Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Elhatároztam, hogy keresek egy elsőst és megpróbálom sokáig ijeszteni. Én leszek az ő kopogó szelleme. Nagyon jó buli lesz. Tudom, hogy ezt még nagyon régen találtam ki és közben felnőttem, de ki nem szeret szórakozni? Most komolyan a felnőtteknek is kell egy kis szórakozás. Na szóval azt terveztem, hogy csak úgy járkálni fogok a suliban és mindenkitől megkérdezem, hogy hányadikos és megpróbálok egy olyan embert keresni akinek lehetek a személyes szelleme. Egyik nap miközben mentem megláttam Rivas-t egyszer hallottam a nevét és innen tudom. Na ő lett a kiszemeltem. Szóval elkezdtem titokban követni amikor hallottam, hogy a cukrászdába megy ezért elkezdtem követni. Persze úgy, hogy ne tűnjön fel neki. Miközben ment néha megálltam, hogy ha véletlenül hátra nézne ne vegye észre, hogy követem. Így mentünk egy ideig. Aztán megérkeztünk a cukrászda bejáratához. És bement. Észrevétlenül követtem. Mikor bementem gyorsan elbújtam, hogy ne vegyen észre és onnan figyeltem a srácot. Kicsit sajnáltam, de hát ez a buli. Remélem sokáig nem jön rá, hogy én vagyok az. Bár az lehet kicsit ciki lesz amikor kiderül, hogy egy mestertanonc ijesztgeti, de most pont nem érdekel. Éppen a rejtek helyen üldögélek ami jelenleg a székek mögött egy eldugott hely ahol én látom, de ő engem nem. És csak remélni tudom, hogy senki nem néz hülyének. Éppen figyelem Rivast.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Figyelem ahogy süteményt kér. És miközben leül egy (szerencsére) hozzám közel eső helyre, nézem mit csinál. Halkan gondolkodom, hogyan is ijesztegethetném.
– Úgy kéne mintha egy szellem lennék. – És ekkor találtam ki mit csinálok. Megpróbálok egy láthatatlanná tévő varázsigét. Kicsit gondolkodtam vajon tanultam-e ilyesmi varázslatot végül eszembe jut. Megpróbáltam kivenni óvatosan a pálcámat a talárom zsebéből, mikor sikerült magamra irányítottam a pálcát és elmormoltam a varázsigét, de véletlenül megcsúszott a kezem ezért az egyik tárolót láthatatlanná változtattam. “Jajj…”
– Basszus… – Halkan szitkozódtam magamban. Megpróbáltam újra láthatóvá tenni. Mikor ez sikerült, újra próbálkoztam. Szerencsére másodszorra már ment. Innentől már nem láthatott senki. Kezdődhetett az akció… Nyilván óvatos leszek. És majd egy napon leleplezem magam…

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Egyik nap sétáltam bogolyfalván és meglelt a szerencse, hogy szerepelhetek egy érdekes randevún. És a vacsora is jól hangzott. Még sohasem volt pasim szóval elfogadtam. Hiszen ki mondana nemet egy ilyen ajánlatra. Most érkeztem meg nemrég a pizzériába. Soha sem jártam itt szóval ezért is nagyon izgalmas. Belépek és elámulok. Nagyon szép hely. Oda sétálok a pincérhez és elmondom, hogy a Valentin napi vacsorára jöttem. Elmondja, hogyan is fog zajlani az esemény. Aztán meg is mutatja az asztalomat. A hármas számú. Leülők és leteszem a kis táskámat. És várakozom, hogy kivel hoz össze először a sors. Aztán meglátjuk, hogyan is lesz. Izgatottan forgolódom. Végül lenyugszom, mert  még a végén rossz benyomást keltek a másik félnél és azt nem szeretném. Mikor magam elé nézek már elém került valaki. Szóval kicsit meglepetten, de várok, hogy elkezdjük és közben észrevétlenül körbe pillantok. Durva mennyi ember szingli a nagyvilágban. Erre mindig rá csodálkozom. Mindegy is. Most magamra kellene fókuszálnom és a beszélgetésekre. Összekulcsolom a kezemet és várom, hogy az előttem lévő kezdeményezzen. Aztán remélem, hogy lesz valami ha nem akkor legalább megpróbáltam és egy élménnyel gazdagodom. Talán nekem kellene nyitnom. Nem hagynom kell, hogy a másik fél kezdeményezzen. Az a normál. Nem? Na majd kiderül érdeklődve figyeltem az előttem lévőt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Kicsit furán nézek a nálam jóval fiatalabb srácra. Hiszen szerintem ez evidens, hogy randizni jöttem. Hacsak nem tévesztettem el a helyszínt. Kicsit elmosolyodom. Végül megpróbálok erőt venni magamon, hogy ne csináljak magamból hülyét.
– Igen. – mondtam leplezett meglepettséggel. Végignézek rajta és elmosolyodom.
– Érdekes. Nem tűnt fel. – viccelődöm.
– Hát… Valahogy nem jött össze eddig. De talán most szerencsésebb leszek. – kihúzom magamat, hogy bátrabbnak és nyugodtnak látsszak. De amúgy nagyon izgulok. A fiúra összpontosítok, hogy most ne kalandozzon el a figyelmem.
– Fú… Olvasás, meg a természetben nagyon szeretek sétálni. Meg nagyon szeretek a kastélyban sétálgatni. Még az első években a felfedezés miatt mostanra csak a móka kedvéért. – válaszolom.
– Neked? – kérdezek vissza, mert nem jut eszembe jobb. Majd az asztalról elveszek egy epret és elkezdem enni. Közben pedig várakozom a válaszára. Miután megettem újra összekulcsolom a kezemet és mélyen belenézek a szemébe.

Kicsit nézem majd elkapom a tekintetemet a fiúról és csak úgy nézek a semmibe és elkezdek gondolkodni azon vajon “miért nem sikerült eddig párt találnom”. Talán azért, mert utoljára egy nálam jóval kisebb diák volt a kiszemeltem, de miután ő visszautasított nem próbálkoztam. És a levitás fiú meg hát… azzal megint csak nem lehetne semmi ezért is nincsen senkim.
– Még régebben bejött valaki, de miután az a személy visszautasított nem próbálkoztam. – sóhajtottam egyet
– És valahogy után se jött össze. És nem is próbálkoztam. Meg hát senkinek nem tetszettem eddig vagy legalábbis senki nem mondta. Szóval így. – Mondom ki a gondolataimat. Mert nincs veszteni valóm.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Outfite - 3-as asztal

– Lehet. – Válaszoltam. – Kitudja. Igazából próba szerencse alapon jöttem ide. – Mondom a srácnak.
– Igen, ez is igaz. Nyilván az is volt, hogy ismerkedjek másokkal, de azért kicsit reménykedtem… Tudod, hogy van ez. – Közben a következő kérdésre válaszolt.

– Az szuper. A kviddics nagyszerű sport. Bár nem szoktam játszani csak néha nézni ahogyan a pályán gyakorolnak.
– Igen ez is igaz. De valahogy magamnak is meg akartam magyarázni, hogy pontosan mit érzek. Mert… A megismerkedésünkkor… Hogy is mondjam. Nem voltunk túl jobban. Aztán valamikor kibékültünk és nem sokkal később elkezdtem iránta többet érezni. Eddig próbáltam figyelmen kívül hagyni. De, valahogy nem ment. – körbenézek. Mert mintha az előbb láttam volna Stephen-t. Végül inkább nem keresgélem. úgy is összeakadunk majd ha itt van.

– Igen, tudom. De valahogy nem is akartam erre gondolni. Hiszen lekötött a tanulás. Szóval ezért is tettem félre addig az érzéseimet. Aztán meg valahogy elfelejtettem. Ennyi. – Mondom ki végül. Majd kis ideig csend támad.

– Talán… – félbe szakítom a mondatomat és végig gondolom. Nem is tudom mire számítottam. Igazából semmire.
– Próba szerencse alapon jöttem. Hátha megismerkedem valakivel aki szimpi és akkor majd elindul valami. De aztán lehet, hogy nem. – Vonom meg a vállamat.
– Ennyi igazából. Te? – Kérdezem ha már ő rákérdezett. Biztos neki is megvan az “oka”. Közben még egyszer körbe nézek hátha meglátom a levitást, de egyelőre nem. Pedig mintha láttam volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Egyetértek vele. Hiszen mi történhet.
– Pontosan. Nincs veszteni valóm. És legalább megismerek másokat is. - Aprót bólintok.
– Az a baj, hogy vele nem vagyok annyira… Barátságban. Sőt… Amikor megismertem akkor ellenség voltam a szemében. De most már kibékültünk. De ettől a kezdettől sokkal másabb lenne ha tudná.
– Igen, ez lehet gyenge kifogás. De a VAV-on túl akartam esni. Mert ugye buktam egyet a Vav miatt. Szóval ezért inkább félre tettem addig az érzéseimet. Ebben az évben meg valahogy nem. – ez a teljes igazság. Nem hazudnék erről. Nem lenne értelme.
– Hát igen. Végül is azért van itt nem? – Kérdezzem cinikusan és elveszek én is egyet.
– Egyetértek. Kiderül. – Vonom meg a vállamat sokadszorra. Le kéne szoknom róla.
Kicsit elgondolkodom.
– Nem tudom ezt megmondani neked. Hiszen minden lánynak más és más igénye van. Szóval ezt nem tudom meghatározni. Akár. – Kis szünetet tartok. – Szerintem ez nem feltétlen kortól függ. – Válaszolom.
– Nem gáz szerintem. Van aki lehet furcsának tartja. Főleg olyan aki már több sráccal járt. De mivel én még senkivel sem jártam így nem tudom. De szerintem ez ízléstől függ. – Nem tudom megállapítani. Hiszen van olyan aki a fiatalabb srácokra buknak. Szóval pechére nem tudom ezt elmondani. Ha tudnám, hogy a srácok mire buknak akkor már rég be vetettem volna magamat. Elmosolyodom.
– És te összejönnél egy idősebb lánnyal? – Kérdezek vissza érdeklődésből. Hátha kiderül valami érdekes.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Outfite- 3-as asztal

Nem akartam megijeszteni a fiút.
– Végül is csak átmentem. Sokat kellet tanulnom, de sikerült. Biztos neked is sikerülni fog. Ha kellően felkészülsz és oda figyelsz nem lehet baj. – biztatás képen megsimítom a fiú karját.
– Igen amúgy. A lényeg, hogy bízz magadban, az érzéseidben. Ha ezeket szem előtt tartod biztos sikerül. Nem kell rágörcsölni. Lehet, hogy nekem is ez volt a hibám. De legalább már túl vagyok rajta. – mondom.

– Az van, hogy minden lánynak más. Nekem a hűség és elfogadás mindenképpen. A megértés. De a külsőt se hagyom figyelmen kívül. Nekem mindennél fontosabb az összhang. De ez mindenkinél más. – mondom a fiúnak.
– Persze értem. Nekem is azt hiszem így. – mondom bizakodóan.
– És neked vannak elképzeléseid arról milyen lenne egy kapcsolatban? – érdeklődöm. Hiszen talán tudok neki ajánlani ha úgy van. És csak most tűnik fel, hogy lassan tovább kell állnia szóval meg kellene próbálnunk valahogy lekerekíteni. Na majd meglátjuk. Hátha bejöttem neki. De úgy érzem nem igazán biztos abban, hogy ez működhet. Én viszont azért nyitott vagyok sok mindenre. Szóval meglátjuk ő mit gondol.

– És te? Neked milyen az ideál? – kérdezem vissza kanyarodva az előző témára. És közben végig nézek rajta és várakozom a fiú válaszára. “Vajon nekem tényleg ez a legfontosabb egy fiúnál” addig pedig ezen a kérdésen gondolkodom. Mert ezt a kérdést igazából soha nem fogalmaztam meg és nem gondoltam végig. Azt hiszem amit elmondtam neki az lesz az. De lehet, hogy nem. Na majd ha valamikor lesz egy szabad percem akkor ezt végig gondolom és leírom a naplómba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Outfite- 3-as asztal

- Ez érdekes lesz

Bólintok.
– Ez igaz. Hát reméljük meglesz. – Mondom neki.
– Mindegy. Ne is figyelj rám. – Mondom ki nevetve.
– Értem. Nekem sincsen nagyon elképzelésem róla. De ezek jó tervek. – Mondom neki.
– Értem. Az jó. Sajnos nekem egyik sincs. De hát ez van. Nem hiszem, hogy akkor ez így jó lesz. – Helyeslek.
– Ugye? – Mondom neki nevetve. Kedves fiú. Bár nem tudom mennyire az esetem. De legalább megismertem. Lehet majd megkeresem néha beszélgetni. Vicces fiú. De szerintem nem nekem való. – Neked is. – Intek amikor meghallom, hogy véget ért a beszélgetésünk. Majd feláll. Én pedig várom, hogy le üljön elém a következő jelölt. Kíváncsian várom ki lesz a következő. Remélem találok valakit. Ha nem akkor majd várom hátha megismerek valaki aki érdekes lesz. Elveszek egy csokit és közben bele harapok. Érdeklődve figyelem ki a következő ifiú. Vajon meglesz az ideális számomra? Ha nem akkor majd máshol próbálkozom. Hiszen én (ahogy Lászlónak is mondtam) csak próba-szerencse alapon jöttem. Reménykedjünk.