|
|
|
|
|
|
|
Ramholcz Kirill INAKTÍV
Óvóbácsi és tanítóbácsi RPG hsz: 84 Összes hsz: 993
|
Annelie azt üzeni, hogy reméli, nem is gondoltál rá miközben ezt leírtad, mert véletlenül rád küldi Noakot legközelebb Az én gyerekeim veszélyesek, de tudok velük bánni
|
|
|
|
|
|
Ramholcz Kirill INAKTÍV
Óvóbácsi és tanítóbácsi RPG hsz: 84 Összes hsz: 993
|
Bevállalta a hétvégi ügyeletet az ispotályban, méghozzá a gyerek osztályon. Hosszú délelőttöt tud maga mögött, mert megérezett a rossz idő és ezzel együtt a bacik, a megbetegedések. Ha ez nem lett volna elég, egy csapat előkészítőst is vittek hozzá védőbájitalért. Legalább megy az idő. Azon kapja magát, hogy csak egy óra van hátra a munkaidejéből, aztán mehet haza, hogy végre pihenjen is valamit. Forró kávéjában keringő kanalát nézi, a rendelőjében ül és félig nyitva hagyott ajtóval várja, hátha befut valaki amíg még lehetséges. Lassan kortyol az italból, kintről mozgást észlel. Megköszörüli a torkát, majd feláll az asztaltól, hogy behívja az érkezőket a gyerkőcök számára színes matricákkal, plüssökkel díszített helyiségbe. - Áh, a projekt - mosolyogva pillant a lányra, és a babájára, akit nemrégiben ő adott Borinak.
|
|
|
|
|
Ramholcz Kirill INAKTÍV
Óvóbácsi és tanítóbácsi RPG hsz: 84 Összes hsz: 993
|
Túl pörgős ember ahhoz, hogy bosszankodni tudjon egy olyan apróságon, mint hogy nem tudja meginni a kávéját, csak mondjuk a huszadik próbálkozásra. A munkáját elég komolyan veszi hozzá, hogy az ilyen esetekben is mosolyogva nyisson ajtót betegeinek, vagy a diákjainak. Vannak elég sokan, így általában nincs nyugalma. Talán heti kétszer fordul elő, hogy van egy óra pihenője, amiben nem kell semmivel törődnie. - Cukrot? - azért ez eléggé kiveri a biztosítékot a férfinél. Felszalad a szemöldöke, és rosszallóan ingatja meg a fejét. - Hogy történt ez?Igazság szerint nem kíváncsi az egész történetre. Barbi nem készítette fel rá, hogy a projektszülők lesznek szívesek egész cukorral megetetni csecsemőiket. Az az egy szerencse, hogy nem élő gyerekről van szó. Rutinos pálcamozdulattal állítja le a babát, hogy az élettelen, mozgásra képtelen testet a vizsgálóágyra helyezze. - A kártyája nálad van? Szükség lesz rá - felpillant a lányra, aztán néhány gyors és egyszerű mozdulattal biztosítja a légutakat. Egy fiolából kellő mennyiségű bájitalt szív fel fecskendő segítségével, ezt pedig a gyerkőc szájába nyomja. - Az az egy szerencséd...szerencse, hogy nem akadt meg a torkán.
|
|
|
|
|
|
Ramholcz Kirill INAKTÍV
Óvóbácsi és tanítóbácsi RPG hsz: 84 Összes hsz: 993
|
Rosszallóan ingatja fejét, majd nemtetszését csak minimálisan kifejezve vizsgáltba és ellátásba kezd. Sajnos fordult már elő olyan, hogy élő gyerkőcöt kellett hasonlóan ellátni. A projektbabánál legalább nem volt nagy tétje a cukorevésnek, könnyedén leállíthatja és teheti a dolgát. - Legközelebb inkább olyanra bízd, aki ért hozzá és nem nézi perselynek - kéri, miközben az utolsó simításokat végzi. Végül pálcája segítségével életet lehel a gyerkőcbe. - Vigyázzon rá jobban, ideiglenes anyuka - mondja a lánynak, aztán visszaadja neki a kislányt. - Egyébként minden rendben megy vele? - érdeklődve pillant Borira, majd visszaül az asztalához, ahol kitölti a papírokat, és a baba kiskönyvét is. Nem ír hosszú sorokat a problémáról, hamar lerendezi, lepecsételi és aláírva visszaadja a tulajnak. - Ha bármi van, keress bátran.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|