Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Túlzás lenne azt mondani, hogy ismerem az életörténetét - azt ismerem, ami a papirokon szerepel róla. Történetesen, és nem túl meglepő módón, minden amit elmond, egyezik azzal, amit megtalálni róla. Ezek elég alap információk, nem enged magán fogást, elég rendesen felkészítették.
Vagy épp tényleg nem tud semmit, és csak egymás idejét pazaroljuk.
- Gyerekként soha nem merült fel benned, hogy szeretnél vele utazni? - megint egy egyszerű kérdés, nem hallottam még olyan gyerekről, aki ne vágyott volna a külföldi rokon társaságára, az élményekre, az ismerelenbe. Vagy ha mégis, akkor annak általában nyomós oka volt, a család mélyen bele tudja ültetni az ifjú elmébe, ki a "rossz" a családban.
Persze arra a témára is kitérhetnénk hogy a szóban forgó gyámja, az édesapja testvére szintén auror. De nem most.
Közben, ahogy oldódik a feszültsége, lehelet finoman próbálom kitapogatni az elméje határait. Persze, hogy ebbe nem egyezett bele - mégis ki tenné? -, pont ezért kell óvatosnak lennem vele, hogy ne is bukjak le.
- Hogy viseled a hirtelen jött hírnevet? - biztos vagyok benne, hogy az iskola falai között megy a megbélyegzés, na de azon kívül? Senkiek nem kell sok ész, hogy összerakja a két családnevet - az embereket ismerve pedig, ez nekik abszolút elég ahhoz, hogy valakit gyűlöljenek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Vannak bizonyos körök, ahol kevésbé ismernek, mint Vajda Eszter, és többnyire, mint Vajda Eszter, Vajda Richárd lánya. Sajnos, ugyan ritkán, de ezekben a körökben is eleget kell tennem a szociális kötelezettségeknek. Nem nevezném feltétlen kínnak, elég nagy rutint szereztem már bennük, úgyhogy nem kell feltétlen megerőltetnem magam abban, hogy mosolyogjak és mindenkinek azokat a válaszokat adjam, amiket hallani akarnak. Ugyanakkor eltelt már egy pár év, történt egy pár dolog, és a mikor szerzed meg a diplomád?, valamint mit csinálsz iskola után? kérdéseket felváltották a sokkal kellemetlenebb mikor házasodsz meg?, és mikor lesznek gyerekeid, hát tiszta vén lány vagy már! vélemények, és a velük járó kéretlen tanácsok.
Egyértelműen, a már fél lábbal a sírban járó Erzsike néni nem fogja megérteni, hogy már más világot élünk, és az emberek nem tizennyolc évesen vállalnak gyereket, meg a fontossági sorrendben a családalapítás helyét már átvette a karrier, és nem utolsó sorban, egy férfi már csak akkor kísér haza, ha megigééred neki, hogy aznap szerencsés lesz.
De hogyne, az én koromban tiszta szégyen, hogy még csak férjnél sem vagyok! Mindig megeledkezem arról, mennyire morálisan rombolóak tudnak lenni ezek az események.
Lekortyolom az édes borom maradékát, csendben elszlalomozom a folyamatosan magyarázó mamika mellől, visszapillantva megállapítom, hogy fel sem tűnik neki, már magában beszél a hanyatló fiatalságról.
Megkönnyebbülve foglalok helyet a bár előtti magas széken a lábaim fellélegeznek, amit egy, a kelleténél hangosabb sóhajjal kísérek. Amikor az ember hozzászokik a bakancsokhoz és sportcipőkhöz, rendes fájdalmas magassarkút felvenni.
- Nekem egy pohár cappucino lesz - adom le a rendelésem mikor felém fordul a barman. Tudom tudom, nem szokmányos, de hosszú még az este, és ha az előzőhöz hasonló iramban folytatom az alkohol fogyasztását, előbb utóbb átmegyek alpáriba. Fontos ismernünk a határaink.
Ajkaim lefelé fordulnak, ahogy megpillantom a kis házimanót, a pia mindig ilyen érzelgőssé tesz, nem is értem, ilyen nincs.
- Szegény, olyan édesek - kisöpröm hosszú hajam aromból, ahogy a mellettem várakozó felé fordulok. A másik mellékhatás: feleslegesen sokat is beszélek.