*Luci mellé oson* Inkább te gyógyíts meg, ha már jó módszereket tudsz rá. :3

Te! Ne ölelgessed, mer' letöröm a kezed aztán feldugom a füledbe.

*figyel ám*

Ki kell kapcsolódni? Mi? Megnyomok magamon egy gombot és kész? A windows leáll?

Hááttth én meg nem kérdeztem, mit szeretnél.

Szofia Elena Chenkova - 2016.09.26. 21:39


Tudod mit fedezhetsz még fel? Az üres ujjacskádat.

*elmegy inkább Lucival*

Ezek csak a tények.


Együtt, igen, együtt.

Szofi...teeessék?

MINDIG cuki vagyok.

Én teljesen jó vagyok. ._. Nem is értem, miről beszélsz.

*bólogat*

Milyen a csodareggel?

Szofia

Állat módjára viselkedik azzal a nővel, akivel nem is olyan régen még kisgyerekként ácsorgott az erkélyen. A hideg idő, a félelmei és lelkének visszafogott darabkái akkor a gyenge arcát hozták elő. Képes volt a saját hülyesége miatt őrlődni.
Most is hasonló történt, de nem azt váltotta ki belőle, mint ott. Képtelen visszafogni dühét. Talán már az elején el kellett volna mondania a lánynak, hogy javítóba zárták és csak a felszínen javult meg. Belül ugyanaz az állat volt, és ha most Balázs látná, több, mint valószínű, hogy azonnal bezáratná. Csakhogy innen már nem a javítóba kerülne, hisz nagykorú.
Szerencsére egy kicsit észhez tér, lazít a szorításon, és ajkait Szofi ajkaira tapasztja. Szenvedéllyel csókolja, vérében dübörög az adrenalin, mely átjárja egész testét. Feje teteje is belesajdul.
Levegő után kapkodva, szabálytalan légzéssel húzódik el a nőtől. Lassan engedi el a kezeit, melyeken látja ujjainak nyomát. Hátratántorodik, egészen az ágyig lép, ahol leül. Arcát a tenyerébe temeti, kissé beletép sötétbarna hajába. Dühös morgás szakad fel a torkából.
- Gyűlölsz - nem lehet eldönteni, hogy kérdésnek szánja-e, vagy kijelenti, de inkább utóbbinak hat.
Szemében fájdalom látszik ahogy felnéz a szőkére. A szemébe akar nézni. Máshogy nem tudja elmondani, mennyire sajnálja amit tett.
- Szofi...

Adrian

Kis kikapcsolódásra vágyik amikor feldobja a havernak az ötletet, hogy mutassa meg neki Londont. Ő Svájcban meg Németországban nőtt fel, és hiába utaztak az apjukkal kölyökként, semmire nem emlékszik az udvariaskodáson kívül.
Adriant meg a szüleit is a családi kapcsolatok ápolása alkalmával ismerte meg, szóval könnyedén elbeszélget egy tea mellett az elmúlt évekről az anyukával amíg a drága haverja rá nem irányítja figyelmét. Az is igaz, hogy őt is leköti a házaspár szebbik fele, és nem különösebben teper Adrian figyelméért.
Mikor útnak indulnak, azonnal kéményként füstölög cigarettájával. A Szofival történt dolgok után nagyjából dupla annyit dohányzik, mint előtte. Még nem tudta túltenni magát a csárdás eseten.
- Elég tökös lennél hozzá, hogy beleugorj? - kérdezi a Temzéhez érve.
Ő nem ül le, hanem újabb szálra gyújt a vízhez közelebb sétálva. Kérdését nem szánja kihívásnak. Mondják töketlennek, de hogy ő nem kockáztatna tüdőgyulladást meg fertőzést, az hot sicher.
- Ja - bólogat, és elvigyorodik. - Életet mutass nekem, te majom.
Kíváncsian vonja fel fél szemöldökét a szórakoztató bár kifejezésre. Végre sikerül olyannal előhozakodnia a havernak, amit még értékel is az emberünk. Kitárja karajit, eldobja a csikket és részéről indulhat a móka.

Valaki vág nekem egy rögtönzött avit?

Meghálálnám

Szép lettem :3

Khmmm. Estét.

Nem, a Czettner lányokat keresem.

Kis Maja *_*

Igazából az én említèsemre jött.

Megdörzsölhetleeek?

Nagyon vigyázok rád.

Csak egy átkot indíts meg Szofira, de elhelyezem a pálcádat a legsötétebb helyen...

Mit bámulsz? Nem hallasz rendesen? A füledet is mossam ki?

Mondja ezt egy 160 centis emós vágottszemű...világos...

*ölébe húzza a lányokat*

Sose voltam börtönben.

Az én menyasszonyom, szóval örülj, hogy nem vágom le a kezeidet.

Jaaaj, barátság, egyelek meg...

Nem.

Na Nem ilyen, ha ölni akarok. .-.

Majuuuus. Hozol sütit?

*puszit nyom a homlokára*

Nyahaaammmiiiii *_*

Boldog eljegyzés napját.

Tedd el...