Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Meglepődtem, de nem mondom, hogy nem. De végül csak megvontam rá képzeletben a vállam. Ez Stella, bele kell törődnie az embernek. Ha hirtelen pasikról akar beszélni, akkor annak aztán minden kis pontját meg kell dumálni. - Vakrandi? Ha egy ismerős mutat be, az még okés, de alapjáraton elég régimódi vagyok. Nem hiszek benne, hogy hatásos, amikor az asztaloknál ülnek a lányok, és a párjuknak van tíz percük meggyőzni őket.
- Öhm... inkább barna párti vagyok. Tudod két szőke egymás mellett kicsit túl sok lenne, mint valami rossz tündérmesében - fintorogtam. Be kellett ismernem, azért nem csak Stellának voltak furcsa hozzászólásai a témához, de nekem is. Igazából sose gondoltam bele ezekbe a dolgokba. - Egyértelműen kedves. De azért nem lenne rossz egy alap intelligencia. Viszont az okostojásoktól kiráz a hideg. Nem bírnám elviselni, hogy minden mondatomat kijavítja - jegyeztem meg. A kis történetén csak szimplán felnevettem. El tudtam képzelni milyen volt a pici lány, amint kihirdeti, hogy nem eszik több húst, és a másik pillanatban pedig tömi magába.
Néztem Stellát, ahogy ügyesen kezdte mutogatni a kicsiknek, hogy mit kell tenniük. Nagyon értett hozzá, hogy miként is viselkedjen velük, nagyon örültem, hogy ott van. Meg a gyerkőcök is. Ameddig lefoglalta őket, leültem a tanári asztalhoz, és elkezdtem átnézni a holnapi órám vázlatát. Meg kellett mondanom, Kirill eléggé beledobott a mélyvízbe, amikor kijelentette, hogy a következő órát én tartom. Először nagyon féltem tőle, de mostanra sikerült beletörődnöm.
Stella újra visszatért hozzám, és szinte azonnal beletapintott a lényegbe. Egy Ardai sose fél a randiktól. Az elköteleződéstől viszont annál inkább. - Igazából? De. Viszont valamit nagyon rosszul csinálhatok - vontam meg a vállam.
- De tudod mi a helyzet? Rólad egyáltalán nem beszéltünk, csak rólam. Kíváncsi vagyok a te véleményedre - tártam szét a bal karom, jelezve, hogy most az övé a terep.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

A jelen állás szerint újra átgondoltam a dolgot. Aztán lassan belekezdtem. - Ha olyan valaki szervezné le, aki mindkettőnket ismer, akkor persze, simán. Valószínűleg ismer annyira minket, hogy tudja, hogy egy kudarc lenne az egész, vagy nem - vontam meg a vállam, hiszen tiszta sornak tűnt. Ha valaki úgy érzi talált egy srácot nekem, akivel megértenénk egymást, akkor hogy a fenébe ne mondanék igent.
- Hát tudod... az utazgatás miatt mindig csak futókapcsolataim voltak, nem hosszabbak egy hétnél. Aztán az első igazi, tényleges meg a legrosszabb módon ért véget. És most megint ott tartok, ahol a part szakad. Múltkor elmentem Ármin bulijára, és összeismerkedtem egy sráccal. De ő azóta sem keresett - húztam el a számat, ahogy felvázoltam neki az egész szerelmi életemet, ami lássuk be nem volt olyan hosszú, hogy ne lehessen két-három mondatnál tovább fejtegetni.
Olyan hirtelen volt a lány válasza, hogy nem is tudtam rá reagálni. Azt hittem ez egy kétoldalú beszélgetés. Mármint...azt mondta kíváncsi a véleményemre, de azért én is így voltam az övével.
- Az ideállal - jelentettem ki, és vetettem rá egy gonosz pillantást. - Senki nem beszélt félelemről - jegyeztem meg. Ha féltem volna, akkor nem fogadtam volna meg Colossal, hogy elfelejtem Kirillt, és keresek valaki mást. Bár nehezebb feladatnak bizonyult, mint hittem. De egyenlőre ott van helyette Péntek.
- Haj, szem, külső-belső... - soroltam. - Mindent szeretnék tudni - könyököltem az asztalra, és minden figyelmemet neki szenteltem. - Esetleg van is valaki, aki? - vonogattam a szemöldököm, de mielőtt bármit mondhatott volna, egy gyerkőc elkezdett Tánya nénizni. Persze csak mosdóba akart menni, és addig vigyázni kellett a fonására. Mosolyogva bólintottam neki, hogy hozza csak ki, és mehet. Mikor vége volt a közjátéknak, újra Stella felé fordultam. - Szóval?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Igazából be kellett vallanom, hogy jó érzés végre kibeszélni valakivel ezeket a dolgokat. Legbelül tudtam, hogy ennek nem így kéne lennie, és szerettem volna, hogy változzon, hiszen így olyan volt, mintha folyamatosan csak egy helyben toporognék. És azt semminél jobban nem utáltam.
- Valami srác az egyetemről. Kolos mutatott be, én egész addig a létezéséről sem tudtam. De tudod nem volt meg az az érzés, tudod, az a szikra - ráncoltam az orromat. Beszélgettünk, beszélgettünk, és jó fej is volt, de egyszerűen nem mozdult. Azt nem tudtam eldönteni, hogy meleg, vagy van barátnője. Vagy tényleg ennyire nem tetszettem neki. De mindegy is volt, hiszen nem is kell erőltetni az ilyen dolgokat.
Felnevettem a bevágott pózon. És meg kell vallanom, hogy egy-két kuncogást az első sorokból is elcsíptem.
- Sajnálom - biggyesztettem le a számat. Nem akartam, hogy ő is átéljen ilyen rosszakat. Bár mint ahogy feltűnt, ő egész jól kezeli őket. - Pontosan tudom miről beszélsz - bólogattam. Még mindig emlékeztem az első szerelmem..szemeire. Na jó a srác is rémlett halványan, de azok a gyönyörű szemek. Most hogy így belegondoltam, Kirillnek nem is tetszettek annyira a szemei. Mármint eddig végig azt hittem talán ő volt a nagy szerelmem, és nélküle már semmi sem lesz olyan jó. De ha igaz az, amit Stella mondott, akkor ez valószínűbb, hogy nincs is így.
Ettől a gondolattól szinte új erőre kaptam. Mint aki egy álomból ébredt hirtelen, már teljesen tisztán láttam a dolgokat. Nem kell nekem holmi barna hajú, kigyúrt srác, aki már nem is érez irántam semmit. Annyira hihetetlen őrültségnek tűnt az utóbbi fél évem tettei.
A gyerkőc visszatért a mosdóból, és egyenesen jött hozzám. Kicsit gyorsnak tűnt az idő, amíg kint volt, és meg kell vallanom az őszintét, tudtam mennyire szeretik ezeket a foglalkozásokat.
- Megmostad a kezed? - vontam kérdőre, és megemeltem a szemöldököm, mert tudtam, hogy ez beválik náluk. A fiú azzal a lendülettel fordult hátra, és futott vissza a wc-re. Én meg csak ingattam a fejem mosolyogva. Hihetetlenek voltak a pöppek.
- Pontosan is megvan kire gondolsz? - húztam félmosolyra a szám, olyan mindentudóan ahogy Stellára néztem. Nem tudtam elképzelni, hogy senki nincs, akit szeretne. Csak egy kicsit, minimum, hogy tetszik neki.
- Alkut? És mi lenne az? - vontam kérdőre, hiszen elképzelni sem tudtam mi ötlött újonnan a lány fejébe. Vajon ez most a pasis témához kapcsolódik, vagy a gyerekekhez? De azt el kellett ismernem, hogy felkeltette az érdeklődésemet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Stella logikája nem volt teljesen kifogásolhatatlan de azért nem is volt kusza. Számomra teljesen érthető volt, bár a kérdésével kicsit meglepett.
- A kedvencem talán a Sopszka saláta. Hát neked? - kérdeztem. Tudtam, hogy valami húsos ételt fog mondani, és már kezdtem is megszokni a dolgot. Viszont az itteniek valahogy képtelenek voltak elfogadni, hogy egyfajta saláta a kedvencem. Akkor pedig maj'nem falnak szoktak menni, amikor kijelentem, hogy vega vagyok, és soha nem ettem meg semmilyen volt élőlényt.
- A srácoknak az a bajuk veled, hogy túl őszinte vagy? - vontam fel a szemöldököm. Egyszerűen képtelen voltam elhinni, hogy ez a baja a fiúknak. Gondolatban eldöntöttem, hogy majd megkérdezem Kolost, hogy ugyan mi tesz egy lányt a tökéletessé. Mármint belsőleg. Mert a külsőt illetően el tudtam képzelni mi lenne a válasza, és az igazat megvallva nem akartam hallani.
Büszkén húztam ki magam. Én a bűnmegelőzés előtt járok. De az igazság az volt, hogy már ismertem a gyerekeket. Volt elég időm hozzá. És ők is tudják rólam, hogy nem fogom szó nélkül hagyni. Ez csak teszt volt, ahogy szokták.
Érdeklődve figyeltem, ahogy bemutatja mivel kell folytatni. Olyan ügyes volt ez a lány, egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy egy srác sincs, aki ne akarná.
- Hát... biztos van valaki - mosolyodtam el féloldalasan, ahogy láttam, hogy kicsit meginog. Szinte ez volt eddig a legtöbb információ, amit kihúztam belőle, pedig ez sem volt teljes.
Átfutottam agyban a következő két hetemet, és elég sok ingázás volt benne, de nem volt lehetetlen küldetés. - Jó, de mi van, ha nem is szórakoztató a srác, és nem érzem jól magam? Vagy ha mégsem sikerül senkit elhívnom? - Nem attól féltem, hogy gyáva leszek hozzá, hanem hogy túl válogatós. Ha pedig végre ráveszem magam, talán a másik oldalról ütközök falba.
- És csak úgy éri meg, ha elhívod azt a bizonyos srácot utána, akire akkor gondoltál - utaltam az előző témánkra. Imádtam emelni a téteket. Főleg, ha nem az én rovásomra ment.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Be kellett vallanom, kicsit rosszul esett a sülthús gondolata a salátámmal. Amolyan illúzióromboló volt. Viszont a túrógomboc most annál jobban megtetszett. - Úúú...az nagyon finom - értettem egyet a lánnyal. Aztán áldoztunk egy másodperc csöndet a kaják gondolataira, néhány pöppnek még a hasa is megkordult közben.
- Én? - tettem ártatlanul a kezemet a mellkasomra, aztán a lányra kacsintottam. Persze, hogy tudni akartam, hogy ki az a srác, aki tetszik neki. Ez alapvető női kíváncsiság volt csak. Meg baráti kötelesség is...fogjuk rá.
Lassan a gyerekek elkedtek elkészülgetni a karkötőikkel. Persze csak aügyesebbek, voltak bőven, akiknek nem ment ez olyan gyorsan. Viszont a kötözéssel, a felesleges anyagok levágdosásával és az egymásnak való mutogatással még jó ideig elvoltak foglalva.
- Ah...na jó, meggyőztél - igazából hasonló ígéretet tettem Kolosnak is. Vagy legalábbis így rémlett. Kicsit sokat ittam. Vagyis nem sokat, csak nekem a kevés is megárt. De ha az információim nem csaltak, ő sem tartotta be a rá eső részt.
- Azt mondtad, amit érzek - idéztem a szavait, amikor ki akart hátrálni a dologból. Nem lehet, hogy itt hagyjon a pácban. És az sem, hogy valami kis könnyű kérdezz-felelekkel megússza. Ha ő így játszik, akkor én is. - Leányzó, ez oda-vissza működik. Ha nekem ilyen feladatokat adsz, akkor neked is ilyet kell - vontam meg a vállam, és ájosan nyújtottam a kezem. - Akkor...áll az alku?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Mélyet szippantottam a tiszta levegőből. A fákkal körülvett térben mindig sokkal dúsabb volt az oxigén. Jól esett a tüdejének, szinte belülről ciógatta. Lehúzta karján a ruha ujját, és megigazította táskája pántját. Nézte a mellette lépkedő lányt, ahogy óvatosan, szinte súlytalanul mint egy macska teszi egymás után a lábait. Sose gondolta volna, hogy Koloson kívül más emberrel is élvezni fogja a túrázást. Habár Tobival is jó volt, az mégis más volt.
Már az egymásra találásuk is különleges volt. Nem mindennap veszi észre az ember, hogy más valaki más is az ő újságát olvasgatja. Mármint hogy pont ugyanazt.
- Igen, ezért a rövidgatya, hosszú ujjú kombó - mutatottam a rajtam lévő ruhadarabokra. Azon kívül csak egy tértágítóval ellátott táska volt még a hátamon, meg a kedvenc barna bakancsom, melyet direkt az ilyen utakhoz vettem még régebben.
Hagytam, hogy a lábam vezessen a fejem helyett, hiszen biztos voltam benne, hogy jó irányba vezet. A túraútvonalról már egy ideje letértünk, de nagyjából még mindig tudtam merre járunk, pedig már jó pár éve, hogy betettem a bükk erdeibe a lábam. Akkor még nem is jártam a Bagolykőbe, mostanra meg már ott is tanítok.
Gondolataimból társam rántott ki, mikor megragadta a karom, és a fák közé mutatott. Mosolyogva néztem a vadon élő állatokat, ahogy legelésznek, mintha az égvilágon semmi dolguk nem lenne. Imádtam a természetet, és ahogy Shayleen arcára pillantottam, hasonló érzelmeket tudtam róla leolvasni.
Nem akartam elkergetni a szarvasokat, és valószínűleg nem is vették volna jó néven, ezért intettem a lánynak, hogy inkább kerüljük meg őket.
Mikor már hallótávolságon kívülre kerültünk, még egyszer hátrapillantottam, majd Shayleen felé.
- Mond csak, gyakran jársz el? - kérdeztem, hiszen kíváncsivá tett ezzel a nagy lelkesedéssel. Én is szerettem túrázni, de az utóbbi időben sem időm, sem párom nem nagyon volt hozzá. Reméltem, hogy ő másképp van ezzel, mégis egy kis részem szerette volna, ha a mi kis közös túrázásunk nem egyszeri alkalom lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Idegesen tördeltem a kezem. Reméltem, hogy Stella elfelejtette az alkut amit kötöttünk, mert az igazság az volt, hogy nem sikerült időt szakítanom egy randira. Kirill teljesen ellepett óratervekkel és vizsgákkal, emellett az egyetemen is utolsó hajtás van, hogy örültem ha az ágyba dőlhetek. Még a kicsik délutáni vigyázását is lemondtam egy pár napra, hogy össze tudjam kaparni magam.
De amikor megkaptam tőle a baglyot, hogy találkozzunk minden reményem elszállt. Miközben a találkahely felé caplattam, még felmerült bennem, hogy random elkapok egy embert az utcán, és elhívom kávézni. Mert ha nemet mond, akkor végülis teljesítettem a rám eső részt. Viszont mégsem csináltam meg az "igen" válasz miatt. Ugyanis akkor biztosan nem értem volna oda a czukorvarázsba.
Így kissé letörve, izgultan ültem be az asztalhoz, amit megbeszéltünk - igen, a levélben még ezt is konkretizálta -, háttal az ajtónak. Előbb érkeztem, de nem akartam rendelni. Inkább elkezdtem nézelődni, majd megakadt a szemem valamin. Egy cetli volt az asztal másik felébe csúsztatva, melyen összesen csak egy szó szerepelt: "Szívesen". Összeráncolt szemöldökkel vettem a kezembe az írást. Nem értettem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

A kezemben a kis írással gondolkodtam, hogy mit is jelenthet pontosan, amikor valaki megszólított. Felnéztem a lapról, és egy helyes barna srác mosolygott rám.
- Oh, Istenem! - bukott ki a számon, ahogy felfogtam mi is történik körülöttem. Stella üzenete, az ismeretlen fiú, és hogy ott ülök egy kávézóban nélküle.
- Mármint... szia, igen, persze - nyújtottam a kezem, hogy foglaljon csak helyet. A reakcióidőm lehetett volna gyorsabb is, és nem ennyire kusza. - Tánya vagyok - mosolyodtam el. Nem is értettem, hogy vajon hogyan is sikerült idecsalnia a lánynak egy ilyen srácot. Azt pedig végképp nem értettem, hogy honnan ismer ilyen helyes fiút.
Vajon Stella ezt még az előtt tervelte ki, hogy alkut kötöttünk, vagy utána. Talán ennyire ismer, hogy tudta, hogy nem sikerül ennyi idő alatt senkit elhívnom randizni?
Megjelent a pincér, és a pár másodpercnyi csöndnek vége szakadt. Annyira furcsa volt az egész.
- Egy kávét kérek tejjel, és egy cukorral - mondtam a lánynak, aki ez után Dávid felé fordult, majd mikor ő is megvolt, elment.
- Figyelj, nem tudom Stella mit mondott neked, vagy mit ajánlott, de nem muszáj itt maradnod velem - bukott ki a számon. Nem tudtam úgy nekiállni ennek az egésznek, hogy a srác valami olyat vár, ami én nem vagyok, mert a fekete hajú olyanokat mesélt rólam. - Viszont ha maradsz, elmesélheted a tetoválásod történetét - ajánlottam fel mosolyogva, mert tényleg tetszett a minta a karján, és hát nah, kíváncsi lélek vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Fekete teát rendelt. Furcsa volt számomra, azok után, hogy Kolos konkrétan kiutálta azt a fajtát a többi filter közül. Már olyan régen, hogy az ízére sem nagyon emlékeztem, és abban a percben eldöntöttem, hogy majd inni fogok én is legközelebb.
- Remélem kellemes meglepetés volt, mert nekem eddig határozottan igen - mosolyogtam, aztán észhez kaptam, hogy mit is mondtam. - Mármint igen, Stella hasonlóképp csalt engem is ide - pirultam bele, és lenéztem magam elé az asztalra. Kezemmel beletúrtam a hajamba, annyira zavarba jöttem. Nem tudtam eldönteni, hogy most vajon azért mondok-e ki minden gondolatot, ami megfordul a fejemben, mert túl sokat voltam a kicsikkel, vagy mert olyan régen randiztam egy normális sráccal.
- Váó, ezek szerint tetováló vagy? - kérdeztem rá az egyértelműre, csak amolyan bizonyosságot nyerni. - Megnézhetem? - nyúltam a karjáért, de csak akkor vettem a kezembe, ha megengedte. A finoman végighúztam a mutatóujjam az egyik ágon. - Gyönyörű - mondtam elámulva. Nem sok ismerősöm volt, aki ilyen vagy hasonló mintákkal büszkélkedhetett, ezért ez teljesen elvarázsolt. - És van olyan is, amit te csináltál? - emeltem a tekintetem már Dávidra, aki hirtelen sokkal közelebb került hozzám, lévén hogy a karját az asztal közepére húztam, és én magam is annyira bekúsztam, amennyire tudtam, hogy megvizsgáljam a mintát.
- Az előkészítőből. Mindig jön segíteni a gyerekekhez, igazi kis energiabomba, aki tele van ötletekkel. A kölykök imádják - mosolyogtam, mire megjöttek a rendelt italaink. A cukorért nyúltam, kinyitottam, és a benne lévő szemeket a kávé tetején egy nagy kör alakban elkezdtem szórni. Mindig ezt csináltam, ez már amolyan szokásom volt.
- Tetszik a pólód. Stellánál is láttam ezt az állatot - jelentettem ki, bár igazából fogalmam sem volt róla, hogy mit jelképezhet, vagy bármi. Talán a lány megemlítette a nevét is, de arra már azért nem tudott visszaemlékezni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Halkan, mégis ütemes léptekkel haladtunk előre a terepen. A napsugarak játszadoztak a faleveleken, és a fa törzsén a moha különleges alakokban nőtt. A természet csodái körbevettek minket, és magukkal ragadtak, ahogy az a két szarvas is, akikkel összetalálkoztunk. Egy kicsit elvitték a lelkünket szárnyalni, majd visszahozták, immáron sokkal frissebben és üdébben.
Sajnáltam ami Leennel történt. De valahogy megéreztem, hogy inkább nem kéne vele többet erről beszélni. Maximum egy olyan este alkalmával. Viszont egyenlőre nem ez volt a lényeg itt, ahol minden olyan békés volt.
- Hát, legalább van hely az új barátoknak - próbálkoztam egy igazi mosolyt csalni az arcára. Tanárként már megtanultam, hogy mikor mondanak a kis lurkók igazat, és mikor nem. És ez a gesztusokra is igaz volt. - Amikor időm van, szívesen jövök veled - bizonygattam, egy vigyorgást a lány fele küldve.
- Hát, igen. Régen az erdő az otthonom is volt. Anya gyógynövényeket kever, mindig utaztunk egyik faluból a másikba, hogy eladja őket. Azzal a lakókocsival, amiben most Kolossal lakunk együtt Pécsen. Azt hiszem ez az életmód a vérünkben van - nevettem el magam, ahogy ebbe belegondoltam. Kicsi korom óta vittek mindenfelé. Eleinte apa nyakában ültem. Majd a helyem felváltotta Kolos, de apa ilyenkor sem engedte el a kezem. Anya meg ment mindenfelé, amerre csak növényt látott. Ami lássuk be, egy erdőben elég sok munkának tűnik, de ez már csak szakmai ártalom nála.
- Álljunk meg egy kicsit, órák óta nem ettünk - néztem karórámra. Igazság szerint ezt nem szoktam így követni, de mivel túrázás közben gyakran megfeledkezek magamról, ezért van egy megszokott rendszerem.
Odamentem egy fatörzshöz, és ledobtam a táskámat, majd vállig elmerültem benne. Egy ideig még kutakodtam, majd kihúztam egy fehérjeszeletet belőle. - Kérsz? - mutattam túratársának. Szívesen megosztottam vele, amim volt. Általában két emberre pakoltam az öcsém miatt, és hát igyekeztem kevesebbet pakolni, még mindig túl sok lett nekem. Komolyan, az a fiú annyit eszik, mintha a hasa egy kész fekete lyuk lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Elhúztam a számat. Tudtam, hogy beszélni kell ezért Stellával, de nem akartam, hogy miattam keveredjen bajba. Pláne ne úgy, hogy én meg közben megszegtem a fogadásunk.
- Jó, de azért ne nagyon. Csak jót akart - kértem, mert úgy éreztem muszáj megvédenem a lányt. Nem tudtam pontosan beazonosítani ki is lehet az előttem ülő srác, de úgy tűnt elég közeli viszonyban vannak, ezért nem is nagyon akartam beleszólni, csak egy kicsit.
- Suli? A bagolykőbe jársz? Mit tanulsz? - kérdeztem rá, mert nem hittem, hogy oda jár. Pláne, hogy nem is volt ismerős. Reméltem, hogy ez azt jelenti, hogy nem jár Életvitelre, mert akkor én biztos ismerős lehettem neki, hiszen nem egy órát magam is tartottam.
Aztán a gondolataim teljesen elterelődtek, hogy megmutatta a tetoválását. Csak akkor néztem fel, amikor felnevetett. Közel volt hozzám, nagyon. Talán még meg is rettentem volna ettől a kevés helytől, ha nem lett volna ott az az imádnivaló mosoly a száján, ami engem is erre késztetett.
- Attól még lehet igényes és sokat jelentő egy tetoválás - mondtam úgy, mint valami szakértő, pedig csak azt akartam, hogy tudja engem nem zavarnak a gyerekes dolgok. Hiszen nekem is voltak olyan szokásaim, amiket anyám nem tudott mire vélni, és mindig meg is jegyezte.
Beleittam a kávémba, és úgy hallgattam. Tehát gyerekkori dolog, akkor már jóó régóta ismerik egymást. - Ne haragudj, hogy megkérdezem, valószínűleg teljesen hülyének fogsz tartani, de... Stellának te vagy a bátyja? - kérdeztem meg, hiszen pár történetet már hallottam róla, de se a nevét nem tudtam, se azt, hogy néz ki. És annyira azért nem hasonlítanak, hogy elsőre levágjam a dolgot.
- Matematikát és táncot tartok nekik, meg a kiscsoportot én vezetem. Hozzájuk szokott bejönni Stella. Meg a Bagolykőben gyakorlótanár vagyok - Ez így mind nagyon szépen hangzott és olyan felépítettnek, csakhogy nem voltam benne én magam biztos, hogy ezt akarom. Annyira lekötött volna ez a dolog, hogy egyszerűen nem szerettem volna. Utazni, na az lett volna a nekem való. Kár hogy nem tudtam egyetlen külföldi nyelvet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Jó érzés volt végre Kolossal úgy meglenni egy térben, hogy semmi gond nincs. Nagyapa és az ELME dolog kezdett a háttérbe szorulni, vagy legalábbis úgy tűnt a fiú feldolgozta már a történést. Meg persze Árminnal is, bár az előkészítőben azért néha összetalálkozunk.
Mosolyogva néztem a kislányt, aki Kolos karjaiban ficánkolt és nevetett. Inkább átnyúltam az asztalon, és megfogtam a bögrét, a végén nehogy tényleg leverje valaki. A szőnyegből elég nehéz kihozni az ilyen foltokat. Pontosan ezért maradt kint az ajtó előtt Péntek is. Egy ideig nyüszített, de mostanra megszokta, hogy nem jöhet be.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Elmész és folytatod anya virágzó üzletét... - mondta ironikusan Tánya. Nem volt semmi baja ezzel a foglalkozással, szimplán csak azzal, hogy öccse mindig az anyját követi mindenhová. Talán ez volt az első számú idegesítő dolog benne.
- Naa, ne legyél undok - lökte meg a fiút a vállánál. - Mellesleg most még nem mondok semmit. Alakulóban van valami. Mármint nem Kirillel - tette hozzá gyorsan. Még csak az kéne, hogy újra összejöjjenek. A konyhába sétált, és hozta is az illatozó levest.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Lesújtó pillantást vetett Kolosra, de azért közben mosolygott. Olyan volt, mintha a szeme azt üzenné "ez nem helyes", mag a szája "de nagyon jól esik".
- Most komolyan Ármin? Tudod, hogy van nekem elég gyerekem így is - utalt a kiscsoportosokra az előkészítőben.
- Rosszul tetted fel a kérdést, ki NEM éhes. Pláne a nagyi kosztjára - emelte fel a tetőt az edényről, így már mindenki láthatta, hogy bizony tipikus falusi zöldségleves van benne. - Szedjetek csak - mondtam, miközben visszavittem a kezemben lévő edénytartozékot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Visszaért a konyhából, és Kolos tányérjából már el is tűnt a kaja. - Komolyan Colos, mintha hónapok óta nem ettél volna - képedt el teljesen, pedig azért mégiscsak az ő szárnyai alatt nőtt fel a srác, pontosan tudta mennyit szokott enni.
Direkt nem siette el a levessel, csak hogy ezzel is húzza az időt. Kíváncsi volt, Kolos meddig bírja ki a várakozást. - Ármin, anya mondta, hogy mehetnél néha meglátogatni őket - jegyezte meg Tánya, hiszen az eszébe villant, hogy valami ilyesmit hagyott el az anyja szája. Be kell vallani, nem figyelt már annyira, örült, hogy a birtokról kint lehet a lába, és nem kell tovább hallgatnia.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Ez igaz - ismerte el. Igazából nem is akart ennél többet hazamenni, így is eléggé kikészítették. - Viszont én sosem segítettem az üvegházban. Vagyis csak ritkán. Talán ritkábban, mint most - vont vállat. Mindig inkább az apja körül ólálkodott, vagy szó szerint menekült anyja elől. Inkább végezte a kinti melót, vagy ment be a városba egy nagy adag venni valóval.
Befejezte lassan a levest, aztán már csak Pankára vártak, aki erre gyorsan habzsolta magába a maradékot. A kislány utált utolsó lenni.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Még a sütit eszegették mindannyian. Főleg Panka, aki imádta az összes habos finomságot, amit csak a nagyi csinált neki. Olyannyira, hogy még az orrán is virított a fehér csoda.
- Ki nem hagynám, ha kell elviszem az összes kicsit...vagy nagyot, ha bagolyköves óráról van szó. Biztos Kirillt sem zavarná ha egy újabb unalmas óra helyett elvisszük a tanulókat. - Annyira furcsa volt még mindig, hogy körülbelül velem egyidős embereket oktattam.
Abban a percben, hogy végig mondtam a mondatom, nagy csörömpölés. Panka addig-addig próbálta kiszedni a legkisebb darabokat is a tányérjából, hogy lecsúszott az asztalról.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Minden lány csak téged akar - nevettem fel. Tudtam róla, hogy Panka egy hajszálnyival csak, de jobban szereti Kolost. És nem is nehezteltem érte, hiszen az apjával nőtt fel. Igazi laza csajszi lesz majd. Nekem meg csak maradt a törött tányér felseprése.
- Panka szeret suliba járni? - kérdeztem rá Árminnál, miközben kidobtam a törött kerámiát. Sosem voltam benne biztos, hogy jól tartom-e az órákat, vagy éppen a gyerekek szeretnek-e engem. Persze csak mint tanárt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Igenis tudom hány éves! - háborodtam fel. Ő volt a kedvenc, és egyben egyetlen unokatestvérem, még jó, hogy tudom mennyi idős. Ráadásul az én csoportomba is jár, ami hozzáadódik az okokhoz, hogy tudjam.
- Mivel matektanár vagyok, ezért valószínű, hogy a kezeim közé akad a suliban is. De én itt arra gondoltam, hogy elég színes-e az, amit csinálok nekik. Szeretik-e - fejtegettem. Az ember soha nem lehet elég biztos magában. Közben bepakoltam a csetrest a mosogatóba, és egy pálcaintéssel elintéztem, hogy a szivacs magától elkezdje súrolni őket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Majd adok neki különórákat - kacsintottam a férfira. Kivételezés vagy nem, attól még az unokahúgomról volt szó. Ármin nem volt valami segítőkész, vagyis de, csak mégsem. Ugyanis Pankáról mindenki tudta, hogy egy szeleburdi kis gyerkőc, aki bárminek örül.
- Csak és kizárólag rólad beszéltük, nem is lennénk képesek másra - ment oda, és túrta össze a jól beállított haját. Csak hogy érezze a törődést.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Ugye neked is feltűnt, hogy ezeket a szavakat ugyanúgy mondják ki anyával - borzongtam meg Colos fülébe súgva félhangosan. Leültem, mint aki bűnös, hiszen mindig így volt. Legalábbis otthon valahogy mindenért én voltam a hibás, tehát gondoltam más nem is lehet.
Beharaptam a szám sarkán. Amikor ideges voltam, mindig ezt tette, már akaratlanul is. Kolos kérdései logikusnak hatottak, sokkal inkább mint az én első aggodalmaim.