-=Kilencórási Meseest Wolgival=-Az egész azzal kezdődött, hogy kaptam egy új takarót. Cuki babakék puha takarót, ami nem igazán volt férfias, de nem is igazán izgatott. Aznap este természetesen azzal aludtam, és álmodtam is. Sőt, az azt követő éjjelen is álmodtam. És végső soron emiatt alakult ki bennem ez az iszonyat a szellemek iránt.
Az első álmom az előző iskolámban játszódott. Magyar óra volt, és a legszigorúbb, legmogorvább tanárnő tanított, aki valaha létezett ezen a bolygón. Az arca mindig a gyűlölet mélybordó tüzében égett. Valamiért úgy döntött, hogy nekem most bűnhődnöm kell, ezért a leghátsó sorba ültetett, az egyik legkevésbé kedvelt osztálytársnőm mellé. Beletörődve sorsomba hátrakullogtam, és leültem anélkül, hogy akárcsak ránéztem volna. A tanóra folytatódott, én pedig szépen lassan kezdtem elfeledni, hogy ki mellett is ülök.
Már az óra vége felé jártunk, amikor a tanárnő megállt a beszédében, és felénk fordult. Nem az osztály felé, hanem pontosan a lányra nézett. Azt hittem, csak a csaj csinált valami felháborítót, ami miatt ki kell mindjárt küldeni a teremből, ha nem egyenesen az igazgatói irodába. Teltek múltak a lassú másodpercek, de a tanerő nem szólalt meg, viszont minden egyes osztálytársam is hátrafordult. Egész addig én a füzetemet néztem, csak hogy tanúsítsam: én bizony nem vele vagyok, engem ne tessék megbüntetni. Óvatosan feltekintettem, mert kezdett kínossá válni a tétlenség. A hideg végigfutott a hátamon azoktól a halálra rémült tekintetektől, amik felénk irányultak. Lassan a lány felé fordítottam a fejem, mert kezdtem kíváncsi lenni, mi miatt rémült meg mindenki. A lány ott ült mellettem, egyenes háttal és kifordult szemekkel a fejét rázta, miközben a homloka közepén fekete folt kezdett el megjelenni. Az osztály a tanárnővel az élen kirohant a teremből, és én is követtem volna a példájukat, de a testem lezsibbadt. Nem csak nem mozgott, hanem fájt is. A lány feje kezdett egyre hevesebben rázkódott jobbra balra, mintha nagyon gyorsan nemet akarta inteni.
Iszonyatosan megrémültem. Aztán szépen lassan csillapodni kezdett a lány, és így az én sokkos állapotom is javult. Ám ekkor jött csak a java. Éreztem, hogy a homlokom közepe kezd melegedni egy kör alakú területen, majd a fejem is magától úgy kezdett csinálni, mint ahogy a csaj is csinálta. Üvölteni akartam, de nem jött hang a torkomon. A homlokom már égetően forró volt, és miközben ráztam a fejem, úgy éreztem, valami a forróságon át be akar hatolni a fejembe.
Ekkor ébredtem fel, és még mindig lángolt a homlokom. Egy ideig még lihegtem, aztán a homlokomhoz nyúltam. Jéghideg volt. Minden más testrészemhez képest elképesztően hideg egy kör alakú foltban.
De majd éjfélre befutnak még páran