Janey Leroy - 2013.05.20. 22:12



Hát jó...
*a lábai elé borul* Drága egyetlen csodálatos úrnőm! Egyáltalán nem hasonlítasz boszira, csak ez kikívánkozott belőlem. Pedig a hajad gyönyörű szőke és dús, mint a gabonamező. Nem vagy tele bibircsókkal és nem ráncos a bőröd, mert olyan, akár a babapopsija. Szóval kérlek, bocsásd meg vétkem.

*feláll*
Hmm.. Janey, ha neked is csinálok ilyet nem kell mennem katonai táborba?*-*

Jó éjt Nate bácsi ^^

Hát jó... dee Nicol néni jön értem. ^^ és nem hozzátok az egész BK-t

Rendben, Nicol.

Hálóóó!

Khm.. Domcs, te az én öcsém vagy.
Szia Toncsykaaaa

Sajnálom anyám.XD

Mindjárt felvázolom neketek

Nagy B. Đominic - 2013.05.21. 20:10


De te jöttél később.

Kiva Faraday - 2013.05.21. 22:18


Hát velem XD

A Polgármester Úr

Még mindig nem tudom elhinni, hogy szombaton egy katonai táborban leszek. Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy a nevelőszüleim hogy utálhatnak ennyire. Ja, persze, azt hiszik, attól majd fegyelmezett leszek. Egy nagy frászt. Különben miért nem engedik, hogy éljem a saját életem. Ők is voltak fiatalok, megérthetnék ezt. De nem, nekem szenvednem kell. Viszont abban biztos lehetnek, hogy életem végéig utálni fogom őket, az 100%. Mi a francért vettem fel egyáltalán Vincent nevét? Miért kötődtem hozzá annyira, hogy a vezetéknevem Leroy legyen? Istenem, olyan hülye vagyok. Bárcsak visszacsinálhatnám az egészet és Janey nem szeretett volna meg ennyire, vagy épp fordítva.
A mai napom fénypontja pedig az volt, hogy elkéredzkedtem a könyvtárba. Természetesen az "anyám" beleegyezett. Viszont megkérte Brigette-t arra, hogy figyeljen rám és a könyvtárban is velem legyen. Most már tényleg ennyire nem bízik bennem? Tudhatná, mostantól nem fogok meglógni, mert úgyis megtalál és végem van, mint a botnak. Nem, engem követnie kell az egyik családtagnak. Végül Brigette-t elküldtem melegebb éghajlatra, ám ő csak maradt, az egyik könyvespolcnál nézett engem. Ez már komolyan felháborító.
Pár nappal ezelőtt újra választották a polgármestert, aki az ismerősünk, Nate bácsi lett. Örültem neki, mert őt tényleg szeretem, kedves és biztos vagyok benne, hogy nem küldene el katonai táborba. Ezért még ma megkértem Janey-t, hadd látogassam meg a minisztériumba Nate bácsit. Azt mondta, csak akkor, ha lejelentkezek Vincentnél. Én mosolyogva közöltem vele, rendben, jelentkezek. Viszont a hangomból érződött az utálat. Bah, hányok ettől az egésztől. Egy laza, kék színű, egyszerű farmerben és egy farmerkinézetű ingben indulok el otthonról. Az utcán végig a földet bámulom. Nem akarok felnézni, mert akkor mindenki látná a vörös fejem, ugyanis annyira mérges vagyok. Legszívesebben leátkoznám az egész "családom" de úgyis én veszítenék. Pár perc alatt megérkezek. Belépek a nagy épületbe, ahol még csak egyszer jártam. Gyors léptekkel igyekszem az első emeltre, ugyanis ott van Nate irodája. Megállok az ajtó előtt és kopogtatok, itt kell lennie.

*rájuk veti magát*

Sziasztok!
Amúgy remélem, hogy a tusa nem fog leállni, mint más játék, ahol sokan vesznek részt:) Miru, figyelmeztetlek, én vasárnap este 7-kor fogom elküldeni a lapot

Ne aggódj Mira, 19:00-ra tuti megkapod

Persze, hogy megyek, ki nem hagynám. Még anyámat megpróbálom megfűzni, hogy tanítson nekem pár varázsigét és próbálok jó fiú lenni, hogy ne kelljen menni a katonai táborba >< Szóval megyek, csak vasárnap pontban 7-kor küldöm be Mirunak a jelentkezési lapot

*ő is megy*

*futfutfut és ráugrik Maxre*
Szávusz thasvírem!

Bocsi Max *nem száll el*

Bocsánat, Häjnälkä

Bátyus, de erős vagy leszállok rólad, ha visszaírsz nekem *-* még nem történt meg a....

én vagyok alul ><

Jesús! MeggiKÉM:DDD

dedede.... én jesús rodríguez-re gondolok, asszem ő csinálta az el internadot

*megszólal Domcs bal vállán a kis ördög* Maxie tesód már vár a kocsmábaaaan....

bézbózütőő *__________* Jóska gyereeek *________*
*boldogan hal meg, ám még arra van ideje, hogy megmutassa melyik kocsma az*

A bézbózütő halált okoz *mondja a szelleme okos fejjel*

a faluban van a mátra máguscsárda:D

*visszatér kicsit a halálból*
Ne aggódj Jamie, egy ideig nem megyek a kocsma közelébe. A családom ott van. Mindenhol ><

Ne aggódj Jamie, engem nem csak bezárnak.

Nicol néni
A katonai tábor
2013. 05. 25.


A mai nap volt életem legeslegrosszabb napja, egyszerűen rémálom volt.
Janey már felkeltett reggel ötkor, ugyanis ma volt az első nap az iskolában a katonai táborban. Pedig azt hittem, hogy ezzel csak fenyegetett, ezért próbáltam kicsit kedvesebb lenni, mosolyogtam és... asszem ennyi. Ezen kívül nem csináltam semmit. Nem mozdultam ki a szobámból, szót fogadtam, vagyis... igazából nem. Olyan voltam mint eddig, flegma és paraszt. De álmomban sem gondoltam volna, hogy tényleg elvisznek engem Pestre abba táborba. Tehát nagy nehezen felöltöztem és hopponáltunk egyet, amit még most is utálok, fáj tőle a fejem. Mondjuk nem értettem, miért kellett engem felkölteni 5-kor, ha hopponálunk, de mindegy. Janey biztos számított arra, hogy csak nehezen fogok felkelni. No, mindegy. Hamar megérkeztünk az egyik varázslónegyedbe. Mikor onnan kiértünk fogtunk egy taxit és azzal száguldottunk egészen a táborig. Egész úton unott fejet vágtam, úgy tettem, mint akit nem érdekel, Pedig belül nagyon is érdekelt, hogy mi is lesz velem. Kicsit féltem, hogy mégis milyen lesz az egész. Ha ott egy rossz szót szólok, vagy bármi olyat teszek, amit nem kéne, akkor tuti, hogy olyan büntetést kapok, amit egy életre nem felejtek el. Nem kell velem ismertetni velem az ilyen táborokat, eltudom én őket képzelni. Nem kellett sok idő, hogy megérkezzünk. Kiszálltunk a taxiból és Janey a sofőrnek adott egy kis pénzt, aztán már csak be kellett mennünk. Az "anyám" beszélgetett kicsit a tábornokommal. Nagyon félelmetesen nézett ki. Nagy ember volt és erős, irtó izmos karjai voltak. Na, ha ő lever engem, akkor nekem végem van, az biztos. Itt nem nagyon számít az a kis edzés, amit Ifenssel csináltam. Miután felvettem a terepszínű ruhám visszatértem a tábornokhoz. Janey már elment. Sorakoznunk kellett. Én is kihúztam magam és próbáltam nyugodtan nézni előre. A nagy bácsi hangosan beszélt, szinte ordított. Kezdődött az egész kiképzés. Sárban kellett másznunk, - azt utáltam a legjobban, mert a pofám is saras lett - sok fekvőtámaszt kellett csinálnunk és át kellett mászni egy falon stb. Nagyon durva volt, alig lehetett pihenni, sőt... Néha le is ordította fejem. Már majdnem visszaszóltam neki, de rájöttem, hogy ő nem Janey, úgyhogy befogtam a szám és csináltam tovább. Egy rendes srácot sem ismertem meg itt, ezért csak a feladatra tudtam koncentrálni. A legfélelmetesebb pedig az volt, hogy az egész területet beton vette körül, úgyhogy nem láttam semmit.
Végre eljött a hat óra, ami a kiképzés végét jelentette. Még egyszer sorakozni kellett, aztán - végre - az utunkra engedett a férfi. Gyorsan visszaöltöztem és már el is tűztem onnan. Egy perccel sem akartam tovább maradni. Janey mondta, hogy most Nicol néni jön értem, úgyhogy meg kell várnom. Az arcomról nem tudtam levakarni a sárdarabokat, csak néhányat sikerült, úgyhogy mocskos arccal várom "anyám" barátnőjét.

Szia Miru