-néha megpróbálkozk vele. Odaérve leszáll a vonatról, hiszen a hoppanáláshoz keresnie kellett volna valakit, így maradt a lassú módszer. Azonban akárhogy várakozik, akárhogy szeretné, pár üzenetváltás elég volt ahhoz, hogy rájöjjön, ez is vakvágányra vezetett. Akkor ennyi, elteszi a telefonját és elindul előre, hiszen ha már eljött eddig, nem pocsékolja el a lehetőséget, legyen az bármi. Maximum vásárol pár dolgot és akkor elhiszi, hogy elégedett, nem pedig üres. Szerencsére minden szomorkás agybaja elkerüli mostanság, a gond a feszültséggel adódik, az meg egy másik pillanat problémája. Elfogadta, hogy nincs minden rendben és nem is nagyon lesz - viszont soha nem volt ennyire egyensúlyban a világgal.
Arca azonban hamar felderül, amiko számára kedves feliratokat lát: itt bizony csokoládé kóstolás lesz. Hamar kidobja az elektromos vacak cigarettapótlék betétjét és már indul is befelé. Azonban odabent talán valamiféle rapid-randi vagy mi az isten bontakozik kifelé.
- Bsszameg - morog maga elé, de a csoki az csoki, így felmarva a kis adagját, keres magának egy pontot, ahogy hozzá hasonlóan egy srác ácsorog egyedül, nyílván vár valakire, de leparkolni tökéletes. Lenyeli az elsütni kívánt poént, miszerint a kutyaféléknek ez a csokoládéevés tiltott dolog, így csak oldalra pillantva nézi a srácot, aki mintha el lenne veszve.
- A te partnered is késik? - enyhe kifejezés, hogy az övé késik, el se jön, de ez most mellékes. Betöm egy bonbont, amely nugáttal van megtöltve. - Mindjárt nem is zavarok, de ezt még betolom - mutat a kis szerzeményeire és tovább nyammog a nugáton.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Szerinted mennyire néznék ki elmeroggyantnak, ha kilövetném a fülem? Elméletileg van valami olyan rúnás cucc, ami bent maradna akkor is, amikor éppen szőrösebb vagyok és harapósabb. De szerintem rohadt menőn nézne ki a farkas fülbevalóval - ilyen és ehhez hasonló gondolatok gyötrik manapság. Meg az, hogy szeretett cipője és bakancsa a végét járja. Ha már ennyire tolja a megújulást, jöhet pár rongy is, így amikor egy folyosói beszélgetés alkalmával random feljött az ötlet, hogy menjenek el "csajos" napra shoppingolni, bele is ment. Nem is morog miatta, lelkesen felöltözött, a még vállalható tornacipőjébe bújt és Regi mellé csapódott. Mindkettejüknek jól fog jönni majd, ha közben kiadnak minden dolgot, ami épp felgyült. Az, hogy elátkozottnak érzi magát, már csak egy jellemvonás az önéletrajzában, ettől még valahol bántja és néha beszélnie kell róla. Majd, Most előbb a könnyed téma, míg csak sétálnak.
- Rászoktam erre a tik-tok izéra, azon belül is a bahés live-okra. Néha elgondolkodom, hogy én is beszállok veszekedni meg botrányozni és akkor jönne a sok pénz, de ahh... még lábképeket sem tudok a neten árulni, mert kacskák a lábujjaim - sóhajt drámai megjátszással, pedig most ismét érzi az erőt a tanításhoz, meg a kedvet is, de jó néha eljátszani a gondolattal, hogy a pénz könnyen jön. El is hesseget mindent, miközben körbepillant, hova fognak betérni és hol fogja káromolni a kék eget is, mint minden cipővásárlás alkalmával.
- És veled, a munkán kívül mi újság? Mesélj csak, ne csak én beszéljek - nem akar önző lenni, a sok szar után sem képes, a figyelmessége megmaradt, a változások ellenére is. Van, amit nem lehet kiölni belőle, hiába próbálkoztak vele. Zsebre is vágja a kezeit és vár arra is, merre induljanak tovább.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Az, hogy ma mi fog sikerülni, még vélhetően a jó ég sem tudja, szerencsére idegszálai simák és elviselik az emberekkel teletömött, zsufolt fővárost és annak minden nyomorát.
- Buzis, mi? - cukkolja vigyorogva, amikor elakad a lány a szavában, mintha csak valami magas labda lenne. - Amúgy nem. Sima karika lesz, annyi hogy tudod ilyen vastagabb és azon vannak ilyen minták vagy mik. Majd megmutatom, otthon van csak még erőt gyűjtök. Félek a tűtől - ami persze egy pillanatra sem igaz, hiszen pont neki van olyan magasan az a fájdalomtűrési küszöb, hogy meg se fogja érezni. Inkább az, hogy még nem találta meg azt, aki beszúrja, illetve
nem árt majd egy-két módosítás rajta, hogy valóban ott is maradjon. De erre majd csak jövő héten kerít sort. Most jóízűen kacag fel Regi kifakadására, amelyet teljesen komolyan gondolt pedig. Az internet mocskában bizony vannak könnyed pénzszerző módszerek, amiket az ember csak azért olvas el, hogy pont így reagáljon, de közben irigykedjen egy kicsit is. Mondjuk utóbbiban nem szenved szerencsére.
- Tele van vele a net. Mármint azzal, hogy XY árulja a lábait a neten, és még pornográf sincs, de dől a lé. A net nagy része pornó, ez tudományos tény - mielőtt azzal jön Regi, hogy akkor túl sokat is nézi. Megáll inkább, amint a nő megáll és befele bámul a kirakatra.
- Okééé - indul utána, közben hallgatva a sztorit, mintha magát hallaná pár évvel ezelőttről, amikor még ott volt az egyetem, a friss állás, minden. Elmosolyodik nem létező bajsza alatt a nosztalgiára, arra, ahova szívesen menne vissza, hogy kimaradjon sok olyan, amely miatt manapság csorba. - Huha... megpróbálom nem elkotyogni - amilyen kevessekkel beszél, ezt be is tudja tartani. - Gratulálok! Még a végén visszairatkozom valami szakra. Vagy valahova. Manapság megint kicsit érzem, hogy nem tudok mit kezdeni maggammal - persze abból már bőven kinőtt, de valamit tanulna, csak nem találta még meg. Lehet nyelvet fog, aztán amikor tele lesz a hócipője ezzel a hellyel, országgal, addig megy, ameddig el nem éri azt a pontot, ahol nem érti mit beszélnek. Most azonban csak szimplán utazna, világot látna, de jelenleg a pulóvert mustrálja félredöntött fejjel.
- Jó a színe. Ez ilyen direkt rövidebb fazon? - vagy csak mert nem vette fel, fura. Elengedi. A mai divat nagyon érdekes, női nadrágokkal tele a férfi osztály. - Én majd a könyvesboltba kell bemenjek. De addig is... - fordul egyet, leakaszt egy fekete inget, amin apró minták sorakoznak és maga elé tartja. Elvégre, shopping nap. - Ez?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Már nem tud a jelzőkön kiakadni, vágjanak hozzá bármit, lepereg és nem érdekli. Tudja, amikor idejött és a minden előtt, mennyire rettegett önmaga lenni, hogy kiderül a farkas-mivolta, hogy minden is vonzza, hogy milyen is ő, azonban ez elmúlt. Már nem érdekli, hogy minek nevezik, kiölte a félelmét az a nagy fekete köd, amely majdnem az életét is elvette, amely végül mikor felszállt, sok mindent vitt magával.  
- Az is amúgy, de nekem speciális kell, ami akkor is velem marad, amikor, nos, szőrösebb vagyok. És ez az egyik fix pont, ami szerintem bent marad… de meglátjuk – mutogat is, hogy fülcimpája most is van és a farkasnak is, maximum menő lesz, az egyetlen, akinek karikás a füle. Egy köldökékszer már sokkalta másabb lenne, az bizony kiszakadna minden alkalommal, ahogy matekozik. Felnevet a kérdésre. - Dehogy félek, annyiszor szúrtak már meg, a tetoválásaim is beleértve, hogy meg se érzem. Csak időpontot voltam lusta kérni – legyint, mert ez a saját baja, hogy mindig halogat ilyen téren, hiszen annyi mindenre koncentrál és tartja fejben, hogy mi, hol, merre, mikor, ezekre már nemigen marad néha kapacitása sem. Azonban nem görcsöl most sem ezen, felnevet csak arra, hogy Regi kissé kiakad az internetes ismeretein. Nos, nem lepődik meg.
- Fogalmam sincs. Görgetek, aztán egyszer csak ott van, valamelyik agyament csoportban. Az idő meg… nos, amikor a holdciklusnak vége és fetrengeni van erőm, akkor van időm nyomkodni azt a vacakot. Szóval ja… - vakarja meg a tarkóját, hogy nem szánt szándékkal keresi ezeket, bármit, csak ha túl sok az ideje és az erő kevés másra, ez történik. Mindegy is, jobb, ha nem megy bele jobban, hogy miket talál néha.
- Megígérem én, becsszó! - bólint, hogy nem fog eljárni a szája, nem lepcses és nem tartozik a városka pletykásai közé, bár hallani ő is szívesen hall mindenről. Itt viszont alapvetően valami olyasmiről van szó, ami nagy hír, amiről nem suttogva kell beszélni. - Szerintem nem fogja bánni, sőt. Előre látom, hogy ő ajánlja fel, hogy ha bármi van, menj csak és kérdezz – ezzel nagyon újdonságot sem mond, ismeri a férfit, meg azt is, hogy mennyire fontos ez Reginek, hogy meglépje, meg is lépheti és benne él. Viktorról sosem kérdez, hallotta azonban, hogy mi történt vele, hogy emléke fontos és ápolandó. - Nekem sosem volt merszem megpályázni ilyesmi pozíciót, felkérni meg úgy sem fognak. De menő lehet – nem kesereg, boldog azzal, amit elért és amiben él, hiszen így is több, mint amit valaha remélni is tudott. A kérdésre fordul felé, miközben válogat és számol fejben, mennyire férne bele. Végül is… egyedül van, idejéből kitelik.
- Simán segítek, persze. Ettől még lehet keresek valamit. Nem tudom mi van velem… mintha hiányozna valami, csak nem tudom – ráncolja a homlokát, mint aki most is keresi a választ, azonban már rég rájött, hogy akkor se leli, ha a falba veri a fejét. Így, mindegy is, elengedi a dolgot. Lehet tényleg csak jobb lesz azzal, hogy lefoglalja magát. Így tér vissza a ruhadarabokhoz, mintha értene hozzá és nem azt venné fel, ami kényelmes és nem szakadt.
- Ha van, ha nincs, ne hagyd itt, ha jól áll, azért nem csak mindig egyenruha és pizsama van rajtunk na – legyintget, miközben elvesz két pólót, ezeket próbálni se kell, a címke alapján jó, a minta meg kellően lökött ahhoz, hogy jó legyen. - Na mindjárt, csak megnézem azokat ott hátul – mutat arra, amerre lép majd mindjárt, az inget addig is a karjára akasztja. - Én is kifogytam, szóval kereshetünk együtt. Ha nem az internet fertőjét lapozom, maradnak a könyvek. Lassan nézhetek polcot is, vagy digitálisan kell olvassak, mert annyi van – húz ki egy pulóvert, aminek nem érti a szabását és úgy semmijét sem. Egyszerre van elnyújtva és mégsem. A fejét rázza meg és keresgél tovább. - Mióta hordanak a srácok ilyen szűk szárú farmereket? - akad meg, mert ebbe még ő sem fér bele, pedig nem egy nagy darab.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem akar randizni, nem akar idegeneknek mesélni, tele van tagadással és mégis, örülne, ha lenne kivel. Fogalma sincs, hogy mikor fog megjavulni benne ez az elcseszett felfogás, mikor toppan valaki az életébe és mikor érezheti azt, hogy minden tökéletes. Ezért is morog, ezért is agresszívebb, hiszen ünnepelne ő, csak épp, nem lehetséges. Falakba ütközik, pedig a legtöbbet saját magának építi fel, mintha muszáj lenne. Érzett valamit, de valahogy sosem sikerült olyan felé, akivel itt is ülhetne és betegre ehetnék magukat. Szusszant egy nagyot és előveszi a kis mantráit, elkezdi keresni, hogy mi a jó ebben a helyzetben, minek kell örülni és próbál nem összeomlani, elveszíteni a kontrollt.
Az illatok. Nugát, némi gyümölcs, menta, minden van erre. Mint valami parfüm-bolt, csak itt meg is lehet enni az illatokat. Ez jó, kellemes, belekapaszkodik. Az ízek pedig még jobbak, ha csak tippelnie kellene, erre kell fókuszálni és akkor nem fog belesüllyedni semmibe sem. Aztán oda is csapódik valaki mellé, aki aztán végképp elveszettnek tűnik, talán ezért is mellé, nem pedig amellé a csaj mellé áll be, aki épp a száját rúzsozza, hogy aztán a következő falat után leegye azt onnan. Faja. Ennél jobb napja nem is lehetne.
- Ó, vagy úgy. Én eleve észre se vettem, hogy itt csak sima kóstolás van, szóval ne érezd magad kellemetlen, én is beleugrottam ebbe, szóval… - legyint egyet, érzi a zavart a másik felől, hogy valami van, hogy nem kellemes, de igyekszik a lazasággal és minden mással enyhíteni rajta. - Ááá, nem hittem olyat, hogy felültetted, nyugi. A csoki nekem is fontos, szóval, egészségünkre, addig is – nyammog is párat, miközben körbepillant, senkit sem zavarnak ők ketten, így a legjobb. Lassan kell majd víz is, mert akkor igencsak bajban lesz egyhamar, azonban nem lát opciót erre, így majd gondolkodik később. A kérdésre pillant felé, majd le a kis papírtálcára, ami a kezében pihen, majd nyújtja a srác felé, hogy maradt még egy rajta, vegye csak el.
- Krémes. Mármint nem olyan rossz krémes, hanem az a jó fajta, amit szívesen eszik az ember és nem ízetlen valami. Szóval, bejön – nyammogja, majd lenyelve a falatot, vár kicsit, hogy megkóstoljon egy másfélét. Ez legalább megérte. - Amúgy Belián vagyok – jegyzi meg, mint mellékes infót, ha már így ilyen szépen idetaláltunk mások randijára becsokizni.