Számtalanszor végigsétáltam már ezen a folyosón, de sosem tudtam nyugodt lenni, mert a vén banya folyamatosan károgott rám vagy épp pletykált valamit a többieknek. Marha idegesítő egy nő volt, nem csodáltam, hogy végül magára maradt, hiszen ki tudna elviselni egy ilyen károgó hárpiát? Egyszer-egyszer még elment volna, hogy másokat - beleértve engem is - zrikál, de hogy folyamatosan, az már azért sokk volt számomra. Mégis kinek képzelni magát? Egy nap megdumáltam Bencével, hogy eltávolítjuk ezt a némbert a kastélyból, hiszen úgy mindenkinek jobb lesz, ha minél messzebb kerül a köreinkből. Szerintem senkinek sem fog hiányozni. Az beszéltük meg, hogy a Pofix (Langlock) - Nyelvragasztó rontás (a célszemély nyelvét a szájpadlásához ragasztja) varázslat segítségével fogjuk elcsendesíteni a nyanyát, aztán majd fénypostával, vagy bagolypostával és egy kis zsugorító bűbájjal egybekötve egyenesen Las Vegas-ba küldjük. Egy rossz szava sem lehet ránk ezek után, hiszen nagyon menő helyre fog kerülni, ráadásul ott aztán pletykálkodhat kénye-kedve szerint. A megbeszélt napon megjelentem a helyszínen Bencére várva, hogy végrehajthassuk a nagy akciót, amely mindannyiunk javára fog szolgálni. Kényelmes öltözetben jelentem meg, vidám hangulatban, hiszen végre egy negatív emberrel vagyis festménnyel kevesebb lesz a kastélyban. Korábban értem oda, mint Bence, türelmesen vártam, míg megjelenik a fiú. Nagyon izgatott voltam, hogy vajon hogyan fog sikerülni a tervünk, reméltem, hogy minden rendben fog menni és aztán minél messzebb tudhatjuk majd magunktól a Bibircsókos banyát.