Anastasia Strakhova professzor asszony
este 20:31
Mindig is fejtörést okozott Zsombor szüleinek, hogy hogy lehet az, hogy fiuk alig éri el a 60 kg-t, és mégis annyit zabál, hogy szinte kipukkan - nem hazudok, volt már rá példa, hogy egy karácsonyi vacsora alkalmával a fiú olyan sok tölöttkáposztát kanalazott a szájába, hogy a farmerján lévő egyik gomb pukk, kiszakadt a helyéről. Szégyen, nem szégyen, Zsombi akkor is folytatta a falatozást.
Hiába evett pár órája, egyszerűen nem bírja legyőzni hasát, ami nem is feltétlenül kívánja az ételt, inkább csak megszokásból tömné még tovább. Sajnos éjjeliszekrényén kiürült elemózsiás dobozkája, így hát fel kell kerekednie.
A kánikula miatt még mindig nem zuhanyozott le. Úgy gondolta elég lesz takarodó után, addig még kétszer leizzad. Így hát egy farmer térdnadrágban és egy egyszerű fehér ujjatlanban vágott neki a kastélynak. Meglehetősen örül neki, mikor végre valahára lehámozhatja testéről a kényelmetlen, fekete talárját, és szellőzhet mindenhol.
Ahogy áthalad a klubhelyiségen biccent néhány háztársának, sőt, ha nem a hasa vezérelné, még valamelyiket magával is invitálná egy kis esti sétára, de a kaja mindennél fontosabb.
Hála égnek a Nyugati szárny földszintje nincs olyan messze a hálójától. Csupán percek kérdése érkezése a konyhába.
Az ajtót kinyitja, s a sürgő-forgó manókon már meg sem lepődik. A konyhát lassan úgy ismeri, mint a tenyért. Mióta megérkezett a kastélyba ez lett a második otthona. Egy-két kedvesebb manó hellyel kínálja, Zsombi pedig szépen megy utánuk. Már mondaná is, hogy tulajdonképpen elég egy vajas-szalámis kifli is, de a pici lények eltűnnek, s Zsombi hallgatja, ahogy nekilátnak a ötfogásos menüjének.