Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Fel. Éppen békültek. Bocsánatot nem kért, csak mondta, hogy később visszahív.
Mondjuk, én nem biztos, hogy békültem volna. Ekkora összegnél inkább a kertbe ásom el a másikat, minthogy újra meghódítsam. Hát könyörgöm, elvette minden pénzét szinte, ő meg újra össze akar jönni vele, hogy aztán megint szétmenjenek. Ha nem a húgom orvosa lenne, átirányítanám egy másik bankba, de hát még az se működne, mert minden varázsbank az én fennhatóságom alatt van.
- Köszönöm.
Elveszem a poharat, és leteszem, miután észrevétlenül, de megszagolom. Ó igen, meg kell szagolnom mindent, hogy tudjam rendben van. Nem tudom, hogy miért, amióta az eszemet tudom, mindent megszagolok. Az alma pedig rendben van.
- Igen. Egy kicsit aggódom, de igen, reggel óta nem volt időm enni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Dínók?
Hosszan nézem a tányért, majd felpillantok rá. Kisütős. És barbár is. Szerencsétlen a tányéromon növényevő volt, most meg hirtelen húsból alkotják meg, én meg leharaphatóm a fejét.
- Ennyire rosszul nézek ki?
Nem is tudom, hogy mit vártam, de azt hiszem, nem ezt. Előre kész lasagne, vagy valami hasonló, amit csak bedobsz és kész. De ez, ez rosszabb.
- És segítesz enni? Mert nem biztos, hogy van olyan jó kéz és szem koordinációm, hogy kivitelezni tudjam.
Nem az a baj, hogy nem bízok benne, hanem az, hogy tudja, hogy kell nekem, és ezért most bármit megtehet. Ez a szörnyű ebben. Én pedig bele fogok menni, ha ez kell ahhoz, hogy megkapjam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem akarok vitatkozni, de én mondtam, hogy egy éjszakás műszak után együnk étteremben.
Azért ez egy kis győzelem, még ha nem is segít azon, hogy normális étel helyett ezt kell elfogyasztanom. Elhúzom a számat a kritikára, és ez csak szélesedik, amikor Tala szóba kerül.
- Szóval, ha engedem, hogy bekösd a szemem, mert megbízom benned, akkor elvállalod Talát?
Valamiért nem tetszik nekem ez a szembekötés. Még a végén mém leszek egy ilyen helyzetben, vagy háttérkép. Nem tetszik ez nekem, bízom benne, de…van egy de.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Én próbálkozom.
Az a nagy helyzet, hogy ha neveltek egyféle módon, majd tapasztalsz még valamit, ami rossz, akkor nem nagyon vagy biztos abban, hogy le tudod vetkőzni azt, aki vagy, és tessék, ennek bizony meg is van az eredménye, hiszen érezhetően rosszul esik neki az, ahogy reagálok az amúgy nagyon kedves ötletére.
- Ezt nekem csináltad?
Nem mostanában tett értem bárki ilyesmit, és ezért nem tudok elég hálás lenni neki, nem is biztos, hogy jól reagálom le, amikor felkelve odalépek mellé, és leguggolva puszit nyomok az arcára.
- Köszönöm. Tartozom egy bocsánatkéréssel és egy magyarázattal.
Visszaülve a helyemre, kezembe veszem a villát, egy picit megforgatom az ujjaim között, de nem kezdek el enni, nem akarok illetlen lenni vele.
- Tizenhét éves voltam, amikor elvettem a gyerekkori legjobb barátomat, Karint. Én választottam őt, de a lehetőségeim nem voltak tágak. Azon a szinten sok opció volt, de nem mozdultam el. Karinnal jól megértettük egymást. Nyolc évig mind a ketten a tanulmányainkra koncentráltunk, majd a hivatásunkra, aztán egy évig a családalapítással próbálkoztunk, sikertelenül. A kapcsolatunk kissé hullámzóvá vált. A tizedik házassági évfordulónkat szűk családi körben ültük meg, első nap az ő családja, második nap az enyém. A bankban volt egy kisebb fennakadás, az édesapám kérdezte, hogy jöjjön-e, de azt mondtam, megoldom, kezdjék el, sietek. Végül közel egy órát késtem.
Egy kicsit megfeszülnek az ujjaim a késésre, oka van annak, hogy sehonnan sem kések el, ahogy a szembekötésnek is. A múltam miatt, képtelen vagyok.
- A házban szokatlanul nagy volt a csend, ez nem volt jellemző. Az étkezőben voltak, az arcuk az asztalon. Ahogy beléptem, a húgom szemét láttam meg, ahogy engem néz. Akkor kezdte volna a Bagolykövet, izgult a beosztása miatt. Hiába érkeztek ki gyorsan, nem tudtak segíteni rajtuk. A szüleim és a feleségem meghaltak, a húgom évek óta kómában fekszik, mert nem tudom őt elengedni, idén végzett volna. A mai napig nem tudják, hogy ki tette, csak annyit intéztek, hogy ismeretlen személy ellen adtak ki körözést, és részvétet nyilvánítottak. Nagyon sok rossz szokásom van, tudom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Csendben figyelem, és érzem, hogy minden reakciója őszinte, hogy nem akarna ártani nekem, és jobban meg kellene bíznom benne. Csak megriadtam. Tényleg megriadtam attól, hogy nem látom, hogy mit tenne velem, nem ő, hanem bárki más, aki akár arra kényszeríti, hogy ártson nekem, és akkor ez a szegény, védtelen lány végleg összetörik. És Talára gondoltam, arra, hogy megint egyedül maradna, és azt nem szeretném.
- Négy évig egyedül voltam, csak dolgoztam, fürödtem, aludtam, néha ettem, mindig máshol, nem voltak megszokott helyeim. Aztán megkaptam Talát, és élet költözött az egyedüllétbe, de én nem tudok megadni neki mindent, és magamnak sem adok eleget. Ezért gondoltam rád, te vidám vagy, életigenlő, amire mind a kettőnknek nagyon nagy szüksége van, és ezért nem lenne jó más, mert benned látok valami olyat, amit másokban nem.
Ami azt jelenti, hogy eleve nem megfelelő senki, aki jelentkezik, mert mindenkiben találtam már valamilyen indokot arra, hogy miért nem lehetne alkalmas. A kést is a kezembe veszem, és levágok egy részt a gombából, majd a számba veszem, és megrágom.
- Mennyei az íze, még sosem ettem ennyire jól elkészített töltött gombát. Kérlek, Róza, légy önmagad, ne érezd azt, hogy most valami meghalt, de tudnod kellett, hogy megértsd, miért félek nem látni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Csak bólintok arra, hogy szeretne egy kicsit bemenni, egyedül lenni, és nem is tartóztatom fel  hiszen olyan sebezhető. Talán nem ez volt a megfelelő időpont arra, hogy mindezt elmondjam? Talán, de ki tudja, hogy mikor lett volna rá lehetőségem, és akkorra lehet  hogy okafogyottá vált volna az egész.
- Róza, én…
Nagy lendülettel indulok el befelé, csak azzal nem számolok, hogy ő közben elindult vissza, és nekiütközöm. Még szerencse, hogy nagyon jók a reflexeim, így elkapva magamhoz húzom, nehogy elessen.
- Rendben vagy?
Amikor bement, nem úgy nézett ki, és fék, hogy ez az ütközés sem segített, hiszen ezek után riasztó lehet a pillanat, ahogy ott tartom a karjaim között.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- De nem tudtad, és nem is kellett. Ez valójában üdítő volt. Jó olyannal beszélgetni, aki nem a múltamból indul ki, vagy nem arról akar többet tudni, mint amennyit mondani akarok. És hiába tudtam ezt, mégsem tudtam elengedni magam, amit sajnálok.
Tényleg sajnálom, mert okkal van a gondolataimban ez a lány. Ő annyira felszabadult és életvidám, holott az ő élete se volt mentes a tragédiáktól. Annyira szeretném, ha Atala ugyanilyen felnőtt lehetne, de azt is tudom, hogy mellettem erre esélye sincs. Sok mindenre rájöttem azóta, hogy nálam van a kislány, és tudom, hogy érte sok mindent meg kell tennem, és meg is akarok tenni.  
- Gyere, együnk. Úgy tűnik, hogy életben maradok.
Észre se vettem, hogy mennyire intim helyzetbe sodródtunk, csak azt éreztem, hogy rendben vagyunk, hogy közelebbről megszemlélve  a nagy szemeit, észrevettem, hogy mennyire szép barna az árnyalatuk, hogy mennyire jól esik belenézni. Hogy milyen puha a bőre, mennyire különlegesen finom az illata. Dolgok, amik nekem is hiányoznak, és amit egészen addig nem realizáltam, amíg most ez a közelség meg nem történt. Kifelé előreengedem, miközben rendezem a vonásaimat, és visszaülök a vacsorám elé.
- Adj egy falatot belőlük, megeszem őket. Csak ne a fejét, inkább nem is tudom, a lábát. Meg egy krumplit. Legyen ez a béke jele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ebben egészen biztos vagyok.
Tényleg tudom, a szívem mélyén tudom, hogy nem bántana, de az agyam rögtön kikapcsol, és átvált pánikmódba. Van az a mese, egyszer azt vetítették az ispotályban, amiben a kislány, meg végül is mindenki agyában öt érzelem manó. Azt hiszem, manó dolgozik azon, hogy reagálj a külvilágra. És abban volt undor meg harag, meg a zöld irritáló, ha és ott volt pánik. Egyszerűen a reakcióm most őt idézi fel nekem. Nem volt szép, ahogy viselkedtem. Ahogy az sem, ahogy a következő pillanatot megélem, mert, ahogy visszafordul, és még közelebb kerülünk egymáshoz, ahogy szinte összeér az orrunk, ajkaimat akaratlan nyalom meg lopva, hogy kellőképp nedvesek legyenek a csókhoz. Csókhoz? Miket gondolok?!
- És még így is téged akarlak.
Pillantok fel rá, és érzem, ahogy még mindig a zavarom hatása alatt vagyok, hiszen az előbbi jelenet, és a most kimondott mondat, mind a kettő nagyon félreérthető. Kicsit megköszörülöm a torkom, és kezembe veszem a poharat.
- Tala boldog gyerek lehetne, ha melletted nőhetne fel, még úgy is, hogy dínók fejét harapja le. Más állatban is van ez a barbár étel, vagy csak azokat alázzák, akik amúgy is kihaltak már?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Mondjuk legalább nem kutya.
Van kutyám, egy gyönyörű pireneusi, hát pont nem a tányéromon felvágva szeretném viszontlátni. Mármint a formáját, de érthető, azt hiszem.
- Nem tudom, hogy miért nem tudom átélni az emberek lelkesedését az állat formájú dolgok iránt, pedig nem vagyok vegetáriánus. Szeretem a csirkét.
Mást nem nagyon eszek, ritkán, ha egy összejövetelen nem kínálnak mást. De alapjáraton a csirke az, amiben gondolkozom. Illetve az olyan tökéletes fogások, mint amik előttem vannak. Érdeklődve pillantok fel, de azért még beveszek egy nagyobb falatot a számba, hogy amíg beszél, fogyasszak.
- De ha nagyon fáradt vagy, ott alszol. Nem kell ebből makacsságot csinálni. Megmarad az albérleted, viszont nem kockáztatod az életed.
Nem teheti meg, hogy csak mert makacs, ezért hülyeséget csinál, és újra ott találom magam, hogy valakit, akit kedvelek, temetnem kell. Szusszanva nyúlok megint a pohár után, és iszok egy kortyot belőle.
- És ha nekem lenne rád szükségem, azt is vállalnád?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Vannak összejövetelek, események, amikre bár nem akarok, de el kell mennem. Az utóbbi időben, kísérő nélkül, ez olyan volt, mintha hiénák vagy piranhák közé ugrottam volna be. Mert azt hitték, hogy szabad préda vagyok, és mindenki vigasztalni akart, nyilván nem a két szép szememért. Kell valaki, akinek a látványa elnémítja őket. Akiről nem tudnak semmit, akinek nincs ott múltja, aki lefoglalja őket annyira, hogy összezavarodjanak, de mégis, egyértelmű legyen a számukra, hogy nem vagyok egyedül.
Egyedül vagyok, és nem is mindig jó, viszont nem tudom, hogy hogyan kell késznek lenni egy kapcsolatra, így ahelyett, hogy valakivel megpróbálnék belebonyolódni, inkább arra törekszem, hogy legyen egy hű cinkosom.
- Egy dacszövetséget szeretnék kötni veled. Te eljössz velem ezekre az eseményekre, és cserébe én is segítek neked abban, amiben szeretnéd.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Mi?
Annyira megdöbbenek, hogy még a villa is kiesik a kezemből, és az asztalon landol, majd onnan a földön, de valahogy eszemben sincs utána kapni. Annyira zavarba jövök, hogy érzem, nem tudom magam türtőztetni, és teljesen elvörösödöm, mintha éppen most égtem volna meg a napon.
- Én ilyet nem mondtam. Nem is gondoltam ilyenre.
Úgy védekezem, mintha kamasz lennék, és rajtakaptak volna, hogy a Playboy felé nyúlok. Dehogy, hát mégis miért tettem volna ilyet? És tényleg nem, mármint a Playboy más kérdés, az megesett, de most egyáltalán nem merült fel bennem ez.
- Vannak férfiak, akik nyilván fizetnek bizonyos szolgáltatásokért, bizonyos típusú nőknek vagy férfiaknak, de én nem. Egyáltalán nem állt szándékomban ilyen dolgot kérni tőled. Én nem, én nem is gondolok ilyesmire.
Dehogynem, maximum nem beszélek róla, főleg előtte nem, de mások előtt sem, hangosan meg aztán egyáltalán nem. Zavartan leteszem a kezemet az ölembe, és kinézek a panorámára.
- Én özvegy vagyok. Nem tudom, hogy tudnék-e más lenni, vagy, hogy akarnék.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Azt hiszem, az escortok is csinálnak, csak előkelőbb a nevük. Ballay mondta.
Vonom meg a vállam, mert nem tudom, sosem mentem bele ilyenbe. Ő ajánlotta, én viszont a tiszta üzlet okán Rózára gondoltam.
- Mert nem értik. Nem tisztelik a holtakat. Egy év után megkaptam az első ajánlatomat. Aztán a következő tízet, majd újabbakat. Nem akarom hallgatni őket, az ajánlatokat, a sajnálkozásokat. Veled tudok őszinte lenni, mert tudom, hogy nem egy vagy közülük. Te nem nézed a vagyont, a rangot, hogy mit jelentene az én státuszom neked. Képes vagy ezt a lakást választani ahelyett, amit én kínálok. Nekem olyan ember kell, aki mellett nyugodt tudok maradni.
És mellette, hihetetlen, de képes vagyok rá. Nagyon furcsa és nagyon szokatlan. Áraszt magából valamit, ami nekem kell, amire vágyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Igen. Nagyjából egyidősek vagyunk, együtt jártunk a Bagolykőbe. Ballay, Bontovich, Farkasházy, Odry, aki most már Daróczy, a Bogolyfalvi polgármester felesége. Sőt, volt egy év, amikor egyszerre jártunk oda a te Barnabásoddal is, de hát Navinés volt én meg Levitás, túl nagy korkülönbséggel, de például a napokban láttam a tablónkat, a húga évfolyamtársam volt. Meg VZR is akkor járt, ő volt a helyi szépfiú, aztán tanárként sem különb azt mondják.
Az egy jó időszak volt, akkoriban nagyon sok tehetséges ember járt az iskolába, igazi lángelmék kerültek ki már akkor is onnan. Érezhetően fellelkesülök az említésüktől, és elmosolyodom, mely kitart még akkor is, amikor kérdez és bólintok rá.
- Nem is a nők, az anyák. Vagy a házasságszerző, aki közvetíti a családok óhaját. Ő elmondja a szüleidnek, hogy milyen preferenciájú és vagyoni helyzetű kisasszonyokat kínáltak fel neked, és választanak. Ha lány vagy, akkor fontos, hogy minél hihetőbben légy különleges, ha a családneved közepes. Hogy jól menj férjhez. Nem szerelemből házasodnak, hanem érdekből. Vagyonok frigye. Viszont nem kértem, hogy légy a párom, csak a kísérőm. Nem mondanánk el, hogy mi van köztünk. Senkire se tartozik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Harminc. De ha a születésem tényleges napját nézzük, akkor hét és fél.
Teszem hozzá sejtelmes mosollyal. Egy kis különlegesség, ami nem csak rám, de a velem egy napon születő húgomra is igaz. Mindig azt hittük, hogy különlegesek vagyunk, hogy kiderül majd, roppant különleges mágiánk van. Persze nem igaz, de gyerekként imádtuk.
- Igen? Kedvelem. Neki se könnyű az élete.
Kész dráma, mondhatjuk úgy is. A felháborodására a megfogalmazásom miatt csak nevetek, és megcsóválom a fejem.
- A barátom. Nem a kurvám, nem az escortom, nem a gardedámom.
Mondjuk, ez utóbbi áll a legközelebb ahhoz, amit szeretnék, de nem. A gardedámok idős asszonyok, akik nem tartják az illő távolságot, és akiktől nem lehet rendesen ismerkedni.
- Ritkán, esetenként, zárás idején. De megfizetem az idődet. És igen, természetesen akkor, ha szeretné. Állom a jelnyelvi órákat, a vizsgát. Amíg nem tanulod meg, Tala füzetben kommunikál. Vannak érzékenyítő csoportok, akik segítenek hozzászokni egy speciális nevelést igénylő gyerekhez, kifejezetten, ha siket. Bármit megadok, azért, hogy meglegyen az állandósága.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- A barátom.
Mondom ki nyomatékkal, bár nem tudom, hogy szükséges-e, mert valami még bennem is elindul erre a szóra. Mintha a lényem egy része nem barátkozni akarna vele, hanem mást. De elnyomom.
- Jogos, csak valahogy próbálom úgy mondani, ahogy nekem mondták.
Az egész új volt. A gyámság,  ami mostanra apaság, a siketség, ami természetessé vált, a jelelés. Minden. És ha bele akarok vinni valakit, magyarázok, bele se gondolva, hogy ő tudja.
- Köszönöm.  És most együnk.
Mivel a villám a földön, így zavartalanul a késemre szúrom fel, és fogyasztom el az egyes darabokat, mintha mi sem történt volna. Mély nyomot hagyott pedig, elvégre nem mindennap kérdezik meg tőlem az emberek, hogy a kurvámnak szánom-e őket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem szoktam kézzel enni. Jó ez így.
Nagyon-nagyon sok mindent nem szoktam tenni, amit mások igen. Viszont tényleg jó lesz ez így. Teljesen jó, hiszen tudok vele fogyasztani, könnyedén. Vannak olyan képességeim, amiket viszont más nem tud, velem ellentétben.
- Nem engedném, hogy ne az ágyadban aludj. Nekem viszont hajnalban elmegy a szitterem, addigra vissza kell érnem Talához. De nagyon kedves, hogy átadnád nekem az ágyadat. De nem, ezzel nem élnék vissza.
Nálam legalább ténylegesen van még egy ágy, de már csak a tudat is, hogy vele egy szobában alszom, olyan furcsa, egyelőre beazonosíthatatlan bizsergéssel tölt el. Nem tudom, hogy ez mennyire szerencsés vagy sem, de egyelőre érdekes tapasztalat, ami miatt még inkább tudom, hogy nem szeretnék itt maradni. Az most nagy ostobaság lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Köszönöm.
Pillantok fel rá hálásan, és nem mondok semmit a jólneveltségre. Nem kínoztak soha, sőt, boldog gyerekkorom volt, nem panaszkodhatok. Nem kényszerítettek erre, nekem valahogy ez volt a természetes. Más családban máshogy szocializálódtam volna, amit vagy imádnék vagy gyűlölnék. Sosem tudom meg, és nem is bánom.
- Mikor tudnál eljönni, hogy megismerkedj Talával?
Mert ugye ez még mindig egy kulcskérdés. Nem szeretném a kislányt sem befolyásolni, de már nagyon szeretném tudni a választ arra, hogy végre ez a mizéria is lezárásra kerülhet-e az életemen. Rend a lelke mindennek, és minden pipával egyre elégedettebb vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Tökéletes a holnapután.
Addig fel tudom készíteni én is Talát arra, hogy miért jön hozzánk Hannaróza, és még mindig mondhatja azt, hogy nem. Kényszeríteni a lehető legkevésbé szeretném, pusztán az a célom, hogy megteremtsek egy biztos légkört számára. Igen, elhangzott ezeken az üléseken sok olyan mondat, ami arra utalt, hogy célszerű volna családot a kislány köré építenem. Nos, mivel ez nem áll szándékomba, így egy nőt szeretnék, aki megfelelő példakép és támasz lehet neki.
- Esetleg néha vacsorát? Vagy, hagyok otthon pénzt, hogy rendeljetek.
Nem kéne ennyire előreszaladnom, de én már látom magam előtt ezt a sikeres kapcsolatot. Sőt, ennél is többet. Hogy a ruhák miatt egyeztetnem kell a varrónőkkel, hogy vegyenek róla méretet, és, hogy mennyire fog hadakozni ezzel, és milyen jó lesz úgy hazaérni, hogy van valaki otthon.
- Van még kérdésed?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Igen, sejtettem, hogy ezek az állatok még vissza fognak köszönni.
A krumplit meg sem említem már neki, mert nem akarom, hogy esetleg úgy érezze, az sincs rendben, mert még a végén a világ összes sültkrumplis ételét megkapom tőle. Nem vagyok én ostoba, tudom, hogy keresi a gyengepontjaimat, és azokból bizony annyi van, mint égen a csillag.
- Rendben, akkor lassan jobb, ha elköszönök, mert holnap hosszú napod lesz az egyetemen, és nem szeretném, ha miattam lennél fáradt. Nagyon finom volt a vacsora, és kedves volt tőled, hogy tekintettel voltál rám.
Olyan nehezen megy az elbúcsúzás, ami meglepő, mert jól érzem magam a társaságában, de nem szeretnék visszaélni a vendéglátással, elvégre megbeszéltük azt, amit meg kell, és ez üzleti vacsora volt, ha azt vesszük.
- Holnapután főzhetek én neked? Nem dínóhúsból, de talán szimpatikus lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Én is. Csak négy - öt órát.
Sosem voltam sokat alvó, mostanában meg nem szívesen álmodom, így megpróbálok hatákonyan pihenni, hogy minél többet tudjak dolgozni. Igen, ezen kellene kicsit formálni, tudom.
- Igen, szeretek főzni. Csak nem mindig jut rá időm. De Tala változatosan és jól van táplálva, és nem feltétlenül csak műanyag és papírdobozokból.
Örülök, hogy meg tudtam lepni, és kivételesen pozitívan. Egy apró köhintéssel kelek fel, és emelem fel a földről a leesett villát is.
- Tényleg jobb, ha én most elindulok.
Muszáj elmennem, mert valahogy képes lennék egész éjjel itt lenni vele, és attól még, hogy nem alszik sokat, valamennyit muszáj lesz neki.
- Köszönöm a mai estét, és akkor holnapután találkozunk. Hétkor?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Alig várom.
Felelem bujkáló mosollyal. Az arcomra kapott puszi miatt nem tudok nem mosolyogni. Egyszerűen váratlan, de jóleső, mint amilyet én adtam, abba se gondoltam bele, hogy mit teszek, csak úgy megtörtént.
- Viszlát Széplaki Hannaróza.
Kicsit meg is biccentem a fejem, ahogy elbúcsúzom, és nem tudok nem mosolyogni, ahogy lefelé haladok, mintha megkönnyebbültem volna. Elkezdtem beszélni mindarról, ami bennem van, a múltról, a jelenről. Mással ez nem ment, nálam meg, ki tudja miért, dőlni kezdenek a szavak. Messzebb parkoltam, így zsebre tett kézzel indulok el az úton, késztetést érezve, hogy felpillantsak. Amikor meglátom, elnevetem magam, és intek egyet búcsúzásként, majd visszafordulok, és kényelmes tempóban elsétálok. Hihetetlen este volt ez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Éppen sikerült úgy terveznem a napot, hogy legyen szabad két órám, és Róza órarendje szerint ez pont tökéletes neki is, így hát, se szó se beszéd elintéztem, hogy ide tudjon jönni. Éppen az elkövetkezendő két eseményt egyeztetem, amikor hívni kezd, de a mondatomat még befejezem, bocsánatot kérek, és csak utána fordítom a figyelmem a telefonra.
- Hannaróza?
Nem tudom, hogy a megszólítást is hallja-e, de a hangja nem éppen biztató, amire elmosolyodom.
- Nem mondta, hogy sürgősen találkoznunk kell?
Kérdezem ártatlanul, de bujkáló mosollyal. Persze, hogy nem mondja el, hogy hova és miért, nem jött volna el. És sajnálnám a sofőr épségét, így is mondtam neki, hogy nem veszélytelen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Eddig egy sem, érdekes élmény.
Felelem teljesen nyugodtan, mert valóban, eddig nem tapasztaltam ilyet. Velem nem szoktak ordítozni.
- Említettem a szombati fogadást.  Kell rá egy ruha, amit most kiválasztunk.  Viszont nem dönthetek nélküled. Ez olyan esemény lesz, ahol illenünk kell egymáshoz.
Ezt mondjuk lehet, hogy elfelejtettem említeni. De a lényegen, hogy méretet kell venni róla, nem változtat.
- Elviszlek ebédelni utána.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nincs szükségem arra, hogy nőket raboljak. Téged sem raboltak el. Nincs zsák a fejeden, nem kötöztek meg, a szádat sem tömték be,és kinyitották az ajtót.
Ez nem emberrablás, ez csak a riadalma, amit nem lenne szabad megmosolyognom, mégis megteszem.
- Ez egy ilyen esemény  lesz.
Mások imádják ezt, ő meg akadékoskodik, hát hihetetlen.  Elfordulva mutatom, hogy egy pillanat, majd visszafordulva megingatom a fejem.
- Úgy egy utcányira vagytok, várlak.
És kinyomom, igen, kinyomom, majd visszafordulok a hölgy felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Csodálkozva pillantok fel, amikor a sofőr egyedül érkezik, és elég két mondat, hogy tudjam, mi a helyzet.  Sóhajtva emelem az égre a tekintetem, és megint elnézést kérek, hogy aztán kisétáljak az épületből az autóhoz. Komolyan mondom, nem vagyok normális  hogy ehhez a nőhöz ragaszkodok. De hát ha ő kell, akkor ő kell. Odaérve susszanok egyet, majd teljesen az autóhoz lépek, aminek az ajtaján bekopogok, majd intek, hogy esetleg letekerhetné az ablakot, de ami még jobb lenne, ha kinyitná az ajtót. Nem ölöm meg, annyit kapnék érte, mint egy rendes emberért. Ő pedig jelenleg nagyon komisz kislány.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ez kedves. Nem hiszem, hogy  bármit is mondanom kellene. Van egy egyezségünk, szóval szállj ki.
Igen, a plafonon vagyok és nagyon szeretném, ha nem viselkedne úgy, mintha itt most ő lenne a tizenkét éves.
- De hajlandó vagyok meghallgatni azt, hogy miért érzed úgy, hogy a kocsiban maradsz inkább a szalon helyett.
A napszemüvegemet felvéve dőlök a kocsinak, mintha minden rendben lenne. Pedig nagyon nincs. Ez nevetséges, de állítólag kedvesebbnek kellene lennem. Akkor is az.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Szerepelt benne, hogy elkísérsz az eseményekre, ennek vannak hozadékai, ilyenek a ruhák, amiket készítenek hozzá, és ehhez méretet kell venni rólad.
Nem értem még mindig, hogy mi az, ami nem tetszik neki, hát nem történt emberrablás. Nézem, ahogy felveszi a napszemüvegét, és megemelkedik kicsit a szemöldököm. Nem is tudtam, hogy a kocsiban is ennyire erősen süt a nap.
- Odament hozzád egy férfi, hogy látni szeretnélek, te pedig beültél át autójába, majd félúton rájöttél, hogy ez neked nem tetszik, és felhívtál. Nem előtte, akkor. El is rabolhattak volna.
Istenem, komolyan mondom,  hogy nem értem ezt a nőt. Vannak jó pillanatai, tényleg vannak, de mintha kezdene ezekből kevesebb lenni.
- Szóval, mi is nem tetszett?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Mivel mielőtt még reagálhatnék bármire, felhúzza az ablakot, én meg azon gondolkozom, hogy hagyom az egészet a fenébe, mert én meg ehhez a túlspilázott drámához nem vagyok hozzászokva. Jó fél percig állok ott, saját magammal viaskodva, míg végül ellököm magam az autótól, és zsebre tett kézzel visszasétálok a szalonba, ahol legközelebb a sofőr jön ki, hogy bocsánatot kérjen, amiért nem megfelelően tájékoztatta. Én viszont nem vagyok hajlandó megint kimenni hozzá, és ha öt percen belül nem jön be, akkor láthatja, ahogy az autóhoz sétálok, hogy elhajtsak. Sosem tapasztaltam még ekkora drámát, egyszerűen nekem életidegen, így arra a döntésre jutottam, hogy simán csak elsétálok. Ezzel a probléma ugyan nincs megoldva, de nekem most ehhez nincs humorom. De a döntés az ő kezében van, dönthet úgy is, hogy bejön.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- A bocsánatkérés sem volt megfelelő?
Mondjuk, ezek után nem is kellene, hogy meglepjen, nem? Fogalmam sincs, hogy mi jár a fejében, hogy mi a problémája pontosan. Mivel tudtam, hogy megmakacsolja magát, és azt sem engedi, hogy hazavigyék, vagy vissza az egyetemre, így ezen az úton fog elindulni. Tehát csak annyi volt a dolgom, hogy mikor beér. Lassan elindulok mellette. Hihetetlen ez a nő. Nem is értem, hogy miért hittem, hogy ő tökéletes lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem, ha tudok róla, hogy az erre az időpontra beírt ügyfelem öngyilkos lesz reggel, akkor természetesen előre telefonálok, így azonban csak hasznosan terveztem eltölteni az időt, ami jutott, más pedig nem volt a teendőim listáján.
Nekem ez természetes, ha felszabadul egy kis idő, akkor nem kibámulok a fejemből, hanem előrébb hozok mozgatható eseményeket. Jelen pillanatban ő volt az, akit mozgatni tudtam.
- Tudod, nem kezelhetsz minden helyzetet ilyen…olaszosan.
Mondhatnék csúnya jelzőt is, de megpróbálom nem tovább rontani a helyzetet.
- Még van egy óránk a foglalásból.  Kiválasztod a ruhát, méretet vesznek, és elviszlek enni. Rendben?