Aznap jó idő volt, kedvem támadt kicsit kiruccanni és Pestseholse környékén meg is fordultam egy két faluban, végül aztán egy bárba tértem be.
Hangulatos volt a hely, a zene fasza volt, de az emberek itt is retardáltnak tűntek. Itt egy kicsit iszogatni kezdtem, hogy kiengedjem a világmegváltó terveim miatt kialakuló stresszt és egy nőt is felszedjek. Leni egyébként is már azzal csesztet, hogy még ő nem látott nővel és nem hisz abban, hogy feláll nekem valaha még is a Miniszter úr.
Elneveztem. Zavar? Élj vele boldogan.
Whiskyt ittam jéggel, tisztán. Keverve nem ér, az már nem whisky. Csak meggyalázzák ezt az isteni italt.
Hányni tudnék tőle.
A tömegben kiszúrtam egy lánycsapatot. Undorítóan vonaglottak, csatak részegek voltak és már le is öntötték azokat a csinos koktélruhákat. Biztos szülinapoztak, ez menő a csajoknál. Szülinap, plusz alkohol. Hamar legózni is lesz kedvük, már ha érted.
Mint két kicsi legó...
Az egyik barna démon tekintetével az én démoni tekintetem összeakadt és hosszasan bámultuk egymást. Nem voltam részeg, igazából annyit iszok, hogy talán egy üveg Black Labeltől is maximum spiccessé válnék.
Nem kezdeményeztem még, vártam, had táncoljon, had élvezze a bulit.
Azt, hogy áldozat lesz. Ma őt viszem haza.
Lehúztam az utolsó korty italomat, amelyet kényelmesen, ízlelgetve iszogattam és kikértem még egy pohárral magamnak, neki pedig egy koktélt. A két italt megkapva, szinte láthatatlanul beleöntöttem a lányéba egy adag kristálycukorra emlékeztető port, amelytől nagyobb szüksége lesz rám.
Nem ütöm ki nagyon, csak annyira, hogy hős lovagként két lábon ballagva hazakísérjem és megkapjam az éjszakám, így a gyanú is elterelődik rólam.
Tuti trükk.
Ismét felé pillantottam, majd megkértem a pultost, hogy vigye már ki annak a csajnak. Szerencsém volt, megindult felé egy tálcával és Az itallal.