Julien
-
Hmm... - *gondolkodott el egy pillanatra Annácska.* -
Szerezz nekem még olyan finom majonézes-húsos szendvicset és kvittek leszünk - *intézte el ezzel az egészet a leányzó. Eztán gyorsan eliszkolt átvedleni, mert már a vízben akart lubickolni. Holott egész nyáron strandról-strandra járkált, még a Balatonnál is volt szüleivel, ám a lányka imádja a vizet. És ez egy barlangfürdő! Ezekért pedig rendkívülien odavan, olyan kis hangulatosak. Hamar elkészül Anna, tehát kitámad az öltözőből és már Julien mellett is terem, aki nem habozik. Rögtön elindul és beleveti magát a habokba. A leányzó látja milyen szép hasast sikerült ugrania a srácnak, még el is neveti magát. Hallván a hatalmas csattanást, ő inkább a bombaalakú ugrásban marad, így hát pár másodperc múlva a lányka is csatlakozik a fiúhoz. A víz kellemes. Se nem hideg, nem forró, pont tökéletes. Azért kell egy kis idő, mire a teste megszokja. Amint feljön a felszínre a szemét kezdi dörzsölgetni. Egy-két tincset hátratúr, mert útban van. Miután szemeit kinyitja Julien kezdi keresni azokkal. A srác odaevickél hozzá. Rávigyorog, majd sóhajt egyet. Olyan szabadnak érzi magát, mint egy kicsi madárka. Csak nevetgél, és nevetgél. A kobakjában még véletlenül se jelentkezik egy kis buborék, amiben bármilyen negatív dolog lenne. Pusztán örül annak, hogy itt van ezzel a dinka sráccal, idétlenkednek, kacarásznak. Ő sosem volt az a laza típus, mindig is betartotta a szabályokat, ám lassan rájön, hogy a mókázás csúcs dolog. Főleg, ha Juliennel teszi az ember. Képtelenség lenne letörölni az arcáról a mosolyt.
Miután a fiúcska mellé ér megkérdezi, hogy sikerült-e rátalálni a rokonaira a srácnak. Szépen végighallgatja azt a pár mondatot. Haláli, ahogyan töri a magyart Julien. Roppantul szórakoztatónak találja, így hát a végén nevet is egy kicsikét. *
-
Értelek. A másik tesódtól nem valami szép, hogy elbújik előled - *bólogat Anna. Mindenképp meg szeretne ismerkedni a fiúcska rokonaival, bizonyára ők is ugyanolyan szórakoztató személyiségek lehetnek, mint Julien. Ezt pedig kár lenne kihagyni. Annácska reménykedik benne, hogy a kastélyban sikerül egyszer találkoznia valamelyikkel.
Figyeli, ahogyan a srác elmerül a víz alá, aztán egy pillanatra a másik irányba tekint, s rögtön el is veszíti a szemeivel Julient. Megforgatja szemeit, majd hirtelen arra lesz figyelmes, hogy valaki a bokáját fogdossa. Természetesen megrémül Anna. Még szerencse, hogy nem kezd el rugdalódzni, különben a srác kapott volna egy hatalmasat. A leányzó is lemerül a víz alá, kinyitja látószerveit és Julient figyeli. *