Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Homlokom felhúzott térdeimnek nyomom, remegő kezeim a füleimre tapasztom. Meg kell nyugodnom. Meg kell nyugodnom, hogy vége legyen. Idege illat vegyül a levegőbe, lassan, alattomosan kúszva be a tudatomba. A hangok tompítva jutnak el, érzem, ahogy lassan leszívja az erőmet. Én ilyen dolgokat nem tudok magamtól, akaratból csinálni, és ennek köszönhetően olyan hamar merítenek ki, amilyen hamar csak tudnak. Komolyan, még egy vákuumot sem vagyok képes létrehozni, mert nem birok túllépni azon. És egyelőre nem is szeretnék közelebb kerülni Livhez mint mondjuk másfél méter. A hajam hozzátapad arcomhoz, a rajtam levő sötét felső átázik, és egy második bőrréteget von a testem köré. Fázom. Rettentően fázom. Összekoccannak fogaim, fogalmam sincs, hogy az engem körülvevő hidegtől-e, vagy a félelemtől, attól, ami körülöttem van. Az idegen illat egyre erősebbé válik, nem erőszakosan, sokkal inkább kellemesen lengi körbe a levegőt. A tudat, vagy inkább a sejtés, hogy nem vagyok egyedül, valamiféle hatással van rám. Nem akarok másokat bántani, akkor se, ha az esetleg egy állat. Hosszú, mély lélegzeteket veszek az orromon keresztül, hogy ugyan olyan hosszan fújom ki. Először csak a szél hagy alább, majd teljesen eltűnik. Érzem. Elmondhatatlanul fáradtnak érzem magam, az izmaim tovább remegnek, nehezen kapok levegőt. Összeszorítom szemeim ahogy a nap lassan próbálja felmelegíteni fedetlen bőröm, mintha nem is történt volna semmi. Mintha ami az előbb volt, csupán egy távoli dolog lenne.
Lassan nyitom ki szemeim, számon keresztül veszek levegőt. A szorítás az izmaimban alábbhagy, karjaim elengednek, ismét lehunyom szemeim. A lüktetés a fejemben csak még erősebb, vagy talán csak én érzem annak, ahogy kimerültem.
- Haza akarok menni - egészen halk, erőtlen nyöszörgés tőlem, magamnak. Tenyereim előre csúsznak, az arcomra tapadnak, elzárják tőle a külvilágot. Sötétséget teremtenek, a sötétség pedig megnyugtat. A sötétség mindig megnyugtat. Viszont nem ülhetek örökké sem itt, előbb-utóbb el kell innen mennem, és hogy őszinte legyek előnyösebb lenne az előbb. Veszek még egy nagyobb lélegzetet, leengedem egyik kezem, majd kitárva ujjaim tesztelem le magam. Hát nem valami stabil. Ismét lehunyom szemeim, majd megrázom fejem. Gyerünk Kamilla, gyerünk, menni fog az.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Defenzori szoba

- Húha - ez az infó, mármint a házasság, váratlanul ért. Nem mintha nem tudtam volna, hogy mi a helyzet vele meg Zójával (még ha nem is vagyok beavatva mindenbe, két gyerek azért magáért beszél), de ez akkor is, váratlan. Nem a negatív értelmében a dolognak, simán csak furcsa.
- Hát, gratulálok nektek - ilyenkor azt szokták mondani, nem? De. Nem kéri a véleményem, vagyis nem mondja ki, és ameddig nem mondja ki, nem fogok elkezdeni fecsegni. Egyrészt, mert Dwayne nem szereti a fecsegést, másrészt meg én sem akarnám feleslegesen jártatni a szám.
- Szóval akkor minden marad úgy, ahogy eddig volt, csak majd hivatalosan is össze fogtok tartozni - bólintok, ahogy levonom a következtetést. Legalábbis nekem így jön le abból, hogy nem fog odaköltözni a nőhöz. Amit meg is értek, meg nem is, mert tényleg sokan laknak ott, másrészt meg ha házasok lesznek, így lenne a logikus, hogy együtt laknak... nem? Mindegy, nem az én dolgom, nem én fogok a felesége lenni.
- És ezt már megbeszéltétek, vagy még csak ilyen ötlet szinten van a dolog? - ha már felhozta, akkor érdekel a dolog, és ami eszembe jut meg is kérdezem, már ameddig lehetőségem van rá, és nem rúg ki innen. Nem mintha ő ilyen kirúgós lenne, de soha nem lehet tudni, mikor kattan be valami és jut eszébe, hogy akkor ő most inkább egyedül akar lenni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Valahol számítottam arra, hogy ő lesz. Az illathoz hang is párosul, mire megjelenik fejemben az arc is, és ettől csak szeretnék még apróbb lenni. Nem mintha félnék Farkastól - de ő adott Ricsinek karkötőt, és csodálkoznék, ha ez után nem kapnék én sem egy olyan szép kis ékszert. Igazából, én is adnék magamnak a helyében. Tenyereim az arcomra tapadnak, ahogy kobakom a hideg, még nedves falnak nyomom. Lüktet. Mindenhol lüktet, és fáj, és az egész testem annyira fáradt. Annyira rossz.
- Hmh - némi erőtlen nyöszörgés lehunyt szürkéim alól, aztán, ahogy hajlandó vagyok szembesülni a környezetemmel, egyből rá nézek. Kissé hunyorgok, erre a fényre nem készültem ám fel, de oké, oké, ha fény van, akkor az már jó dolog. Kissé összeráncolva homlokom hallgatom, ahogy beszél, Balázs, Farkas, és nem értem, hogy miért mondja először azt, hogy Farkas, amikor tisztában vagyok a családnevemmel. Aztán leesik, hogy valószínűleg nem is arra gondolt, vagyis inkább leesik, miután magyaráz. Aha. Csak egy kicsit vagyok bamba, fel sem tűnik.
- Uhum - bólintok, mire az egész arcom egyetlen fájdalmas fintorba szalad, ahogy belenyilall a tarkómba. Úgy érzem magam, mintha alaposan elvertek volna, átmentek volna rajtam egy úthengerrel, ja, és belém csapott volna egy villám. Vajon ártana nekem, ha eltalálna a villám, amit csinálok? Nem akarom kipróbálni. Viszont Livet sem fogom egyhamar megkeresni ezzel, abból kiindulva, hogy milyen fényes a kapcsolatunk mostanában.
Egy egészen kis ideig elkezdek reménykedni abban, hogy csak most ért ide, és nem látta ezt az egészet, ám az a helyzet, hogy van valami a hangjában, ami arra enged következtetni, hogy igenis látott mindent. Úgy értem, az emberek, amikor tudnak valamiről, másképp kérdeznek rá, mint amikor nem tudnak. Komolyan, ez így van.
- Semmiség - megrázom fejem, újabb ezernyi tűszúrás a fejemben és a nyakamban. Lehunyom szemeim, megrázom fejem, tenyereimmel igyekszem felnyomni magam. Amúgy nem tudom, miért csinálom ezt, nem vagyok pasi, hogy minden helyzetben próbáljak kemény maradni. Ami pedig azt illeti, most mit kellene mondjak? Kiborultam, és nem vagyok képes uralni az erőm? Vagy túlreagálok dolgokat? Vagy mondjuk, hogy nem vagyok képes túltenni magam azon, ami már amúgy is megtörtént? Könyörgöm. Ennyire éppen azért nem vagyok szánalmas. Ahogy végre sikerül talpra vergődnöm magam, megint a falnak támaszkodom, ahogy csak tudok. Hülye aero. Hülye univerzum. Hülye én.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Farkas egészen jól kezeli a helyzetet, startból jobban, mint ahogy én épp hozzáállok. Ezt majd egyszer megköszönöm neki, valamiért úgy érzem, hogy nem most találkoztunk utoljára. Most miért, ha auror lennél, és már szétosztogattál volna egy csomag karkötőt, te hagynál tengődni egy instabil aeromágus? Nem. Na látod. Neki nem tűnt semmiségnek. Istenem, annyira aranyos. Egy kicsit fájdalmasan, meg elég vérszegényen nevetek fel, nem rajta, hanem úgy az egész helyzeten. Hát barátom, gratulálok, akkor neked sem kell szemüveg a közeljövőben. Áruld el a titkod, a répa teszi, vagy a spenót? Jó, oké, leálltam, nem vicces, tudom. A kérdésre igenlően hümmögök, ha nem feszítene olyan borzalmas módon a tarkóm, még bólogatnék is, de most megspórolnám magamnak az ilyen formális köröket. Remélem Farkas, nem sértődsz meg nagyon, ez nem személyes.
- Nem szoktam mindig kiakadni ám - persze, az kéne még csak, hogy Liv erről tudjon. Akkor lenne teljes az életem, nem mintha ez most nem miatta lenne, még ha közvetetten is. Neeeem, menjünk el hozzá kézenfogva, és újságoljuk el neki, hogy Kamillácska, aki nem mellesleg levegőmágus - side note: a terromágusok és az aerok nem szeretik egymást, Liv néni pedig leginkább terro - épp kiakadt, és csak a vak szerencsének köszönhető, hogy nem bántott senkit. Aha. Nyilván. Nem. Soha.
- De amúgy ja, elég sokat foglalkozik velünk - jó, ez nem épp egy teljes válasz a kérdésre, de már egészen közel jár. Ha valaki foglalkozik valakivel, akkor tud az ereje kilengéseiről is, nem?.. Kéne. Lehunyva szemeim hagyom, hogy elvigyen innen. Valamiért nem most fogok kiakadni, amiért hurcolásznak, és remélem, a gyomrom is így vélekedik. Különben sem most láttuk egymást először, szóval.. igen.

 

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Egészen eddig feküdtem a fűben, felhúzott lábakkal, tenyeremmel a füvet simogatva. Ez most elég hülyén hangozhat, de tényleg ezt csináltam, éppen csak, alig - alig hozzáérve a vékony szálak tetejéhez. Jó érezni, ahogy csiklandozzák a bőröm, meg az ujjaim közt is érezni a levegőt, csak jó. Ha pedig már a levegőnél tartunk, a perifériámban egyelőre kellemes huszonhárom fok uralkodik, amit Viktor is érezhet egyébiránt, főleg, ha kimegy valahova, és úgy jön vissza a melegből. Nem meglepő módon Viktor azok közé az emberek közé tartozik, akikben bízok annyira, hogy merjem használni a közelükben az erőm. Pedig ennek fordítva kéne mennie, mert ha valami beüt, akkor miattuk lesz a legtöbb bűntudatom. Na mindegy. Vagyis nem mindegy, de most nem ezen akarok gondolkodni.
- Aha - elmosolyodva könyökölök fel és pislogok rá, ha nem maradna neki, nyilván nem kínálna meg. A kaját meg soha nem utasítom vissza, most meg, hogy az aero miatt elég gyorsan fogyásnak indultam, mégannyira sem. A testemnek fel kell emelnie magát, elméletileg, ettől függetlenül én még nem akarok elfogyni, szóval igyekszem ám kompenzálni a veszteséget. El is veszem a szenyát, amint megkapom, aztán vissza is fekszem. Figyelmesen hallgatok Viktor hümmögése után, értem én, hogy akar mondani valamit, ennyi idő után már ebből is értem. Jézus, ez most úgy hangzott, mintha járnánk, pedig nem járunk (még ha külső szemmel úgy is tűnik), sőt, újabban eléggé rendbe vagyok rakva a szerelmi életével. Már azzal a résszel, ami rám vonatkozik, de nem is akarok többet tudni, ami azt illeti. Ahogy megteszi a nagy kijelentést, amiről egyébiránt már tudok, olyan egy-két napja, véletlenül félrenyelek, szóval bele is kezdek a köhögésbe, meg fel is ülök. Szegény Viktor, most azt hiheti, hogy miatta akadt a torkomon az étel, pedig nem. Nekem ez már nem újdonság, amit mond. Amúgy meg megértem, hogy miért vártak eddig, na nem azért, mert pletykás lennék. Ha jobban belegondolok, jelen pillanatban az sincs, akinek elpletykáhatnám. Loli.
- Tessék? - a mondandója végéről lemaradtam, épp azzal voltam elfoglalva, hogy ne haljak meg, bocsi Vörös. - Elmondod az utolsót még egyszer? - egy kicsit még rekedten kérdek is rá, meg hirtelen meg is üt a meleg. Hiába, ha az ember így zökken ki, nem feltétlenül a hőmérsékletre figyel. De semmi baj, megoldjuk, mindjárt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő