Szegény srácnak a szemüvege is lerepül, és a nagy kupiban elkezdi keresni. Kár, hogy egyszerre nem tudok kétfelé varázsolni. Így míg ő keresi, szépen összerendezem a dolgainkat. Végül megtalálja és az orrára biggyeszti, majd megkérdezi, hogy hogy vagyok.
- Köszi, jól, inkább az üvegeidért aggódj. Jó sok minden tönkrement és szétfolyt - Válaszolom, majd szétnézek. Sok üveg eltört, a tej kiömlött, szép kis kupit csináltunk. A bélszínt nyújtja felém, de mire elvenném, magához szorítja. Kérdőn nézek rá, nem értem, mi történik.
- Ne már! Most vehetek újat - Dühöngök, majd továbbra is őt nézem, hátha ideadja a húst.
- Bár lenne kutyám, odaadnám neki - Mondjuk mostanában időm se lenne rá, már aludtam az étteremben nem egyszer. Aztán eszembejut, hogy még mindig van mit csinálni, így egy suvickus bűbájjal megtisztítom a szemüvegét, majd reparóval összerakom a széttört üvegeket.
- Figyelj, kifizetem a széttört dolgokat, végülis én nem figyeltem. Mennyi volt? - Előszedem a tárcám, még pont van pénzem az újabb bélszínre és a többire is. Amíg nem nyílik meg az étterem, kapok otthonról is pénzt a megélhetésre, mellé meg jön a Gassario-ösztöndíj is. Aztán leesik, hogy még be se mutatkoztam.
- Basszus, be se mutatkoztam. Carolina Bellini vagyok, de hívj csak Linának - felényújtom a kezem egy mosoly kíséretében.
- Mit szólnál egy kávéhoz erre a nagy ijedtségre?
- Köszi, jól, inkább az üvegeidért aggódj. Jó sok minden tönkrement és szétfolyt - Válaszolom, majd szétnézek. Sok üveg eltört, a tej kiömlött, szép kis kupit csináltunk. A bélszínt nyújtja felém, de mire elvenném, magához szorítja. Kérdőn nézek rá, nem értem, mi történik.
- Ne már! Most vehetek újat - Dühöngök, majd továbbra is őt nézem, hátha ideadja a húst.
- Bár lenne kutyám, odaadnám neki - Mondjuk mostanában időm se lenne rá, már aludtam az étteremben nem egyszer. Aztán eszembejut, hogy még mindig van mit csinálni, így egy suvickus bűbájjal megtisztítom a szemüvegét, majd reparóval összerakom a széttört üvegeket.
- Figyelj, kifizetem a széttört dolgokat, végülis én nem figyeltem. Mennyi volt? - Előszedem a tárcám, még pont van pénzem az újabb bélszínre és a többire is. Amíg nem nyílik meg az étterem, kapok otthonról is pénzt a megélhetésre, mellé meg jön a Gassario-ösztöndíj is. Aztán leesik, hogy még be se mutatkoztam.
- Basszus, be se mutatkoztam. Carolina Bellini vagyok, de hívj csak Linának - felényújtom a kezem egy mosoly kíséretében.
- Mit szólnál egy kávéhoz erre a nagy ijedtségre?