Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Talán a legelső beszélgetésük óta elmondható, hogy Emma próbálja a tőle telhető legkedvesebb módon kikerülni, vagy nem meghallani a benne aggodalmakat és félelmet keltő megjegyzéseket. Ez a mostani is olyan, min alap esetben nagyot nyelne, de jobb nem belegondolnia a szavak könnyedségébe, ahogy elérnek hozzá a másiktól. Tisztában van ezekkel, de egyszerűen csak nem szeretné firtatni. Bármennyire kellene, elítélni érte úgy sem tudná még magában sem, bárhogy is álljon ezekhez a dolgokhoz, sosem volt olyan, aki ezért bárkit beskatulyázna. Még ha lenne rá oka sem. Inkább csak a mosolyt nem mellőzve megingatta kicsit a fejét a föld felé pillantva, aztán szorít a Kornél kezét a helyük felé ment, hogy leülhessenek. Persze rövidre is zárja ezután, de nem kétkedően, egyszerűen csak ő is tudja, meg optimista, mindig.
- Azt gondolom. De nincs erre szükség, mert nem lehet baj.
Nem mondhatná, hogy így tervezte a következő pillanatokat, a mondandója is igazából csak úgy elindult belőle, de nem bánta, ilyet sosem tudna megbánni, sőt, még csak meg se rezzent, könnyedén vette még a hatással együtt is, amit keltett. Igazság szerint nem várt viszonzást, de ki akarta mondani, eddig, ha ki is mutatta ő sem mondogatta, avagy célozgatott erre, de már egy ideje egészen biztos volt mindenben. Mostanra magában is tisztázta a tetteit és talán a lelkiismeretével is sikerült végre kiegyezniük. Ha nem is megalkudni. A csók közben még a remegtető gondolatoknak is vége szakad benne. Szereti, nagyon és előre haladva az időben egyre jobban. Az elején ettől is rosszul érezte magát, mintha rosszat tenne, mintha még szenvedés járt volna neki, mert nem jól cselekedett, de boldog, nagyon és ez talán mostanra kijelenthető, hogy mindent megért. Kézfejével végigsimítja Kornél karját, majd elfordul az ételhez. Örült, sőt igazából nem nagyon számolt és nem is akart válasszal, de kellemesen meglepődött. Az evésre se volt így egyszerű koncentrálni, azért pár pillanatra csak összeugrott megint a gyomra, de végig vigyorgott.
A megjegyzésen elvigyorodik, de nem firtatja. Biztos benne, hogy nem fog itt ragadni, akkor sem, erőt venne magán és elindulna egyedül is, de azért ez a veszély nem fenyegeti, így sem. Egyébként meglepő módon nincs semmi fura az étkezési szokásaiban így sem, szimplán jobban odafigyel, hogy meglegyen a megfelelő számú és éhes is olyankor, nem csak bekap valamit nap közben, ha már muszáj, mint korábban. Minimálisan mániákus ilyen apróságokban, ettől a megragadó szokások is. Pont, mint a hastapi.
- Ki nem hagynám.
Rávigyorgott Kornélra, de közben az éppen felé beszélő édesanyjára, majd Lexire figyelt. Azért van, ami nem változik, nem nagyon bírta levenni néha a tekintetét Noelről, vagy éppen Liliről, aki Mandáékkal jött. Nagyon kedvelte őket, meg egyébként is oda van a gyerekekért. Idő közben azért már sikerült mindent befejezni, ami az asztalhoz kötötte, így felállt, sőt még meglepve új arcok is érkeztek eléjük. Bár Kornél reakcióin minden látszott és igyekezett a vigyorát, amiben felismerte a problémát visszafogni, elindult a felkérőivel a táncparkettre. Visszafordult még, hogy egy puszit dobjon felé a már gyűrűvel ékeskedő kezével, majd eltűnt a tömegben.
Szemeivel azért az elején még Kornélt követte, de két forgatás után már nevetve fordult vissza a fiúk felé, kénytelen volt koncentrálni ilyen pörgés mellett. Nagyon élvezte, ez rá is volt írva, na meg aztán ő pont az, akinek egy percre sincs ellenvetése senkivel és semmivel szemben, ami ilyen kedves gesztus. Úgy nagyjából három vagy négy szám ment le, amit végigroptak, majd megjelent Manda, aki spanyolul pár szó után elrabolta a partnereitől Emmát egy pár szóra kicsit levegősebb helyre húzva őt. Mondjuk azt, hogy Emma vele valahogy nem a legszívesebben marad kettesben, pedig itt aztán pláne nincs félnivalója. Most sem volt, bár a kapott tanácsokon inkább jót vigyorgott magában. Nem rövid időbe telt, de újra egyedül maradt, viszont inkább ott ragadt a friss levegő közelében és csak boldogan figyelte a pörgést a középpontban. Kornélt kereste, de egyelőre eltűnt a látóköréből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Ahogy egyre fokozódott a hangulat a vendégek körében úgy lettek intenzívebbek is, amihez a zene is idomult, hiszen egyre pergősebb lett. Persze egy pillanatig se voltak ezen irányba ellenvetései, hagyta magát vezetni, forgatni, irányítani. Nevetett és boldogan mosolygott minden aktuális táncpartnerére, akik nagyon figyelmesek voltak vele a hév ellenére is. Hamar átadta magát a bulinak ő is, nem feszengett és nem is akarta magát kivonni semmiből, hiszen mért tette volna? Persze számos dologátfutott az ő agyán is már a nap elején, mikre kellhet vigyázni, mégis elég optimista volt mindezek mellett mély levegő után életre kelni és nem akadályozottan topogni partvonalon az este szempontjából. Mondjuk mindezek ellenére valahogy egy picit fellélegző szünetnek sikerült, mikor a parkettről félrehívták, bár azért rendesen meglepődött. Pont a nő lett volna az utolsó, akivel esetleg számol, hogy ma majd szóba akar vele elegyedni. Mégis így lett. A döbbenet miatt eleinte leginkább hallgatott, de azért nem burkolózott megsemmisült csendbe legalább. Életében nem kezdeményezte volna az elhangzott beszélgetést, viszont nem hátrált ki belőle. Önmagát meglepve vette az akadályt. Végül magára maradva nézett körbe és rövid időn belül rá is lelt arra, akit annyira keresett.
- Azt hiszem gratulált a maga módján többek között.
Mondta, miközben azért csak elvigyorodott visszagondolva az elmúlt percekre, amiről még nem tudta eldönteni, hogy kínos volt-e vagy kedves számára. Nem nagyon hallgat el dolgokat, vagy hazudik, de úgy érzi jobb, ha kerüli a részletekbe menő beszámolót, meg amúgy is, mindketten tudják, hogy bármilyen is a volt rellonos nő, Kornélnak rosszat nem akarna, így Emma meri feltételezni, hogy ezért neki se ártana. Figyelte, ahogy lassan elvész a barnahajú a tömegben, ők pedig ketten maradnak. Kornél felé fordulva nézett fel rá, majd a vendégeknek hátat fordítva kezdett kifelé bámulni. Megszorította a korlátot, majd próbált nevetni még megcsóválta a fejét. Gyűjtenie kellett azért egy kis erőt, mert nem volt meg mind, de aztán mindkét kezével Kornél arca felé nyúlt, tenyerei közé fogta majd hüvelykujjaival simította végig még közelebb húzva hosszan megcsókolta. Nem érdekelte egy percig sem ott akkor, hogy Kornél néha mennyre irtózik a szeretetkitöréseitől, mert ha jön, akkor bizony Emma ezt csinálja ma, most. Mert igen is meg akarja mutatni mennyire boldoggá lett téve. Komolyan gondolta bent, hogy szereti, de a szavakkal nem lehet igazán bizonyítani, ezt azért ő is tartja.
- Talán valami mást is mondania kellett volna?
Kérdez vissza vicceskedve még elhátrál, hogy lássa rendesen, valahol mélyen biztos Emma is feltételezhetné, miket tudnának neki mesélni, de a benne megmaradt ártatlanság és naivitás pillanatok alatt söpri általában ezeket le a gondolatai közül. de most azért nagyon kíváncsi lett mit kap válaszként.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Újabb év, vele egy csomó újdonság, már amennyire. Még a tanév kezdetén elutazott egyik hétvégén tanársegédével és gyakorló tanárával, Đomival, hogy ezt a most januári kirándulást leszervezze. Két nagyon kedves ember, a gondozók vezetője Miro és egy alsóbb alkalmazott, akivel Emma együtt töltötte gyakorlatát annak idején szedresen fogadta őket és tűzték nekik napirendre a január negyediki alkalmat. A navinések vezetője meghirdette, összeszedte a kisdiákokat, majd még napfelkelte idejű korai órára kitűzte a gyülekezést, hogy az utazás és odakeveredés biztosan beleférjen.
Reggel nyolcra várták őket a zöldhatárra, ahol a rejtett intézmény helyezkedik el. A közelébe, egy magyar faluba utaztak hopp-porral Bogolyfalváról. Emma mindenki számára átadta a kellő mennyiséget, majd egyesével elindultak, hogy odaérjenek. Emma nyitotta a sort és Đomi zárta a megbeszéltek szerint, hogy mindenki meglegyen. Szerencsére nem is volt nagyobb gond belőle. Az érkezés pontjától még egy jó 10-15 perces sétájuk volt, amin a csevegésre és kérdésekre volt lehetőség, már akinek esetleg volt erre kényszere. Emma már előre ismerte a járást így rutinosan szelte az erdei utat, még nem elkezdett kimagasodni előttük a hatalmas, természetbe ágyazott fa épület, ami a központi rész. A verandán állva pedig már ott várta őket Miroslav és Évi. Emmát és Đomit régi ismerősként üdvözölték, majd köszöntötték a diákokat is. Ezután a tanárnő vette át a szót.
- Remélem mindenki felkészült, ők itt nagyon kedves dolgozói az intézménynek, segíteni fognak ma nekünk a feladatokban és a gondozói életbe való belekóstolásba. Három csoportra fogunk bomlani, egyet mi vezetünk majd Đomival, egyet Miroslav, egyet pedig Évi. Mindenkinek más dolga lesz, de senki nem fog unatkozni. - Mondja végig, aztán pedig előveszi a névsort és gyorsan felsorolja, hogy kik és hova kerülnek. – Levendula, Veronika és Rachel fognak Évivel menni, Annamária, Timi és Maris Miroslavval, Adri, Lilith és Lilla pedig velünk.
Ezután a csapatok összeállásáig váltott pár szót, hogy hova is mehetnek ők a helyi erővel, majd a csapatához indult, hogy megnézze felkészültek-e.
- Na, megvagytok, indulhatunk? Mi az intézmény keltetőjébe fogunk menni. Ebből adódik, hogy tojásokkal fogunk dolgozni. Az legyen még meglepetés, miket csinálunk majd. Itt bemegyünk, majd ki az udvarra egy kisebb épületbe be. Egyetlen dologra lesz szükségetek, kesztyűkre, ezek itt vannak. Húzzátok fel.
Mondandója közben elmutogatta a helyeket mosolyogva, majd átadva a felszerelést elindult, hogy átvezetve őket a gyakorlós helyig. Nem volt messze, így remélte, hogy ha van is felmerülő kérdés, azokra tud majd időben reagálni.
Közben a másik két csapatnál is elkezdődött az élet, Miroslav volt a határozottabb, de a vicceskedőbb is. Gyorsan a közepébe vágott a dolgoknak és elkezdett zöld köpenyeket osztogatni, na meg kesztyűket.
- Ezeket vegyétek fel, aztán akár mehettek is befogni pár sárkányt. – Vigyorogva adta át az utolsó darabot is, majd folytatta. – Miroslav vagyok, nyugodtan tegezzetek, nagyjából 22 éve dolgozom és élek itt, az összes gondozó munkájáért én felelek, de a szakterületem a befogott sérült vagy beteg sárkányok állapotának felmérése és gyors kezelése. Az Ellátó-központba fogunk menni és a mai munkát fogjátok velem végezni, illetve megismerni.
Zárta rövidre, és Emmáékkal egy időben nekiindultak szintén az épületnek, Miro végig mutatta az utat és felelt a felmerülő aggályokra. Évi csapata volt, akik utoljára indultak el, de a párbeszéd náluk is hamar lezajlott, mikor a többieknél.
- Sziasztok, Évi vagyok, bár valószínűleg senkit nem ismerek közületek mesterképzést én is a Bagolykőben végeztem, így lettem gondozó és keveredtem Szedres után ide. – Kis szünetet tartva végignéz az érkezőkön, aztán mindenkinek ad egy zöld pólót, nagyobb méretben hogy pulóverre is ráhúzható legyen, ha valaki fázósabb. Majd elindult, intve, hogy kövessék. Megkerülte az épületet és jó 5 perc gyaloglás után egy vaskerítésen léptek be, ahol egy istállókhoz hasonló épületegyüttesbe sétáltak be. – Mivel befogadó egység is vagyunk, előfordul, hogy nem csak sárkányokkal van dolgunk, hanem más, sérült lények is kerülnek be hozzánk. Értük felelek mostanság, hogy megfelelő elhelyezésük legyen. Velük fogtok ma dolgozni.
Miután minden csapatnak kiderültek az alapok, aki akart kérdezhetett, megkezdik lassan az igazi „tanulást”.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa