Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

- Arra, amiről az előbb beszéltél – sóhajtottam – Doriánra. Azon az estén feljött hozzám, de túlságosan kiütötte magát, így nem volt semmi – egészítettem ki, bár fogalmam sem volt arról, hogy Dávid egész pontosan mennyit is tudott erről az egészről. Utólag belegondolva, elég ostoba voltam, hogy nem mondtam azon az estén határozottan nemet. Fejemet megtámasztva meredtem a bögrém irányába, mielőtt újra kortyoltam volna a borból, az íze még mindig mennyei volt, bár talán túl édes volt most ehhez a pillanathoz. - Eddig én is...- tártam szét a karjaimat, nagyon is össze voltam zavarodva, már csak azért is, mert nem tudtam igazán választ adni Dávidnak. Teljesen érthető volt az, ha összezavarodott, de azt hiszem, engem is megzavart a túlzott figyelmessége, már nem tudtam, hogy mindez csak a pillanatnak szól-e, vagy valóban kedvelem őt. Mondjuk kedveltem, persze, hogy kedveltem, csak mellette ott volt a mamlasz öccse is, aki szintén megkavarta bennem mindent. - Jó tudom, sajnálom – vettem egy mély levegőt, de el is pityeredtem közben, ujjaimmal kezdtem törölgetni a szemeim sarkát.
- Ne haragudj rám Dávid, nem tudom, hogy mi ütött belém – pillantottam rá közben, elég vacakul éreztem magam miatta. - Nem lehetne...nem lehetne, hogy elfelejtsük ezt az egészet? - mi mást is mondhatnék, miközben magam sem tudtam pontosan, hogy mit akarok? Csak arra tudtam gondolni, hogy nem szeretném őt elveszíteni egyetlen csók miatt, igaz, fogalmam sem volt, hogy számára ez mit is jelenthetett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Fejem felkaptam a megjegyzésére, amiből kiérződött a csalódottság, ettől persze kissé összezavarodtam. Persze, hogy barátok voltunk, vagy neki én nem voltam az? Efféle gondolatok kaptak lángra bennem, miközben fürkésztem a pillantását és megpróbáltam megérteni a srácot. Mozdulatait látva éreztem, hogy ideges, ezt le sem tagadhatta volna, végül is, már régóta ismertem Őt. - Dávid…- sóhajtottam, miközben mellé lépdeltem, megfordult a fejemben, hogy megérintsem, de az előzőek tekintetében ezt inkább most hanyagoltam, s ekkor kértem tőle bocsánatot, mert úgy éreztem, hogy tényleg nagyon megbántottam. Ettől meg csak még rosszabbul éreztem magam, bűntudatom támadt, könnyeztem miatta, könnyeztem a hülye öccse végett és kezdtem úgy érezni, hogy tényleg összezavarodtam.
- Ez…nem igaz, tudod jól, hogy nagyon kedvellek Dávid, csak ez most…bonyolult - sóhajtottam, ebből biztosan nem tudtam volna kimagyarázni magam úgy, hogy meg is értse. A legrosszabbat gondolhatta rólam, s nyilván egy fordított helyzetben én is azt feltételeztem volna. Pedig őszintén nem tudom, hogy biztos csak a magányosság vezérelt-e, vagy az is, hogy alapvetően kedvelem Dávidot. A zsebkendőt elvettem tőle, és elfordulva töröltem meg az arcomat. - Ez nem számít…- sóhajtottam. - Hiába szeretsz valakit, ha az csak játszik veled és az öcséd ezt csinálja velem…Te viszont annyira más vagy - felpillantottam Dávidra, de ezt ebben a percben ennél jobban nem tudtam volna kifejteni neki. Teljesen össze voltam zavarodva. - Sajnálom - hirtelen magamhoz öleltem, nem akartam elveszíteni őt, de tudtam jól, hogy most nagyon utál. Éppen ezért, sietve szakadtam ki az öleléséből, s ha csak nem tartott vissza, elmenekültem, hogy aztán azon rágódhassak, mennyire idióta vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Erik, mit csinálsz, normális vagy? Erik, add már vissza! - már tényleg csak az hiányzott, hogy a saját öcsém próbáljon lenyúlni. Még ha mondjuk kérne, de nem, mert pontosan tudja, hogy nem adnék neki kölcsön, ki tudja, hogy mire költi. Erre fel jófej módon meghívom egy teára, és mire kettőt fordulok, ő már a táskámban kotorászik. Kész szerencse, hogy nincs bent vendég, mert biztosan jelentené ezt is a főnöknek, amekkora hangzavart okozunk mi ketten. Csodás. Még az a hülye csésze is leesik a pultról, mire sikerül visszaszereznem a tárcámat, Erik meg durván és bunkón benyög valamit, aztán meg elsiet. Sík ideg leszek tőle, minden porcikámban remegek, legszívesebben utána is kiabálnék, de csak elnyelem és remegve hajolok le, hogy összeszedjem a földről a törött csésze darabjait.
- Hogy Merlin vetne rá millió átkot - morgom dühömben, mire sikerül még a tenyeremet is elvágnom az egyik törött csészedarabbal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Merlin kapná el ezt a gyereket! - még mindig szidom, miközben szemeimbe könnyek gyűlnek, egyrészt mert haragszom, másrészt mert nagyon fáj. Nem a vágás, az legyen a legkisebb probléma. Az fáj, hogy a testvérem így bánik velem, ezt nem érdemeltem meg. Ekkor hallom meg Gitta hangját, felpillantok rá, nem is tudom, hogy most örüljek-e neki, vagy sem, mert most majd magyarázkodhatok előtte is.
- Köszi, annyira ideges vagyok, hogy azt is elfelejtettem, hova raktam a pálcámat - jegyzem meg, közben felegyenesedek a földről és hagyom, hogy Gitta intézze a dolgot, ez igazán kedves tőle, közben a csaphoz lépek, hogy lemossam a tenyerem. A vérzés durvábbnak tűnik, mint amennyire vészes a dolog, szerencsére egyáltalán nincs gond. - Köszi, a kötszer jól jönne most, azt hiszem otthon hagytam a pálcám - sóhajtok, azt is a derekamra kellene kötnöm, hogy ne hagyjam el, akárhányszor eljövök otthonról. - Nincs gond amúgy, ezt tanulom, felületi csak, pár nap és begyógyul - teszem hozzá, mondjuk pálcával egyszerűbb lenne, de nem akarom ezzel fárasztani Gittát, meg aztán ha nem ért hozzá, akkor inkább ne kísérletezzen, jó lesz a mugli módszer is. - Sajnálom, hogy erre kellett bejönnöd - sóhajtom, ahogy felpillantok Gittára és a kötszer után nyúlok. - Van sebfertőtlenítő is? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Dehogy nem, kész felfordulás egy csészéből. Még jó, hogy nincsenek vendégek, se a főnök, kellemetlen lenne - jegyzem meg sóhajtva, talán jobb is, hogy nem kérdez rá, így nem kell mentegetnem a hülye öcsémet. Sajnos most még csak apát sem hívhatom fel, hogy elmondjam neki a történteket, mert épp a tengeren van. Egy pillanatra elmerülök a gondolataimban, addigra Gitta rendet tesz és már a kötszerekkel is készen áll. - Meg fogom, ne aggódj - hálásan rámosolygok, a jóddal először lefertőtlenítem, nem túl kellemes, de túlélhető. Utána jön a kötszer, szépen át is kötözöm a kezem, úgy, ahogyan azt kell. - Kérlek, ezt segítsd megkötni - két kézzel mégis csak egyszerűbb a művelet, mintha egyedül kezdenék vele szórakozni. - Hogyhogy bejöttél amúgy? - kérdem meglepve, hisz ma tudomásom szerint nincs beosztva, és nem is váltana senkit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Bár nyugtatni próbált, attól még nem lett könnyebb ez a helyzet. Nem a törött csésze miatt voltam ideges, sokkal inkább azért, hogy az öcsém képes volt ezt tenni. - Tényleg nem vészes amúgy, ne aggódj - jegyeztem meg, hisz csak egy felületi sérülés volt, amit a pálcám hiányában kénytelen voltam a teaházban lévő mugli eszközökkel helyrehozni. A fertőtlenítő nem volt kellemes, már értettem, hogy Doriánnak miért nem tetszett a módszer anno. A kötés viszont jól sikerült, és hála Gittának sikerült úgy megkötni, hogy tartós legyen, legalább erre a napra. - Még nem hozták meg, mikor rendelted? - érdeklődve pillantottam rá, hozzá képest még újonc voltam a teaházban, ezért sem nekem kellett foglalkozni a rendelésekkel.
- Köszi, most jól fog esni - halk sóhajjal követtem, és le is telepedtem az egyik székre. Elgondolkodva figyeltem a kezemen lévő kötést, majd Gittára néztem.
- Jaj, ne, légyszíves ne! - már csak ez hiányzott volna, s bár talán ráfért volna az öcsémre a fogda, azért még én sem akartam neki rosszat. - Csak az öcsém volt. Elég zűrős társaságban van mostanában és nem ért a szép szóból. Sokszor összeveszünk, aztán…most ez történt - sóhajtottam, azt már inkább nem is akartam elmesélni, hogy pénzt kunyerált tőlem, csak nem akartam neki adni és abból lett ez az incidens a teával. - De ígérem, többé nem lesz ilyen, tényleg. Fogok vele beszélni, hogy ide ne jöjjön - kicsit úgy éreztem, mintha magyarázkodnom kellene, tényleg nem akartam problémát. - Na és veled mi a helyzet? Ki volt itt múltkor az a fiatal férfi? - kíváncsi lettem persze, meg úgy annyira azért nem ismertem még őt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Még nem is ittam jázminteát, de most jobban esne valami gyümölcsös - jeleztem Gittának, bár jázminosat úgy sem tudott volna most készíteni, hisz kifogyott belőle a teaház. A növényekkel egyébként nem volt bajom, sőt, ha valaki beteg lett, akkor ajánlottam is a gyógynövényekből készült főzeteket, viszont én magam sokkal jobban szerettem a gyümölcsös ízeket, vagy ha már tea, akkor a sima, hagyományos feketét. - Többé nem fog, tényleg. Nem jöhet ide be, erről gondoskodom - még bólintottam is, hogy higgyen nekem, a szavamat adom. Azért elég kellemetlen volt az, hogy eddig fajultak a dolgok az öcsémmel, már egyre inkább tarthatatlan volt ez az állapot. Ha legalább apa hazajött volna külföldről, akkor lett volna odahaza egy férfi, aki fogja őt és rászól, de a távszülői munka nem nagyon működött, én meg hiába voltam idősebb, valamit biztosan rosszul csináltam, ha Erik ennyire nem figyelt rám.
- Ezaz! Igen, tudtam, hogy ismerem valahonnan, úgy néhány hónapja a parkban ért egy kisebb baleset, ott futottam össze vele, segíteni akart, úgy ahogyan ma Te. Kicsit elveszettnek tűnt, de úgy látom, hogy sikerült beilleszkednie - mosolyogtam Gittára. - Igen, átjelentkeztem és fogjuk rá, egész jól megy, csak nagyon sokat kell tanulni, és mellette ott a kötelező gyakorlat is. Most abból próbálok alább adni, mondta is az egyik doki, hogy fölösleges túlterhelni magam. Te mit is csinálsz a színházban? Táncolsz? - nem voltam biztos benne, hogy jól emlékeztem, de mintha ilyesmit említett volna. Közben gőz csapott fel a levegőbe, s úgy tűnt, hogy felforrt a víz.- Szerinted a törökök miért isznak annyi teát?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Komolyan? Milyen érdekes - meglepetten hallgattam ezt a kis történetet a jázmin teáról, mert bár ismertem a gyógynövényeket , erről a különleges fajtáról most hallottam először. Nem tagadás, elkacérkodtam a gondolattal, hogy mégis meg kellene kóstolnom, de végül inkább mégis csak a jól bevált erdei gyümölcsös mellett tettem le a voksomat. Az volt az egyik kedvencem a barackos után.
- Nem tudom, elég nehéz eset, tudod nincs a közelében egy apafigura, aki hatna rá, de remélem én is - ezzel le is zártam az öcsémmel kapcsolatos témát, mert nem szívesen akartam fárasztani Gittát és mélyebben is beavatni a dolgokba. Már így is volt egy-két barátom, akiknek meséltem róla, Doriánt egyszer még egy kisebb balhéba is sikerült belerángatnom miatta, ugyanez nem szeretném, ha Gittával is megesne. Addig jó, míg nem tud róla sokat.
- Köszönöm! - a tea gőzölögve kerül elém, így a kanalat megfogva egy picit elkezdem kevergetni, s úgy figyelek Gittára. - Komolyan? És hogyhogy váltott, nem bánta meg? - persze, hogy kíváncsi lettem, hisz mégis csak egy amolyan sorstársról van szó, aki szintén gyógyítónak készült. - Nekem ez gyerekkori álmom, nem hiszem, hogy más hivatásban el tudnám képzelni magam - jegyeztem meg csak úgy mellékesen, mert tényleg az volt az álmom, hogy egy napon majd a SÜVEG-nél legyek mentőorvos. Azóta persze egész más területek is elkezdtek érdekelni, és az Ispotály is egyre közelebb áll a szívemhez. - Nem semmi, akkor mondhatni több lábon is élsz. Egyébként sosem akartál főállásban a színházban dolgozni? Már csak azért kérdezem, mert gondolom, hogy nehéz összeegyeztetni az előkészítős feladatokkal - a kavargatással közben leálltam, és bele is kortyoltam a teába. Forró volt még kicsit, de nagyon jól érződött az erdei gyümölcsös ízvilág.
- Igen, az Earl Grey nekem is az egyik kedvencem - mosolyodom el és újra kortyolok a teából. - Hm, mit szólsz amúgy ahhoz, hogy új tanácstagokkal bővült a falu? Az egyiküket még ismerem is, tök helyes és rendes pasi. A többiekről viszont nem sokat tudok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Végül is, ha szeret tanítani, az a fontos - mosolyodom el, valahol legbelül mindenki érzi, hogy mi igazán a hivatása. Néha tévutakra tévedünk, sokszor rossz döntéseket hozunk, de előbb vagy utóbb úgyis megtaláljuk a helyünket, gondolom ez történt meg Estherrel is. - Áh tudom, hogy mire gondolsz - bólintok egyetértően, mert akárcsak egy profi sportoló esetén, úgy a táncban sem lehet valaki élete végéig a csúcson. - Hm, ez tulajdonképp közel is áll ahhoz, amit szeretsz csinálni - biccentek, majd megint csak kortyolok a teámból, nem hagyom kihűlni, mert így melegen a legjobb. - Tényleg nem? Akkor mondom is. Néhány hete jelent meg az új polgármester szórólapjain, hogy szüksége lenne tanácstagokra. Az oktatásért felelős Bánki Barnabás lett, ha jól emlékszem, övé a pizzéria vagy volt, most nem tudom pontosan. Az idegenforgalomért felelős Bontovich Miksa, őt talán biztos ismered a suliból, eridonos volt anno, magas, sportos srác. Az egészégügyért felelős pedig Mérey Jácint lett, őt az Ispotályból ismerem, nagyon rendes pasi és imádja a gyerekeket, szerintem jó kezekben lesz ez a rész. A többiekről sajnos semmit nem tudok - megvonom a vállaimat, és csak remélem, hogy majd a művelődési házban személyesen is tartanak egy rövid kis bemutatkozást, hogy a lakók jobban megismerjék őket. - Na de mesélj, milyen az új polgármester? Mennyire ismered? Én csak hallottam ezt-azt, de nyilván mindig pletykálnak és ilyenekre sosem alapozok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Gitta mosolya azt sugallta, hogy valóban megtalálta a helyét és boldog, éppen azt csinálja, amit szeret. Egy kicsit még irigyeltem is, hisz előttem még hosszú út állt ahhoz, hogy valóban a helyemre kerüljek. Egyelőre viszont nem panaszkodtam, ez a kis teaházas részmunkaidős állás elegendő volt ahhoz, hogy pótoljam a zsebpénzt, amit apától kaptam és sikerült úgy bezsúfolnom a szabadidőmbe, hogy az ne menjen a tanulás vagy a zenekari próbák rovásárára. A tanács kaptán sikerült egy kicsit csevegnünk, noha én sem voltam benne annyira az itteni politikai életben, úgy tűnt, hogy mindketten csak futólag voltunk tájékozottak a falusi történésekben. - Sosem gondoltam volna, hogy Miksa majd így megkomolyodik, hogy gyerekeket tanítson - jegyeztem meg, bár annyira nem ismertem őt, azért pletykákat lehetett róla hallani a suliban, na meg az évnyitót is volt szerencsém átélni. Ettől függetlenül jó volt hallani azt, hogy úgy tűnt, ő is megtalálta már a helyét.
- Igen, Jácint gyógyító, akkor ugyanarról beszélünk - mosolyodtam el, majd rátértünk a polgármesterre is, aki már csak azért is érdekelt, mert az előzőt valamiért nem kedveltem. - Az jó, ha kedves, már félsiker. Szerintem még az idősebb generáció is meg lesz vele elégedve. A Daróczy-t annyi nem szívleltem, fura egy kisugárzása volt annak a férfinek. Mindig adott magára, de nem is tudom, volt benne valami…megmagyarázhatatlanul taszító - megvontam a vállaimat, ezt leginkább csak a legbelső megérzéseimre tudtam alapozni, mert úgy különösképp nem hallottam róla se rosszat, sem pedig jót. Mindenesetre ez az új polgármester igazán szimpatikusnak tűnt.
- Arra én is kíváncsi leszek, majd meglátjuk - mosolyogtam rá Gittára és kortyoltam a teámból. Szerencsére ez a nap meglehetősen nyugalmasnak tűnt, nem jöttek vendégek, így volt egy kis szusszanásnyi idő, hogy eltereljem a gondolataimat Erikről. - Az Ispotály tetszik, sok osztály van és rengeteg elsajátítandó ismeret, de ott lehet igazán tanulni a sürgős esetekből. Nem is tudom amúgy, tudod, először mentős akartam lenni a SÜVEG-nél, de most már nagyon húzok az Ispotály felé. A gyerekosztályon még alig voltam egy kicsit, de szerintem megkérem majd Jácintot, hogy ha lehet, akkor ott is eltölthessek egy kis időt. Eddig ott voltam ugye, ahová a mentorom beosztott, de vele mondhatjuk úgy, hogy megromlott a viszonyom - sóhajtottam, rossz volt arra gondolni, hogy Kozák dokival olyan balul sült el az a konferencia, szerettem volna megbeszélni vele a történteket, de nem csak, hogy elkerült, úgy hallottam, hogy még a felmondását is beadta, ami pedig nagyon lelombozott. - De talán majd rendeződik, majd meglátjuk, most úgyis fontosabb a suli, és a vizsgák majd - mosolyodtam el, hisz sosem volt elég idő felkészülni az év végi hajrához, ami bár távol volt, nekem mégis mindig közelebbinek tűnt. - És hogy tetszett? Gondolom, a gyerekek örültek annak, hogy egy kicsit feldobtátok a napjukat - jó volt ez, hogy ilyen dolgokban is részt vett, át tudtam érezni azoknak a gyerekeknek a helyzetét. A teám közben kezdett langyosodni, de így legalább könnyebb volt kortyolni, túl forrón úgy sem tudtam fogyasztani igazán. - Na és mond csak, ha már együtt jártok Mátéval, mikor lesz az esküvő? Vagy még korai? - hogy kicsit vidámabb témára evezzünk, cinkosan tettem fel kérdésem, hisz itt a faluban sosem tudni. Szívesen elmennék egy igazán jó lagziba, már ha meghívnának ugye, de hát ki tudja, hogy mikor lesz itt a faluban legközelebb esküvő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

A kis teázás alatt elég sok mindenről sikerült beszélgetnünk, az előkészítőbe is nyílt egy kis belátásom, jó volt hallani arról, hogy ilyen sok fiatal foglalkozik a kisdiákokkal. Aztán pletykáltunk erről-arról, sikerült kivesézni a helyi politikai életet is, bár inkább csak felszínesen diskuráltunk róla, hisz én sem nagyon ismertem ezeket az embereket és nem szívesen akartam róluk véleményt nyilvánítani.
- Igen, sajnos az, nehéz ott létezni úgy, hogy tudod, baja van a kicsiknek - vallottam be én is egy sóhajjal, egy Ispotályban sosem volt könnyű dolgozni, viszont az elesett kicsiket mindig jobban a szívemre vettem. - Hú ez jól hangzik, a mesés illusztráció tuti jó műsor - elmosolyodtam, biztos voltam benne, hogy a gyerekek is örülnek, ha Gitta így foglalkozik velük. Ki tudja, egyszer ha épp arra járok, lehet, hogy majd meglesem őket.
Egyik kérdésből a másikba valahogy sikerült gyenge pontra tapintanom, nekem elsőre fel sem tűnt, hogy talán túl indiszkrét lenne a kérdés, viszont láttam Gittán, hogy őt egy picit kellemetlenül érintette. - Jaj ne haragudj, bocsi, hogy ilyeneket kérdezek - kértem azért elnézést, hogy nehogy rosszat gondoljon rólam, mert tényleg nem akartam őt kellemetlen szituba hozni, aztán inkább kiittam a teámat, hogy addig is elcsöndesedjek. Kérdésére már bólintottam is, nem igazán volt dolgom, így simán belefért ez a kis csere.
- Nem gond, beugrom, lesz rá időm. Remélem, hogy helyre jön Polli nagymamája - jegyeztem meg, miközben felkeltem a helyemről, hogy a kiürült csészémet elöblítsem a csap alatt. - A rendelt áru miatt pedig ne aggódj, ha hozzák, átveszem - mosolyogtam Gittára. - Megyek, egy kicsit összepakolok ott a sarokban, most kihasználom az időt, hogy nincsenek sokan. Te még maradsz? - kíváncsiskodtam, közben egy ronggyal megindultam a teaház távolabbi szegletébe, hogy rendezzem a dolgokat.