Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Bence
repülőgép amin jár

Csak fejemet csóválva nevetem el magam a képtelen ötletre, mert ugyan hogy lenne hát meleg a hó, hát a hó azért hó mert hideg. Naa, ki hallott még ilyet? Ha nem figyelek eléggé még a végén azt is megdumálja velem, hogy karácsonyi bálon is melegen fog havazni. Pedig ugye, az tökre kizárt, nem igaz?
- Mert nem is - moolygok széttárt karokkal, amolyan "nem mondod" stílusban, de nem sokáig örülhetek magamnak, céloznom kell, és muníciót gyártanom. Öö, praktikusan nem ebben a sorrendben, de igen.
- Ne kritizáld a hógolyóimat - röhögök fel, ujjamat ejnyebejnye módra rázva felé, ahogy a cukros hölgy tette velem a múltkor, amikor megpöcköltem álmában a vásznat. Nem bírom sokáig a fedezékemben, szinte miután legugolok már pattanok is fel, nem bújkálok én előle. Lassan, lábaimmal magam előtt tolva a havat igyekszem Bence után kimelegedve, kitérek a hógolyója elől, majd amikor már éppen örülnék, hogy kijátszottam, hason talál a következő. Ööö, akkor ez már kettő. Neki kettő, nekem egy, de igazából azért hoztam fel a kukoriát mert tudtam, hogy veszteni fogok, szóval...
- Najó, boldog előkarácsonyt - kiáltom felé drámaian, majd győzelemre-vereségre mit sem adva homlokon küldöm magam egy hólabdával, ezzel elvesztve a kihívást. Nem adom fel azonban magát a játékot, rögtön ezután gyúrom is a következő golyót, hogy immár tét nélkül küldjem újra felé az égi áldást, s szedem a lábaimat. Majd ha átfagyunk, behúzódunk valahová, addig meg kihasználjuk, hogy leesett aminek így télen illik. Tantusz. Hó, a hóra gondoltam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik

Masa késik. Az az igazság, hogy a tegnap este után szinte remegve dőltem be az ágyba (hogy az idegességtől, a zavartól, vagy a hidegtől azt már a kutya sem tudja), és így a hideg téli napokra már Lysander is elhagyta jó öreg ébresztőóra-funkcióját. A nyolc órát még felfogtam futtomban, de ébresztőt állítani már elfelejtettem, így pontban háromnegyedkor pattannak ki csipás szemeim. Igazából rekordot döntve készülök el, ötvenkilenckor már a lépcsőn száguldok lefelé, de hát ugye... nem egy perc az út.
- Oké, bocsánat - torpanok meg lihegve óra tíz körül a szökőkútnál, és mielőtt a férfi bármit mondhatna, köhögve emelem fel a kezem megadóan. Eeeez nem lesz egy vicces nap.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik

Nem mondom ki nem mondom ki nem mondom ki nem mondom ki nem mondom ki.
- Nem bírlak el - akkor kimondom. Kezemet pillanatnyi fáziskéséssel csapom a szám elé, megfékezve ezzel a röhögést, és egyben megpróbálva visszatuszkolni magamba a cseppet sem helyzethez illő beszólásokat. Lennének még.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik

Oké, szerintem vicces voltam, de hát ízlések és pofonok. Lebiggyedő szájjal fordulok hát meg, a kékeknél ígyis lassan lincshangulat alakul ki ha nem fogom vissza magam. Maximum elbújdosok Afrikába vagy nemtom....
- Fáj a derekam - kezdek nyavalyogni az első almacsutka, pzs-galacsin és papírzacsi után. Persze választ nem várok, csak megyek tovább, szedegetve mint egy unatkozó lomis. - Éhes vagyok - ha azt hiszi hogy csendben dolgozgatok majd itt, téved.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik
szemetet szedetnek szerény személyemmel

- Nem mintha ne menne a kettő egyszerre - vágom rá, és csak azért nem öltök nyelvet, mert épp lehajolok egy kólásdoboz után. Morcos arccal sétálok el mellette, egy szemetes felé, hogy megszabadulhassak a cuccoktól. Visszafordulva önkéntelenül nyöszörgöm el magam, ahogy körülnézve hirtelen feltűnik milyen nagy is ez a tér. - Sőt még énekelni is tudok közben - teszem hozzá gunyorosan, de egyelőre csak ijesztgetésként.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik
dallam

- Mi az hogy se - morgolódok magamban, olyan erővel vágva a szemetet a kukába, hogy csak úgy csendül zendül a fém a fémen. Hmm, egész jó alap. Nem tudván mire készül, a sértésen felpuffasztva magam nyílik a szám. Hát ha ezt akarja, megkapja. Egy hangyányit sem tisztábban kezdek rá a dalra, amit a múltkorival egyszerre kötlöttem át, és még az sem érdekel hányan hallhatják - Henrik figyelj rám most jóól ide...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik

Vajon ha nem hagyom fent a szobában a pálcámat, lenne merszem kiátkozni a faluból? A hasfájós kisbabák gügyögéses sírásához hasonló éneklést abba is hagyom, ezzel eléri amit akart, de a helyzet csak tovább ront egyébként sem rózsás hangulatomon. Ha épp lenne valami a kezemben bizisten földhöz vágnám, így csak hitetlenkedő "most komolyan?!" kiabálások próbálnak érthetően kiszakadni belőlem... nos, inkább kevesebb mint több sikerrel. Karjaimat széttárva állok előtte, egyébként ki sem fésült, kócos hajjal, olyan idegesen mint már rég nem. Azaz, nagyjából legutolsó közös óránkon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik

- I-i - toppantok lábammal mérgesen, miközben ökleim felemelkednek, hogy egyébként érthetetlen szavaimak hitelt adjanak. Fityiszt, azt, igen, azt fogok én itt szedegetni.
Ezután, miután jól megmondtam mit nem fogok - már nem mintha érthette volna -, megfordulok, és felveszem a földről az egyik elviteles kávés papírpoharat. Csak legyen már vége ennek a napnak, könyörgöm.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik

Szóval különösebb probléma nélkül mi? Ez drágám már ott megbukott amikor büntire hívtál, pont engem. Kénytelen kelletlen szedegetem a cuccoskákat a macskakövekről, amikor is ráébredek - hiszen magamban természetesen pofázok tovább, ott nem bénított meg semmi -, hogy ó dehát nem vagyok én kénytelen. Nem-nem. Megfordul a fejemben, hogy mindent elejtek a kezemből ami benne van, de nem, legyek bármilyen rossz hangulatban is, én nem szoktam szemetelni, úgyhogy még gyors léptekkel beleszórom őket a kukába, és csak úgy indulok meg a csobogó szökőkút felé. Hány fok lehet most? Öt? Hat? Hány perc kell ahhoz, hogy valaki tüdőgyuszit kapjon miután csurom vizesre áztatja magát? A hidegre felkészülve vetek Henrikre egy utolsó pillantást, majd csapok egy hasast a szökőkút medencéjébe. Tejézusszentgyufaszál, idefagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik

Egy pillanatra komolyan azt érzem, hogy ez hülyeség volt - wow -, a hideg víz ugyanis görcsbe rántja az izmaimat. Egyszer mintha olvastam volna valami olyat hogy felhevült testtel nem ugrálunk hideg vízbe, de hát nem is én lennék ha ezt az egyébként igen egyszerű tanácsot észben tartottam volna. Az arcomba csapódó jéghideg víz hatására elszorul a torkom, egy pillanatnyi fáziskésés után köhögve, zakatoló szívvel tolom fel magam karjaim segítségével.
- Oé e üü ö ol - mondanám, hogy "oké ez hülye ötlet volt", de a mágia nem szűnt meg, így csak cidrizve törlöm le az arcomról a vizet, legalább lássak kicsit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik

Furcsa, cuppanó hanggal enged a nyelvemet kötő varázslat, de nem érzek erőt magamban zavarba jönni miatta. Amikor látóterembe belebeg egy kéz, egy egészen aprócska kis hezitálás után (amit akár még a felfogási nehézségek számlájára is lehetne írni) el is fogadok. Jéghideg mancsomat az övébe helyezve próbálok rátámaszkodni, és kimászni a kútból, mozdulataimat pedig pár mély köhögés is kíséri. Talán nyeltem volna egy kis vizet is? Nem hiszem, de ki tudja. Annyira ott van bennem, hogy most kéne fognom magam, és elrohanni innen, de úgy érzem pár lépés után megadnák magukat a lábaim. Egy egész kicsit talán kétségbe is esek, a soha nem tapasztalt tehetetlenségtől. Jó, lehet kicsit jobban mint kicsit. Csöpögő fejjel nézek Henrikre, egészen szimplán "most mi lesz" arccal, mindenféle kihívás vagy kárörvendés nélkül. Végre lenne hangom, erre nincs mit mondanom. No még ilyet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik

Dermedten (haha) hagyom, hogy megszárítsa ruháimat, hajamat. Érzem, hogy az anyagokból kiszökik a víz, és súlyuk nem húz már annyira le, de sajnos a bőrömet még mindig mintha ezernyi apró jégszilánk szúrkálná. Szinte elveszek a kabátban, amit rám terít, de nyakamba mintha görcs állt volna, csak szótlanul hagyom, hogy beburkoljon. Talán kezdek érezni valami meleget... vagy csak bebeszélem magamnak?
Meglepődök, tényleg meg amikor magához húz, még a szemeim elkerekednek. Talán ez töri meg a jeget, és a kábulatból lassan mozdulok ki, markolok rá kezeimmel pulcsijára, nyomom bele a szövetbe arcomat. Én nem ezt akartam. Szám sarka megremeg, ahogy előbb csak szipogni, majd lassan pityeregni kezdek, így próbálva feldolgozni az ijedtséget. Csak hümmögök neki válaszul, de nem érthető mit szeretnék vele mondani, mindenesetre nem mozdulok semerre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik

Ha akarnám sem igazán tudnám letagadni, hogy jólesik az ölelés, hogy megnyugtatnak a simogató kezek. Persze, lehet benne van a pakliban, hogy úgy ki tudja mióta nem jártam otthon, és egyszerűen hiányzik, hogy valaki felnőtt legyen ott mellettem, de... az, hogy Henriket elfogadom ebben a szerepében, és nem zavar a gondolat is sok mindent megváltoztat. Szipogva húzódom el, majd mielőtt mancsaimat visszahúzhatnám a kabát rejtekébe, megdörzsölöm velük kipirosodott szemeimet. Nyüsszentve bólintok egyet, majd megindulok mellette, ismerem én az utat. Lábaimat gépiesen rakosgatom egymás elé, hiszen továbbra sem igazán érzem őket, egy-egy kószán elszabaduló könnycseppemet pedig hagyom lehullni a járdára.
- Köszönöm - motyogom végül, igazán bele sem gondolva, ösztönösen ahogy beenged a házba, de nem megyek messze. Megállok az ajtó mellett, hisz fogalmam sincs mi merre, tolakodni meg nem szeretnék. Most fáradt vagyok hozzá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik

Csak némán bólintok, és a kabátot kénytelen-kelletlen (erről a gondolatról még elbeszélgetünk te lány) visszaadva lehajolok, elügyetlenkedni a cipőfűzőmmel. Henrik magamra hagy, de nem élek vissza a helyzettől, kivételesen egészen szófogadóan teszem amire kért, cipőimet a falhoz toszogatva (mert azért minden mégsem változik) indulok a mutatott irányba. Igyekszem minél kevesebbet nézelődni, kicsit fura a helyzet amibe csöppentem, de gondolkodás nélkül húzom magam alá praclijaimat a puha, vajszínű kanapén. A takaró, és lassan a tea is megérkezik, és ahogy tenyereim közé fogom a bögrét, az ujjaim lassan engedni kezdenek. Az ujjak amikkel az előbb még ki tudja milyen lónyálakat tapicskoltam össze.
- Öhm, nem kéne előbb kezet mosnom? - nézek fel bizonytalanul, az épp nem idejében eszembe jutott kérdéssel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik

Felhorkanok a válasz hallatán, ami ezután egy fél pillanatnyi kuncogásba, majd köhögésbe vált át. Picit elfordulva teszem szám elé a kezem, miközben másikomban igyekszem lötykölődés nélkül megtartani az italt. Nem akarok tönkretenni semmit, ami azért főleg fura, mert ha pár napja találom itt magam, lehet még kínzó kísértést is éreznék a rombolás iránt. Te jó ég, mióta gondolok én ilyesmire? A felfedezéstől még mindig kicsit döbbenten mocorgok úgy, hogy jobban a másik felé fordulhassak. Takaróba bugyolálva, forró teával a kezemben süpedős párnák között ez bizony nem egyszerű feladat, de szépen lassan megoldom, és addig is elnyomom magamban a késztetést hogy csináljak vagy mondjak valamit, hiszen... csinálok. Pótcselekvés at it's finest.
- Hát - dugom bele nózimat a felszálló gőzbe - bolondul.
Az elmotyogott szavak, mit szavak, szó, őszintén lebeg be közénk, valami olyat üzenve amiről eddigi történemünk alatt jóformán tudomást sem voltam hajlandó venni, ez pedig nem más mint az, hogy elismerem; hülyeséget csináltam. Még ha szó szerint ezt így... nem is tudom kimondani. - De lehetne rosszabb - teszem hozzá, nem is igazán a közérzetemről beszélve már, és mielőtt belekortyolnék a forró italba alig érthetően teszem hozzá - sokkal rosszabb.
Jájj, ez forró.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik

Á nem, a dacosságom most valahol épp a szökőkút alján fagy kockába, szóval se őt se magamat nem kezdem el azzal álltatni, hogy jól lennék.
- Hát - nyújtom el a hangot, küzdve magammal, hogy ne mondjam ki mennyire beparáztam amikor a hideg vízben először meg se bírtam moccanni. Pillantásom az övébe vándorol, amit így még talán sose láttam, hiszen vagy szórakozott rajtam, vagy mérgelődött... de ez a kedvesség új, nekem új. Nem is tudom hirtelen hova tenni magamban. Megvárom, hogy befejezze a sóhajt is, és ahogy tekintetét a plafon felé fordítja, válaszolok hát én is. - Hát én csak... - vagy azért mondta hogy jobb ha nem tudja mert nem akarja tudni? Nem baj, tudni fogja - kicsit felhúzott, hogy kvázi befogtad a számat. - Hörpintek egyet, majd hozzáteszem - kicsit nagyon.
A betegségre igyekszem nem gondolni, mert valahogy nem fűlik a fogam hozzá... és amiről nem veszünk tudomást, az nem is létezik, ugye.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik

Mint a teknősbéka, úgy húzom be a nyakam paplanból épített páncélom mögé. Talán nem szép dolog, de szemem lesütve bámulom a kezemben tartott bögrét, némán várva, hogy befejezze mondandóját. Ha nem lennék úgy kiütve, ahogy ellenben vagyok, valószínűleg itt pattannék fel, hogy nem én kezdtem... de valami megváltozott az előbb, odakint a szökőkútnál.
- Oké, ez azért nem igaz - helyesbítek csendesen, még nem felkapva a vizet. Azt mondtam volna, hogy még? Hupszikácska. - Nem ut... szem... utállak - motyogom halkan, bizonytalanul mit is tagadnék inkább. Majd mivel rá sem kell néznem, hogy lássam szkeptikusan felrántott szemöldökét, inkább körmömmel a bögre oldalát kocogtatva folytatom magyarázatomat. Mondjuk ha valaki nekem jönne ilyen magyarázattal, én is a Plútóig üvöltenék idegességemben, de... Khm.
- Már az első pillanatban elromlott valami, amire oké, talán, mondhatjuk, hogy az én hibám, de közben meg nem, mert olyannal vádoltál meg amit nem is csináltam. A leselkedésre gondolok, igen - teszem hozzá, mielőtt közbevághatna -, bármilyen hihetetlen de nem szoktam hazudni. Vagy ha teszem, akkor is egyértelműen teszem... Mivel még akkor is inkább őszinte vagyok ha nem kéne annak lennem, határozottan fáj amikor pont ezt vonják kétségbe... - és most azért csak ezt a részletet emelem ki, mert minden másról már ezerszer beszéltem Izával. Van ott még ahonnan ez jött de talán... először haladjunk lépésről lépésre. Hangomból kivételesen hiányzik az ingerültség, hiszen megtörtént az aminek hónapokkal ezelőtt meg kellett volna: talán megpillantottam a valódi embert amögött akit én eddig annak képzeltem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Bence
szél röpíti, az a gépe

A hógolyók készítése közben bevillan egy korábbi jelenet. Látom magam ahogy Bence után rohanok, hogy utolérjem mielőtt eltűnik a kastélyban. Minden egy butus kis álom miatt kezdődött, ki tudja mikor ültünk volna le tényleg beszélgetni, ha akkor nem kapom el, vagyis ha előtte nem hozom csodálatosan a formámat, és hergelem fel magam hogy de igenis most odamész és... jah. Aaaaaa - ugrik be miközben hógolyót dobok felé - nem akartam lebencézni először, szóval hetekig Lóriztam. Hű, ez utólag elég papagájosan hangzik, na mindegy. Utólag is bocsi Bence.
- Vigyázz mit kívánsz, eszünk még ott a te kontódra is - nevetem el magam a fenyegetésen, majd ártatlan arccal vállat vonok. Hogy is mondják, aki másnak vermet... nem, úgy bánj másokkal ahogy akarod hogy fordított esetben jajaja, igen ez lesz az.
Elmélkedésemet azonban félbeszakítja egy sürgősen megtervezendő önmentő akció. Hátat fordítok Bencének, futni kezdek elfelé, de hiába próbálkozok én, hipp-hopp megérzem a hátamra kulcsolódó kezeket és már terülök is el egy rövid sikkantás kíséretében. Havat prüszkölve igyekszem fölé kerülni, hogy ha ez sikerül, diadalittasan támaszkodhassak meg mellkasán mancsaimmal.
- Há, leterítettelek - vigyorgok büszkén, és még egyik karomat is felemelem, hogy befeszíthessek. Hűű Masa a nagy, Masa az erős. Mindenki hallja Maui visszhangjait ugye? Segítek: Maui, Maui, Maui, Maui, Maui hű de király vagy - csak Masával. - Ezek után minimum aurornak kéne mennem.
Csillogó szemekkel bámulom, kiélvezve a helyzetet, és oldalra nyúlva egy kevéske havat kezdek el besepregetni magunkra, mintha csak elásódni akarnék. Persze arra odafigyelek, hogy Bence arcára ne kerüljön belőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Henrik

Valahogy egy kicsit rosszul érzem magam amikor bocsánatot kér... Emlékszem ám, hogy már egyszer a pályán is megtette, és az hogy megismétli zavarba hoz - hiszen én még mindig nem voltam képes rá. Pirosló fülekkel hajtom le a fejem, és enyhén beharapom ajkaimat. Ki akarom mondani... de miért nem megy mégsem?
- Én... - kezdek bele rögtön ahogy elhangzik a kérdés, de rögtön el is hallgatok, tanácstalanul vergődve a kimondatlan szavak között. Folytatja hát ő, és itt már nem is tudom megállni, hogy ne kotyogjak közbe. - Pletyka? - vágok a szavába halkan, inkább csak magamnak feltéve a kérdést, próbálva visszaemlékezni miről is van szó. - Megpróbáltam... többször... csak... nem sikerült. Még. - Eléggé meg kell küzdenem a szavakért, nem mondom. Azzal az utolsó méggel szándékozom jelezni, hogy tudom mire vár, de még nem tudom neki megadni. Ha bocsánatot kérek, akkor már tegyem majd meg rendesen, szívből. Csak azt remélem, lesz türelme kivárni.
- De mikor terjesztettem pletykát? - mert nyilván, hogy ez ragadta meg a figyelmemet, és kérdésem egyszerűen csak értetlen, hiszen sehogy sem tudok visszaemlékezni rá, hogy ilyet tettem volna. Az nem esik le, hogy azt nem rám vonatkozva mondja, és ennek egyszerű az oka: én továbbra sem igazán vagyok képben az őt ért vádakkal, s a róla szóló újságcikkeket sem olvastam.