Ismerkedős próbamóka
Saját magát is kicsit meglepte azzal, hogy benyújtotta a jelentkezését a színjátszó körbe, amikor olvasta a faliújságon a hirdetést. De nem bánta meg, sőt. Bízik abban, hogy ez a csoport is olyan jó lesz, mint amikhez eddig tartozott, és bizonyított benne. Egyhamar ki is került egy újabb cetli az első próbát illetően, ami csak a szimpla ismerkedésről szólt. Amint eljött a napja, meglepetésszerűen futott be hozzá a bagoly, épp mikor már készült arra, hogy elinduljon. Nem kis meglepetéssel fogadta, hogy lesz az egyik segítő a csapatban, Eric mellett, akit szerencsésen ismer már, csak épp a főnökasszony személyével nem futott még össze itteni pályafutása során. De ami késik, az nem múlik.
A levéllel a zsebében indult meg végül, felkészülten, legjobb formáját hozva - ami remélhetőleg meg is marad -, és az átrium felé haladt. Már nem tájékozódik olyan szörnyűen a kastélyban, egészen jól ellavíroz egyik helyről a másikra, így a próbaterem sem jelentett már kihívást számára. Utólag belegondolva kávéhiánya volt, így kicsit faragva az időből, a konyha felé rohant, hogy megszerezze azt. Végül, miután megszerezte azt, elégedett pofival indult a terem felé, majd ahogy odaért, kopogva az ajtón, belépett. Végignézett a már itt lévő arcokon, megkönnyebbülve, hiszen sokan ismerősök és még a háztársai is voltak.
- Sziasztok, skacok. - csukta be az ajtót, miközben a kis csoport felé köszönt, majd odalépkedett a vörös lányhoz, akit nem ismer, és aki valószínűleg az ismeretlen főnökasszony számára, és bögrementes kezét nyújtotta felé.
- Gál Botond, a levita vénséges prefektusa. - mutatkozott be neki, mosollyal megtűzve, miközben a kezét nyújtotta kézfogásra, és ha a lányt él is vele, megejti azt. A röpke ismerkedés után kortyol bele kávéjába, hümmögve ízlelgeti az ízt, hogy milyenre sikerült eltalálnia, és a többiekre pillant.
- Na, mi helyzet a bajnokokkal? Volt már valami izgi? - nyit egy témát, ha már itt van és ha már ismerkedés van. Csak jelenleg még, helyzeti előnyben van a kékségekkel.
sorry 
