Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Téli szünet valamelyik napja, 15 óra körül – Lin

Az ünnepek utáni időszakban az a borzalmas, hogy mindenki le van égve. Nézd csak meg New Yorkban a sarki Mikulást például: az már azért csenget, ha ott áll még a sarkon és nem egy menhelyen ücsörög, hogy adj neki húsvétra zsebpénzt, mert amit az ünnepek alatt összegyűjtött, megadózták, levonták belőle a jelmezbérlés díját, meg még az ilyen-olyan hevenyül kitalált díjakat és nem maradt semmivel fizetésre. Budapesten ennél azért keletibb a helyzet: sorban állnak az emberek, hogy visszavigyék, ami elromlott, máguséknál meg állandó jelleggel megy a seftelés, a razziák, társulások, stb. Határozottan jó ötlet ilyenkor eladni sárkánykarom reszeléket, unikornis máját (Luca, gondol rád egy bizonyos zugdoktor! ) és mindenféle egyéb bájital hozzávalót, feketemágiás holmit a forgalmibb fajtából, ami nem öl meg... azonnal.
Nos, a délelőttje arra ment rá, hogy egy kocsmában üvöltözött pár trollvérrel is rendelkező dunántúlival, aztán volt egy félórás szünete az egyik átkokat gyártó boszorkánnyal, sikeresen eljutott az ebédig is és most, délutánra készült Pécsre indulni, onnan pedig Toulouse-ba. Michelle már hazament, ő pedig csak futólag akarja üdvözölni a nővéreit. A szülőkkel nem él a beszélőviszony, főleg mióta az apja helyben hagyta úgy, hogy most is viseli a nyomát a ruha alatt.
Igen ám, indulna ő, de hogyan, amikor még a kanyar bevétele előtt szó szerint letarolják. Reflexei jól edzettek főképp a kviddicsnek köszönhetően, így nem engedi tovább zúgni azt a valakit, aki őt használta STOP táblának, de ettől még nem tudják elkerülni a betonnal való csöppet sem romantikusnak nevezhető találkát. Beveri a fejét, csillagokat lát, anyáz hangosan egyet, aztán felnéz, ahogy az Orion kezd eloszlani szemei elől. Nem sokszor látta ezt az arcot, de elégszer ahhoz, hogy megjegyezze, na meg a vele jövő töménytelen rózsaszín undormányt. Most nem is ez üti meg először, hanem a közeledő futó léptek zaja. Nem sokat gondolkodik, csak hagyja, hogy az ösztönei működésbe lépjenek: Aileent legördíti magáról, felpattan a körülményekhez képest gyorsan, s a lányt is talpra állítja, aztán maga mögé vonja. Mint kiderül rögtön ezután, két suhanc szaladt vihogva a lány nyomában valószínűleg, hogy megijesszék. Magában mormog pár ízes szót a paranoid viselkedésről, idióta kölykökről és felesleges gázolásokról, de elég csak hosszasan és merően csúnyán néznie a két kis idiótára, máris jobbnak látják odébb állni. Neki meg végre van ideje előszedni a háta mögé rejtett levitás kisegeret.
- Te mi a szent szalamandrát keresel pont itt? És miért kergetett az a két lökött? – Felvont szemöldöke és az az alól kikandikáló kérdő pillantás minden bizonnyal elárulja, hogy egy körülbelül helytálló választ vár el a rögtönzött találkozás tiszteletére, másképp megeshet, hogy itt hagyja a lányt a pácban. Elvégre nem a szíve csücske. Bár a múltkor volt szerencséje megízlelni őt és nem volt rossz. Mondjuk nevezetes sem. A választ persze még mindig várja és jó lesz megadni neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Hell is waiting for you - Noel

Mint aki jól végezte dolgát, még utoljára megszemléli a zseniális művészi kompozíciót (minimum könnyeket csal a szembe! ), magában még elnevezi mondjuk „Halál a vonókra” címen és irányba állva megindul tovább a folyosón. Igen ám, csak hogy alacsonyan szállnak újabban a cserepes virágok. Nagyon ízesen érzékelteti ezt az a tény is, hogy egy pont a tarkójába vágódik be. Hova tovább, szabályos kilencven fokos szögben hajol meg a fal felé tőle precíz japán meghajlást bemutatva! Hangsúlyozandó, hogy a fal roppantul megtisztelve kell érezze magát, mert ilyen szögben történő meghajlást csakis nagggyon nagy tiszteletnek örvendő személyek érdemelnek ki. Vagy épületi elemek. Mint a nevezett fal. Bizony, hosszú történelmet regélhetnénk csodás rücskösségéről, a felhasznált anyagok minőségéről, a bűbájokról, melyekkel lekezelték, vagy éppen a megannyi rovarról, akik Ágyugolyó Futamokat szerveztek rajta (tényleg?) . Ám ez mind belefér egy kétezer oldalas hősi eposzba, amit majd valaha valaki megír, ha a végőrület határán mozogna. Ő speciel csak csókot lopott a minőségi falfestéktől és legmélyebb szívfájdalmára az tett rá visszasmárolni! Kész, passz, vége az életének, megy és akasztja magát az első szemöldökfára, amit fellel.
Áhh, hogy ez nem a Valentin napi részleg? Elnézést, folytassuk akkor ott, hogy megfejelte a falat hála az „ibolya cseréppel” nevű különleges altatónak. Valami gond lehet a szervezetével, ugyanis alvás helyett csillagokat kezd látni, Oriont, Nagy Medvét, Kis szekeret, Közepes Rinocéroszt, Kígyót meg Hippi Békát... Áhh, ez egy üvegcserép volt, aha. A nyakát melengető valami bizonyára egy üvegdarab csóknyoma lehet. Hányszor megmondta már a szeretőinek, hogy ne szívják ki a nyakát, mert foltja marad, azistenit!
Lassan, rezignált mosollyal az arcán felemeli jobbját és nekitámasztja a falnak. Ezt követően valahogy kinyomja testét, hogy az függőlegesen álljon éééés elkezd megfordulni. Jééé, hát nem Noel az?
- Pedig hányszor elmondtuk neked, hogy ne krémezd a patáid pluszba, mert nem szívja be a bőröd, bahh! – Drámaiain megcsóválná a fejét, de a fintorgás és a vércsík (csak felületi sérülést szenvedett el) megakadályozzák a maradéktalan gúnyalakítás beteljesítésében.
- Nézd már, az nem egy hegedű véletlenül? – Avagy milyen az, amikor egy beteges ember nem bírja befogni a nagy pofáját. Hát ilyen. Húzd alá, hogy kicsináltál egy nagy értékű hangszert, úúúgy kell, gratulálok, idiotizmusból olimpiát nyernél, drága csillagom, csak meg ne erőltesd magad és a szép pofid. Hány Noelt is látsz? Kettőt? Nehogy dupla pofont kapj a végére.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Katkó - este hétkor

- Ne húzd az agyam. Edd meg, gyerünk. Nem érek rá egész este. -Ma halmozottan jött az áldás, jobb is, rosszabb is egyben. Elsőként volt szerencséje hajnalban végignézni, ahogy az egyik kliensét elvezeti két minden lében kanál auror. Csak enyhén ment fel a cukra, tényleg. Ezután délelőtt a képébe vágódott egy bagoly reggelinél azzal az igen kurta-furcsa üzenettel, hogy a bácsikája országon kívül lesz, a nénikéje beteg, vigyázzon egy napig a négyéves unokaöccsére. Ne aggódjon, mágus a gyerek, múltkor leégette a macska bajszát.
Hát csodás! Nagyon örül, minden vágyálma abban merül ki, hogy ovisokat pesztráljon, akik épp nem hajlandóak megenni a sonkás szendvicsüket és az asztalra köpködik a kukoricaszemeket a majonézből (ennek a gyereknek irgalmatlanul furcsa kérései voltak a manókhoz! ). Lassan kezdi érezni a késztetést, hogy levigye Gábort a kínzókamrába és fellógassa a bokáinál fogva. Tanulja meg, ha egyszer a szadista unokabátyja közli, hogy "Márpedig megeszed azt a szendvicset, vagy kígyóvá varázsolom és ő fog téged felzabálni!", akkor neki kutyakötelessége enni és befogni a száját a további csiripelésektől. Alapjáraton bírja a kölyköket, tényleg, de Gábor különösen irritálja már csak azért is, mert éppen olyan hülyén tud nézni, mint az anyja, és mindenre kíváncsi. Az előbb elszedte a cigis dobozát és majdnem megevett egy szálat belőle. Kevésen múlott, hogy ne pofozza fel helyben.
További nyafogás következik most, hogy de nincs narancsleve, a szalvéta nem katicás, az anyukája pedig szokott málnalekvárt kenni rá (Éva tényleg beteg- hogy a fenében lehet majonézes sonkás szendvicsre MÉG málnalekvárt pakolni?) , és ekkor csap az asztalra. A cérna kezd elszakadni.
- Jól nyisd ki a füled. Megeszed a szendvicsed, megiszod a teád. Nincs narancslé, nincs extra szalvéta, nem rágod meg a cigim, nem kapsz málnalekvárt, mert nem foglak meggyógyítani a hasmenésből, érted? Ha még egyszer nyavalyogsz, összekötöm a bokáid és a csuklóid, és behajítalak abba a bogolyfalvi házba, amit még a Kaszás is messze elkerül a két rellonos miatt, aki lakja. Ha azt akarod, hogy felzabáljon valami az udvarukon, mielőtt még meghallanák, hogy szuszogsz, kérlek, folytasd csak a vinnyogást. - Az arca ennél hidegebb aligha lehetne, a hangja is halk, a gyerek pedig gyakorlatilag kővé dermedve néz rá, de aligha a szavak súlya miatt. Sokkal hihetőbb, hogy az unokabátyja modora belevágta a frászt. Elképesztő, milyen gyorsan tud abrakolni egy gyerek, ha megfenyegetik, hogy rossz vége lesz a hisztijének. Gáborka full speedre kapcsol a szendviccsel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Régen vasárnap templomba kellett menni, mert anyuci és apuci rájuk parancsoltak, hogy hallgatás van, szedjék a hátsójukat, öltözzenek ők is, mint a testvéreik és húzzanak velük együtt áhítatoskodni. Azóta annyiban javult a helyzet, hogy nagyobb, nem él otthon és nem megy templomba elvből. Helyette a délelőttjeit elalussza Sam ágyában menetrendszerűen, a délutáni program pedig változatos. Ezúttal volt akkora oltári szerencséje, hogy az egyik hibbant, utolsó óráit rúgó vén kecske tanár elkapja és "megkérje" (".. vagy kaphatsz büntetőmunkát is azért, mert illegálisan cigiztél a második emeleten hétfőn hajnalban. Választhatsz.." ) , hogy segítsen egy még őrültebbnek kinéző tyúknak, aki most itt ballag mellette. Fogalma sincs, miben kellene szárnysegédeskednie, de hogy vissza fog menni a kecskéhez és tesz róla, hogy többé ne láthasson, az is biztos.
- És? Miben kellene segíteni? - A hangjában alig tapintható fancsali tónus is lapul, ahogy kimondja a "segíteni" szót, viszont az arcára már csak azért is varázsol némi visszafogott érdeklődést, mert egyáltalán nem csúnya madárijesztő a csaj. Az igaz, hogy kissé hátulgombolós a feje, de rá se rántsunk, legrosszabb esetben ad neki egy kis porcukrot és mindjárt pillangósabban látja a világot.
Fél szemmel, ahogy méregeti a csajt, feltűnik neki azért ez-az. Például magától nem beszél, nem pirul, pedig volt egy-két pillantás, amitől megtehette volna és legtöbben felháborodnak vagy vörösödnek. Meg aztán olyan az öltözéke, hogy véletlenül se hívja fel magára a figyelmet. Érdekes. A nők pont ellenkezőleg működnek eddigi megfigyelései szerint. Ezzel itt halálbiztosan nincs valami rendben. Mindegy, addig is, míg munkára kerül a sor, ráveszi, hogy beszéljen valamennyit, aztán majd elsumákolja az egészet, hogy segítenie se kelljen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Ha jól belegondolunk, már majdnem másfél-két éve rontja a levegőt itt, ráadásul annyira ejtett bele a vizsgázásba, hogy megint visszamarad, ha minden igaz. Ugyan nem kellene, meg koncentrálhatna, megerőltethetné magát, de ismételten nem látta értelmét akár a kisujja hegyét is mozdítani az ügy érdekében. A szünete egy napja viszont meglepően eseménydúsan telt és éppen ez az évnyitón való részvételének előzménye és indoka.
Budapesten volt szerencséje összeszedni Aileent a sötét máguszugok, utcák egyikéről és mint rendes, "valamit valamiért" hitvallású ember, közölte a lánnyal, hogy akkor a hősi akcióért cserébe eljön vele egy formális randira: évnyitó, azután pedig leléphetnek valamerre, nem kell mindenkivel egy levegőt szívniuk egész este.
Ma volt benne annyi elegancia és odafigyelés, hogy ne valami szakadt holmit ömlesszen magára a szekrényből, hanem rendes viseletben jelenjen meg (azért a dísztalárt így is lespórolta; nem tűri meg, készpassz): fehér ing, fekete farmer, félcipő, átfésült haj, borotvált arc. A tömegben egészen "normális" fejűnek néz ki, így ideig-óráig elvegyül. Csak azok térnek ki gyanúsan az útjából, akik már tudják, hogy némileg szociopata hajlamokkal rendelkezik és nem jó kartávolságon belül kerülni hozzá.
Aileennel úgy beszélték meg, hogy hétkor találkoznak idebenn, ezért is vár már-már feltűnően csendesen a falnak támaszkodva, mellkasán összefont karokkal. A mai estére visszafogta a paraszt felét, vagy minimum megpróbálkozik majd vele. Úgyis elég izgalmas lesz a folytatás, ha végre kiszabadulnak innen. Elég csak tiszteletüket tenni az igazgató és Alexára való tekintettel, nem? Azért a HVja fenekéről nem húzza le a bőrt, nem lenne okos húzás magára haragítania a rellonosok pártfogóját. De mindegy is, sokkal jobban érdekli ebben a percben, hogy hol lehet Aileen az embertömegben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Egy perc, két perc... Hol lehet ez a lány? Elszaladt volna? Neem, ahhoz túl harcias. Meg ha fel is venné a nyúlcipőt, simán kilopná a rejtekhelyéről, mese nincs. Ha egyszer valamit valamiért alapon működnek, nem hagyja futni. Gondolataiból egy túlontúl is ismerős hang rázza fel, de ahelyett, hogy felkapná a vizet és lendítené az öklét puszta emberbaráti szeretetből a kedves megjegyzés miatt, a gúnyosabbik mosolyát szedi elő és megrázza erősen a felé nyújtott jobbot.
- Reméltem, hogy valaki elintézett út közben, de ilyen a szerencsém. – Ugyan, ez csak kedves, barátságos társalgás, nem fogják mellre venni. Múltkor bőven kiverekedték maguk és a tanároknak fel sem tűnt. Pár percig még hagyják a formális huzavonát zajlani, aztán végre az ő tündérkéje is belibeg a képbe, Dave-nek is jobb dolga akad, mint őt fárasztani.
- Péntek, csárda. Megtalálsz. – Nem ereszti hosszú lére a meeting megbeszélést, ennyiből is értik egymást, de a nyomósabb ok Aileen feltűnése inkább. Egy pillanatra szemei jobban kitágulnak a szokásosnál a csomagolás miatt, de hogy az elképedését tompítsa, fűz mellé egy félmosolyt is. Nem szeretne okot adni a csípkelődésre, mert Barbie-nak is hosszú a nyelve, ha beindul.
- Éppenséggel de, bár akinek jönnie kellene, úgy néz ki, mást küldött maga helyett. Biztos csak Aileen másolata lehetsz; őt erőszakkal kell rávenni, hogy ilyen nőiesen nézzen ki. Nem jön, hogy elhiggyem, tényleg te vagy az. – Minden szóval szélesebbre húzódik a csípeklődős mosolya, mígnem vigyor válik belőle, de a szavakból várható él teljesen elmarad. Majdnem bóknak is tekinthető az előbb leadott szövegelés. Nos, hogy haladjanak is a korral, gálánsan a lány felé nyújtja a karját, hogy ha Aileen igényt tart rá, belekarolhasson. Egy pillanatra oldalra néz és máris van szerencséje látni, hogy két levitás szájtátva, bambán bámul feléjük, amitől az ő cukra kissé megugrik. Kell két sóhajtás, hogy ne akarjon csavarni kettőt a gégéjükön.
- Fél óra elég, hogy mindenből láss egy kicsit? Utána viszlek, akár a hátamon is. Itt legfeljebb meghalunk az unalomtól, - az sem zavarja meg a suttogásban, hogy közben az igazgató már rég mondja a beszédét – de van valami sokkal izgalmasabb program is ma estére. Még jó, hogy így öltöztél. – Elégedett fejet vágva egyszerre hallgat el a vén szakállas Télapóval és miközben a teremben zajlanak a tapsolások, inkább változtat az eddigi helyzeten és kézen fogja Lint, mintha tényleg egy pár volnának. Végül is ma estére azok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Lin

Nincs értelme összeismertetni Aileent és Davidet, egyrészt mert valahogy nem örülne neki, ha a srác rámozdulna egy hirtelen jött indíttatás miatt az Ő partnerére, másrészt Aileen és David... két totálisan elütő jelenség, minek hát keresztezni őket? Ezt így nagyon okos fejbólogatással jóvá hagyja magában és inkább ki is törli az agyából, hogy látta Davidet, annál több hely marad Aileennek.
- Gondolod, hogy Barbie elnézi nekem, ha egy ennyire csinos nővel lépek le innen? – Érződik a kötekedős hangnem, csak a rosszindulat hiányában ez éppenhogy kedvesnek hathat, nem sértőnek. Tekintetét még mindig Linen legelteti és láthatóan nem sok késztetést érez, hogy ezen változtasson. A szőke fürtjei, a ruhája alatt megvillanó vonalai- mindent alaposan lefényképez lelki szemeivel és elraktározza elméje egy rejtettebb zugába. Eddig is érzékelte már, hogy Aileen vonzó, de most teljesen meg is győződött róla. Felrémlik benne, milyen előszeretettel gúnyolta körbe a sok rózsaszín holmijáért. Lehet, ha ma este is azt húzott volna magára társnője, kivételesen megjegyzés nélkül eltűri, de ezt már nem fogják megtudni.
Nagy gálánsan karját nyújtja felé, amit el is fogadnak, ezután közelebb sétálnak az egész iskolás gyülekezethez. A szokásos speech nem nagy durranás, elintézhető egy vállvonással is, az már kevésbé, hogy bámulnak rájuk. Ide kell egy-két gyilkos pillantás megspékelve az undok mosolyával: a gyengébb idegzetűek hamar meggyőződnek, hogy Saint-Venant közelébe ma sem jó menni. Apró bólintással adózik Lin javaslatának a beszéd megkezdése előtt, de különösebben nem megy bele, miért nincs kedve a lánynak a további partyzáshoz. Annál jobb, nem kell győzködje, hogy menjenek már. A végére mintha egész jókedve kerekedne levitás kisangyalunknak, még viccel is egyet, de ezzel ötletet is ad a rellonos rosszfiúnak: látványos lenne, ha vállra kapná Aileent és kihurcolná a nagyteremből, főleg, hogy valaki az imént bebüdösített (csodás húzás volt, a halk röhögése hirdeti is a véleményét). No rendben, Aileen tervez, Mihael végez alapon mire Aileen végigmondja, hogy inkább mégsem kíváncsi a műsorra, jobbjával elkapja a lány térdeit és lendületesen a vállára veti az egész pártíz kilós kisasszonyt. Az már másodlagosnak számít, hogy a szoknyarész szabadon lebeghet részleges belátásokat biztosítva a közönségnek.
- Milyen az éghajlat mögöttünk, drága? Remélem, kapaszkodsz rendesen. Fojtogatni nem ér, mert lelöklek a padlóra. Ezennel lelépünk. – Szavaihoz hűen megindul kicsinosított terhével együtt a nagyterem ajtaja felé, és míg az egyes bámészkodók napirendre térnek a nem mindennapi szöktetés felett, ő szépen kislisszol Linnel együtt az egész báli agybajról. Ideje az országból is meglépniük pár napra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

-még a bálon-

Majdnem felnevet Aileen csípős megjegyzésén, de még idejében sikerül az egészet egy kissé fitymáló, gunyoros mosolyba átformálnia. Nem akarja feleslegesen felhívni magukra a figyelmet, épp eléggé idegesítő az a pár bámészkodó is, aki most itt rontja a levegőt és körülöttük sustorognak ahelyett, hogy a vén fószer szikkadt szavain csüngnének.
- Hát őt biztos nem izgatja, mit csinálok, ezért járok jobban veled, mint vele. Meg te is velem, mint azzal a vadállatnak aposztrofált alakkal, akire ma este vártál, mert őt kerested, nem? De látod, valami szerencsés véletlennek köszönhetően ő ma estére felszívódott és helyette beugrottam én. Azt mondják, egy fokkal tűrhetőbb vagyok tőle, de le is tesztelhetnéd, igazak-e a mende-mondák. – Felhívás keringőre, Miss Levita. Némi sugalmazást rejt a pimasz kis beszéd, hogy próbálgasd ma este a határokat, mert ki tudja, mikor és milyen alkalom kínálkozik még a zöld vadember kiismerésére. Apropó vademberség, eleve a nyugodt viselkedése (eltekintve a rondább pillantásoktól, bár azok sem partnerének szólnak) és kulturált fegyelme bizonyítékként szolgál, hogy ma este nem óhajt balhézni fölöslegesen. Lin kezét is meglepő figyelmességgel fogja, nem pedig ráncigálja vagy pakolgatja, mint egy darab húst.
A beszéd végén könnyed nemtörődömséggel kapja vállra a kék lányt mit sem törődve a riposzttal, elvégre magának kereste a „bajt”, s megindul a kijárat felé. Út közben kettéválik előttük az emberek kicsiny akadálya és egyesek tényleg tátott szájjal nézik a duót, no meg a pimaszabbak Lin alsóját is.
- Óóó, de megijedtem. Folytasd csak, fenyegetőzésekből sosem elég. – Vidám képpel paskolja meg Szöszke combját, mert semmi oka nincs tartani egy ilyen virágszáltól. Legfeljebb karmol, de az olyan harci sebesülés inkább trófeának számít semmint komoly kihívásnak. A pálcáig nem hagyná eljutni a lányt.
- Nyugodj meg, senki nem nézi az alsód. Ne nyivákolj semmiségeken. – Ez persze kis ferdítés, mert igenis megnézték azt a nevezett ruhadarabot, de nem fog hős lovagot játszani, aki a királylány becsületéért ölre menjen holmi idegenekkel. Egyszerűen otthagynak mindent és mindent, a nagyterem ajtaja pedig simulékonyan csukódik be mögöttük a mulatozó tömeget kizárván....

-már Párizsban-

Párizs gyönyörű éjjel- mondják a turisztikai hivatal kliensfogói. Nézd a fényeket, gyönyörködj a feljavított részeiben és ne törődj az emberfelhozatallal, az itt-ott mutatkozó szakadtságával, hunyj szemet a mindenféle hibái fölött. Amit ő kigondolt, az inkább a mágusnegyedre vonatkozik, ahol tényleg hangsúlyt fektettek a környezet karbantartására és nem mellesleg a szórakoztatóipar fellendítésére.
Fény és villódzó színek, egymással összekeveredett zeneszámok, hangos nevetés, dübörgés, füst és némi erősebb innivaló illata is átjárja a levegőt a parfüm, virág, az édes, a nehéz aromák mellett. Taláros és mugliruhás emberek járnak-kelnek, a szórakozóhelyek egy része pedig erősen emlékeztet a Moulin Rouge stílusára. Tematikusra vették a figurát (idén 125 éve, hogy megalapították a Moulint), bár akadnak szokványos, a Bogolyfalvi pubhoz hasonló helyek is. Ő mégis egy ilyen cabaretbe húzza be Aileent (az utazásuk körülményeit nem muszáj ecsetelni, de érkezéskor két lábra állította Morcos kisasszonyt), miután váltott két szót a vele nagyjából egykorú ajtónállóval franciául. A vigyorokból ítélve ismerhetik egymást, így soron kívül most az egyszer bemehetnek az előadásra. Odabenn a hallt elhagyva teljesen más világ tárul a szemük elé a megszokottól: a levegő súlyos, fullasztó, füstszag és illatszer párája töményíti még tovább; a teremben kis, kör alakú asztalkák állnak szanaszét vörös bársonnyal leterítve, mindegyiken egy-egy üvegbúrával lefedett gyertya világít gazdagon díszített tartóba állítva. Szándékosan csak két szék ácsorog mindegyik helyen a "gyere párban" üzenetet sugalmazva; a színpad félkör alakú és a terem túlfelébe építettél, oldala mentén egy sornyi égő szolgáltatja a világítását megfelelő szögből. A színpad mellett egy jókora versenyzongora is megbújik várva, hogy felüssék a fedelét és elkápráztassák vele a majdnem zsúfolásig megtelt cabaretet.
Odabent ismét kézen fogja a feltehetőleg még mindig mérges Aileent, s egy pillanatra még közelebb is vonja, maga elé húzza. Jobbjával kezeik kapcsolódását biztosítja, balja viszont a lány derekát öleli át, szája egy vonalba kerül Aileen fülével.
- Mit szólsz hozzá? Időnyerővel sem lehetne ennél jobban visszahozni egy régi kort, nem? -Van türelme, megvárja, míg Aileen véleményt nyilvánít, addig is szemmel van ideje kikeresni a szabad asztalukat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Lin
-Párizs-

Azt elfelejtette közölni az emberrablás előtt, hogy két nap, két éjjel lesznek francia területen, de voltaképpen hova a sietség? Bőven ráér közölni ezt az apró információt és úgyis fel fog tűnni, ha ma este nem mennek még vissza Bogolyfalvára. Lesz elég idejük bejárni a mugli és a varázsló Párizst, elmenni a Louvre-ba, kávét inni a Champs-Élysées-n és megfelelő mennyiségű bajba keveredni (öt percnél tovább nem bírja ki az idilli nyaralásokat baj nélkül) . Szeme sarkából figyeli Lin minden arckifejezését és magában veszett jól szórakozik azokon a hatalmas, csodálkozó szemeken. Mintha legalábbis Csodaországba hozta volna Lint, bár nem is érti, min ámul mennyire, mert Párizs messze nem a reklámokból ismert szerelem városa. Lehet, valamikor tényleg gyönyörű volt, de mára sokkal inkább koszos és zajos, tele van tolvajokkal és lókötőkkel, sötét alakokkal (kezeket fel, Saint-Venant, rólad beszélnek), akiket az éjszaka még jobban buzdít a kézen-közöni ügyleteik nyélbe ütésére.
A cabaret mai műsoráról is elfelejtett nyilatkozni: nem éppen hagyományosnak számító és évente csak párszor kerül megrendezésre. Nem véletlen, hogy pont ma szöktette meg a kék királylányt. Elég csak megéreznie azt az egészen enyhe megremegést és arcán máris egy elégedett félmosoly tűnik fel. Eszében sincs elengedni azt a derekat, főleg hogy a kisasszony úgy néz ki, magától is elég lelkesen simul hozzá. Mulatságos nézni a zavarát, és ez kitűnhet mosolya gonoszkás színezetéből.
- Én sem, de érdekes is volna, ha százvalahány éves lennél és még mindig így festenél. Gyanakodnék, hogy sikerült elkészítened a Bölcsek Kövét. – Mielőtt Aileen elereszthetné őt, elkapja a kezét, de mielőtt bármi mást tehetne, teljesen elsötétül a tér. Ez a faragatlan fiút nem akadályozza meg semmiben, mert előzőleg bőven volt ideje kinézni a helyüket és félig-meddig számított is valami ilyesmire, úgy hogy további ölelések helyett most már tényleg kézen fogja a lányt és elkezdi vezetni egy adott irányba a sötétben.
- Gyere utánam és tapadj sorosan hozzám. – Nem gúnyolódásból mondja ezt, hanem azon egyszerű oknál fogva, hogy ha Lin elkalandozik valamerre a koromsötét teremben, nem fogja tudni csak úgy megtalálni, pálcát pedig nem szívesen rántana ennyi ember között, hogy aztán kihívják az aurorokat félreértésből. A következő percben Lin érezheti, ahogy egy székre kormányozzák, ujjai alatt pedig simuló anyag terpeszkedik el, az asztalterítő, de eddig foglalt keze továbbra sem szabadul fel.
Míg haladtak, dobpergés töltötte be a termet az álmélkodó sustorgások mellett, leülésük után pedig egy pillanatra az egész termet vakító fény árasztja el, mintha egy kviddicspálya összes reflektorát bekapcsolták volna. A következő pillanatban mintha eltörölték volna a gravitáció törvényeit, sőt magát a helyiséget is: milliónyi csillag, sőt maga a világűr veszi körbe az összes bámészkodó, hüledező boszorkányt és varázslót, köztük őket. Lin érezheti, ahogy a srác egy fokkal erősebben (de még nem fájón) megszorítja ujjait. Zene csendül a lüktető, intenzív fajtából, előttük két tűzcsóva spirális szalagokként körbeölel egy tucatnyi embert... és a műsor kezdetét veszi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Tündérem, McK  

Néhány napja már nem jár vissza a kastélyba. Megszaporodtak a teendői, egy új üzlet van kialakulóban és rá nézve elég kellemetlen volna, ha elszalasztja, mert a fél kliensköre elpártolna tőle. Nagy a nyomás, egyre ingerlékenyebb, még Michelle-lel is nagy vitáik vannak a semmin. Részben ezért döntött úgy, hogy ezt a hetet lent tölti a csárdában, hogy senki iskolabeli ne zavarjon bele a dolgaiba. Az egyetlen, aki sűrűn lófrál erre, az Avery, de ha lehet, még őt is nagy ívben elkerüli. Az a kis patkány elég alattomos a zsaroláshoz, kinézi belőle és okot nem adna, hogy fogást találjon rajta.
A reggele meglehetős izgalommal indult: befutott a hír, hogy a szállítmány úton van, naplemente után pedig lebonyolítják a tranzakciót Bogolyfalvától néhány kilométerre. Már egy órával a megbeszélt időpont előtt kirakta a lábát a csárdából, megfelelő mennyiségű kést és egyéb vágószerszámot vett magához, hogy egy kisebb darabológépet fel lehetett volna öltöztetni a készletéből, és a pálcája olyan helyre került, hogy pillanatok alatt előhúzhassa, ha szükség lesz rá. Márpedig nem ringatta magát illúziókba; szinte biztosra vette, hogy szüksége lesz egy szál mágikus fegyverére.
Órák teltek el és mire végzett, gazdagabb lett egy erszényre való varázslópénzzel, két rúgással az oldalába, egy hátráltató átokkal és egy vágással az arcán, de összességében megúszta élve az egészet azzal a fogadalommal együtt, hogy soha többé nem üzletel ezekkel a retardáltakkal. Mikor már visszafele igyekszik a csárdába, az éjszaka rég elárasztotta a falut zümmögő csönddel betakargatva. A legtöbben alszanak már és aki nem, az a csárdában vagy a pubban üti el az idejét. Még egy éjszaka és ennyi, holnap visszamegy a Mennydörgőbe. Igazság szerint már alig várja, hogy beledőlhessen az ágyába, mert a csárda mérhetetlenül zavaró egy hely a sok nagy hangú alakjával.
Az ivó előtt nem szoktak ácsorogni az emberek, még kevésbé vacillálni, bemenjenek-e vagy sem. Vagy eldöntik, hogy ma inni akarnak, esetleg verekedni, vagy fogják maguk és továbbállnak. Rendesen felvonja a szemöldökét, amint észreveszi hátulról az ácsorgó nőt – a csárdából kiszűrődő fények legalábbis arra engednek következtetni, hogy nőneművel van dolga, vagy egy transzvesztitával. Elgondolkodtató, hogy épületet akar robbantani, keresi a részeges férjét, vagy mi dolga lehet itt, hogy nem megy be? Végül is őt nem kellene érdekelje semennyire sem, de a kíváncsisága nem hagyja nyugodni, így hát utolsó nekifutásként megszólítja.
- Ha nem mondod az ajtónak, hogy Szezám tárulj, nem fog kinyílni. – A burkolt csipkelődésből, mellyel a hezitálást méltatja, kiérződik, hogy roppant szórakoztatónak találja ezt a vacillálást.
- Bent meleg van és pia, kint meg idefagysz, ha egész éjjel az ajtó előtt óhajtasz strázsálni. És, ha nem mész valamerre, ki kell kerüljelek, márpedig nem szívesen kezelnék egy lányt akadályként. – Beszéd közben adóz az egészségkárosító szenvedélyének is néhány másodperces melóval meg némi füsttel, hogy teljesebb legyen az este és tompább az arcában éledező lüktetés.