Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Számára a nyitott házasság, avagy együtt-, de mégis különélés teljesen idegen téma. A szülei - amíg édesapja élt, persze - imádták egymást, minden percük a boldog, meghitt családi élet körül forgott, így elképzelni sem tudja, milyen lehetett Konstantin gyermekkora.
Naivan azt gondolta, majd szépen elcsevegnek erről is, mint korábban bármi másról, de a férfi mondandója a könnyed invitálás után mondhati hidegzuhanyként érte. Még jó, hogy időközben leült és a keze ügyébe került a kanapé méregzöld kárpitja. Egy pillanatra lehunyta a szemeit, csak azután nézett fel ismét az oldalán ülő férfire. Egyértelműen badarság volt számára, hogy ezzel az el nem hanyagolható problémakörrel nem foglalkozott. Túlságosan is a jelenben élt, nem tekintett előre és nem volt gondja a másik ilyesfajta gondolataira, igényeire és elveire.
 - Ha azt gondolod, hogy én ezeket igénylem, akkor még nem ismersz eléggé...
Szavait elhaló hangon, már-már suttogva ejtette ki a száján, egyetlen vizslató pillantás után tekintetét egy fix pontra szegezte valahol a távolban. Nyilván minden nőnek az az álma, hogy egyszer édesanyává válhasson és egy meleg családi otthont varázsoljon az amúgy néptelen és sivár házból, de benne ez az igény egészen egyszerűen még nem fogalmazódott meg.
Amúgy sem túl vidám vonásai egy szemhunyás alatt merevedtek meg. A szíve és az esze már megint két külön irányba indult meg a talán átgondolatlanul kiejtett szókapcsolatok nyomán, de ebben az esetben most a lehető legrosszabb értelemben fogta fel Konstantin mondandóját.
 - Szóval nem ígérsz semmit, de a szolgáltatásokat azért igénybevennéd.
Hangja most már határozottan csengett és ő maga sem tudta, honnan szedte össze hirtelen ezt a nagy keménységet. Egyetlen dologban volt biztos a köztük lévő viszonnyal kapcsolatban: akarta a férfit, de a kételyei és a fenntartásai, amiket olyan szépen sikerült a hivatalnoknak leépítenie, újra feléledtek.
 - Én nem az a nő vagyok, Konstantin. Ha arra vágysz, hogy valaki mindennemű kötöttség nélkül a partnered legyen, rossz ajtón kopogtasz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Széleskörű kapcsolatainak és egyébként mindenre kiterjedő figyelmének köszönhető, hogy elég sok mindent megtudott már Konstantinról és szinte biztos volt benne, hogy ez az apró vonás kölcsönös. Sok dolgot hallott és látott, olvasott aktákban, amik egy karakán, tudatos férfi képét rajzolták le előtte, így tulajdonképpen nem lepte meg a nyíltsága. Eddig sem árultak zsákbamacskát egymásnak és valahol hálás volt, hogy ezt az egyelőre elhanyagolhatónak tűnő tényt közölte vele. Mindazonáltal nem értett teljesen egyet az egészzel; honnan tudhatná most a férfi, hogy mit fog akarni később? Hogy mire fog vágyni? Még könnyen lehet, hogy meggondolja magát az egésszel kapcsolatban és egy nap azzal áll valaki elé, hogy ő bizony be akarja népesíteni az otthonát.
 - Nem. Egyáltalán nem ilyen férfinek látlak, csak... - nagyot nyelt, hangja kissé elvékonyodott - ...párszor már megégettem magam. Az utóbbi szavaid meg kissé elbizonytalanítottak.
Megnedvesítette kicserepesedett ajkait, majd enyhén rá is harapott az alsóra. Egyáltalán nem így tervezte ezt a napot, mintha az égiek összeesküvést szőttek volna ellene és mindent megtennének azért, nehogy egy kicsit is jól érezze magát. Amilyen jól telt az előző este, annyira elkeserítő lett a másnap.
 - Igen. Vagyis nem, ne érts félre! - kétségbeesett pillantásokat lövellt a férfi felé - Nem kérek ígéretet, sőt semmit sem. Inkább ne ígérj meg semmit és így nem látja esetleges kárát senki sem.
Konstantin merev arcáról tekintete a saját ölébe vándorolt, ahol egymást tördelő, elfehéredett ujjai pihentek. Nem gondolta volna, hogy az első ilyen szituáció ilyen hamar beköszönt majd náluk és azt sem gondolta, hogy ez tőle fog származni. Talán az elmúlt időszak megsavanyította kicsit és ebből kifolyólag a bizalma is sokkal nehezebben épül fel, mint korábban.
 - Ne haragudj.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kétségek mindig voltak és lesznek is. Egy nő soha sem lehet biztos a dolgában, hiszen általában ő az alárendelt fél. Az a fél, aki függ, ugyanakkor mindent megtesz azért, hogy azt, amit kap, vissza is adja. Csak talán egy kicsit más formában. Ő is pontosan ilyen: kap és ad, tűr és elfogad, aztán ha a feje fölött összecsapnak a hullámok, egyszerre ad ki magából mindent. A mai nap sem történt másként, a sérelmet, amit a legjobb barátnője és az exe kapcsolata miatt élt át, Konstantinra akarta zúdítani akaraton kívül. Ez a luxust azonban nem engedhette meg magának, főleg nem azzal ez emberrel szemben, aki összekaparta a padlóról. Fejében egyre inkább egyetlen gondolat cikázott, ahogy ő is mereven bámulta az utcán kavargó népséget.
 - Én tudom, mit akarok...
Nem kellett kimondania a mondat végét, ez a pár szó eléggé beszédes volt ahhoz, hogy Konstantin leszűrhesse belőle a lényeget. Ha nem gondolta volna komolyan az egészet, ha nem lett volna biztos abban, hogy ő tényleg ezt szeretné, akkor a bizonyos éjszaka után elbujdosott volna a világ, de leginkább a férfi szemei elől.
 - Tudom is - alsó ajkát elengedve egy szende mosolyt küldött a hivatalnok felé - És köszönöm.
Pár perccel korábbi énjének tökéletesen ellentmondva csúszott arrébb a kanapén, hogy leküzdje a köztük lévő minimális távolságot is. Egy hirtelen ötlettől vezérelve bújt oda Konstantinhoz, fejét megtámasztotta annak vállán. Tudta, hogy ez nem fog sokáig tartani, mégis megragadta az alkalmat, hogy ha csak egy kicsit, ha csak egy ici-picit is, de megragadjon maguknak egy kis meghittséget.
 - A gramofont a konyhában hagytam, szóval remélem készülsz mára is jó zenékkel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Arcán a rosszallás ezer jele mutatkozott, ahogy a táskájába süllyesztette az áldozat magyalpálcáját. Egy rakat szétszóródott könyv és egy nagy vértócsa mellett guggolt a homlokát ráncolva, tökéletesen belemélyülve a megoldásra váró eset részleteibe. A nyomokból egyértelműen kiderült számára már az első pillanatban, hogy egy előre eltervezett, brutálisan elkövetett gyilkosság történt a házban az éjszaka folyamán, de a tettesre utaló nyomot még nem sikerült elővakarnia a szerencsétlen fickó otthonának romjai alól. Kora reggel riasztották, amikor a jól megérdemelt kávéját fogyasztotta az ebédlőasztalánál ücsörögve. Úgy volt, hogy a Minisztérium közelébe sem kell mennie aznap, a kastélyban várta egy rakat óraterv és miegymás, lélekben és a sünis mamuszában arra volt felkészülve, nem egy ilyen durva ügyre.
Óvatosan állt fel a föld közeléből, jobb térde éles, kattogó hangott hallatott, ahogy kiegyenesítette elgémberedett tagjait. Már legalább negyed órája gubbasztott az élettelen test kihűlt helye felett eredmény nélkül, ideje volt szemügyre venni a ház többi részét is. Körülötte még két társa dolgozott, az épület környékét pedig további aurorok biztosították. Nem mintha attól tartottak volna, hogy az elkövető fényes nappal visszatér majd a tetthelyre, mégsem lehettek óvatlanok. Üstösd a kétes ügyletek rosszhírű településeként égett a varázslók tudatába, egy olyan helyként, ahol bármi bármikor megtörténhet. És meg is történt.
Sötét tekintettel követte az ablakon át a fekete zacskó és kollégái útját egy speciális, külön erre a célre kialakított szállítójárműig, aztán visszafordult a nappaliból maradt romhalmaz felé. Feltúrták, majd felrobbantották a környezetet - valami azt súgta számára, hogy a tettes, avagy tettesek valami számukra értékes dolog után kutattak, talán meg is találták, talán nem.
Igazán hosszú délutánnak nézett elébe, de mindenképpen végezni akart a helyszínelés rá eső részével úgy hatig. Valószínűleg sejthető, hogy miért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Ember legyen a talpán, aki egy ilyen hazugságot szó nélkül kibír. Szemei összeszűkültek, már éppen nyitotta a száját, hogy visszakérdezzen az állítás valóságtartalmára, de aztán mégsem tette. Megígérte magának, hogy nem akad ki többször ezen a kérdésen és mégis... valahol nem túl mélyen még mindig nagyon bántotta maga a tény, amibe bele sem mert úgy igazán gondolni.
 - Szerintem még te sem hiszed el, amit mondasz.
Higgadtságot próbált színlelni, közben viszont finom nőies vonásai kezdtek eltorzulni az arcán. Mr. S*ggfej. Ha ezt a csodálatos titulust kioszthatta volna, azt nagy valószínűleg pont nem Konstantin, hanem a vele szemben álló a néha gyapotültetvény-címkéző, alpári paraszt stílust felvevő férfi kapta volna meg. Pontosan ő, aki nem is olyan régen még a mindenét jelentette.
 - Nem mintha sok közöd lenne hozzá, de én legalább nem mondjuk Adammel feküdtem össze. Vagy a bátyáddal.
A kiegészítés kissé kegyetlenül hangozhatott a szájából, hiszen pontosan ismerte Dwayne korábbi kapcsolatainak történeteit, illetve a testvérét, aki szinte mindenkit lecsapott az auror kezéről. Szép vagy nem szép, mással hirtelen nem tudott visszavágni. Annyiszor vágta már a fejéhez a Zója-ügyet, hogy teljesen beleunt a témakörbe, inkább nem is akart tudni semmit sem, ami velük kapcsolatos.
Ösztönös védekezőképességének köszönhetően nagy levegőt vett, pár másodpercig bent is tartotta azt, bár az alapvető jelentősége ennek a dolognak nyilván nem érvényesült. Nem látszódott nagyobbnak, erősebbnek sem, még mindig ugyanaz a törékeny nő állt Dwayne Warren előtt, mint másfél évvel korábban. Talán csak határozottabb és szókimondóbb lett.
Talán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Egykedvűen kullogott át a szintén feltúrt konyhába. A szekrények tartalma, lábosok, műanyag edények, evőeszközök és minden egyéb felszerelés a földön szétszórva hevertek. Valaki sietősen borogathatta ki a fiókokat, ennyit sikerült leszűrnie abból a csodálatosnak nem nevezhető látványból, ami elé tárult. Nem talált egy nyomot sem, amin elindulhatott volna, egyetlen oda nem illő hajszálat, papírfecnit, egy leheletnyi jelet sem. Csalódottan állt a küszöbön, egyenesen belebámult a földet pásztázó kollégája hátába. Gondolatban már egészen máshol járt, az érdektelenség és a kudarc érzete teljesen elterelte a figyelmét a munkájáról. Fejében egyik ábránd követte a másikat és azon kapta magát, hogy már az este apró részleteit tervezgeti. Mint valami tinilány, aki nem képes az iskolában a tanárra figyelni, mert a randi és a leendő öltözék nyilván fontosabb, mint a tudás, amit az agyába próbálnak tuszkolni.
Merev bambulásából egy feszült, ámde szörnyen ismerős hang rángatta ki. Szemöldöke azonnal az egekig szökött, ahogy elképedt arccal fordult ki a konyhából és loholt a férfi vélt tartózkodási helyére. Soha sem fordult még elő, hogy munka közben zavarták volna egymás köreit, a munka szent és sérthetetlen általában és mindkettejük életében előkelő, dobogós helyen áll. Kutyafuttában érkezett meg a ház bejárati ajtajához, egy pillanat alatt leverte a víz a férfi hangsúlyától. Arcát talán még soha sem látta ennyire feszültnek, az egész testbeszéde azt ordított a képébe, hogy valami nagy baj akadt a hivatalnok háza táján és csak remélni merte, hogy az a probléma nem vele kapcsolatos.
 - Mi a baj?
Homlokát ráncolva lépett közelebb a szeretett férfihez, kezét már éppen a karjára tette volna, de aztán meggondolta magát. Ez nem olyan a helyzetnek tűnt így első benyomásra, így inkább megtörölte leizzadt tenyerét a nadrágjában.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Kérdésére nem érkezett válasz, csak a hatalmasra nyílt, szinte rettegő szemek árulkodtak a férfi érzéseiről. Hirtelen forróság öntötte el, pulzusa az egekbe szökött - nyilván a tárgyaláson történt valami, ami mindent megváltoztathat. Bár Konstantin nem beszélt neki erről, pontosan tudta, hol volt a férfi az előző nap folyamán. Nem firtatta a dolgot, ez olyan ügynek tűnt, amit a másik nyilvánvalóan nem szívesen osztott meg vele, ezt pedig tiszteletben tartotta. Majd mindent a maga idejében, ha el akarja mondani, majd elfogja. De az a nézés... az a gondterhelt, kialvatlan és teljesen szétszórt ábrázat szörnyen nyugtalanító érzést keltett benne.
Kérdőn pillantott hát a férfire, amikor az egy viseltes papírlapot nyújtott át neki. Elképzelni sem tudta, mi állhat az irományban, egészen addig, amíg az első mondaton át nem futott a tekintete. Úgy tűnt, egy búcsúlevelet tart a kezében, az első bekezdés után nem is értette, miért osztja ezt meg vele Konstantin, de ahogy szemei tovább falták az üzenet sorait, úgy fogta fel, mit is jelent az egész valójában.
Egy gyerek.
Homlokán baljóslatú ráncok jelentek meg, tekintete pedig szinte elsötétült, ahogy a pergamenre vetett szavakat olvasta. Végeztével egy vegyes érzelmekkel telt pillantás kíséretében adta vissza a levelet a címzettnek. Megnyalta kiszáradt ajkait.
 - Hát... én nem is tudom, mit mondjak.
Ez volt a teljes igazság és ennél őszintébb mondandója aligha akadt volna. Jobb karját a mellkasához szorította, baljával pedig kicserepesedett ajkait kezdte piszkálni. Mereven bámulta a férfi furcsán lógó nyakkendőjét; odabent mintha összedőlt volna a kártyavár.
 - Mit akarsz csinálni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Tekintete szinte megolvasztotta a nyakkendő után kipécézett gombot Konstantin ingjén, szívverése fokozatosan lassult, a gondolatok viszont annál gyorsabban cikáztak a fejében. Igen, megfordult a foszlányok között, hogy hátat fordít és elmenekül ismét, ahogy azt hónapokkal korábban egyszer már megtette, de semmi értelme nem lett volna. Nem haragudhatott emiatt Konstantinra. Amikor az a csöpp gyermek fogant, ők még csak nem is ismerték egymást, akkor még egy teljesen más szituációban éltek mindketten. Egyszerűen nem volt joga sértődöttnek és féltékenynek lenni, ezt pontosan tudta. A gondolat viszont, hogy a férfinek is akad egy gyermeke a nagyvilágban egy olyan anyával, aki egyáltalán nem közömbös a számára, megrémítette. Félt, hogy elveszíti, ugyanakkor hálás volt neki, hogy ezt megosztotta vele.
Anélkül lépett közelebb hozzá, hogy felpillantott volna a kemény vonásokkal tarkított, elképesztően vonzón borostás arcra. A gyerektémát elutasító megjegyzésére nem felelt, hűvös, nedves ujjait inkább a legfelső gombra csúsztatta, hogy egymás után a megfelelő helyre igazítsa az egész sort.
 - Nem tudom... talán beszélned kellene vele. Annak a gyereknek te vagy az apja, ha akarod, ha nem.
Szavai némiképp ridegnek tűnhettek, mégis a lehető legnagyobb jóindulattal mondta ki őket. Kezei gyorsan, gyakorlottan mozogtak és a mozdulatsor végeztével, mielőtt visszaejthette volna őket a teste mellé, jobbjával végigsimított Konstantin szúrós arcán.
 - Miattam meg ne aggódj, csak cselekedj szíved szerint.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Ujjai finoman csúsztak egyik gombról a másikra, ahogy szépen sorban a helyére igazította mindet. Végezetül még megigazította a hetykén lógó nyakkendőt is, amely a férfi nyakába sietősen, szinte odavetve került. Szemeit egy pillanatra lesütötte, mély levegőt vett, amíg Konstantin hűvös kezei végigsiklottak karjain, megállapodván a csuklóján. Legyenek akárhol, akármilyen helyzetben, a hivatalnok olyan szokatlan és heves válaszokat tud kiváltani testéből egyetlen érintésével, hogy szabályosan megrémül saját magától. Azt hitte, huszonnyolc életéve alatt sikerült már kiismerni magát, de mindig tartogatott meglepetéseket saját magának. A szelíd, mégis kifejező simítás valósággal lángra lobbantotta bőrét, arra ösztönözte, hogy minden szót, amit az imént olvasott, kitörölje a fejéből és a gondokat eldobva vesse magát bele újra abba a feneketlen, rózsaszínű tóba, amiből az előbb katapultálni látszott.
Hosszú percek óta először pillantott fel a kedves arcra. A kedves, gondterhelt és végtelenül ideges arcra. Ha megtehette volna, az összes negatív érzés okozta mélyedést leradírozta volna onnan, hogy egy valóságos, szívdöglesztő mosolyt rajzoljon a helyére, de tudta, hogy ez most nem lehetséges. Ez nem egy olyan probléma, amit a szőnyeg alá lehet söpörni egy időre és jobb frissen megvitatni, mielőtt még por leülepszik és végleg elválik egy élet sorsa.
 - Konstantin... - elfúló hangon szólalt meg újra, a férfi nevét szinte sóhajtotta - Az a kislány nem kérte, hogy megszülessen. De ha már így alakult, ne dobd csak így el. Kérlek. Legalább gondold át.
Kérlelő szemekkel nézett fel rá. Hát ez a nap is eljött... A nap, amikor ő kampányol egy olyan gyermek mellett, aki akár a boldogságának útjába is állhat és elveheti tőle az egyetlent, aki fényt hoz számára a sötét éjszaka után.
 - A pénz nem pótolja a szeretetet. Ezt ne felejtsd el.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Elégedett pillantással nyugtázta munkájának eredményét - Konstantin ismét felvette azt a rendíthetetlenül magabiztos álarcot, ami valós érzelmeinek nagy részét takarja a világ elől. Törékeny nőként úgy vonzza a férfi határozott, biztonságot sejtető megjelenése, mint méhecskéket kora tavasszal az ibolya lila virágja, ami pedig odabent van, több, mint amiről valaha remélni mert. Olykor bántó őszinteség és olvasztó gyengédség lágy egyvelege, pontosan az, amire az utóbbi időben szüksége van és a gondolat, hogy elveszítse megmentőjét idejekorán, egyenesen halálra rémítette. Mondhatott ő bármit, igazgathatott bármennyi gombot azon a makulátlan ingen, minden szavából és mozdulatából sütött a félelem, a bizonytalanság. Pár hónapja még elképzelhetetlen volt számára, hogy ismét tartozzon valakihez. Idegenkedett a gondolattól, hogy ismét szeressen valakit, hogy ismét tálcán nyújtsa valakinek a szívét. A kudarc lehetősége szabályosan megbénította gondolatait, a levél láthatatlan súlya rátelepedett vállaira és bár tudta, ő maga mit is akar nagyon, felötlött benne a gondolat, hogy talán bölcsebb dolog lenne elengedni a férfit. Talán erről szól az ő élete: elengedésről és elfogadásról.
Sötétjeit ismét belevájta a férfi szürkeségeibe, mit sem foglalkozva a körülöttük zsongó, bizonyítékokkal hencegő aurorokkal. Ez egy olyan helyzet, amikor a munkának várnia kell.
 - Nem kérted, de te is kellettél hozzá - mutatott rá kissé keményebb hangon, mint ahogy az előbb a kérlelést tálalta. A gyermeknemzés bárhogyan is nézzük, kétemberes munka és ha egyikőjükben sem merült fel a heves vágy lehetséges következménye, hát az nagy baj. Ilyenkor már késő gondolkodni, ilyenkor már nincs olyan, hogy jó megoldás és a végén valaki biztosan szenvedni fog.
 - Ne... - arcára kiülő rettegését már nem tudta leplezni tovább, torkában hatalmas gombóc nőtt - Ne menj el. Nem akarom, hogy elmenj.
Szükségem van rád. Sűrűn nyelve próbálta visszafojtani sírásra ösztökélő elkeseredettségét. Nagyra nyílt tekintete kétségbeesetten cikázott a két szép szem és a kicserepesedett ajkak között. Nem is tudta hirtelen, mire vár. Ígéretre? Újabb kemény, a gyermeket megvető szavakra? Az utóbbi kettő nyugtatta volna lelkének önző részét, de bántotta volna a kislányt, aki a mellkasába szorult. Azt a kislányt, aki elvesztette imádott édesapját és annak óvó szeretete nélkül nőtt fel.
Gyorsan mozdult.
Gyorsan és mit sem foglalkozva a többiekkel, akik ha nem is olyan nyíltan, de figyelték minden mozdulatukat és kihallgatták minden szavukat. A külvilágot kizárva lépett közelebb a férfihez, hogy borostás arcát hideg tenyerei közé fogva egy apró csókot leheljen szájára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Vajon mi a helyes út? Elengedni és elfogadni vagy önzőnek lenni és harcolni vágyainkért a végletekig? A józan ész harca ez, de mit ér az ész, ha az esetek túlnyomó részében úgyis a szív dönt? A szív, ami nem hagy nyugodni és ami vagy így, vagy pedig úgy, de a végén úgyis a helyes irányba fog terelni. Ő sem igazán gondolkodott már a miérteken, csak bámult abba az átható szempárba. Hogy mikor és hogyan történt meg vele, egyáltalán nem tudta volna megmondani, még a legmerészebb kínvallatás ellenére sem, de az érzés egyre inkább hatalmába kerítette. Tartozni valakihez.
Egy ártatlan csókocskának indult, de végül egy mindent elsöprő lavina kerekedett gesztusából. Ajkai még csak másodszor érintették a másikét, mégis olyan volt, mintha egy hosszú utazás után végre hazatérne. Szemeit lehunyta, s ott, a félig felrobbantott, nyüzsgő ház előterében mindent kizárva átadta magát végre az érzelemnek, amitől annyira nagyon félt. Fejében pár pillanatig nem létezett semmi más, csak a gondolat, hogy a két félből lassan egy teljes egészet alkotnak majd. Úgy csókolt vissza, mintha soha sem tudna eleget szerezni magának Konstantinból, úgy, hogy érezze a hivatalnok, mindennél jobban szüksége van rá. Balja önkéntelenül csúszott le a férfi nyakába, ahogyan az felkapta semmivel sem törődve, jobbja mohón túrt a sűrű, sötét hajba.
Csak akkor pillantott fel, amikor egy lélegzetvételnyi ideje adódott két eszeveszett és ijesztően ösztöni csókcsata között. Döbbent arcok és kutakodó szempárok tömkelege vette őket körbe, rosszallásuk pedig szinte megbénította a levegőt az amúgy sem túl kellemes hangulatú házban. Halkan köszörülte meg a torkát egy újabb, leheletnyi csók közepette, majd ahogy elszakította magát a férfitól, megduzzadt ajkai széles mosolyra húzódtak.
 - Azt hiszem, ezt jobb volna máskor befejezni - fejével oldalra, az egyik kikerekedett szemű auror felé bökött, majd lábaival kalimpálni kezdett, jelezvén ezzel, hogy ha lehet, legalább testileg visszatérne a talajra.
Földet fogva még végigsimított egyszer az ingtakarta mellkason.
 - Este találkozunk - belesuttogta ezt a két, reményekkel teli szót a férfi nyakába, miközben egy utolsó csókot lehelt annak forró bőrére, aztán egy letörölhetetlen vigyorral az arcán lépett át a bonyodalmat okozó búcsúlevél felett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő