Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

kicsi Richárd
x lídia x arany kaviár x ewtrtw

Vajda Eszter.
Nevetni támad kedve, ahogy a gardrób egész alakos tükre előtt hátradobja Eszter hosszú, finoman hullámolt, a szálvégi töredezésektől teljes mértékben mentes, dús és csillogó haját, jobb lábát a másik elé helyezve pózol, leginkább magának. Némileg aggódott, hogy egy olyan semmi kis hülyeségen fognak elhasalni, mint mondjuk, a lány telefonjának zárja, de az arcfelismerő azonnal kapcsolt, ahogy csak rápillantott, sőt, Hanni édes dorombolása a Vajda Papa - feltételezett - aggodalmait is eloszlatta. Minden tökéletes.
Tökéletes.
Széles vigyor nyúlik el arcán, a tökéletes fogsor fehéren csillan meg, ahogy tekintete találkozik a jól ismert, szinte világító kék íriszekkel a tükörben. Amikor először meghallotta Hanni tervét, kinevette őt, de ahogy jobban belegondolt, Richárd egyetlen, édes testvéreként, a legfontosabb emberként az életében, könnyen szétválaszthatja a turbékoló szerelmespárt - egy pillanatra undorodó fintorba húzza szépen ívelt, új ajkait - ha okosan cselekszik. Utána már könnyű lesz a fiú szívébe férkőznie, szinte látja magán a derekára simuló esküvői ruhát, hatalmas uszállyal, rengeteg csipkével, a másik kettő pedig majd fenntartja Eszter látszatát. Hogy mi lesz majd a valódival? Azon eddig nem gondolkodtak, de amilyen egyszerűen jutottak el idáig, azt is biztosan megoldják, valahogy.
Fekete, Versace magassarkút húz, kecsesen suhan le a Vajda otthon márványlépcsőjén Eszter kasmír kabátjában, taxival utazik, és épp csak annyit késik, amennyit egyenesen illendő. A bejáratnál mosolyogva adja át kabátját, finom léptekkel közelíti meg a lefoglalt asztalt, elegánsan ejti a drága, Dolce táskát a harmadik, üres székre, majd átöleli a már ott ülő Richárd nyakát, boldog vigyorral ajkain hajol le hozzá, és nyom egy-egy csókot arcának mindkét felére.
- Szervusz, kedvesem - Eszter haját hátradobva válla felett ül le végül a szemközti székbe, combjait keresztezi egymáson, míg ujjait összefonja az asztal lapján.
El sem hiszi, hogy máris ilyen közel jutott.
- Milyen napod volt ma?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Mondhatnánk, hogy Eszter bőrében sok mindent megtanult már, hogy kiábrándult a Vajda létből, vagy, hogy már cseppet sem vonzza ez az egész, de hazugság lenne. Ellenben arról határozottan megbizonyosodott, hogy Benjámin, az a Benjámin, akiről meggyőződése, hogy képtelenség tovább lépni, hogy örökké az élete része marad, bármennyire és próbálja tagadni, és akárhányszor akarja kerülni őt, végül mindig hozzáhúz vissza, akár egy Bolygó rakoncátlan, elkóborolt Holdja. Hogy minden bizonnyal örökké ő marad a világleggyönyörűbb férfija. Hogy akár a világ végéig szólíthatja őt azon a mély, bársonyos és nyugodt hangján, mindahányszor a tüdejében rekedne az oxigén, elfelejtené, hogyan kell lélegezni, és kislányosan rágcsálni kezdené az ajkát, csak, hogy figyeljenek rá.

Hogy Aida már úgy beszél Eszter életéről, mintha világéletében ő lett volna.

Ajkain halvány mosoly játszik, ahogy elszakítja róla pillantását, és teljes figyelmét újra az előtte árválkodó borospohárnak szenteli. Rutinosan varázsolja ki az üvegből a dugót, hogy még véletlenül se kelljen erőfeszítéseket tennie, majd tele tölti száraz rosé-val, elegánsan ujjai közé véve azt lép az üveghez, és néz ki a villa nyújtotta tájra.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy fogalma sem volt, mit kellene tennie. Meglepő módon, Eszter életének erről az apró, mégis félelmetesen jelentős részletéről épp ugyanannyit tud, mint bárki más - pár hónapig hatalmas port kevert, de biztosat, egészen biztosat az azt megelőző időszakról egyik fél sem nyilatkozott, ahogy arról sem szóltak hírek, mi köze volt ehhez a kisebbik Vajda gyereknek azon kívül, hogy a lány testvére.
Egyszerűen csak feltűnt.
Nem írt, nem válaszolt, és nem is reagált semmit, egyszerűen csak felbukkant, órákkal később, váratlanul, ahogy minden bizonnyal Eszter is tette volna - vagy, ahogy reméli, hogy tette volna. Ezen a ponton még Aidának is be kell vallania, hogy olyan vékony jégen játszik, amelyik bármikor betörhet alatta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy még csak meg sem próbált figyelni az elmúlt pár percben, esetleg órában, bármennyi idő is telt el azóta, hogy elfoglalta helyét a pulttal szemben felsorakoztatott székek egyikén. Ez nem is feltétlenül Mihály - Milán - személyének szól - bár az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy neki, személy szerint, elképzelése sincs afelől, mégis miért, hogyan, és legfőképp miért kezdett bármit is ezzel a kisfiúval Eszter, már az igazi, de ez most részletkérdés - egyszerűen csak Aida, mint a fajtája igen sok tagja, képtelen elviselni a zajt és a túl sok embert. Miért van akkor itt, kérdezné bárki értelmes ember. Milán elég határozottnak tűnt, amikor írt, olyannak, aki ismeri a lányt, hát különösebben nem volt sok választása.
Ha legilimentor lenne, most mindenképp érezne némi szánakozást, egyedül azt nem sikerült még eldöntenie, egészen pontosan ki irányába. Egyrészt, csak egy szűz kisfiú lenne képes ennyire túlmagyarázni egyetlen homályos estét, és már távolról bűzlik róla, hogy hiába parancsnok alezredes helyettes, bármilyen nagykutya is az apja, Mihály - Milán - még csak közelébe sem jutott annak a társaságnak, ahol ő maga mozog. Ahol bármelyik sznob, aranyvérű, gazdag csemete mozog.
Micsoda szégyen.
Megemeli jobb szemöldökét, tekintete először megragad a fiúéban, majd tovább csúszik le a karján, végül megakad a megmoccanó pohár élén. Egy újabb igazság, hogy valójában fogalma sincs, milyen hatással lehet a százfűlére az alkohol. Elhúzza kicsit száját, végül megrázza fejét, de nem szándékozik magyarázat nélkül hagyni a fiút, hiszen ismeri a fajtáját, addig nem fog megnyugodni, amíg nem kap valamit. Válla fölött hátraseperve hosszú haját int neki, hogy hajoljon kicsit közelebb, míg ő maga is megteszi ugyanezt, és kezét szájához emelve rövidíti le a hang útját Mihály füléig.
- Épp kipróbálok egy új, alkoholmentes diétát.
Végül is, jobb, mint a semmi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Hanni kis szőke fejében egyre inkább kezd megfogalmazódni a gondolat, ami barátnőit egyelőre még kerülni látszik: Vajda Eszternek lenni leginkább egy olyan játékra hasonlít, amiben mindig csak két opció közül választhatsz, de bárhogy is dönts, a vége nagyon, nagyon rosszul fog kisülni. Feltéve, ha te magad nem vagy Vajda Eszter.
Ő nem volt Vajda Eszter.
Fogalma sincs, egészen pontosan mit szeretne vásárolni, valami szépet, valami olyat, ami aztán csodálatosan áll rajta, és, amit megmutathat az egész világnak, de, hogy egészen pontosan micsodát, azt nem tudná megmondani. Épp egy bordó, csipkés bralette-ről pillant fel, hogy megkeresse Eszter méretét a modellek között, amikor megpillantja Lili hosszú, szálegyenes haját. Kétsége sincs arról, hogy ő az, elég sokat hallott már róla, és elég sokat látta már őt ahhoz, hogy bárhol, bármikor képes legyen felismerni. Idegesen lesüti pillantását, alsó ajkát rágcsálni kezdi, ahogy elmélyülten tologatni kezdi a darabokat maga előtt, csak, hogy elfoglaltnak tűnjön. Mit tenne Eszter? Mit tenne most Eszter? Tudja, hogy a kapcsolatuk nem mondható rossznak, ahogy azt is, hogy Ricsi már szakított a lánnyal - amit Eszter maga már nem látott. Ezt a gondolatmenetet követve pedig valójában teljesen mindegy is, mit tett volna Eszti.
Elméletileg.
Mélyet szusszan, a kezében tartott melltartót visszailleszti a többi közé, majd, összevonva maga előtt kezeit indul el Lili felé. Ha ignorálná őt, abból minden bizonnyal csak rossz sülne ki, azt hinné, haragszik rá, talán elkezdene gyanakodni, amire most végképp nincs egyiküknek sem szüksége. Súlyát fél lábára helyezve áll meg végül a matató nőszemély mellett.
- Szia, Lili - igen, egészen biztosan ezzel kezdett volna ő is. - Hogy érzed magad?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Eszter nem dobta volna el azt a csikket.
De, mint tudjuk, napjainkban már nem Eszter jár Eszter bőrében, Lídia pedig hajlamos megfeledkezni a részletek fontosságáról. Mélyen, némileg irritált éllel szívja be a levegőt, szája finom vonalba préselődik, állkapcsának vonala egy pillanatra jobban kiemelkedik a megszokottnál, ahogy futólag megpillantja Lilit pár emberrel arrébb, de figyelme már tovább is siklik a piaci árusok kínálatára. Gyümölcsökre van szüksége. Ő különösebben soha nem figyelt az étrendjére, szerencsés géneket örökölt szüleitől, természetesen vékony - nem annyira, mint Eszter, természetesen, hiszen Lídia lába még egyszer sem érintette egyetlen edzőterem vagy futócipő felületét sem, nem, neki nincs ideje mozogni, neki nincs kedve különösebb erőfeszítéseket tenni ahhoz, ha el akar érni valamit.
Kivéve Vajda Richárd.
Vajda Richárdért talán már túl sok mindent is megtett, eddig úgy tűnik, hiába.
Épp egy avokádót tart vékony ujjai között, tökéletes, még nem jelentkeztek rajta a túlérésre jellemző, mélyvörös elszíneződések, viszont puha - mégsem túl puha -, amikor először a hátborzongatóan közeli szárnycsapások ütik meg a fejét, majd, pillanatokkal később az előbb útjára eresztett csikk is frissen mosott hajában koppan. Egy pillanatra lehunyja szemeit, különös figyelmet szentel arra, hogy ne roppantsa össze a kezében tartott, rücskös felületű zöld gyümölcsöt, majd, mintha mi sem történt volna - a fenéket, ez pont egy olyan dolog, amitől Lídia képes feszülté és idegessé válni, ezt pedig a hülye is látja - nyitja ki szemeit, és folytatja a nézelődést.
- Idióta madarak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Túlzás lenne azt állítani, hogy különösebben meghatná az eset - sértettséget persze érez, sőt, talán többet is, mint az szükséges vagy egyáltalán jogos lenne az ő esetében, de, hogy felvetődne fejében a gondolat, hogy hibázott? Közel sem.
Idióta madarak. Idióta madarak, és a természet idióta véletlenszerűsége, csupán ezzel tudná jellemezni a történteket, ha venné a fáradtságot, hogy elmélkedjen rajta, ám Lídia nem az a személy, aki ilyenekre pazarolná a drága idejét. Helyette itt van az előbbihez képest igazán nagy problémája, miszerint be kell szereznie Eszter turmixaihoz a tökéletes alapanyagokat, és, bár Aida megosztotta vele minden tudását a téren - amiket instagram storykból és ilyen-olyan youtube videókból szedett össze -, mégsem egészen biztos a dolgában. Például, fogalma sincs, hogyan kell ebbe az egészbe jól beletenni egy mangót. És minek?
Kényelmetlenül vonja össze szemöldökeit, kicsit kiropogtatja nyakát miközben fizet, ahogy egyre jobban bizsergetni kezdi tarkóját és összes gerinccsigolyáját az érzés, miszerint valaki figyeli. Amióta elrabolták Esztit, sokkal több figyelmet szentel erre, azt is mondhatnánk, hogy paranoiássá vált, de ő sosem fogalmazna ilyen végletekbe menően. Rágni kezdi alsó ajkáról a bőrt, tenyere kényelmetlenül kezd izzadni, ahogy nagyot nyelve táskája mélyébe rejti a beszerzett gyümölcsöket, hosszan, mélyen beszívva a levegőt pillant körbe az őt körülvevő emberek közt. Tekintete egyetlen arccal sem találkozik - szinte megnyugodva szusszan fel, ám mikor épp kieresztené a levegőt, saját íriszei megragadnak az apró, fekete szemgolyók fogságában, és hirtelen elfelejti, hogyan kellene lélegezni.
Hirtelen kap fél kezével füléhez, ahogy a hang végül eljut hozzá, végül bosszankodva fordít hátat.
Nem fog jelentőséget szentelni neki.
Ez csupán egy madár, semmi több.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Egy átlagos nap. Egy olyan nap, amikor nem találkozik senkivel, nem beszél senkivel, és nem megy sehova, viszont nem telhet el úgy egy nap, hogy ne lássa Esztit abszolút senki - persze más kérdés, hogy a valódi Eszti már hetek óta nem tette ki lábát a napfényre. Unottan biggyeszti el száját, miközben jobbjában a starbucksos poharát szorongatva, végig az épp csak nyíladozó virágokat figyelve tesz egy lépést előre, majd még egyet, hogy a következőnél olyan pontosan gyalogoljon bele egy testbe, ezzel annak mellkasára loccsantva pár csepp jeges-tejes-karamellás kávét, mint az óramű.
- Jaj - szája elé kapja kezeit, ahogy hátrál egyet, ajkai szólásra nyílnak, hogy bocsánatot kérjen, aztán belenéz az irreálisan kék - feltehetőleg haragos - íriszekbe, és... elfelejt beszélni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Becsukja a száját, majd kinyitja, hogy mondjon valamit, majd újra becsukja, és valahol ott térhet magához, amikor kimondják Eszter nevét, mire szeretne visszakérdezni, hogy milyen Eszter?, de, sajnos, nem teszi meg. Helyette pislog párat, finoman összevonva szemöldökeit. Kínos, ha valakiről, aki tudja, ki vagy, vagy, esetünkben azt tudja, ki nem, még csak fogalmad sincs.
- Én.. - eddig nem is rossz. - hát.. persze. - és akkor újra felnéz rá. - Vagyis, nem - megrázza fejét. - mármint, jól vagyok, és nem ütöttem meg magam. - tenyerét egyre inkább pirosló arcára tapasztja vékony tenyerét. - Jaj, tiszta kosz lett az ing.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Aha, persze - sűrűn bólogat, ahogy megdörzsöli arcát. Azért nyilván nem kellemes alaki mellkascsontjával ütközni.
- Oh, neeeem, nem hordok én magammal olyat - legyintve rázza meg fejét, miközben, mintegy bizonyítékként, bele is kortyol a pohár tartalmába.
- A kis... melyik?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Hanni próbál gondolkozni. Igazán próbál, ami egész dicséretes tőle, tekintve, hogy fogalma sincs, mégis mire kellene gondolnia egyáltalán.
- Miért, mi ne lenne rendben velem? - mindeközben sűrűn verdesni kezdi gondolatai között a pánik gombot, egyre erősebben és egyre gyorsabban, valahol tudja, hogy egyszerűbb lenne egyszerűen csak tovább állnia, mégis, földbe gyökereznek lábai.
- De hát nincs semmi. Tényleg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Mint villám, úgy hasít belé a felismerés a férfi szavai nyomán. Hogy ő erre eddig még csak nem is gondolt! Hiszen nem ez lenne az első eset, hogy Eszter egy idősebb férfival gabalyodott össze! Így már minden tiszta!
Véletlenül sem lép hátra, egy futó pillanatig tartja a szemkontaktust a férfival, de tekintete hamar tovább siklik a bőrére.
- Ez nagyon kedves tőled - elmosolyodva simítja meg Bálint arcát, majd lábujjhegyre állva még egy puszit is ad a másik oldalra. - De tényleg, nem kell aggódnod.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Hát persze. Teljesen egyértelmű. Ő egy megnevezetlen valaki Eszter életében, valaki, akit talán szeret, de mindenképp tölt vele időt, elegendő időt ahhoz, hogy ennyire.... ismerje? Reméljük. Megveregeti Bálint vállát, valójában nem is lát jelenleg más mozgási lehetőséget, elvégre elég határozottan tartják, és őszintén, miért is kellene eltávolodnia? Vagy miért ne kellene? Jobb, ha csak sodródik.
- Na és.. te jól vagy?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Olivér. Nagyi. Annamari. Mi van? Összevonja szemöldökeit, úgy dönt, egyszerűen csak jobb lesz, ha nem kérdez rá, bólogat, mintha mindent értene, és természetes lenne.
- Ah - mozgalmas hétvége. Valóban.
- Hát, ha kérsz, mondd csak nyugodtan, én már ittam belőle - vállat vonva nyújtja félig felé a műanyag poharat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Úgy érzi magát, mintha egy labirintusból próbálni kitalálni, mégis, minél közelibbnek érzi a kijáratot, annál mélyebbre keveredik. Tekintete zavartan ugrál a férfi arcán, ahogy szinte már ösztönösen bólint rá dolgokra. Vacsora kedden. Jó. Miért is ne? Mi történhet, ami ennél is rosszabb lehet még?
- Hát.. - hát. Ez egy nagyon jó kérdés. Maga sem tudja, hogy miért. Egy kínos mosolyra húzza ajkait, ahogy finoman megvonva vállát tárja szét kezeit. - Siettem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nem kifejezetten érti, mi történik körülötte. Az előbb még egy csomó név járt a fejében, meg, kérdések, most meg minden olyan nyugodtnak tűnik, mintha bármit is csinált volna. Hát jó. Legyen akkor így.
Elmosolyodva hunyja le szemeit a homlokát érő csókra, egy kicsit még előre is dől, ahogy elengedi magát. Határozottan szeret Eszter lenni.
- Igazán köszönöm.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Egy pillanatra megfeledkezik arról, hogy Richárd pillantása nem egészen neki szól. Bőre alatt végigbizsereg az izgatottság, felszalad gerince vonalán a borzongás, egészen szétfeszíti koponyáját az elégedettség, ahogy a páratlanul kék szemek végigsiklanak alakján. Ugyan Eszter ajkain szélesedik ki a mosoly, mégis, tekintetében Lídia gondolatai villannak meg. Úgy érzi magát, mint mikor gyerekkorában bújócskáztak a papa birtokán, nem voltak határok, nem voltak szabályok, most is képes lenne tiszta boldogsággal felnevetni saját, egyértelmű sikerén, viszont még nem teheti meg. Még túl nagyot bukhat, pedig épp csak elkezdődött.
Aprót von vállán a visszaérkező kérdésre, épp csak egy leheletnyi mozdulat.
- Örülök, hogy végre találtál rám is időt - nem titok, hogy Eszter nem kedveli különösebben Lilit, ahhoz pedig, hogy az ember erre rájöjjön, még csak ki sem kell nyitnia a száját - az arca beszél helyette is. A szkeptikusan megemelkedő szemöldöke, akárhányszor szóba kerül, hogy megfeszül az állkapcsa, hogy erősebben szív a cigarettába. Nem csoda. Senki sem szeretné, ha egyik pillanatról a másikra valaki elvenné tőle az öccsét, Lili pedig így történt. Egyszer csak ott volt.  
Aprót szusszan, ahogy megcsóválja fejét a gondolatra, puha, hosszú hajtincseit rendre füle mögé utasítja egyetlen, finom mozdulattal. Ha Eszter nem kedveli Lilit, Lídia határozottan gyűlöli őt, és ha tehetné, képes lenne belefojtani egy kanálnyi vízbe. De ne siessünk annyira előre.
Ne feledkezzünk meg viszont arról, ahogy Vajda Richárd hízelegni tud. Tekintete egyetlen pillanat alatt lágyul el, ahogy mosolya is elveszti annak előbbi, hűvös élét, szinte már halkan felnevetve pillant oldalra zavarában. Eszter nem így reagált volna. Pontosan tudja, hogy Eszter nem az a bután vihogó lány, hogy Eszter valami olyasmit mondana, a szép szavaival nem fogja megolvasztani a szívét, vagy elfeledtetni a tényt, miszerint elhanyagolja őt, de ennyit csak megengedhet magának. Ennyit legalább.
- A kis házról? - jobb szemöldöke megemelkedik, homlokán vékony ráncok jelennek meg, ahogy ajkai résnyire nyílnak egymástól, s a kék szemek most bizonytalanul, szinte gyanakodva ugranak Richárd arcára. Nyelvébe harap, végül lesüti szemeit, ujjaival az abrosz egy, nem létező egyenetlenségét kezdi simítgatni.
- És ő erre mit mondott? Megengedi?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Egy ideig az egyik dobozon ült, de elég hamar megunta, hogy tulajdonképpen semmit nem tud csinálni - alapvetően még csak nem is állt szándékában, hogy bármire is rátegye a kezét, de hát, attól még lehetett unalmas. Szóval egy megfelelő pillanatban, amikor egyikük sem figyelt éppen rá, hátraarcot vágott, és, bár túlzás lenne azt mondani, hogy felsettenkedett, de azért túl feltűnően sem csinálta a dolgot. A kérdésre csupán megemeli vállát, miközben csípőjével a pultnak dől, két ujja közé kapva egy sajtkockát cseni el azt.
- Nem tudom. Ez ilyen családi dolog kéne legyen nálatok, nem? - jobb szemöldökét megemeli, miközben mindenféle kérdés nélkül csúszik fel a pultra, ujjait kiropogtatva támaszkodik meg térdein.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Kicsit összeráncolja homlokát. Elég időt töltött már el Eszterként ahhoz, hogy rájöjjön dolgokra, vagy éppen megértse őket, ezért ez nem is inkább magának a ténynek szól, sokkal inkább annak, ami feltehetőleg mögötte rejtőzhet.
- Szeretnél róla beszélni? Hogy hogy érzed ebben magad te?
Kissé felhúzza orrát, ahogy megrázza fejét az ajánlatra.
- Egyelőre megvagyok Vajdaként, köszi - de még mennyire, hogy megvan. Jobban nem is lehetne.
- Ohó, meghiszem azt - bólintva int fejével a tál felé, majd megvonogatja vállait.
- Nem tudom, biztos nem lennék itt pluszba? Mármint, elég fura, hogy én ezt kérdezem, de nálunk például elég szent dolgok az ilyen családi összejövetelek. Mondjuk nálunk nem él mindenki egy helyen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szélesen elmosolyodva csóválja meg fejét, kicsit szeretne nevetni is, de Eszter nem az a nevetős fajta.
- Való igaz - bólint rá, miközben figyeli a paradicsom szeletek helycseréjét. Van valami furcsán kielégítő egy jól elkészített saláta kinézetében.
- Nem is értem, hogy bírtad ki eddig - futólag Willre pillant, miközben kivesz egy darab paradicsomot. - Mármint, ja, az ember szereti a rokonait meg minden, de nem hiányzott mondjuk a személyes tér? - megemeli egyik szemöldökét a kérdés végén. Nincs ebben semmi meglepő.
- Nem... Nem hiszem - összevonja szemöldökeit, ahogy elgondolkozik. - Igazából nem tudom. Mármint, nem volt még igazán alkalom arra, hogy ne csak a családunkból legyenek ott. Persze, Lili vacsorázott már nálunk, de az más, nem olyan, ahol ott vannak az unokatestvéreink, vagy az öregasszony, érted - tulajdonképp észre se veszi a mozdulatot, amivel rágni kezdi a körmét beszéd közben. Végül vállat von. - Egyszer majd kiderül, ha bármelyikőnk is képes lesz egy komoly kapcsolatba kezdeni, azt hiszem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Aidát alapvetően sosem zavarta, ha az emberek megnézték - tekintve, hogy Eszter lényegében modell, és nem csak a kisvárosi fajta, őt sem igazán - ennek fényében pedig az elvárt zavar, amit Milán vizslató tekintetének kellene keltenie benne, nos, elmarad. Helyette viszont megemelkedik szemöldöke, saját, kék íriszei szinte már hidegen várják vissza a fiú szemeit, ha végzett az ő stírölésével, nincs ebben semmi személyes, egyszerűen csak nincs kedve most cukormázas esővel ellepni őt.
Különösebben nem is érdemelné meg.  
- Oké - nem érti. Nyilván nem érti, és nincs is ezzel semmi baj, az emberek nagy része nem érti - ugyanezek az emberek szokták az Eszterhez hasonlóknak ajánlani, hogy egyenek meg pár cheesburgert, pont azért, mert nem értik, a fiú szerencséjére itt van ő, Aida, aki imád erről beszélni. - Figyelj - ujjait összefonja egymás között a pult hűvös felületén, ahogy a félig a fiú felé fordul.
- Az megvan, amikor különböző termékek megkeresnek embereket, hogy promoválják őket, mert sok követőjük van, az emberek valamilyen ismeretlen oknál fogva bíznak bennük és az egészséges életmódjukban - megemeli szemöldökét, ahogy magyaráz, végig Milán arcát nézi, keresi a rezdüléseket, keresi a jellegzetes kifejezést, amikor rájön. - Na most, a modelleknek általában megvan egy specifikus étrendjük, amit követnek, hogy megőrizzék a súlyuk. Na most, ezt nem szakíthatják meg, mert akkor történnek... problémák - apró fintor jelenik meg arcán, ahogy befejezi a gondolatot, de már suhan is tovább - Na mindegy, a lényeg annyi, hogy vannak esetek, amikor nem lehet betartani a promoválandó dolgot, viszont mégis promoválni kell, és be kell tartani a szabályait, ezért nem ihatok most, és ezért diétázok.
Az igazságnak persze köze sincs ehhez. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Aida különösebben soha nem ért el nagy sikereket a modell karrierben - szép, persze, hogy szép lány, de az esetek többségében ez nem elég, kell valami, ami megfogja az emberek tekintetét, kell gyediség, belőle ez pedig mindig is hiányzott.
- Persze, hogy nem fog ártani - nem, még mindig nem érti. Aprót szusszan. - De ha valaki meglátja, akkor az el fog terjedni, és mindenki szemében egy megbízhatatlan, senki alak leszek, nem lesznek fotózásaim, nem lesznek munkáim, ami már ártani fog nekem - hogy elégedettséggel töltené el, ha Eszter karrierje befuccsolna? Természetesen. De ez így túl átlátszó lenne.
- Mindegy. Beszéljünk másról. Mit is csinálsz te itt.. pontosan?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Egy valami közös Hanniban és Eszterben - legalábbis, közös lenne egy olyan alternatív univerzumban, ahol ők ketten egyszerre vannak jelen ennél a jelenetbél, két különálló testben: valóban nem sajnálja egyikőjük sem Lilit. Bár Hanni maga jótét lélek, és saját felindulásból sosem bántana senkit - tekintsünk el a ténytől, hogy az egész Vajda Eszter elrablása projekt az ő fejéből pattant ki -, a saját barátnőit mégis többre tartja, így kicsit még örült is, amikor megtudta a híreket.
Eszter többnyire nem tud arról, hogy mi történik a világban nélküle.
Kíváncsian billenti oldalra fejét, szemöldöke hajszálnyit megemelkedik ahogy várja a választ, tekintete akaratlanul is megakad a lány kezében tartott darabban, és már nyitná ajkait, hogy rákérdezzen, mégis kinek szeretné megmutatni, de Lili - szerencsére - kimenti magát a helyzetből - egyelőre.
- Érdekesen - kissé értetlenül ismétli meg, ahogy szemei visszatalálnak Lili arcához. Nem teljesen erre számított. A fejében levetített forgatókönyv szerint Lili azt mondja, rosszul, ő mond valami olyat, hogy ha igaz a szerelmük, még egymásra fognak találni, miközben pontosan tudja, hogy ez nem fog megtörténni, Lili talán pityereg kicsit, amiért az élet ennyire unfair, és vége a történetnek.
Érdekesen.
- Hogy érted ezt? - Hanni alapvetően egy kíváncsi személyiség, és mint olyan, bűntudat, vagy a jövőre való gondolkodás nélkül kérdez rá arra, ami érdekli - vagy épp nem teljesen érti. Mutatóujjával épp csak hozzáérve a finom anyaghoz, arrébb tol egy melltartót a fém fogason, csak, hogy csináljon valamit, és ne érezze magát olyan hülyén, amiért csak áll.
- Igen, valami olyasmi - aprót bólint, miközben válaszol, szeme sarkából pillant fel a lányra, halkan szusszan fel. Nem, egyszerűen képtelen magában tartani a kérdést.
- Kinek szeretnéd megmutatni? - fejével a navinés kezében pihenő műalkotás felé biccent.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Frank Arie Martin - egy kicsit lábujjhegyre emelkedem, felkönyökölök a pultra, arcom az öklömre támasztom. - Az a helyzet, hogy amíg nem jön haza az öcsém nem vagyok képes egyedül maradni, viszont mindenki akit ismerek, arról akar beszélni, hogy érzem magam, amit szintén nem vagyok képes elviselni, ezért általában felesleges dolgokról kezdek el túl sokat beszélni, ami senkit nem érdekel - ahogy most is. Lapozzunk.
- Ugyanakkor, azt beszélik, hogy a fattyú Payne lány berontott ide, amikor zárva voltatok, te pedig barátilag kiszolgáltad őt, most féltékeny is lehetnék, tudod?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Oh - nos, okosabban is reagálhatnék az előbbi határozott belépőm után, de erre nem teljesen számítottam, kicsit zavarba is jövök tőle, úgy értem, nem szoktak csak úgy megérinteni, ez pedig lényegében olyan, még ha gyakorlatilag nem is.
- Szia - bólintok egyet mellé.
- Igen - és megint. Haladunk.
- De az is elég, ha csak hagyod, hogy itt legyek, mintha lennének barátaim - nem hinném, hogy a pozitív kinyilatkozásim miatt híresülnék el.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Ez kicsit intenzív az én állapotomban, nem gondolod? - megemelem szemöldököm, oldalra billen fejem, ártatlanul pislogok rá kettőt, mielőtt tovább is lendülnék a dolgon. Szomorú, de ez a legkisebb gondom, és szomorú, hogy most erre gondolok, nem kéne.
- Juj, ez egy randi? Mert azt is pletykálják, megkérted egy nő kezét, de én nem szívesen húznék újat vele, ha tényleg a feleséged lesz, tudod, a féltékeny nők eléggé a lelkembe szoktak taposni - tételezzük fel, hogy van lelkem. Szó nélkül fűzöm hideg ujjaim az övéi közé.
- Ó igen, a cserediákok a kedvenc fajtám, tudod, ők még frissek és ropogósak, anélkül tiporhatom le a szüzességük, hogy bárki más szemet vethetne rájuk, mint egy hóvirág - azt hiszem, megint túl sokat beszélek.
- Remélem, azóta felépültél a traumából - elbiggyesztve ajkaim simogatom meg vállát. Kedvelem a Payne família tagjait, illetve, egy pár tagját, de azért a kedvességemnek is vannak határai.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Halványan elmosolyodom, megcsóválom a fejem, igaza van, tény, csak elpunnyadnék, abban meg semmi jó.
- Oh - újra. Azt hiszem, mostantól ez lesz a névjegyem. - Sajnálom - elhúzom kicsit szám, fogalmam sincs, milyen érzés ez neki, igazából arról sem különösebben, miért érdekel, hogy ő mit érez.
Nevetve rázom meg fejem.
- Sajnálatból elviszel randizni, ez kedves - keresztbefonom lábaim, ahogy leülök, magam elé húzom a salátát, és forgatni kezdem benne a villát.
- A legjobb barátnőm Cath, de ha Cath miatt kedves lennék az egész családdal, félő, hogy több ember nem félne el az életemben - förtelmes tragédia.
- Lili smárolt Brightmore-al, és elmondta Ricsinek, amit én mondjuk nem tettem volna meg, ha Lili vagyok - vállat vonok, miközben felszúrok egy koktélparadicsomot. - Én sem értem teljesen, tudod? - összeráncolom homlokom, miközben végtelenül modorosan felkönyökölök.
- Mondd, Martin, szerinted én egy rothadó alma vagyok?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Összeszűkülnek szemeim, ahogy rá nézek, olyan ne kamuzz nekem, Frank módon, holott fogalmam sincs, hogy tényleg így van-e, vagy nem.
- Mi ebben a turpisság? - nem, turpisságot sem sejtek, általában nem sejtek semmit, eléggé olyan környezetben nőttem fel, ahol az emberek megmondják amire gondolnak, aztán kikerültem a világba, és egyszerűen csak bizonytalan lettem. - Híres akarsz lenni? Fogadtatok Brightmore-al, hogy újra ágyba viszel? - megemelem szemöldököm, ahogy a salátát turkálom, egy kicsit összeszorítom ajkaim, majd vállat vonok. Végül is mindegy.
- Csodálom a kitartásod - megforgatom szemeim. Nekem, személy szerint, Norina gyerekének a születésnapja is túl sok szociális impulzust jelentett.
- Eehh - elhúzom szám, újra megingatom fejem. - Nálunk ez ezek szerint nem igazán működik - valahol elég aggasztó, hogy a generációmnak egyetlen kapcsolata sem a nagy randikönyv szabályai szerint alakul. Az unokabátyám vett vele egy-két versenylovat, az öcsém a reputációját, mi jön majd nekem? JÖN EGYÁLTALÁN VALAMI NEKEM?
- Nem hiszem, hogy erről lenne szó - összevonom szemöldökeim, ahogy a salátába nézek, csak utána fel az arcára. - Jó, lehet, hogy mondtam már neki dolgokat az élet során, amit nem kellett volna, deee, az élet már csak ilyen kegyetlen? - nem, ez így nem teljesen igaz. Sóhajtok. - Az a baj, hogy ő mindent annyira túlgondol, azonnal mögöttes tartalmakra kapcsol az agya, PEDIG, mi elég szárazon beszélünk ahhoz, hogy az embernek ne kelljen ilyeneken gondolkozniuk - hosszan kifújom a levegőt, arcom megtámasztom tenyereim élén, érzem, ahogy ettől megfeszül a bőr és vietnámosan megnyúlnak a szemeim.
- Csak utálom az embereket, akik túlgondolnak mindent, tudod?