ezt a szót nem ismerem, benne van a szótárban? O.O

Segítesz megkeresni Rurut?

Mi az a rajszótár? O.O

Kornél *.* *pirulgat és szégyenlősködik, aztán megkeresi a táskáját* Ebben?

*Odaszalad Botondhoz, ő prefektus, biztos segít neki* Mindig gonoszak velem.

*nem tudja, mi az a szomszédos kupleráj. Az ő kuplerájában soha nincsenek árusok* Ruruuuu! *szólongatja, de csak nincs meg* Nincsiiiitt

*Előhalássza Rurut, és sikít de nagyon örömében.* Megvaaaaaan! *.* Ruru! *megsimizgeti, megpuszilgatja, majd a prefihez megy*

Azt mondták, nem játszhatok Marcival. És a pedomacival se. És hogy ha 14 leszek, csak akkor birkózunk, mert addig büntetnek értem... ezt nem tudom, mit jelent, de biztos nem kedves dolog. O.O

*Odaszalad Kornélhoz, megfogja a kezét.* Éhes vagyok, szomjas vagyok, játszani akarok, melegem van!

Nem mondtad, hogy ezek titkos dolgok. De a pedomaci egy maci. Biztos aranyos... és Marci is szeretne vele játszani! *Magyaráz előbb Kornélnak, aztán Botinak. Fogja Kornél kezét, és húzni kezdi* Nem akarok csokit, szendvicset kérek! És almalevet!

Már megint az én koromról beszéltek? Látod, Boti? Gonoszak! *pityereg*

*azért az, hogy foghatja a kezét, és még csak rángatni se kell a fiút, felvidítja kicsit* Ruru azt mondja, hogy a főnixek tábortüzet esznek.

Oké, nem veszem figyelembe, elvégre nagylány vagyok már! *.*

//Igen, álmodónak eszébe jutott ez a táboros sztori, és most nagyon röhög XD //

Csináld a szendvicsemet! *toppant parancsolóan Kornélnak. Ha éhes, ezek szerint, előbújik belőle az agresszív kis főnixfióka*

Ne mondd ezt, Ruru szeret téged! *.*

*Lemondóan elengedi a kezét, és lehajtott fejjel csóválja a fejecskéjét. Kornél nem kedves. Ha Viktor itt lenne, biztos csinálna neki szendvicset, mert Viktor kedves. Mégis csak ő az első szerelme.*

Gyere, Ruru, játsszunk ketten!

Kérek! *.* És narancslét is! *.* *odasétál Botihoz és nézi, ahogy csinálja*

Szia Olivér! ^^ Ne felejtsd el az álmaimat!

Viktor mindig nagyon kedves velem. És egy házban vagyunk, szoktam látni a kh-ban is. De nem tudom, ez hogy jön ide.

Te nagyon ügyes vagy, Boti *.*

Én nem imádok senkit. Még pici vagyok hozzá... *különben se tudja, hogy tudná csak Viktort imádni, amikor Kornélt is imádja, a fiú buta, ha azt hiszi, ez csak olyan könnyen megy... ha úgy menne, akkor biztos nem is imádna senkit sem*

Köszönöm *.* *maga mellé ülteti az asztalra Rurut, és nekilát a szendvicsnek*

pápá Runa ^^

Köszönöm ^^ *megeszi szépen, Rurunak is ad, közben meg Kornélra pislog néha és ábrándozik róla*



szakadóestőakarooooook!  *.* Úú, és erre feltűnik egy villám az égen... varázsló vagyok *.*

Miért mondod ezt? *kétségbe esik, mert a fiú biztos valami nagyon csúnyára gondol, amitől sosem fogja őt szeretni*

De az teljesen alaptalan, hogy mondasz valamit, én meg vegyem úgy, hogy nem mondtad. Ez abszurd. Ha már mondtad, megjegyeztem... emlékszel? Én nagyon okos vagyok. És most nem értem. *megdörzsölgeti a szemeit, felpattan, és rá néz naaaagy kérlelő szemekkel, a szendvicsnél se jött be a parancsolgatás*

Betakarsz? O.O

Kéééérlek széééépeeeen! O.O *odatartja az arcát a puszijáért, azt tegnap is kapott, és odatartja Rurut is a pusziért, hátha ő is kap ma már*

Jóó éééjt! ^^

Megint elpirul, ha ugyan nem piros folyamatosan, amióta megpillantotta a fiút. Azt mondta neki, hogy tündérke! Ez nem akár mi ám! Persze, az apukája is hívta már így, és nála nincs tökéletesebb a földön, de azért mégis csak nagyon-nagyon tetszik neki, hogy a nagyfiú tündérkének hívja. Biztosan azért, mert rellonos, mint az apukája. Habár, ha Viktor hívná tündérkének, az is tetszene neki, pedig Viktor nem is rellonos.
Ismét nagyra nyílnak szemei, ahogy emészti magában ezt a tündérke dolgot. Elmosolyodik, ahogy arra gondol, hogy újra hallani akarja, és közben izgatottan várja a kártyatrükköt is. Kornél biztos sokkal ügyesebb, mint a testvérei, de azért reméli, hogy ki tudja találni a trükköt.
Megfordítja a lapot az utasításnak megfelelően - szív király. Egyszer a keresztanyukája, Fait mondta azt, hogy a szerelme a szív királya, de az ő szívének a királya nem lehet Faithi szerelme, hiszen ő mást szeret. Oldalra hajtja fejecskéjét, ahogy nézi a lapot, és akaratlanul is az a gondolat jut eszébe, mennyire jó lenne, ha Kornél lenne a szív királya. Sőt, hiszen lehet is a szív királya, mert ez az ő szíve, és nem is baj, ha a nagyfiú nem tud róla semmit. Csak azon lepődik meg, miért nem Viktor jutott eszébe, de aztán vágtázó szívvel, gyorsabban szuszogva, és erősen koncentrálva arra, hogy a fiú ne legyen legilimentor, visszaadja a lapot.
Nagyon alaposan figyel, hogy mindent jól lásson, aztán meglepetten néz a fiú szemeibe, de azonnal el is kapja a tekintetét szégyellősen. Nagyon szép szeme van Kornélnak, de hát hogy is lehetne másmilyen, amikor ő maga is olyan szép?!
Megfordítja a lapokat, és elkezdi széthúzogatni. A nagy koncentrálásban el is felejti, hogy a szív királya itt áll, és várja, hogy mi lesz a kártyák sorsa, hogy hogyan reagál, csak keresi a pakliban a szív királyt. Elfelejti Viktort is, és azt is, hogy lehet, hogy szerelmes Kornélba, csak keresi a lapot, de nem találja. Csillogó vidámsággal, és mohó tudásvággyal a szemében néz a fiúra, és azonnal a karjához kap, hogy megnézze, a ruhaujjába rejtette-e a lapot. Felemeli a ruha ujját, és közelebb hajolva bekukucskál alá.
-Hol van?-
Kérdezi kíváncsian kutatva, eszébe se jut, hogy hozzáér, maximum a kis szervezete reagál a közelségre.

Összevont szemöldökökkel, mogorván néz fel a fiúra, amikor meghallja a szavait, majd dühösen fúj is egyet, és keresi tovább a lapokat. Ő sosem szokta feladni, és még a feltételezés is sértő a számára.
Keresi a lapot tovább, de nem találja, ekkor ragadja meg a kezét, hogy ott is keresse, de hiába. Sóhajt egyet, és kutatna tovább, de ekkor Kornél azt mondja, a hajában van. Nem akarja elengedni a kezét, mert épp valami érdekeset fedezett fel, de a fiú a hajához nyúl, és elveszi a lapot.
-Most tetted oda!-
Vádolja meg, de azért elveszi tőle a lapot, és megnézi a kártyát. A szív király. Aztán a másik szív királyra néz, és megint eszébe jut, amit az előbb talált.
-Mi történt a kezeddel?-
Kérdezi kíváncsian, mert kitapintotta a vágást. Szívesen odanyúlna megint, hogy megnézze jobban, de nem mer csak így nyúlkálni. Még nem is esett le neki, hogy az előbb önszántából, engedély, és főleg engedélykérés nélkül hozzáért a fiú kezéhez... majd a szobájában, amikor felidézi ezeket az emlékeket, akkor biztosan nagyon fog csodálkozni, hogy ilyen bátor volt.
Forgatja a lapot a kezében, amíg vár a válaszra, majd odanyújtja Kornélnak, és szélesen rámosolyog. A fiú ügyes, és ezt nem hagyhatja nyomtalanul, ezért kapta a mosolyt.
-Még egyet!-
Kéri, és elhatározza, hogy most sokkal jobban fog figyelni.

Butaságokat beszélsz

De itt itt vagyok én is *lemondó sóhaj*

Nem hiszem. A tesóim biztosak benne, hogy rellonosak, és azt mondták, egy zöld csontom sincsen.

Bosszankodva toppant egyet, lehetetlen, hogy nem jött rá. Nem hiszi el, hogy nincs igaza, hogy nem volt Kornél kezében valahol a kártya, ismeri az ilyen fajta trükköket.
De aztán másra terelődik a figyelme, Kornél kezére, és azon egy vágásra. A fiú elkomorodik, ahogy ő rákérdez, de ez nem tetszik a kicsinek, mert eddig vidám volt, és kedves, és nem akarta elrontani a kedvét, de azért nagyon kíváncsi, a kettő harcol benne. Úgy dönt, hogy előbb kíváncsi lesz (nem tudja legyőzni ezt a gyermeki ösztönt) és majd utána felvidítja valahogyan.
-Naaa, áruld el! Nem mondom tovább senkinek, ígérem. Esküszöm rá. De anya mindig azt mondja, hogy ha elmondod, ami bánt, azzal könnyebb lesz. És mindig könnyebb, ez egy másmilyen varázslat.-
Magyaráz okosan, nagyon bólogatva, és várja, hogy a fiú elárulja-e, mi történt vele. Aztán még egy trükköt mutatni akar a rellonos fiú, aminek nagyon örül, bár ha ezt sem fogja kitalálni, akkor biztos dühös lesz. És akkor Kornél hercegnőnek szólítja, amitől megint csak elpirul, és hevesebben vágtázik a szíve. Szerencséjére eszébe jut erről valami, amit nevetve idéz is, egy filmből van, amit nagyon szeret, de nem tudja, Kornél ismeri-e a filmeket, hiszen azt sem, mennyire ismeri a muglikat.
-"Én nem vagyok rendőr, hanem királylány!"-
Kacagva felnevet az Ovizsaru jelenetén, amikor ezt közli a kicsi, nagyon tetszik neki. A fiú odamutatja a lapot, ami megint a szív király. A kislánynak álmélkodva elakad a lélegzete, és elkönyveli, hogy ez bizony nem semmi. Ez tuti, hogy jelent valamit, mekkora az esély rá, hogy kétszer egymás után? Kornél arcát nézi, amíg ő a lapokat keveri, és hogy, hogy nem, utána is rajta marad a pillantása, amikor a fiú megint ránéz, és most nem kapja el. Nagyon bátor kislány, annyi szent, így is gondolja magáról, és ártatlanul elmosolyodik, aztán azt nézi, ahogy a lapokkal trükközik megint.
-Öhm... igen... de úgy könnyű, ha meglested előre!-
Vádaskodik hevesen, hiszen nyilván így csinálta, de ettől még nagyon ügyes, hogy át tudta dobni. A piros dámák körbevették a szív királyt, ami nem tetszik neki, mert a szív király... az övé kéne legyen. A francba. Szerelmes Kornélba is, már biztos. És ahogy erre rájön, riadtan beszívja a levegőt, megfordul, és elszalad a következő ajtó utáni páncélig, ahol a szemeit eltakarva elbújik. Tudja, hogy attól, hogy ő nem lát másokat, mások látják ők, de ez régi szokásként megmaradt nála, hogy így bújik el. Reméli, Kornél nem találja meg. Vagy, hogy megtalálja. Nem is tudja igazán, hiszen mit mondhatna neki?!

Jé, Jamie, nekem ugyanilyen.viszontagságos hazaköltöznöm.

[Kumagoro]

Nagy elhatározás született a pici lánykában, bizony, méghozzá az, hogy megkeresi a plüssnyulat. Információkat fog belőle kihúzni, naaaagyon fontoooos információkat. Természetesen ezeket titokban kell tartani, ezért szüksége lesz minden ravaszságára, bár még így sem tudta kitalálni hogyan tudná másnak álcázni a kérdést: mi a Rellon jelszava?
Bizony-bizony. Oda szeretne bejutni, és a nyuszi említette, hogy bárhová bemehet, akkor nyilván tudja a jelszavakat. Szeretné meglepni Kornélt, vagy legalább szeretné, ha lenne rá lehetősége, ezt még nem döntötte el.
Ahogy a folyosóra kanyarodik, körülnéz, hátha megtalálja a nyuszkót, de egyelőre nem látja. Pedig világosan ott állt a levélben az időpont, a hely, és az, hogy a nyuszi ajándék után kutat majd.
-Kumagorooo!-
Kiált neki, elnyújtva a rózsaszín plüss nevének a végét, és körbefordul maga körül. Ami meg erről eszébe jut, az egy farkát kergető kutyus, úgyhogy el is neveti magát, és mivel viccesnek találja, ahogy elszédült a forgástól, megcsinálja még egyszer, és még egyszer.

[Chari]

Kedve lenne egy adag fagyiba fojtani az unokatesóját. Nem nagyon, csak egy kicsit, és azért fagyiba, mert az finom, és hideg, és mivel hideg van, még hidegebbe lenne a lánynak, és ez neki tetszene, ha már kitalálta, hogy éjszaka utazzanak. Egyikük sem számolt a hideggel, elvégre nyár van!
Azért mégsem fojtja fagyiba, nincs is nála, csak csoszog a csomagjaival. Felkucorodik az egyik padra, amint leérnek, és vacog tovább. Ekkor derül ki, hogy a vonat késik.
-Ó, ne már, ember!-
Kiált fel, maga is meglepődik, hogy milyen hangosan, és milyen stílusban. Talán túl sokat lóg mostanában egy bizonyos rellonos társaságában, ami miatt el _kell_ tanulnia a vagány beszédet. Kicsit még a maga számára is idegenül cseng ez, de felülemelkedik ellenérzésein, és inkább csak bízik benne, hogy nagyon vagány, és nagylányos volt.
-Anya egyszer azt mondta, a MÁV-nak négy fő ellensége van: a négy évszak! Talán ez igaz az MMV-re is.-
Mondja tudálékosan, majd nevetgélni kezd ezen. Azon gondolkozik, de nem emlékszik pontosan, ami csakis a hideg számlájára írható, hogy varázsolhat-e Bogolyfalván, és ha nem, akkor honnan tudnák, ha megtenné, hogy mégis ő volt.
-Gyújtsunk tüzet.-
Mondja a lánynak, hátha ő emlékszik, szabad-e varázsolniuk. Mert természetesen pálcával gondolja, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a pálcáját is előhúzza.
De a lány egész másról beszél, a kicsi szemei meg tányérnyi méretűre nőnek, és zavartan elpirulva fordul el.
-Nem, ez nem igaz, nem kapok minden reggel ajándékot.-
Motyogja, és arra gondol, hogy nem minden nap kap levelet Kornéltól. Általában inkább ő szokott neki küldeni papírrepülőt, átvarázsolja a termen, de néha a fiú is válaszol neki, de ezek nem ajándékok, és még hogy udvarolni! Neki nem udvarolhatnak, az apukája megmondta. De ha udvarolna valaki, ha udvarolna a szív király, az nagyon jó lenne.

Sziamia Amira! ^^ Nem akarjuk majd a barátságunkat a játéktérre is átültetni? Nyugodtan lesajnálhatsz, és megjátszhatod a dolgot, ha égő vagyok, kis pisisként.  

Akkor ne tedd, amúgy is cuki, cuki vagyok, szeretnek is a nagyok! *.*

Csókolom Véda néni! Sziaaa Kiva!  ^^

*besétál, és leül figyelni, ahogy a nagyok játszanak*

*Fura, összeráncolt szemekkel nézi, ahogy a nagyok játszanak. Elég nyálasnak tűnik neki. XD *
Sziasztok! Gondolkodom a mai vizsgán... (amit egyébként user még mindig ír XD)


Update: Mindenki menekül tőlem... megöltem O.O

De itt csak ti vagytok, nagyok, rajtam kívül... akkor menjek el?

Igen, azt, hogy pedofil. *Bólogat okosan, elméletileg mindenre emlékszik, amit Kornél neki mondott. Gyakorlatilag meg... lehet tesztelni XD *

Amanda: BBT kész, és még kéne egy, de a bőség zavarával küzdök. XDDDD

*Odakap az orrához, és sikoltva felpattan, hogy elrohanjon Olivér közeléből*

Neee, az orromra szükségem van!

Nem pihenhetek, mert akkor nem fog sikerülni. És sikerülnie kell!