|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lora Fontaine INAKTÍV
bóbita RPG hsz: 204 Összes hsz: 2063
|
Alíz - Csoda, hogy a tanári haderő még nem vette észre ezt a hedonista stílust, tuti kitelepítették volna innen őket. De nyugodj meg, el fog jönni, az az idő, mikor eltűnnek majd még a kastélyból is. Addig pedig csak annyit tehetünk, hogy türelmesen váruk - elnyújtva engedtem szabadjára, azt a levegőt, amit a beszéd során valahogy végig sikerült magamnál tartanom. Így kicsit oxigénhiányossá vált a mondanivalóm, de mentségemre szolgáljon, hogy legalább gyakorlok azokra az időkre, amikor ismét előszökik majd az asztmám. Ugyanis ez a fenséges kór, egy ideje már nagyon berendezkedett hozzám. Elszomorított, mikor Alíz arra terelte a szót, hogy nem ismeri ezt a Ri valakicsodát, ugyanis én rengeteg beteget tudtam volna ajánlani neki, köztük, azt hiszem, magamat is. - Ó, értem - válaszoltam a szavaira és egy nagyot nyeltem. Azon morfondíroztam, hogy vajon megosszam-e vele, hogy talán nekem is szükségem volna a Ri valakicsoda szolgálataira, de végül amellett döntöttem, hogy ezt az információt még tartogatom, egy olyan időszakra, mikor egy kicsit közelebb kerülök majd hozzá. Aztán az is tudatosult bennem, hogy kicsit hosszú volt ez a töprengési idő, így gyorsan meg is szólaltam: - Még én se találkoztam vele, de majd egyszer talán, persze, nem azért, mert valami gondom lenne, csak.. na, mindegy - zavarodottan a hajamba túrtam, már a fene se tudott ebből a helyzetből kihúzni. Remélhetőleg azért Alíz tapintatos lesz velem, és nem kezd el a témával kapcsolatosan faggatni, bár ki tudja. Igazából sokkal jobban érdekelt, amiket az elemi dolgokról mesélt, ezért úgy döntöttem, hogy a társalgás további fonalát ebbe az irányba terelem: - És esetleg nekem lehet itt a kastélyban olyan ismerősöm, aki elemi mágus? Vikinek van eleme? - szemeim felragyogtak. Azért Vikit mégiscsak elég jól ismerem, és ha egy ilyen képesség birtokában van, akkor éjjel-nappal rajta fogok lógni, hisz ez a tudományág nagyon érdekel. - Rendkívül örülnék azoknak a tankönyveknek - széles mosolyra húzódott a szám, alig vártam, hogy minél jobban elmerülhessek ezekben a szakkönyvekben, pedig nem vagyok az a könyvmoly fajta. A játék izgalmasnak ígérkezett, ahogy Alíz kimondta az állításokat, kezdtem megtapasztalni, hogy nagy lelkesedésemben még a tenyereim is lázas izzadásba kezdett. Merlin szakállára, honnan kellene ezekre tudnom a választ? - kicsit bepánikoltam, már-már teljesen bekattantam, mikor rádöbbentem, hogy igaz-hamis játékról van szó. - A két igaz állítás szerintem, hogy a kedvenc évszakod a tavasz, és hogy szereted a növényeket - a teljes mondatokra habár nem emlékeztem, megelégedtem a foszlányokkal is. Izgatottan fordítottam a tekintetemet Alíz felé, hogy ne csigázzon tovább, mondja el, mi az igazság. Egyszer úgyis mindenre fény derül...
|
|
|
|
Lora Fontaine INAKTÍV
bóbita RPG hsz: 204 Összes hsz: 2063
|
- Egész ügyes???! - akaratlanul is az égbe szöktek szemöldökeim és hátraléptem párat. Nehogy már én legyek a rossz, mert a kedvébe' akarok járni. Jó vicc - nemtetszésemet kifejezve csóváltam meg a fejemet, majd sóhajtottam egy nagyot. Ezek a mai férfiak, javíthatatlanok. És honnan veszi, hogy leszedtem a fejét? - Nagyon úgy tűnsz, mint aki még stabil burával rendelkezik. A fogkövet kell leszedni, drágaságom - ha ő így, én is. Végülis a szeretet legtöbbször oltogatások formájában irányul az emberek felé. Mesélhetne erről sok olyan mugli dolgozó is, akiknek a munkahelye egy dzsungellé változtatja az életét. Arra meg már nem is reagáltam semmit, hogy egy hurrikánnal azonosított. Csak tegye, ha ettől boldog lesz. Úgyis egy ilyen szélsőséges természeti jelenség fogja majd egyszer megvidámítani őt is, szóval csak nyugodtan sétálgasson a nagyvilágban, majd a nők úgyis elintézik, ha nem én, akkor egy másik, karizmatikusabb egyed. Aladárra futtatva a tekintetünket, - mikor már ő is a beszélgetésünk tárgyává vált -, kezdett el tiltakozni, hogy nem kutyamegőrző meg ilyenek. Hát jó, megértem, dehát mégiscsak rábíztam, nem? - Tisztában voltam azzal, hogy ez egy hálátlan feladat, de azért talán annyira nem megterhelő - vakartam meg a fejemet és összefontam a karjaimat magam előtt. Na nem mintha ettől karcsúbbnak tűntem volna, de egyszerűen az a feszültség, amit a beszélgetésünk generált, kezdett beleköltözni a végtagjaimba. Kicsit még a gyomrom is összeszűkült. Eddig minden jól alakult, most meg teljesen utáljuk egymást? Ki érti a tiniket? - Ha ennyire zavar ez a felső, akkor tessék itt van egy kötényke, magamra veszem. Így már jobban festek? - szóltam utána, de akkorra már elviharzott a fürdő irányába. Betegesen meg akarta szárítani magát. - Nincs neked egy ilyen fóbiád? Tudod, ilyen eső előtti, alatti, utáni félelem? Összeköthetnélek benneteket Aladárral, ő is fél a viharoktól - Ali erre fel is vonyított és összehúzta magát, beszaladt az asztal alá, én meg elnevettem magam. Nagyon vicces volt a szitu. - Rejtőzködésben kiemelkedő tehetség az én kis csillagom - még mindig az asztal alól kikukucskálva szemlélte az eseményeket. A másik meg bent időzött a tisztálkodás Kánaánjában. - Na hé, helló. Mielőtt megfeledkeznél rólam, igen, tudok főzni, és ha te nem, nem gáz. Van itt más feladat is - mutattam a vágódeszka és kések irányába. Nem vártam el, hogy a gondolataimban olvasson, ezért még hozzáfűztem: - Aprítás, testhezálló lesz neked. Képzeld el, hogy feldarabolsz - széles vigyorral mosolyogtam felé és egy kötényt is odadobtam neki. - A munkavégzés összehangolt energiákat igényel, azt hitted, kimaradsz? - gyilkos volt a kérdés, de most tényleg, lépjünk már túl ezeken a sztereotípiákon, hogy mindent a nők csinálnak. - Még nem tudom, mit főzök, de majd menet közben kitalálom - kacsintottam rá. Helyesen festettem a köténykében a hajamat pedig szoros kontyban tűztem a fejem tetejére.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lora Fontaine INAKTÍV
bóbita RPG hsz: 204 Összes hsz: 2063
|
Te egy Fresh szám vagy, én már rájöttem XD félig ördög, félig angyal XD Szia Nat Viki mit csináltam az offal? *elszomorodik*
|
|
|
|