Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

Nem indult jól az évem, olyan kedvtelennek éreztem magam, valahogy semmi se tudod igazán lekötni. A tanulás nem érdekelt, a vizsgák még messze voltak. A kviddics meg szünetelt, pedig talán még azzal foglalkoztam volna a legszívesebben.
A tükör előtt töprengve rá kellett jönnöm, hogy a külsőmmel se lehetek elégedett, mintha felszedtem volna pár kilót az ünnepek alatt. Mivel jobbat úgyse tudtam, gondoltam lenézek az erőnlét termébe, egy kis gyúrás talán majd jobb kedvre derít.
Bemelegítésként pózoltam párat a tükörnek, de tényleg nem volt az igazi. Hihetetlen, hogy pár hét lazulás már meglátszott a fizikumomon. Pedig nem engedhettem meg, hogy eltunyuljak, bármikor késznek kellett lennem egy párbajra vagy verekedésre. Múltkor is a felkészültségemnek köszönhettem, hogy egymagam legyőztem a rám támadó három merénylőt. Sok irigyem volt, akik minden lehetőséget igyekeztek megragadni, hogy keresztbe tehessenek nekem. És bizony volt, hogy nagy ritkán sikerrel jártak, bármennyire is elképzelhetetlennek tűnik. Persze sok minden csak utólag állt össze bennem. Ott volt például a mágustusa. Nyilvánvaló, hogy lejárató kampányt folytattak ellenem a háttérben, talán még meg is zsarolták a döntéshozókat, mert hogy a tudásommal magasan kiemelkedtem a mezőnyből, azt bárki láthatta. Aztán ott volt az az eridonos csajszerűség, aki rám mászott az iskolai ünnepélyen. Tuti, hogy ezt is előre megtervezték.
Tulajdonképpen ki se állhattam az erőnlét termét. Nem értettem, hogy minek ide a sok mugli kacat, amikor a varázsvilág erre a célra készülő eszközei fényévekkel jobbak. Rövid bemelegítés után megragadtam két mágikus kézi súlyzót, melyek automatikusan az izomfejlesztéshez éppen legoptimálisabb tömeget veszik fel. Beálltam a tükör elé, és egyenletes ütembe emelgettem a súlyzókat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Varga Nóra

Összességében meg voltam elégedve eddig a diákjaim vizsgaidőszakban nyújtott teljesítményével. De azért arra is kíváncsi voltam, hogy hogyan készülnek fel. Ezért úgy döntöttem, hogy ellátogatok a tanulószobába, és kicsit elvegyülök a vizsgára készülők között.
A tanulószoba egy kiváló hely volt arra, hogy az ember megtanulja, rosszabb esetben bemagolja az elméletet. Gyakorlásra viszont teljesen alkalmatlan volt, pedig az lenne igazi, ha a tanultakat rögtön a gyakorlatba is átültethetnék a diákok. Ezen még valahogy túllendültem, de a falak ocsmány kék színén már nem tudtam. Gyorsan le is huppantam egy zöld fotelba, hogy valahogyan feldolgozzam ezt az emberiség elleni merényletet. Biztos valami levitás döntött a színről. Ekkor vettem csak észre, hogy velem szemben Nóra ül, az egyik diákom, aki igazán ügyesen szerepelt a vizsgán. Egy vaskos bájitaltan könyvet bújt éppen, amit ezer közül is felismertem volna.
- Van, ami sosem változik. Bájitaltan vizsga Felagundnál? - kérdeztem rá fennhangon, nem érdekelt, ha megzavarom a lányt. Az öreg generációkat tanított bájitaltanra, tegyük hozzá, hogy véleményem szerint nem valami eredményesen. Nekem mindig olyan érzésem volt az óráin, hogy egyszerűen nem tudja átadni azt az állítólag fene nagy tudását. És akkor tanév végén menetrend szerint jöttek a szívatós, maratoni hosszúságú vizsgák. Úgyhogy csak részvétet tudtam érezni Nóra iránt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Varga Nóra

- Egészségedre! - szóltam, miután tüsszentett a lány.
- Százszor inkább egy megfázás mint egy vizsga annál a vén fa*... akarom mondani Felagund tanár úrnál. Szigorú egy ember. - majdnem csúnyát mondtam az öregre, de hát sok pletyka keringett úgyis róla a diákok között.
- Na, és megtaláltad már a megoldást? Mehettél volna a gyengélkedőre is. - én persze tudtam egy hatásos bájitalt, de kíváncsi voltam, hogy mire jutott eddig Nóra egyedül. Olykor megéri egyedül végigszenvedni valamit, mert annál édesebb a siker. Gondolom Nóra gyakorolni szeretett volna azzal, hogy magától próbálkozik. Remek hozzáállás!
- Ha nagykorú lennél, a lángnyelv-whiskyt ajánlanám, nekem be szokott válni- nevettem fel hangosan. Amire persze néhány levitás pisszegésbe kezdett, hogy fogjam csendesebbre, itt egyesek tanulni szeretnének. Micsoda stréberek! Nem láthatták, hogy én nevetek, különben fülüket-farkukat behúzva kussoltak volna. Odamentem hozzájuk, és szépen tudtukra adtam, hogy húzzanak át a könyvtárba, ha valami nem tetszik. Öröm volt nézni, hogy mennyire be voltak tojva! Aztán visszamentem Nórához, és újból elhelyezkedtem a zöld fotelban.
- Mit meg nem engednek maguknak egyes diákok. Tiszta szégyen! Egy darabig most tuti nem jönnek vissza. - foglaltam össze a történteket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Varga Nóra

- A bájitaltannal foglalkozó könyvek sajátossága, hogy áttekinthetetlenek. Valamiért így alakult ez ki, és ragaszkodnak a hagyományhoz. - egyetértettem Nórával, hogy hagyományos úton nem könnyű megtalálni hatás alapján főzetek receptjét. Nem marad más, mit átnyálazni a teljes könyvet, de addig is tanulhat új dolgokat az ember, talán éppen ez a rendszerezetlenség oka.
- A Kalapkúra-bájital az, amit keresel. - azzal intettem egyet, és a lány kezében a könyv kinyílt a megfelelő oldalon. Imádtam, amikor pálca nélküli mágiával menőzhettem.  
- De nem tanultatok még erről? Nem egy bonyolult főzet. Talán a bikornisszarv-őrlemény a legnehezebben beszerezhető hozzávalója. A bikornisokról remélem azért csak tanultatok Legendás Lények Gondozása órán. - az itteni oktatás csődje, hogy egy ilyen igazán hasznos, de mégsem bonyolult bájitalról fogalma sincs egy harmadikos diáknak. Jobb helyeken már az előkészítősöknek van némi fogalma a Kalapkúra-bájitalról.
- A hozzávalók mellett persze ott van még varázslat is, ami kell a főzet elkészítéséhez. A mumusátok ellenátkáról van szó. Maga a mumusátok mond neked valamit? - ez a csínytevők egyik kedvenc varázslata, ami rögtön kellemetlen náthát és csöpögő orrot idéz elő a célszemélyben. Én is sokat szórakoztam vele még kölyökként. Gondolom hivatalosan nem tananyag, de felsőbb évesektől, idősebbektől elleshette akár Nóra is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Varga Nóra

A Bájitaltan oktatás elszomorító helyzetén csak csóváltam a fejemet. Felagund maga volt az intézmény az intézményben, gondolom senki sem merte szembesíteni azzal, hogy a módszerei felett már rég eljárt az idő.
- Állandóan csak az a fránya magolás. - jegyeztem meg, hogy mennyire nem értek egyet a tanodában általánosan meglévő gyakorlatiatlan szemlélettel.
- Remek, hogy anyukád megismertetett veled ennyi mindent. Gondolom, hozzád is közel áll a magizoológia. - a szülők támogatása, a családi háttér rengeteget számított, pláne olyankor, ha az iskolában még az alaptudás átadásában is súlyos problémák mutatkoztak.
- Az átoknak a neve ellenére sok köze nincs a valódi mumusokhoz. Márpedig a Comikulissimus a valódi mumusok elűzésére szolgáló varázslat. - mosolyodtam el.
- De becsülendő, hogy logikusan gondolkoztál. - dicsértem meg a lányt, a mai diákok többségéből sajnos ez az alapvető képesség is hiányzott.
- Tudod mit? Bemutatom neked az átkot és az ellenátkot is, és akkor tudod gyakorolni. Már csak kísérleti alany után kell nézni. - körbetekintettem, és ki is szúrtam egy bambuló navinést.
- Hé, te! Gyere csak ide! Legalább hasznossá teheted magadat, és nem csak a levegőt szívod el mások elől. - szóltam a fiúhoz, akinek kicsit nehéz volt a felfogása, de lassacskán azért megértette, hogy mit akarok.      
- MU-cus ad NAU-se-am! - tisztán, jól érthetően, a hangsúlyokra különösen odafigyelve ejtettem ki a varázsigét, miközben pálcámat a célszemély felé irányoztam, és egy csepp alakot írtam le az óramutató járásával ellentétesen. Szerencsétlen navinésen rögtön megmutatkoztak a tünetek, és akkorát tüsszentett, hogy taknya-nyála egybefolyt. Rövid hatásszünetet tartottam, hadd szenvedjen még egy kicsit a fiú, mielőtt bemutatnám az ellenátkot.
- Mu-cus EX Nau-se-am! - szólt az ellenátok, a pálcamozdulatban csupán annyi volt az eltérés, hogy a csepp alak felfelé nézett, az irány pedig az óramutató járásával megegyezett.  
- Ilyen egyszerű. Most te jössz! - adtam át a terepet Nórának. Ki kell használnia, hogy a navinés ilyen készségesen rendelkezésünkre állt a gyakorláshoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Varga Nóra

- Nagyon helyes! Az arra érdemeseknek a varázslást nem lehet elég korán elkezdeniük. - bőszen helyeseltem arra, hogy a lány már kiskora óta varázsolgat, és a szülei is segítik. Rendes családoknál ez így megy, én is így nőttem fel, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy ma az vagyok, aki.
Egyáltalán nem tartottam reménytelennek Nórát, a vizsgájával bizonyított, máskülönben szóba se álltam volna vele. Valószínűleg több biztatásra lenne szüksége, hogy nagyobb legyen az önbizalma, mert a tehetség amúgy megvan benne véleményem szerint. Az apró dicséretem érezhetően jól esett neki.
Az átkot, majd az ellenátkot is szépen kivitelezte a lány, elsőre legalábbis túlzó lett volna ennél jobbat elvárnom.
- Bravó! Szép volt! - elégedetten tapsoltam meg a teljesítményét, ez is mutatta, hogy micsoda remek tanár vagyok.
- Ha egy kicsit jobban odafigyelsz az átok hangsúlyozásra, még durvább náthát tudsz majd okozni az ellenfeleidnek. - kacsintottam.
- Most már megpróbálhatod elkészíteni a Kalapkúra-bájitalt. De arra számíts, hogy a bájital mellékhatásként egy ideig füst fog szivárogni a füleidből, ez sajnos elkerülhetetlen. Sok sikert! - köszöntem el, és elindultam kifelé.
- Még egy dolog! 5 pont jutalmat ítélek meg az Eridonnak, amiért ilyen ügyesen helytálltál. Gratulálok! - fordultam vissza még, hogy utána már aztán tényleg továbbálljak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → A szfinx portréja előtt

A mentés - Aaron

A kastély keleti oldalától pár száz méternyire, egy domboldalban üldögéltem, élveztem a jó időt, a friss levegőt, miközben egy kellemes italt kortyolgattam. Nekem is kijárt egy kis szünet. Tökéletesen ráláttam innen a Levita toronyra. Rendkívül frusztrált, sőt dühített, hogy az idei pontverseny elúszni látszott a ház számára, és a legkülönfélébb rosszakat kívántam nekik ezért a gyalázatos, a saját hírnevemnek is ártó teljesítményért.
- Dőlne rátok a torony! - mondtam mérgesen, és szinte már láttam, hallottam magam előtt, ahogyan a torony egy robbanástól összeomlik, olyannyira, hogy még én is beleremegtem. Nagyot húztam az italos üvegből, de aztán rögtön meghőköltem, torkomon akadt a korty. Ránéztem előbb a toronyra, majd a kezemben tartott italos üvegre, végül újból toronyra, legalábbis arra, amennyi maradt belőle.  
- Na most mutassátok meg, mit tudtok, stréberkéim! Szintidő hatvan másodperc! - tökéletes gyakorlati feladat volt ez a levitások számára, kíváncsi voltam, mire képesek. Visszaszámoltam, de csak nem látszott megoldódni a helyzet. Ajaj, ez bizony troll minősítés lesz, attól tartok. Ideje volt hát bevetnem magam, szükség volt egy olyan hősre, mint én.
Kényelmesen indultam a torony felé, már nagy volt a mozgolódás. A tanári kar színe-java akcióba lendült, és még mindig ekkora a káosz? Tiszta szégyen. Aztán olyat láttam, amit jobb lett volna, ha nem szúrok ki. A seprűmön bohóckodott az ereklyekutató, vagy tököm tudja milyen csávó. Az én seprűmön! A teljesen rám szabott, egyedi, ReForm seprűmön! Kész szerencse, hogy rohadt erős a begyűjtő bájom is. Intettem a pálcámmal, és emberrel együtt magamhoz hívtam a drága tulajdonomat. Oké, hogy vészhelyzet, meg minden, de ez azért mégiscsak mindennek a teteje, már bocsánat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

Lena Felagund

Kiemelt eseménynek számított, ahányszor csak megjelentem az Erőnlét termében edzeni. A szerencsések, akik éppen ott tartózkodtak, ilyenkor közelről megcsodálhatták tökéletes férfitestemet. De most nemcsak ezért jöttem, komoly megbeszélnivalóm is volt kedvenc Felagundommal. Reméltem, hogy hasznos információkkal fog szolgálni.
Gyorsan kiszúrtam Lenát, fel is pattantam a mellette lévő futópadra, és kényelmes kocogásba kezdtem. Ám ekkor hogy-hogy nem, a lány futópadja megkergült, és olyan sebességre gyorsított, hogy ledobta magáról a szőkét. Gondoskodtam róla, hogy ne essen baja, viszont el kellett játszania, hogy megsérült, ez volt az egész jelenet apropója.
- Te jó ég! Csúnyán meghúztad a bokádat! Nagyon fáj? - mellé siettem, a szavaimból rájöhetett, hogy mit kell tennie.        
- Semmi gond, mint mindig, most is ura vagyok a helyzetnek! - nyugtattam meg a terembe tartózkodókat, aztán felkaptam Lenát, és az egyik pihenőpadhoz vittem. Itt már nyugodtan tudtunk beszélgetni, közben persze úgy tettem, mintha a bokáját vizsgálnám. Később majd még talán egy gyógyító varázslatot is elmormolok a hitelesség kedvééért.
- Mi a helyzet? - tettem fel a kérdést, jelezve, hogy közben nyugodtan belekezdhet a mondókájába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

Lena Felagund

- Szerencséd van, nem tört el, csak apróbb horzsolás. Azért jobb, ha bekötözzük. - mormoltam el egy sebkötöző búbájt. A vér persze csak illúzió volt, rögtön felismertem, mindenesetre remekül improvizált Lena. A szavai kissé megleptek, állítólag nagy horderejű közölnivalója van. Persze kinek mi a nagy horderejű. Úgy gondoltam, Lena segít rendet tartani a renitens diákok között, megfigyeli, hogy ki az, aki nem tanul rendesen, lusta, vagy éppen rosszindulatú pletykákat terjeszt rólam. Szóval semmi komolyra nem számítottam. De ha tényleg valami komolyról van szó, akkor jobba, ha más nem hallja, a biztonság kedvéért észrevétlenül bevetettem egy hangszigetelő bűbájt.
- Ki vele, most már nyugodtan beszélhetsz, csak mi halljuk. - izgatottá váltam, ugyanis még csak elképzelésem sem volt arról, hogy mi az, amit kiderített. Kivel mutatkozom, mihez adom a nevem? Mindenkivel mindenféle ügyem van, de ez csak természetes, hiszen ilyen az élete a világmegváltó nagyságoknak.