Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Arra, hogy gyorsan sikerült nekik, inkább nem válaszol. Ő vesse az utolsó követ a fiúra, hiszen négy gyerekből egyet tervezett, kettő pedig egy valószínűleg hasonló véletlen eredménye. Jobb tehát, ha csendben marad, inkább csak engedékenyen félreáll, hogy a férfi is közelről megnézhesse a térképet. A név, ami eddig Hévízen időzött, most már a Mátrában van, arra a részletessége azonban már nem tér ki, pontosan hol. A tinta vörösből ismét először bordóra, majd feketére vált - pár órán belül pedig, ha minden igaz, el is fog tűnni, a falu határain belül ugyanis már nem kötelező az állandó nyomkövetés.
   -  Talán csak hazahozta valaki - tűnődik hangosan, különben pedig épp nem érdekli, milyen úton-módon ért haza. Sosem értette a Minisztérium zsupszkulcsokkal szembeni hisztériáját, őt is többször meghurcolták már miatta. A kezeit a zsebébe csúsztatja.
   -  Azért ne becsüld alá az ilyen méregkeverőket. Legalább is én nem fogadnék el tőle teát - a kezét kihúzza a zsebéből, hogy lenézzen a telefonjára - Gondolom innen boldogulsz. Azért hozd be és kérdezd meg tőle, mi a kurva anyámat képzel magáról. De engem most vár egy tál töltött káposzta Pesten.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Defenzori szoba

Invito szotyihéjak, mondaná, ha nem lenne nonverbális mégus, így csak a kökénypálcával int, mielőtt rálépne a szemetes pedáljára és ezzel felcsapná annak a fedelét. A padlón szétszórt napraforgómag-maradványok kötelességtudóan emelkednek fel, hogy libasorban a szemetesbe lebegjenek és bepotyogjanak a galacsinná gyúrt iratok, egy megbarnult banánhéj és egy fél zokni közé. Mióta Kállayval osztozik az irodán az kisebb átalakuláson ment keresztül: például valamelyest rendezettebb lett. A diákok által rettegett Lebaszás Barna Bőr Kanapéja és a célbadobásra használt Szekrény azonban változatlanul kiállta az idő múlását, ő is az előbbire dobja le magát. Nagyon kényelmes kanapé egyébként, tilosban járó és nyakon csípett diákseggek alatt puhított, különösen süppedős. Ezen mélázik várakozás közben, a lábát is feltéve az alacsony asztalkára, amikor a kopogtatás, majd az ajtó nyílása megtöri a csendet.
   -  Áh. Szevasz. - nem viszonozza a bemutatkozást, csak a cipős lábait pakolja vissza a padlóra és feljebb húzza magát ültében - Ülj csak le. Kajáltál már?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Defenzori szoba

Összedörzsöli a tenyereit. Persze, hogy nem ebédelt. Ha valamit megtanult az iskolában töltött másfél évtized alatt, hogy ezek a kislányok csak éheztetik magukat, aztán meg fáznak és siránkoznak. Júlia leül a kanapé túlsó szélére húzódva, ő azonban ezzel egy időben fel is áll onnan.
   -  Ühümmm - az ablakkal háttal álló terjedelmes asztalhoz sétál, amin ingatag toronyban sorakoznak a talán évek óta átnézésre, aláírásra, lefűzésre vagy kidobásra váró papírok és kibelezett mugli kacatok, amiket rendszerint Adam otthonából vesz kölcsön - Nincs mit. Furcsa, nem láttalak még errefelé. Úgy értem, azok a srácok, akik aurorok akarnak lenni, általában nem a jó magaviseletükről híresek.
Kihúzza az íróasztal egyik felső fiókját, hogy kivegye belőle a legújabb felfedezettjét, amire még hónapokkal ezelőtt a Pozsonyi úti éjjel-nappaliban botlott: 7 Days Bacon Bake Rolls. Amikor az iskolában vagy az irodában ügyel, egy műszak alatt egy tucat zacskóval elropogtat belőle, és bár a lány nem láthatja onnan, a fiók nem is tartalmaz mást. Egy felhívó - Hé - kíséretében a lány felé dobja azt, ha pedig az elkapta - és ha nem, ezt egy szemforgatással fogja díjazni -, magának is kivegyen egyet. Azzal együtt tér vissza és dobja le magát ugyanoda, ahonnan felállt.
   -  Szóval... anyád bántott vagy apád?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Defenzori szoba

Milyen kérdés? Lényegre törő, talán túlságosan is egyenes... és nagyon fontos. Nem a kislány az első, aki itt ül mellette a kanapén és azt kéri - vagy mással kéreti -, hogy mentorálja őt. Az évek során sorra adták egymásnak a kilincset a kölykök, volt, aki mélyebb nyomot hagyott benne, volt, aki kevésbé. Egy azonban közös volt mindegyikben: a fájdalomból fakadó bizonyítási vágy. Kevesen vannak, akik nem valamilyen elfojtott agresszió okán kerülnek a pálca veszélyesebb oldalára és ő is ezért van itt.
A lány mindenesetre tagad. Vagy tényleg megszeppen, vagy csak az igazságot kerüli ki, ő nem tudhatja és nem is figyel annyira. A zacskó bontogatásával van elfoglalva, így nem láthatja az arckifejezését.
   -  Rendben - ennyivel nyugtázza, és bár magában levonja a következtetését, nem tesz hozzá semmit. Ha nem bántották, hát legyen így - És igaz-e az, amit tegnapelőtt hallottam, hogy levizsgáztál? - a zacskóba nyúl, de közben felnéz a lányra - Ha igen, gratulálok. ÉS kíváncsivá is tettél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Defenzori szoba

És végre valami őszinte csillogás. Van, akiből a szülők említése hozza ki azt - hiszen kit nem őrizgetne neheztelést az öregeivel szemben -, Júliából azonban az eredményének említése. Nagyszerű - nem, cinizmus nélkül, tényleg az. Lehet, hogy az első kölyök lesz a kanapéján, akit nem az elfojtott gyűlölet sodorta erre, hanem tényleges érdeklődés vagy tehetség?
Pfft ugyan. De álmodozni azért még lehet.
   -  Naná - hátra dőlve kivesz egy darabot a kétszersültből és azzal valamerre a szőnyeg felé - Sosem felejtem el, amikor bejegyeztek, vagy egy teljes hétre kiköltöztem az erdőbe. Felszabadító volt. Aztán jöttek a bolhák - a szájába tömi a bake rollst - meglepő, mennyire hamar visszavágyik az ember a civilizációba, ha megbolhásodik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Defenzori szoba

Mindig úgy érezte, hogy amikor nyugdíjba vonul a Kommandóból, hogy a hátralévő aktív éveit a Nyomozóirodán töltse, az akkor történik majd meg, ha tényleg öreg lesz. Tizen-huszonévesként az ötven éves önmagát leginkább bottal vagy járókerettel képzelte el, görbe háttal és fogatlanul. Azonban ha most végigtekint magán, ezekből csak a bot valósult meg.
A búcsúajándékként tartott golfütővel megérinti a zoknigombócot a padlón, ismét felsandít a szoba szemközti falán az ajtó mellé rángatott szemetesre. A körülötte heverő holmik lefestik az unalma szintjeit: golflabdák majd gumilabdák, mellettük apró gyerekjátékok, egy megszottyadt narancs, összegyűrt cigisdoboz, egy babacipő és egy évekkel korábban elkobzott, működésképtelen, döglött cikesz. Utoljára a zokniját húzta le, így most mezítláb áll a hideg padlón, azonban azzal az elszántsággal, mintha csatába indulna. Az egyedüli közönsége, akinek eddig az eseményeket kommentálta, pár perccel korábban elaludt a kanapén hagyott babahordozóban, a nyálával eláztatva a rugdalózóját, ez azonban nem változtat semmin: legalább egyetlen akármivel el fogja találni a szemetest.
Meglendíti az ütőt, a zokni pedig a falon puffan, valahol az ajtón besétáló Noel feje mellett, hogy aztán a padlóra pottyanjon.
   -  Haaahh... - csalódottan emeli a tekintetét a plafon felé - Ja, hogyne. Gyere be, meg közben iderúgnád onnan valamelyik szart?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Defenzori szoba

Abba is hagyhatná, amit csinál, de ugyan már, látta már Noelt olyan állapotban, hogy pont előtte nem fogja zavartatni magát. Szerencsére a fiú sem feszül be, így amikor a labdának használt tárgyakat felé rúgja a padlón, ő az ütővel állítja meg őket. Ismét pozícióba helyezi magát a kukának féloldalasan, a hozzá legközelebb eső, parányi gumikacsával célba is veszi azt.
   - Aggódik? Már miért aggódna? - lendít, üt... a kacsa halk sippantással vágódik a falnak majd onnan a szemetes mellé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Defenzori szoba

   -  Furán - ismétli meg le se véve a szemét a konokul visszabámuló gumikacsáról. Az ütővel közelebb tereli magához a zoknigombócot - Noel, őszintén nézz magadba: szerinted bárki el tudna titkolni bármit előlük? Mintha egy - lendít, a zokni pedig a szemetes fém oldalának repül - szkennerben élnénk.
Szkennerben, ami jótékonyan kurvára vak, vagy csak annak tetteti magát - és ő üdvözli ezt a hallgatólagos megegyezést. Azt, hogy Zója egy ideje bizalmatlanul méregeti őt, már feltűnt neki, de a felesége szerencsére könnyen terelhető és manipulálható, ha kérdezősködni kezdene. Mina eddig azonban nem akadékoskodott. Ami baj.
   -  Szóval a lány előreküldött téged, hogy puhatolózz? Ez nem vall rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Defenzori szoba

   -  Hah.
Az ütő vége halkan koppan a padlón a talpa mellett, amikor a földre ereszti. A hangsúly az, amire felpillant. Noel és az ő örökletes komolysága. Őszintén kedveli a srácot, mert olyan kis neurotikusan ártalmatlan, de igazán leszokhatna már arról, hogy bárhová megy, fekete fellegekkel borítja be a szobát.
   -  Na mesélj. Ha le akarsz ülni, csak tedd arrébb a gyereket, nem hiszem, hogy zavarja - lendít az ütővel kissé a hordozóban alvó csecsemő felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Defenzori szoba

Hol is tartottunk? Ja igen. Noel úgy fest, inkább állva marad, neki pedig tényleg teljesen mindegy. A maga részéről pedig ismét elemeli az ütőt a padlóról, hogy a megkopott teniszlabdát maga elé terelgesse, amit még szegény, megboldogult Jeremy hagyott maga után.
   -  Iiiigen? - a labdáról felpillant a falra, majd vissza - Ehhez hogy jövök én?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Defenzori szoba

Most csak kicsit lendít az ütőn, így a teniszlabda ahelyett, hogy a gumikacsához hasonlóan alacsony röppályán a kőfalnak vágódna, csak pattogva a szemetes mellé gurul miközben Noel beszél. Azonban abból, hogy a szája összeszorul, sejtheti a fiú, hogy valójában figyel. Ó, de még mennyire.
Ő sem teljesen hülye. Jó két évtizede apja hivatalosan Minának, egy ideje pedig feldolgozta már, hogy egy nap előfordulhat, elkezd majd sündörögni körülötte egy suhanc, aki egy nem várt napon frissen borotválkozva hátbatámadja a keresztkérdésével. És Noel már jó ideje sündörög.
Felemeli az ütőt, mintha pedig fegyver lenne, csak úgy jelzésértékűen a vállára veszi azt.
   -  Határozottan nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Defenzori szoba

Ha Noel arra várt, hogy ránézzen, pár futó, türelmetlen pillantáson túl először meg is kapja azt. Egy ideig farkasszemet néz vele, a rendetlen defenzori szobában mezítláb, egy golfütővel a vállán, pár lépésre a kanapén alvó csecsemőtől. Valószínűleg más elképzeléseink vannak a tekintéllyel kapcsolatban.
   -  Mert ha azt hiszed, hogy ő az a fajta lány, akit az apjától kell megkérni, akkor nem csak, hogy nem ismered őt, de még csak nem is tiszteled - válaszol egyszerűen, a mindent félvállról vevő, keserű szarkazmus nélkül a hangjában.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Defenzori szoba

Nem tudom elégszer hangsúlyozni: kedveli a kölyköt. Ezért nem koppintotta még halántékon a golfütővel, hogy rávegye, normálisan viselkedjen. Ez azonban nem jelenti, hogy megérti őt és az aranyvérrel járó gondolkodását. Sosem leplezte, hogy hánynia kell a tisztavérűek életmódjától: az elrendezett házasságaiktól, a belterjességüktől, a nőgyűlöletüktől és leginkább attól, hogy elfogadhatónak tartják, hogy az apa egy diplomatikus kézfogással eladja a lányát az arra érdemesnek.
   -  Valljuk azért be, az a léc nem volt túlságosan magasan - lép félre a szentimentalitás útjából félszegen. Lepillant a lába elé. A megbarnult narancs szomorkásan néz vissza rá.
   -  Mina majdnem harminc éves. Azt csinál, amit akar. És hidd el nekem, ha azt mondom, már nagyon rég. Én nem fogom az áldásom adni semmire, mert nem az én helyem, hogy beleszóljak az életébe. Ha házasodni akar - az ütőt cseppet elemeli a válláról - hát házasodni fog. De amíg nem az én kezemre akarsz gyűrűt húzni, addig ezt a beszélgetést nem velem kéne intézned.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Időről időre beleegyezőleg bólint egyet, szörnyű, szomorú tragédia, a figyelmének legalább felét azonban közöttük az asztalon illatozó almás pite foglalja le. Az átlátszó Tuperware-t a hónalja alá csapva érkezett bő negyed órával ezelőtt, azóta túlestek a kötelező udvariassági körökön. Megállapították, hogy mindenki oldalbordája köszöni szépen, nem panaszkodhat, a kölykök is jól vannak, továbbá egyetértettek benne, hogy szeptemberhez képest hűvös van és, hogy idén valószínűleg sokat kell majd fűteni. A Tupperware is kinyílt, a  kávé is lefőtt, egy szóval a találkozó, ami miatt Budapestről a faluba érkezett, nem is haladhatna olajozottabban.
   -  Igen. - Megdörzsöli az állát, egy újabb szelet pite után nyúl a papírok fölött. - Az unokahúgom a lány.
Ha nem így lenne, akkor is értesítették volna a történtekről, mint a kastély Defenzorát. A lány gyerekének halálához magában, természetesen nem lenne köze, az olyasmiről legfeljebb a házvezetőt tájékoztatják a téma kényességének kijáró diszkrécióval. Ha azonban megmérgeznek valakit, az ügy kéretlenül is az asztalán landol.
   -  Gondolom, a férje miatt. - Beleharap a pitébe, a morzsákat a szabad kezével pedig lesöpri az öléből. - Kállay intézte a srácot régebben, felfüggesztetten van kinn. Krise, megvan? Vagy te akkor még nem voltál itt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

A szemöldöke kétkedőn emelkedik meg, a tekintete azonban a pitén marad, amiről olyan nagy gonddal kezdi lepöckölgetni a felesleges porcukrot, hogy ez nem több, mint holmin rándulás. Az egész abszurd. Biztos benne, hogy csak a laboros keselyűk szartak el valamit a toxikológiával és csak idő kérdése, hogy megérkezik a bagoly arról, hogy valaki kettőt lapozott az akták között. Addig azonban nem tehet mást, mint bólint. Különben is meg kellene látogatni a lányát és azt a kezeit tördelő Noel gyereket a faluban.
   -  Megnyílik? Előttem? - szórakozottan felhorkant - Rendben, de ha elkezd tányérokat hajigálni felénk, akkor én köszönöm, de az ajtón kívül leszek. Biztos vagyok benne, hogy pont velem szeretne beszélni a halott gyerekéről.
És a gyanús férjéről. Mert mindig a férj a gyanúsított, ez pedig akkor is így lenne, ha bérmelyikük kevésbé lenne simlis. Legnagyobb szerencséjére a karrierje során elvétve került csak hasonló helyzetbe, azonban ismeri azt az önámító, tagadó hévet, amivel a házastársak automatikusan egymás védelmére kelnek. A szájába tömi a pitét, ismét lesöpri a tenyereiről a morzsákat, akkor szólal csak meg, ha már megfulladás nélkül képes rá és lenyelte a falatot.
   -  Rendben, csináljuk. Kimegyünk hozzá vagy behívjam ide?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

   -  Lehet, hogy csak baleset volt - szúrja közbe halkan, na nem mintha bármit számítana. Ha ki kell hallgatni a lányt, akkor ki fogja, ezeket felülbírálni ugyanis nem az ő feladata. Arra, hogy Adél már megkapta bagollyal az üzenetet, csak bólint egyet, miközben visszacsúsztatja a Tupperware tetejére a fedőt. Megkönnyebbülés, hogy nem kell házhoz mennie, ezekben az esetekben ugyanis a saját kanapéjukon, a családi képeikkel körülvéve az érintetteket jobban megrázhatják a kérdései. A steril és teljesen semleges kihallgató szobában legalább ezekkel nem kell foglalkoznia és különben is, a kávégép is közelebb lesz hozzá.
Látja, hogy a férfi elpillant mellette. Ő pedig ezt teljesen természetes jelzésnek veszi arra, hogy a térdére csapjon és egy "oh well" kíséretében felálljon a székéből. A kezébe veszi a dobozt.
   -  Ebben a faluban nem történik úgysem semmi - válaszol egyszerűen. - Egy halott csecsemő és annak a beteg, aranyvérű családja a héten a legizgalmasabb, ami történt velem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

A Zlatannál tett látogatását követően még pont annyi ideje maradt, hogy kimenjen a faluba, a pubban találkozzon a lányával és leszállítsa neki a pite maradékát, ahogy azt Zója még reggel a lelkére kötötte. A nap többi részéhez azonban már nincs igazán lelkesedése. Minától óvatosan megpróbálta kipuhatolni, hogy tud-e bármit Adél lelki állapotáról, azonban a szerencsétlenségére nem lett okosabb és kényelmetlenül egyedül maradt a helyzetben. Így hát azt tette, amire a három évtizednyi apaság már felvértezte: teletette az egyenruhája zsebeit csokival, majd pedig, amikor értesítették róla, hogy a lány a kihallgatóban várja, még beiktatott egy utolsó cigiszünetet mielőtt követte volna.
A kihallgató meglehetősen távol áll attól, amit a tévében lát az ember. A falak semleges tojáshéjszínűek, a padlót meleg színű parketta borítja, a terem közepén asztal a két oldalán székekkel, a sarokban magányos szobanövény. Egyedül az tűnhet fel az igazán sasszemű látogatónak, hogy ha kipillant az emeleti szoba ablakán, a az utcán sétálók mozgása cseppet darabos és élettelen. Biztonsági okokból kénytelenek voltak valódi üveg helyett elvarázsolt álablakkal biztosítani a fényt.
Egy sötétkék mappával a kezében és Zlatan nyomában lép be, és aprót biccent a lány felé. Míg a férfi lefut pár udvariassági kört, megköszönve a lánynak, hogy rövid határidővel idefáradt, ő a lánnyal szembeni székre ül le. Zlatan végül távozik - bár megfigyelőként továbbra is jelen lesz a fal túloldaláról, ahogy pedig az ajtó becsukódik mögötte, egyedül maradnak.
   -  Szevasz. Hogy vagy? - kapcsolódik be ő is a beszélgetésbe ő is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

A kezében megzizzen a zacskó, ahogy két ujjal belenyúl. Akár a tenyerébe is önthetné, ha már megengedte magának azt az elképzelhetetlen luxust ma reggel, hogy hámozott szotyit vett a boltban, azonban ő sem akkora barbár. Mindennek, kérem szépen, megvan a maga természetes rendje. Az első pár szemet apránként kell kipiszkálni, ügyelve, hogy a sószemcséket lepöccintse az ujjvégeiről az ember. A zacskó, úgy felső egyharmadán túljutva kezdheti először a tenyerébe, majd közvetlenül a szájába önteni a napraforgómagvakat.
Belesüpped az ülésébe, ő is a kartámlán könyököl, a tekintete azonban már egy ideje a Rafael mögött az ülések fölé ragasztott, kopott balatoni tájképre tapadt. Az ujja közé csippentett, pucér kis szotyolát a szájába veszi, majd egy újabb szem után nyúl. Nem igazán érti a magyarok Balatonnal kapcsolatos obszesszióját. Az évek során kétszer pakolta kocsiba a családját, hogy végigvergődjenek az M7-esen a balatonfüredi Napfény strandig, azonban nem hagyott maradandó nyomot benne az emlék. Egyedül talán a lángos. Hm. Különben otthon lehet lángost csinálni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Lesüti a szemét, lepattintja a gumis szalagot a mappa széléről, hogy kinyissa azt maga előtt - így  azonban nem láthatja Adél arckifejezésének változását. A mappa tetején teljesen üres papír hever, pontosabban, a lány annak fogja látni azt. Dwayne azonban láthatóan lepillant rá és mintha elolvasna egy pár sort. Ezen a ponton egyébként még nincs semmi információ, amire szüksége van a mágikusan láthatatlanná kódolt dokumentumokból, pusztán időt hagy a lánynak arra, hogy kicsit felengedjen.
   -  Ne aggódj, nem vagy bajban, sőt, senki sincs bajban. Csak tisztázni szeretnénk veled pár kérdést, tizenöt perc az egész. De nem kell válaszolnod semmire, ha nem akarsz és akkor mész ki innen, amikor szeretnél. Apropó. Kávét, teát, bármit?
Ahogy ezt kimondja, egy lágy pukkanással két csésze, két apró fémkancsó, cukortartó és egy kancsó víz manifesztálódik előttük az asztalon. Ő nem nyúl egyik után sem, de Adél szabadon választhat magának közülük. A lágy nem gyanúsított semmivel, önkéntesen van itt, ráadásul, ha a balsejtelmük igaz, ő valójában sértett az ügyben. Nincs okuk kényelmetlenebbé tenni a találkozást, mint amilyen valójában. Ha Adél tölt magának, megvárja, ha nem, akkor is összekulcsolja a kezeit a mappa fölött és a könyökével az asztalra támaszkodik.
   -  Sajnálom, hogy ezt fel kell hozni, de a fiadról szeretnék beszélni veled. El tudod nekem mondani, mi történt vele?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

A kihallgatás sosem volt az erőssége, azonban az évek során lassacskán beletanult a szerepbe. Ha sértettel vagy tanúval beszél, tudja, hogy nincs igazán más dolga, mint feltenni a kérdéseit és csöndben hallgatni. Az ilyen ezerszer egyszerűbb, mint a gyanúsítottak kihallgatása, a maga mentális csavarjaival. Olyasmit nem is bíznának rá, a Minisztériumnak megvannak a maga, jóval képzettebb emberei arra.
Ahogy Adél megszólal, számára még mindig láthatatlanul, de a papír elkezd megtelni a szavaival. Neki nem kell jegyzetelnie, azt megteszi a mágia és Zlatan helyett a fal túloldalán.
Nem mozdul, csak néha lepillant az összekulcsolt ujjaira. A históriában eddig nincs semmi különös: a negyedvéla veszélyeztetett terhessége szinte már tankönyvbe illő. Még a könnyei is. Őt évek óta nem hatja meg az ilyesmi, és már képes arra, hogy a saját érzelmeit a kihallgató szoba küszöbén hagyja. Így a sírásra annyiban reagál csupán, hogy egy zacskó zsepit ő is elővesz a zsebéből és a lány elé tolja az asztalon.
   -  Ez az Agatha... Nightingale, igaz? Hogy ismerted meg? Mit mondott neked, mi a képesítése?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Hagyja, hadd sírjon. Lassan megdörzsöli az állát. Ha felhívná Zóját, akkor sütne pizzát vacsorára vajon, vagy inkább nem kéne ilyesmivel zaklatnia? Talán az lenne a legjobb, ha megkérné Minát, vigyázzon a húgára és elvinné vacsorázni a feleségét. Igen, remek terv. Valaki igazán az évezred férjének választhatná már.
Hol is tartottunk? Ja igen: a halott csecsemő.
   -  És Agatha bármikor a kezelések alatt adott neked bármit, amiről nem tudtad, hogy micsoda? Gyógyszert, főzetet, tényleg bármit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Biztos benne, hogy nem akkora mágia a lángos, hogy ha megkérné Zóját, az ne tudna otthon összerakni egyet. Semmire sem vágyik most jobban, mint egy igazán olajos, undorítóan túlsózott tésztalepényre. Ahogy a képet fixírozza tovább, látja maga előtt a fokhagymás olajjal feltöltött befőttes üveget a pulton, a ragacsos toll-ecsetet, a parányi rovarokat, amik beleragadtak a masszába. A kétséges ideje a harmincnégy fokos, lakókocsiból rögtönzött konyha pultján álló reszelt sajtot. Érzi, hogy a gyomra megkordul, ez azonban beleveszik a szocialista gépszörny ütemes zakatolásába.
Újabb szotyikat vesz a szájába, a tarkóját megtámasztja a kráteresre süppedt, műbőr fejtámlán. Kinn, a ragasztott üvegen túl, az észak-magyarországi karbantartó vágányzárak nyomán lassan kopnak a kilométerek. Úgy hallotta, valahol Salgótarján környékén nemrégiben meghibásodott egy biztosító berendezés és az is tovább lassítja a vonatokat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Az ujjai ismét belemerülnek a szotyis zacskóba, azonban kezdi elveszteni a türelmét, így egyszerre nem egy, hanem legalább négy, de még az is előfordulhat, hogy egyenesen öt arabot emel ki és szór a szájába. Talán hiba volt hámozottat kérni. Mégis mit gondolt a trafikban? Ez így teljesen értelmetlen. Héj nélkül hiányzik a magvakból minden, amit a szotyizást kiemeli az unaloműző nassolás kategóriájából és igazi, nagybetűs Időtöltéssé szentesíti. A kihívás. A precízió. A veszély. Az izgalom, amikor egy különösen dagadt és jól fejlett szotyira harap az ember, a héja pedig pontosan középen válik ketté. Szinte hátborzongató.
A zacskót csalódottan gyűri össze a tenyerében és az ablak előtti keskeny, ujjlenyomatokkal szennyezett asztalkára dobja.
Egy mély szusszanással dönti oldalra a fejét. Fák futnak el mellettük, a körvonalaikat azonban elmossa az eső.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Lassan hátradől a székén, majd a pulóvere zsebébe nyúl és két összenyomorgatott, testmeleg Twixet húz elő. Az egyiket a lány felé csúsztatja az asztalon, a másikat visszakönyökölve kezdi el bontogatni. Ezalatt ad Adélnak időt rá, hogy rendezze a sorait és reményei szerint ellazuljon egy kicsit úgy, hogy a tekintete nem szegeződik folyamatosan rá. A kulisszák mögött úgyis figyelik minden mozzanatát, így ő tényleg megteheti azt a szívességet, hogy levegőt hagy neki.
   -  Lehet, hogy ez most nehéz lesz és még egyszer: bármikor kisétálhatsz ezen az ajtón, ha szeretnél. De szeretném tudni, hogy van a családodban bárki, aki fizikailag erőszakos volt veled korábban?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Nocsak.
A szemöldöke széle megrezzen, ő azonban csak tovább folytatja a csoki bontogatását, végül beleharap. Ismert pszichológiai stratégia: az emberek lehiggadnak és komfortosabban érzik magukat tőle, ha valaki eszik a társaságukban, ez afféle evolúciós beidegződés. Nem jelentek veszélyt, adja a tudtára.
   -  Eddig mindent nagyon jól csinálsz Adél. És tudnod kell, hogy bármit mondasz itt, az rád nem jelenthet veszélyt. Szóval még egyszer: bántott valaki, vagy bántana valaki, ha úgy alakulna?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Lassan és higgadtan rág. Nem néz a lány szemébe, de látja a megfeszülő mozdulatát, azonban ez teljesen természetes a helyzetében. Senki sem szereti, ha a magánéletét piszkálják, különösen ilyen helyzetben. Egyelőre különben neki sincs konkrét feltételezése, a kérdés viszonylag nyitott: lehetett egy agresszívebb szülő, egy bántalmazó ex, egy nem kedvelt testvér. Azt pedig tudja, hogy a Machay családban mindháromból akad.
   -  Rendben.
Szusszan egyet, a csokipapírt összegyűri a tenyerében és ledobja az asztal melletti szemetes kosárba.
   -  Egyelőre minden, amit most elmondok neked, feltételezés. Lehetséges, sőt, majdnem valószínű, hogy valójában nem is történt semmi, de hivatalból muszáj tisztáznunk. Az a helyzet, Adél, hogy a maradványok toxikológiája pozitív lett.
Direkt használja a maradvány szót, ezzel is eltávolítva magát a téma érzelmi súlyától.
   -  Arra szeretnénk rá jönni, hogy ez hogy történt. Lehet, hogy tényleg semmiség. De ha valaki szándékosan tett kárt benned és benne, akkor arra rá fogunk jönni. És ehhez kell a te segítséged is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

És úgy fest, ezzel olyasmire tapintott, ami végül megingatta Adél zárkózottságát. Gondolatban megveregeti a saját vállát és ezt a bravúrt biztos nem fogja elfelejteni egy kávé mellett elmesélni a kollégáknak. Ahogy a lány felpattan, ő hátrébb húzódik a székében, higgadtan és kifejezéstelen arccal figyeli őt és hallgatja az összeszedetlen, heves ellenkezést.
Nincs belelátása abba, hogy ítélkezzen, és ez teljesen jól van így. Kicsi kölyökkora óta ismeri a William- srácot, még abból az időből, hogy Alexa é a bolond férje nevelése alatt állt. Teljesen hétköznapi fiú volt, úgy hallotta, hogy később Amerikába keveredett és a nagyapja mellett kezdett ki tudja milyen életet. Részéről nem igazán nézné ki belőle a vádakat, ám nem is fog kételkedni bennük. Nála jóval okosabb nyomozók dolgoznak az ügyön, és ha ők azt mondják, a gyerek sáros, akkor esély van rá, hogy ez így is van.
   -  Nyugodj meg, egyelőre senki sem vádol senkit, csak beszélgetünk. Mivel ő volt a legközelebb hozzád, természetesen először róla kell beszélnünk. Én nem azt mondom, hogy bármiben bűnös, sőt, a legjobb az lenne, ha az egész egy egyszerű félreértés lenne. De...
De.
   -  Ha feltételezzük, hogy Noah nincs, mit gondolsz, együtt élnétek akkor is? - alig érzékelhető szünet után pedig kiegészíti - Mindhárman?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Ő részéről nem firtatná ennek a háromnak a kapcsolatát. Fiatalok, azt csinálnak, amit akarnak. Ha neki elrendezett házasságban kellene élnie, ő is pont ugyanezt tenné és megkeresné a saját boldogságát. Az, hogy ők nyíltan és egymás előtt csinálják, senkire sem tartozik. Mégis olyasmi, ami megemelt pár szemöldököt a Nyomozóirodán és felvetette a gyanút, hogy nem talált-e egyszerű, bár visszataszító menekülőutat a férj a kapcsolatból.
Újra összekulcsolja az ujjait a papírokon. Nem verekednek. A szeme megrebben, de különösebben nem adja jelét annak, hogy felfigyelt volna az elszólásra.
   -  Megmondtam, akkor távozol, amikor szeretnél. Sajnálom, hogy ennek ilyen kényelmetlennek kell lennie. De azt megígérem neked, hogy ha tényleg történt valami, akkor az ki fog derülni.
Ezzel hagyja a lányt felállni és távozni a szobából. Senki sem állja útját majd, még igazán pillantásra sem méltatják. Ő még néhány percig marad, hogy átfussa a frissen papírra vetett szöveget, majd szintén feláll, a kihallgató szobára pedig ismét csönd borul. Pizza vacsora. Az lesz.