Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Egész nap úgy viselkesett, mint az űzött vad, és próbált kitérni mindenki elől, mint ahogy kerülni azt is, hogy üres folyosókon vagy termekben kettesben maradjon bárkivel. És ha mégis így esett, akkor is igyekezett ezen változtatni. Nem semmi tempó az, amit ma diktált, viszont tény, hogy nem is lesz ez így jó. A tegnapelőtti incidens miatt két napja olyan, mint aki egy másik világban van, voltak, akik összesúgtak a háta mögött, hogy szerelmes. Na persze, ha ennyi lenne az egész. De inkább megtartja őket ebben a hitben, és nem firtatja a dolgot. Viszont nem viselkedhet így sokáig, ezért az egész napos menekülés közben próbálta felkutatni Dwayne-t, aki jellemzően pont ekkor nincs sehol. Már a reményt is feladta, hogy megtalálja, amikor egyszer csak ott terem a szeme előtt életnagyságban a háta.
- Aucs.
Annyira elfoglalta, hogy folyton körbenézzen maga körül, nincs-e ott valaki, akinek nem kéne, hogy szépen orral köszöntötte Dwayne hátát. Ellépve kicsit nyomogatja az orrát, miközben megkerüli a férfit.
- Éppen téged kerestelek.
Azt, ahogy lehet, egy kicsit rúzsfoltos lett hátul a ruhája, inkább nem említi, hiszen előbb kérni akar tőle, majd ha igent mond, akkor megmondja neki, ha meg nem, akkor had higgyék csak nyugodtan, hogy leütött egy lányt, és a vállán cipelte az erdei rejtekhelyére.
- Segítened kéne, de anélkül, hogy Mina vagy bárki rájönne. Gyere beljebb.
A fedett részhez, annak is egy kis sarkához vezeti. Itt mindig olyan jól meg tudnak bújni a diákok, észrevehetetlenül, és most neki is az kell, ha azt akarja, hogy a kis titka titok maradjon.
- Tegnapelőtt későn mentem haza, mert dolgoztam, és egy nem túl józan fiatalokból álló társaság épp az csárdából jött kifelé.
Félrepillant, nem könnyű beszélni róla, inkább hirtelen ötlettől vezérelve leveszi a bolerot, felfedve a vállait, a balon pedig az éktelenkedő lilás foltokat, amik nem feltétlenül simogatástól kerültek oda. Majd a haját eltűrve a nyakát is megmutatja, ami szintén sebekben gazdag.
- Szerencsém volt, el tudtam szaladni, de kicsit tartok tőle, hogy ez legközelebb is megtörténhet. Nem ez lenne az első eset, de nem akarom, hogy még egyszer megtörténjen.
A férfi nagy vonalakban ismeri a Tamással való házasságának végét, így értheti, hogy mire gondol.
- Segítened kellene, hogy meg tudjam védeni magam. Máshoz nem fordulhatok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Új életszemlélete szerint, mely úgy hangzik, hogy nem figyel a férfi hangjában lévő negatív megnyilvánulásokra, eleget téve hagyja figyelmen kívül, hogy nem kíváncsi rá, és kéri, hogy kövesse. Tudja, hogy nem mindig ilyen, tudja, hogy képes ő más hangot is megüti, és tudja, hogy ha ezen nem akad fenn, akkor egy nap talán tényleg lesz kettejük között rendes kommunikáció is, nem csak ilyen egyoldalú barátkozás. Szeretne eljutni oda, ezért nyugodt marad, bár szíve szerint ordítana vele, hogy ne legyen már ennyire gyerekes.
A férfi hosszan nézi őt, ő pedig érezhetően kezd pirulni, ég a füle, pedig a zavarba esés nagyon messze áll tőle. De most kínos az egész. Nem azért nézi a másik fél, mert el akarja bűvülni, vagy mert kívánatosnak találja, hanem mert sebek vannak rajta, melyek fájnak, és melyek kellemetlen emlékeket ébresztenek benne, még ha el is tűnnek, az emlékeket nem lehet olyan gyorsan kitörölni, vagy akár egyáltalán.
Félt. Gyűlöli a félelmet, és azt is, ha valakit bántalmaznak, rettegésben tartanak, és ott, akkor, a kis mellékutcában nagyon félt. Hazaérve bevágta maga mögött az ajtót, bezárta, és zokogva csúszott a földre. Hálát adott, hogy Mina a kastélyban maradt inkább, hogy nem látja így az anyját. Utálja, ha valaki úgy találkozik vele, hogy éppen retteg vagy össze van törve. Álarc mögé bújik minden nap, ahol erős, magabiztos, független nő szerepét játszhatja. Utoljára őszintén egyszerű és sebezhető akkor volt, amikor a ruháit összeszedve osont ki a férfi szobájából. Most mégis itt van, hiszen Dwayne az egyetlen ember, akiben megbízik annyira, hogy őszinte tud vele lenni.
- Nem voltam túl elviselhető állapotban utána. Szerencsére Mina nem volt otthon, nem akarom, hogy úgy lásson, épp ezért szeretném, ha segítenél Dwayne, meg akarom védeni magam. Kérlek.
Kérlelőn néz a férfire kék szemeivel, zavartan összehúzva magát egy kicsit. Érezhetően most nem olyan erős és magabiztos, mint amit sugallni szokott, sőt, mintha pont az ellenkezője lenne igaz és a szél is össze tudná törni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Nyugodtan tűri, hogy a férfi megérintse a sebeit, és igyekszik nem szisszenni, pont elég volt az, hogy ideállt elé. Némán tűr, majd zavartan öltözik fel újra. Sose tudhatja, hogy ki jár erre, és mit lát. Ijesztő kicsit, néha olyan, mintha egy elcsépelt mugli valóságshowban lennének.
- Dehogy... mármint ahhoz is össze kellett szednem magam, hogy téged megkeresselek, nem akarom, hogy ezt rajtunk kívül más is tudja.
Összefonva maga előtt a karját, megszakítja a szemkontaktust és inkább elpillant a mini szökőkút felé,majd vissza a férfire. Nem akar gyengének látszani. Amióta Tamás felesége volt, folyton erősnek mutatja magát, pedig néha olyan jó lenne csak sírni vagy kimutatni, ha fáj egy seb.
- Fegyvert? Dehogy, nem akarok fegyvert használni, vagy magamnál tudni. Bár egyszer szívesen elmennék lövöldözni olyan céltáblákra, tudod, mint a filmekben.
Kicsit fecseg, hogy oldja a feszültséget, ami benne van a téma miatt, de ha a férfi azt mondaná, hogy oké, holnap ugyanitt, ugyanekkor, akkor nem mondana nemet a dologra. Sőt, jól felkészülne, és még nadrágot is húzna, mert mégiscsak lőni mennének.
- Taníts meg verekedni, hogy megvédhessem magam.
Ezt olyan nyugodtan mondja ki, mintha arról lenne szó, hogy a mai ebédhez igazán elkellett volna a koviubi is, ami amúgy igaz, anélkül nem volt meg az ebéd feelingje, és hiába jó az idő olykor, most már itt a hangulata az ősznek, amihez ez is hozzájár.
. Mit szólsz hozzá?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

- Boszorkány.
Kicsit még fel is horkant hozzá. Ő meg a boszorkányság, na persze, pont olyan, mint aki remekel a mágiában, csak éppen most sincs nála pálca, mert még a végén ruhán át átkozná meg magát. Különben is, a ruhájába maximum ő fér el, ne kérje senki, hogy még egy pálcát is tegyen valahova, az már kihívás lenne.
- Elméleti, ezt te is nagyon jól tudod. És akkor speciel eszembe se jutott, hogy boszorkány vagyok, csak arra gondoltam, hogy ez egy rossz álom, mindjárt véget ér, aztán arcon vágtak, de nem keltem fel, csak fájt.
A keze elindul az arca felé, de inkább leereszti. Az már nem látszik annyira, ami meg mégis, annak jó adag festékkel eset neki, így az arca most olyan, mint a régi szép időkben. Méghogy a félvélák is gyorsabban gyógyulnak. Kamu az egész.
- Nem igazán agyaltam azon, hogy hol is van a pálcám.
Sőt évek óta nem agyal. A muglik között él, nem igazán szokott még vissza ahhoz, hogy az élethez itt nem árt, ha van pálca az embernél, mert sajnos a kinézete miatt és a neme miatt is többen több félét képzelnek, hogy megtehetnek vele, ami igen szomorú, és ami miatt csak a fejét tudja csóválni.
- Mi az, félsz, hogy más is meglátja a bugyimat?
Egy kicsit felbátorodva, mosolya húzza a száját, és csípőre teszi a kezét, majd azért igyekszik visszakanyarodni, mielőtt Dwayne otthagyja.
- Nem, arra gondoltam, hogy sportcipőt és nadrágot veszek fel a közös edzésekre.
Mert, hogy úgy képzelte el, hogy abban a tornaterem szerű izében tartanák a gyakorlatokat. Igen, szó szerint így hívja. Lenne szőnyeg, mint a középiskolában, és arra birkóznák le egymást.
- Amúgy, nem szereted a stílusom? Azt hittem bejön. Magamnak szoktam tetszeni a tükörben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

- Sajnálom, hogy csak ennyire futotta.
Igazából az is szép, hogy vannak egyáltalán mágikus képességei. A Testvérei is hasonlóan jól szerepelnek a mágikus képességeikben, nem csoda, hogy mind a ketten inkább a muglik között lelték meg a boldogságot. Nekik is negyedvéla gyerekeik születtek, és bár a párjuk rendelkezik mágikus képességekkel, elvégre a családjuk megkövetelt ilyesmit, mégis jobban elboldogulnak ők is ott.
- Gyere el velem egy leértékelésre. Meglepődnél, hogy milyen könnyen szaladok és taposok el más tyúkokat, ha egy ruha, amit régóta kinéztem gigaleárazás áldozata lett.
Elvégre a fizetése jó nagy részét Minára költi, és mégis olyan változatosan öltözködik, hogy sokan megirigyelnék. Hát igen, szinte különleges képessége van arra, hogy megtalálja a leárazott jó cuccokat.
- Nem vagyok életre alkalmatlan, ezt is megúsztam, csak nem akarok sebeket.
Élvezi, ahogy a féri végigméri, és amikor felteszi a kérdést, határozottan bólint.
- Igen, teljesen biztos vagyok benne.
Hogy mi a jó neki ebben? Hát, lenyomhatja Zóját és láthatja, ahogy próbál hozzászokni ahhoz, hogy megint nadrágot húzott. Már talán nem is emlékszik rá, milyen az, hiszen aludni is jobb esetben egy pólóban alszik, nem igazán húz még hozzá nadrágot, kivéve télen, mert van rénszarvasos meg színes peace jeles, amiket imád, és jól esik felhúzni.
- Mert imádsz és Mina nem lesz félárva?
Ezek nem biztos, hogy a legjobb érvek, de mi mással tudna előhozakodni, bujkáló mosollyal néz a férfire, hátha attól megenyhül és igent mond.
- Hümm, kérhetsz valamit, amit meg kell tennem. Na, mit szólsz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Nézi, ahogy a férfi elkezd kutatni a táskájába. Összevont szemöldökkel hallgatja a hangokat, elég sok mindent cipelhet a táskájában, nem is érti, hogyan bírja el ezt mind, bár lehet, hogy éppen most rabolta ki a könyvtárat és azért néz körbe időnként, mert el akar tűnni, mielőtt valaki felfedezi a hiányt. És, nem csak a könyvtár, de ezek szerint Felagund készletei is megcsappantak. Érdekes módon spórolja meg a pénzt, amit a lányukra költ, de nem rossz ez a megoldás.
- Egy síp? Ha csak nem tartozik hozzá egy habzó szájú vérfarkas nem sokra megyek vele.
Felemelve kicsit forgatja a sípot. Nem igazán érti, hogy mit akar egy síppal. Előbb verik ki a fogait, mint, hogy valaki meghallja, hogy sípol valaki. Meg aztán egy sokkoló mondjuk jobban hat, mint egy síp.
- Szóval segítesz?
Az arcán egyből eltűnik minden negatívum, és úgy derül fel, mint egy kislány, akinek most mondták el, hogy előrehozták a karácsonyt, és minden ajándékot kibonthat.
- Köszönöm!
Lelkesen ugrik, hogy megölelje, de valahogy megtorpan. Hiába a megállapodás, ő érzi, hogy annyira nem fun a dolog, hogy bármit megtehessen. Bénán, és olyan fura pózban, mintha éppen sóbálvány átkot küldtek volna rá, megtorpan egy pillanatra, majd az ölelést puszira redukálja.
- Köszönöm, hogy segítesz nekem. Ez nagyon kedves tőled. Ígérem, mindent úgy csinálok, ahogy mondod. És ugye ezt Minának nem kell megtudnia? Kérlek, nem akarom, hogy aggódjon. Olyan jól kezdődött a tanéve, talált barátokat is, és nagyon sok időt tölt fent. Örülök, hogy közösségi ember lett belőle. Nem akarom lerombolni a jókedvét, biztos sikerülne ezzel.
Azt pedig nagyon nem szeretné, hiszen a kislány így is eddig olyan sok minden miatt aggódott feleslegesen és most végre kezd egy kicsit helyre rázódni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Levegőt! Ezer éve nem bulizott ennyit, mint most egyhuzamban. Ez a Krisóf érti a dolgát, nem kicsit táncoltatta meg, és az este nagy részében minden bújától megszabadulva, önfeledten nevetett. Hiányzott már neki ez, a hangulata szinte remek, csak a feje kezdett el fájni. Így ját az, aki sokat mozog és szinte semmit sem iszik. Bocsánatot kérve a férfitól, egy üveg vizet – vagy legalábbis nagyon reméli, hogy ez csak az – magához véve távozik a női mosdóba, hogy kicsit rendbe hozza magát, de mivel ez nem nagyon segít, így az udvart célozza meg, némi friss levegő reményében.
Nehezen lépked már a cipőjében, így azt még a bejáratnál leveszi, és a lábai szinte hálát mondanak, ahogy teljesen talajt érhetnek a magassarkúban való egész estét táncikálás után. A táskáját tartó kezébe veszi hát őket is, hogy mezítláb sétáljon át a füvön, lassú, botorkáló lépésekkel. Egyelőre nem érzi, hogy hűvös lenne, pedig jócskán éjszakában járunk már, Mina is elksözönt tőle, jelezve, hogy elmegy aludni, mert elfáradt. Úgy néz ki ez a gyerek a legvadabb esetekben se bír sokáig ébren lenni, de ez talán még nem probléma tizennégy évesen. Két év múlva valószínűleg örülni fog, ha eljutnak odáig, hogy egykor ágyba tessékelje a gyereket vagy legkésőbb háromkor, nagy veszekedések árán. De jó is fiatalnak lenni.
Elérve a legközelebbi padot kimerülten ül le rá, táskáját maga mellé téve, cipőit a földre rakva. Nincs túlöltözve, és így, hogy már nem mozog, ennek érzi is a hátrányát, de most jobb kint, mint bent. Odabent már túl fullasztó számára minden, néha kell a friss levegő. a kupakot lecsavarva iszik pár kortyot, majd visszacsavarva a hideg italt a fejének támasztja, és behunyja a szemet, miközben törökülésben ül a padon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Már kezd jobb lenni, amikor megszólítják. Először azt hitte, kísérője jött utána, ám felpillantva felismeri az alakot is. Lehetetlen nem felismerni, főleg ebben a jelmezben. Először nemet akar mondani, de a hulla fehér arca másról árulkodik. Szédül még.
- Kicsit. Nem ittam elég folyadékot, de már igyekszem pótolni.
Felemeli az eddig a homlokához szorított üveget, amiből igen kevés hiányzik. Borzalmas és tudja, hogy innia kéne, de pont ilyenkor nincs gusztusa se hozzá. Zavartan, és kicsit ügyetlenül húzódik arrébb, megpaskolva maga mellett a helyet. Vicces mi? Az ispotályban látta utoljára, amikor élet és halál között lebegve feküdt és miután berohant hozzá, más néven szólította. Most mégis, hellyel kínálja maga mellett, ami nem biztos, hogy bölcs döntés. Ezekből szokott lenni általában a katasztrófa. Helyette azonban csak elkezdi lecsavarni a kupakot az üvegről.
- Tényleg jó választás volt a jelmezed. Mina mondta, hogy telitalálat, de nem találtam ki, hogy mi leszel.
Ő inkább mészáros gyilkosnak tippelte, mert ha a tekintettel ölni lehetne, néha Dwayne körül hullák tengere feküdne. Ő is már rengetegszer lehetett volna a pillantása áldozata. Volt persze még tippje, mint a vadász, auror vagy „apád csak nem Dwayne Warrennek öltözik?”, de egyik se talált. Viszont amikor meglátta, kedve lett volna a homlokára csapni, hiszen egy egyszerű, mégis tökéletes jelmezre esett a választása.
- Kérhetek egyet? Visszaadom legközelebb, valamikor, ha jól láttam egyszerre járőrözünk éjjel.
Aminek először örült, aztán semlegessé vált, majd pedig elkezdte kicsit zavarni a dolog. Mégis most, hogy kimondta, már nem is fáj annyira. Elvégre elég nagy ez a kastély, a járőröző tanárok meg többnyire egyedül vannak a járőrözhetnékjükkel. Őt se büntette még meg egyszerre két tanár. De volt már olyan, hogy Krisztát az egyik, őt meg a másik tanár kapta el, amikor éjjel a piknikező tisztáson bandáztak vagy éppen az erdő szélén csináltak bátorságpróbát. Sok hülyeséget elkövettek itt, de egyiket se bánták meg, hiszen mindig jól szórakoztak, még a gyengélkedőn is.
- Elég meleg van bent, kellett egy kis friss levegő.
Ez kérem szépen egy nagyon béna beszélgetéskezdeményezés volt. Nem tudja, hogy mit mondjon, vagy, hogy a férfi miért van itt. Miért jött ide hozzá, így érdeklődve felpillant rá. Ez a helyzet szokatlan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Hűvös téli éjszakákon teljesen jó. Lehet nekem is be kéne szereznem valamit, mert reggel olyn nehezen megy a meleg ágyból való kikelés.
Mondjuk már az is sokat segítene, ha rendesebb pizsamákat venne, de hát ezeket szokta meg, meg azt, hogy egy pólóban alszik, elvégre maximum Mina az, aki láthatja, neki meg nem nagyon tud már újat mutatni.
- De ha gondolod, cserélhetünk. Szerintem új rajongóid lennének cicafülekkel.  Tudod, a jó ügyért…
A bajszot meg az orrot már nem rajzolta vissza, inkább a rúzsát igazította meg, és leszedte a maradékot is, így egészen hétköznapian néz ki, leszámítva, hogy nadrág van rajta. Ezt a tényt – még ha egy egyszerű cicanadrágról is van szó – még nem tudta megemészteni.  Ezer éve nem hordott nadrágot és már a ténytől is elszokott, így már délután két órát „megszokási viselés” gyanánt hordta. Aztán most itt van, órákkal később, és még mindig tűri, bár ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy holnaptól ez lesz az új módi. Nagyon nem. Szereti a szoknyáit, és még nem is volt rajta mind. Igen, ő annak a nőnek a tipikus példánya, aki rengeteg ruhával van megáldva, de ha fontos lenne, nincs egy rongya se.
- Kösz.
Átvéve a cigarettát a saját, hőlégballonokkal teledíszített sárga öngyújtójával gyújtja meg. Nem kell félteni, félig felkészült, és valahol talán a táskájában még cigi is van, de most olyan kényelmesen elhelyezkedett így.
- Amúgy elég kemény, ahogy így elő-előveszel dolgokat a jelmezed alól, ha kellene százezer dolcsi, azt is hozzám tudnád vágni? Mert akkor kell.
Bár anyagilag kezd azért helyrejönni, tagadhatatlan, hogy a pénz még most is meghatározó a gondolataiban. Mélyet szív, majd fújja ki a füstöt, azzal szórakoztatva magát, tud-e karikákat csinálni. Mindig irigykedve nézte azokat, akik tökéletes kis karikákat küldenek az ég felé.
- Én sem. Nem emlékszem, hogy a szerződéseim valamelyike tartalmazta volna azt, hogy jelmezben állva ügyeljek egy csapat kamaszra, hogy a hormontúltengésükből ne legyen gyerek.
Volt már dolga tinilánnyal, aki jót mulatott, majd pár hét múlva jött a tény, hogy a mulatságnak hamarosan neve is lesz, és húsz évre programot biztosít a családnak.
- Umm… és hogy érzed magad? Fáj még valamid? Mina azt mondta jól vagy, de ugye tényleg és nem csak előtte játszod meg magad? Aggódok érted.
Az utolsó mondatot félve teszi hozzá, de jobb kint, mint bent. Zavartan szív inkább még egyet a cigibe, mintha az élete múlna rajta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Érzi, ahogy a férfi tekintete rajta van, és azt is, hogy nem sokáig időzik az arcán. Rá se kell rendesen néznie. Finom mosoly bukkan elő, és kicsit nyújtózva dől hátra. Nem, azt nem mondhatja senki, hogy nem tipikus nő. Szereti illegetni magát. Ez valahol a terhessége utáni önigazoláskor keletkezett, Tamással és az összes ezzel járó dologgal együtt. Viszont sosem lépett át egy határt, ennek is köszönhető, hogy életében eddig három férfi volt, és bár hosszú kihagyás következett be az életében a második válása után, mégsem bánja, hogy így alakult. Koncentrálhatott Minára és a tanulmányaira. A gyerek jövője azóta kiemelten fontos neki, hogy bekopogott Krisztához az újszülöttel.
- Meg olyan szüleink, akik palotát vesznek nekünk, nem bérletet egy nevelőotthonba.
Nem is érti a legtöbb szülőt. Mostanában kezdi úgy érezni, hogy jól járt a kitagadással, mert bizony igen szomorú lett volna, ha az ő szülei is házvásárlással csinálnak úgy, mintha érdekelné, mi van a gyakorlatilag tini lányukkal, aki éppen most szült. Nem érti ezeket a családokat, akik azt hiszik, ez a helyes eljárás.
- Tény, mi sem vagyunk ártatlanok, nem ítélkezhetünk annyira, de az is tény, hogy ilyen párzási rituálékat sem folytattunk le.
Oké, azért volt ott, Zója a maga részéről legalábbis alkotott párszor, mégis, ők azért sokkal felelősségteljesebbek voltak, mint a mostani generáció, és ez szomorú.
- Egyszer régen, még a pályám elején volt egy kislány, aki egy hasonló buliban volt. Jól érezte magát, kidobta mindenét, és nem is azon aggódott, hogy terhes, hanem azon, hogy miként jöhet majd rá arra, melyik a gyerek apja. Én naivan azt hittem egyik kapcsolatból ki, a másikba be. De nem, jó volt a buli, és hat fiú közül vált az egyik apává. Én azért örülök, hogy egészen biztosan kimondhatom, hogy Mina apja vagy.
Nem akar olyan lenni, mint ezek a lányok. Egy kicsit biztos buli, hogy annyian csapják a szelet, de ez neki sose volt kenyere. Valószínűleg ebben az is közre játszik, hogy pocsék hazug, az első nap lebukna, mert kiderülne, hogy mindenkinek rossz kifogást hazudik.
- Örülök, hogy ennyire éber őrangyalt fogtál ki, nagy mázlid van vele, remélem tudod, és remélem ő is tudja, hogy még sokáig veled kell maradnia.
Na igen, a férfi megvédése főállást követel attól a szegény őrangyaltól.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Homlokát ráncolva igyekszik megérteni az őrangyalos választ, azonban nem jut egyről a kettőre. Először az is megfordul a fejében, hogy illetlenség lenne megkérdezni tőle, mit is akar ez jelenteni, de a kíváncsisága bizony nagyobb, így mégiscsak megteszi, remélve, hogy a férfi nem veszi sértésnek, hogy beszivárog a magánéletébe.
- Egy ideig? Vagyis van neve is az őrangyalodnak?
Nézi a tőlük nem messze elhaladó, igencsak viháncoló lányokat, akik úgy néz ki, pontosan tudják, hova mennek. Talán utánuk kellene menniük, de most egy kicsit önző akar lenni, és inkább ezt a beszélgetést élvezni, mint tiniket kergetni, akik vannak olyan kreatívak, hogy ha az egyik hely nem jön össze, akkor a másikon találkoznak, megszívatva ezzel a tanárt is.  Érzi a férfi pillantását magán, megint, most már az arcán, és oldalra pillantva látja azt is, hogy a férfi az ajkába harap. Mint egy bűnbánó gyerek, aki éppen gyónni készül.
Hirtelen jött ötlettől vezérelve, és azért mert nagyon fázik a csupasz lábfeje, nem csak a szemével, de a testével és a fejével is a férfi felé fordul, átfagyott lábfejét a férfi combja alá fúrva, a kellemes melegbe. Máris jobb, így már nem fázik annyira. Lábait felhúzva, karjaival öleli át a térdét, melyre ráhajtja az állát.
- Ez csak természetes, hiszen fontos vagy nekem.
Egy kicsit megáll, hosszan nézve a férfi arcát, megvizsgálva minden pontját, mintha utoljára látná így, és ezért jól az eszébe kellene vésnie, pedig nagyon reméli, hogy nem így van. Behunyva a szemeit egy kicsit élvezi, hogy a lábai melegben vannak. Nincs kedve visszahúzni a magassarkúit, de arra nem gondolt, hogy egy padon köt majd ki és meg fog fagyni. Legalább egy zoknit hozhatott volna. Van is nála, persze, de a rendelőben, ahol a cuccait hagyta. Mivel a kanapé ággyá alakítható, így úgy tervezte, hogy ott hajtja majd álomra a fejét.
- Bevallom, elég pocsék volt, hogy nem az vagyok, akire vágysz, de azt hiszem túlreagáltam a dolgot. Értem én, mármint az elmélet megvan a fejemben, csak a gyakorlatot nehéz kivitelezni. Nem tudok úgy tenni, mintha nem érdekelnél, mintha nem szeretnélek, és azt hiszem nem is akarok. Becsapnám önmagam is, a környezetem is vele.
Abban viszont már egyezséget kötött önmagával, hogy nem fogja üldözni, ráakaszkodni, követelni, hiszen neki igen kevés joga lenne ezekhez. Ő volt az, aki akkor elszaladt, és bármennyire is bánja, ezt az egészet bizony ő szúrta el csúnyán.
- Nem baj, hogy a lábam ott van? Elég hideg van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Hosszan figyeli Dwayne-t, de végül megérti, hogy erről nem szeretne beszélni, nem is az a lényeg, hogy ki, hanem hogy van, méghozzá hosszan, és ha ilyen eredményekkel dolgozik, még a végén felkérhetnék valami családi védőszentnek is. Lenne egy házi Mushujuk, ami nem is olyan rossz, tekintve, hogy Mulan is milyen jól jött ki a dolgokból, a stílusa meg első osztályú. Biztos az őranyalkának is, ha Dwayne megtűri maga mellett.
- Hűűű, de jó, hogy nem vagy diák, te lennél a tanárok rémálma.
Simán el tudná képzelni, amint a fiatal Dwayne a nyári szünet után visszatérve kéz alatt árulja a menőbbnél menőbb illegális cuccokat a diákoknak, akik alig várják, hogy mit hozott nekik, mint lehetőség a srác. Jól megszedné magát. Valamelyik este nézett egy sorozatot, maga se tudja már mi volt a címe, abban is a főszereplő legjobb haverja tele volt illegális cuccokkal, spéci kütyükkel, de persze amikor kiforgatták a táskáját, akkor semmi sem volt nála. Elrejtette ugyanis a szellőzőbe. Na Dwayne is pont egy ilyen figura lenne.  
- Kösz. Éljen a Halloween.
Kicsit meg is emeli a laposüveget, mielőtt egy nagyot húzna belőle. Az arca egy kicsit eltorzul, miközben visszaadja neki. Ez nem volt a legbölcsebb ötlet. Köhint egyet, kicsit megrázva magát.
- Elfelejtettem, hogy előbb kérdezzek, csak aztán igyak.
És akkor se feltétlenül azonnal sokat. Mindenesetre jól esik, és hamarosan már nem is érzi azt a kis kellemetlen ízt, amivel az ital jár. Egy ideje már nem iszik tisztán, inkább koktélozik, ami olykor veszélyesebb. A mondat viszont megfagyasztja. Érti, hogy mit mond a férfi, fel is fogja, de nem tud rá, mit válaszolni. Látszik rajta a döbbenet, és az is, hogy nem igazán érti, most mi is történik. Végül zavarán túllépve becsukja döbbenetében elnyílt ajkait, majd megnedvesítve azokat teszi fel a kérdést, ami az első pillanatban megfogalmazódik benne.  
- Az én hibám?
~ Én sem fogok. ~
Ez pedig bizony azt jelenti, amit jelentenie kell, nem hiszi, hogy szórakozna vele. A lábait kihúzva a férfi alól vált vissza eredeti ülőpozíciójába, közelebb húzódva hozzá, mintha attól félne, hogy ha ilyen távolságból mondják ki a dolgot, akkor talán nem is igaz.
- Ezzel azt akarod mondani, hogy te is érzed, a tudod mit?
Kimondani annyira nem meri, mert mi van, ha mégsem? Totális hülyét nem akar magából csinálni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Azzal, hogy nem működött, nem feltétlenül tudja meggyőzni, azonban ez is a beszélgetés egy olyan eleme, amit talán szintén jobb a későbbiekre hagyni. Nem egy éjszaka alatt kell mindent megbeszélniük, sőt már az is jó, hogy beszélgetnek, úgy, mint az emberek. Nem ordítoznak, és furcsamód még jól is érzi magát. Nincs semmi feszültség kettejük között, ami teljesen jó. Egyszerűen csak élvezi a kellemes esti levegő, hogy itt ülnek, még azt a fura löttyöt is, amit leküldött a torkán.
- Hm.
Az ujjait az ölében összefonva nézi a hüvelykujjait, amikkel „verekedőset” játszik, miközben a következő mondaton agyal.
- Talán… meg kellene próbálnunk kideríteni, nem?
Érdeklődik csendesen a férfitől, felpillantva rá. Ez egy elég furcsa helyzet, csavarnak még egyet az amúgy se felhőtlen történetükön. Ez is olyan, hogy elmehet kétfelé, lehet katasztrófa a vége, de akár meglepően jó végkifejlete is lehet. Most valahogy nagyon drukkol, hogy az utóbbi legyen, már nem akar veszekedni vele, bár, hogy mit akar, azt maga se tudja. Talán valami nyitott kapcsolat lenne nekik a megfelelő, na nem mintha annyi emberrel akarna lenni, sőt a férfin kívül senkivel, de a szoros függés mégis megrémíti.
- Te mit szeretnél? Mármint, ha ezt most elmondtad nekem, nyilván okkal tetted, szóval érdekelnének a részletek a továbbiakkal kapcsolatban.
Na, csak sikerült kimondania a gondolatait, képzeletben még a vállát is megütögeti, jelezve, hogy mekkora király is volt, hogy értelmesen kimondta azt, amit gondol, pedig pont ilyenkor, amikor erről a témáról kell beszélgetniük, általában akkor hagyja cserben a beszélőkéje, vagy jutnak el oda, hogy egy kijelentés miatt ordítani kezdenek. De most csendes minden, a zajt tökéletesen magában tartja a kastély, és kint sem járkál most szinte senki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Hosszan nézi a férfit, elgondolkodva a válaszon. Nem menne? Nem, valószínűleg nem. Ha kapcsolatban lennének, olyan rendes, igaziban, abba biztos, hogy belefásulna, és simán tönkremenne. Szeret újítani, meghökkenteni, de biztos benne, hogy hosszú távon kiégne, hiszen ha kapcsolatban él, valahogy elmegy a kedve a flörtöléstől, és odalesznek az ajándékba kapott italok és kávék.
- Valószínűleg igazad van. Már berendezkedtem egy férfimentes életre, furcsa lenne, ha egyik pillanatról a másikra lenne benne egy.
Mióta is? Mina öt múlt, amikor összejött Tamással, most tizennégy éves, nem, ez egy akkora szám, hogy kiszámolni sem érdemes. Tény, hogy igényli a férfi társaságát - nem, nem egy férfiét, kifejezetten ezét - de köztük ez, komolyabban, bármennyire is igyekezne, halott ügy lenne.
- Persze, néha jó lenne, csak...hm... vicces, hogy most itt eszembe se jut harcolni a kapcsolatért.
A végét inkább már csak magának mondja, de nem halkan a férfi is nyugodtan hallhatja. Elvégre kimondhatja ő is, a kapcsolat nem működne közöttük. Azonban szerencsére nem csak kapcsolatból áll az élet. A tekintete a férfiéban veszik el, ebben azért jók mind a ketten. Ismerik a másikat, és legyen számos vitájuk, akkor is pontosan tudni fogják, hogy ki a másik. Ezért pedig nagyon hálás annak a pár hónapnak, amit azon a nyáron vele töltött. Kezd egy kicsit zavarban lenni a szemkontaktustól, de a kérdés jókor jön. Kizökkenti az elgondolkodásból és kicsit felnevet az ötletre.
- Persze, úgysincs kedvem a rendelőm kanapéján éjszakázni.
Lehajolva visszahúzza a csizmáit, ennyi pihentetés elég is volt, ami a lábát illeti, és kellőképpen át is fagytak ahhoz, hogy élvezzék a csizma melegét.
- Nézd milyen jó farkam van.
Már el is felejtette a megbűvölt farkincát, ami most intenzív mozgásba lendült, így muszáj felkelnie egy kicsit, mert olyan érzése lett tőle, mintha valakire ráült volna. Hát igen az ilyen apróságokkal is, mint egy megbűvölt műmacskafarok is fel lehet dobni a kedvét. Azonban nem ül vissza, megfordulva lehajol és egy apró csókot lehel a férfi ajkaira.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Nem nagyon volt ma kedve bejönni, vizsgát se hirdetett, nyűgös is volt, lehet az időjárás teszi, viszont ennek ellenére hívja a kötelesség, így hát mégis valahogy kikászálódik az ágyból, zuhanyzik, arcot fest magának, ruhát választ, és kényelmes tempóban felsétál a kastélyba vezető úton. Kicsit túl is öltözött, viszonylag jó idő ven kint, így hát mire felér a kabátja már kigombolva lebben meg néha.
- Polett, semmi baj, más is kérte már azt, hogy inkább kint találkozzunk, illetve van egy irodám lent is, a faluban, ha az kényelmesebb.
Szereti a lenti irodát, bár a házhoz tartozik, mégis külön bejárata van, és amikor bent van valaki zárva van mind a két ajtó, a falak pedig extra bűbájjal tompítottak. Hiába járkál vagy tíz ember ott, mégse hallja senki sem, hogy mi is folyik bent. Oda kellett volna visszavonulnia olvasni is, csak annyira nem volt szíve megtenni. Dwayne-nél más a helyzet, ott nem zavarja a férfit, és nincsenek gyerekek, akik percenként kiabálnának anya után. Ettől függetlenül persze imádja a gyerekeit, ha újrakezdené, akkor is valószínűleg ennyi gyerek szaladgálna körülötte minimum.
- Miről szeretnél beszélgetni?
Kérdezi, miután helyet foglalt a lány mellett. Kellemes itt kint az idő, néha valóban jól esik kimozdulni az irodából.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

- Semmi gond, a gyermekeim apja sem magyar. Ha egy kicsit megerőltetem magam, oroszul is cseveghetünk.
Bár ez inkább csak egy kis móka, mint komoly indoklás. Az orosz nyelv fájdalmas emlékeket ébreszt fel, és bár nem mutatja, de nem is esik jól neki. Olyan, mintha egy nagy bőröndbe csomagolta volna az akkori életét és az egészet levitte volna a pincébe, amit azóta már vagy százszor elárasztott volna a víz, elmosva minden élt. Jobb is ez így, életének egy kemény szakasza ez, és hozzájárult a személyisége fejlődéséhez, a döntéseihez, ám mégisem engedi meg, hogy teret engedjen. Nem foglalkozik vele, inkább a vidámabb és életének jelen szakaszára koncentrál.
- Senki sem unalmas. Minden ember más, egyedi. Ezen van a hangsúly, az egyediségen. Sokszor egyformának látják a rellonos lányokat, hasonlítanak, stílusuk hasonló, ám ha az ember veszi a fáradságot, és megismeri őket, kincset lel. Én is leltem, nem is egyet, mert meg akartam ismerni őket. Az, hogy egy termék márkázását emberre vetítjük ki, hát nem is tudom, morbid.
Bár elég gyakori jelenség, hogy az emberek a marketing - mix elemeivel magukat minősítik, de teljesen felesleges. Az ember nem árú, nem kell kirakatba tenni, megfelelően becsomagolni.
- Nem hiszem, hogy a különlegesség látványos. A minőségi idő és az elismerő szavak, melyek a szeretetnyelv részei nagyon különlegessé tudnak tenni egy embert, akkor, ha lehetőséget kap. A lehetőség pedig mindig ott van, csak meg kell ragani.
Ő maga mindig arra biztatja a diákjait, hogy merjenek lépni, legyenek bátrak és kezdeményezzenek. Muszáj, különben a kapcsolat ember és ember között elvész, és akkor már késő bánat.
- Szerintem a húgodnak már az is jó példa, ha figyelmes és kedves vagy, ha bátorítod őt arra, hogy nyisson. Ha jól tudom Eszterházy Lili, ugye? Foglalkoztam vele akkor, amikor idekerült. Szerencsés kislány, nagyon jó személyiséggel, ha látja, hogy a nővére jó hangot üt meg, kezdeményező, akkor ő sem lesz másmilyen.