Gréti
Ez a hétvége valahogy nagyon gyorsan eltelt. Mintha csak egy perce lett volna, hogy péntek délután tanítás után fellélegezhettem. *végreeeee mehetek lógatni a lábam* Végre mehetek a szabadba egy kicsit, na meg gyakorolni is kellene pár manővert a seprűmön, ha már bevettek a ház csapatába.
Most meg itt ülök a szobámban és arra gondolok, hogy holnap kezdődik megint előlről a mókuskerék. Persze a diáknak csak tanulni kell (mondhatnák a felnőttek), de azért ez annyira mégsem egyszerű...
A szobában elég vegyes a társaság. Valaki már alszik, van, aki hétfőre tanul és van olyan is *történetesen jómagam* aki úgy gondolja van még vasárnap felfedeznivaló a kastélyban.
Össze is pakoltam az ágyamon hagyott cukorkák és egyéb finomságok maradványait és elindultam, hátha találkozok valakivel.
És hát aki keres az talál, szokták mondani, össze is futottam egyik Eridonos társammal. - Szia Gréti! Mizujs? - kérdeztem meglepődve, bár igazán pont erre számítottam, hogy lesz valaki a folyosókon...