Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Késésben van, a büdös hóhérba, oltári nagy késésben van. Érkezik a Rellonba egy új srác, akinek Madagaszkáron kellett volna kikötnie - szó szerint -, ehelyett eltévedt. Pontosan fogalmazva épp az ellenkező irányba sikerült eljutni, mire pedig a szigetre mehetett volna, talán csak a sors fintora tudja, de a kastélyba kellett indulnia. Túl sokat nem tud az új jövevényről, annyi biztos csak, hogy nem kockáztathatják meg, hogy ismételten más partokra evezzen, netán a megfelelőn eltévedjen. A vonat érkezésének időpontját szépen fel is írta Michelle, az időeltolódással viszont nem számolt. Nézzük a jó oldalát: fitt és friss!
Kiront a Sakáltanyából, mint egy őrült, ki letépte szőrös bilincsét, s fejvesztve rohan az állomásra. Még szerencse, hogy a faluban lakik, fele annyi időbe telik megtenni ezeket a távokat, mint teszem fel a böhöm kastélytól. Körülbelül tíz perces késéssel érkezik meg és látja, hogy a vonat benn áll, már csak a célszemélyt kell megtalálnia. Kékjei gyorsan körbepásztázzák a terepet, majd megakadnak az egyetlen lehetséges személyen, akiért elküldték. Jobbjával beletúr hajába és hátrasimítja az elszabadult tincseket, bakancsai halkan koppannak, ahogy magabiztosan közelít Tobias felé. Körülbelül két lépésre tőle áll meg teljes díszben: csőfarmer és póló, csak semmi hivatalos.
- Ugye jól sejtem, hogy te vagy Tobias? - kérdőn billenti oldalra fejét, habár valamelyest meg is emeli. Sosem fogja teljesen megszokni, hogy a hímek túlnyomó többsége fölé magasodik, ő meg a hónuk alatt cilinderként rohangál. Bááár, még mindig inkább ez, mint zsiráfméretben létrát cipelni, hogy legalább az a minimumként elvárható szemkontaktus meglegyen. Ekkor következik az a tiszteletteljes pillanat, mikor szemügyre veszi az ismeretlent és számára végképp beigazolódik, hogy jó emberhez jött. Bőröndös szemek, tanácstalan forgolódás, láthatóan megviselt testtartás - még a rendkívüli igyekezet ellenére is -, ez csak egy igazi hobbiGPS ismertetőjele lehet. Vagyis azé, aki önhibáján kívül tett némi kitérőt.
- Michelle vagyok, rellonos prefektus és gondolom kitaláltad, hogy idegenvezetőként funkcionálok jelenleg - egy óvatos félmosoly kúszik fel arcára, ahogy elképzeli az idilli képet, melyben egy tömeg turistával van körülvéve, ő pedig lelkesen magyaráz évszámokról és nagy személyekről. Aha. Meg ahogy azt elképzelem. Tipikusan az a munka, amit sohasem bíznék a szőkére. Soha.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Oké, nincs nehéz dolga, mikor a friss husit ki kell szúrnia. Nem sokan kóvályognak tanácstalanul az állomáson, vagy próbálnak kimondva-kimondatlanul segítségért esedezni. A szemükkel. A tartásukkal. A létezésükkel. Egy szó, mint az előző akárhány, Tobiasra hamar rálel és előveszi legjobb modorát, végtére is nem kéne elijeszteni a fiút. Nem mintha úgy gondolná, hogy menekülős típus, de ki tudja? Tóbi, a felfedező kalandjain kívül nem tud semmit a srácról, aztán az is lehet, hogy örök bujdosó.
- Nem probléma - biccent egyet. Újra végignéz a másikon, hogy csendben konstatálja, nem fognak sokat beszélni, nem mintha neki ez nem lenne így jó. Fáradt még egy kicsit, a rohanás pedig csak rátett egy lapáttal a reggeli kómára. Hát már egy szerencsétlen kávét sem ihat meg az ember nyugodtan? Nyilván nem. De nincs miért haragudnia az újoncra, nem ő tehet arról, hogy Michelle elaludt, mert vagy ötször kinyomta az óráját. Így jár, aki időeltolódás után csak öt szundit állít be.
- Felviszlek a kastélyba, hacsak nem szeretnél körülnézni a faluban. Elfoglalod majd a szobádat, belerázódsz az itteni életbe, én viszont nem maradok veled, ugyanis itt lakom lenn - beszéd közben elindul kifelé, ne ácsorogjanak már egy helyben feleslegesen. Nem sietősek léptei, inkább kényelmesek, többek között azért, mert fogalma sincs arról, hogy Tobias hogyan jár... Mármint, úgy, mint egy ember, nyilván, csak a tempóról mit sem tudni. Nem akarja sürgetni, amúgy is ráérnek tulajdonképpen. Meg nem tudja, mit akar először megnézni a fiú, így hát végképp felesleges elkezdeni rohanni. Kilépve egy pillanatra megáll, hogy körbepillantson, merre volna célszerű menni.
- Szerintem sétáljunk egyet a faluban, jobb, ha tudod, mit hol találsz, onnan úgyis egyenes út vezet a kastélyhoz, mit szólsz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Tőle telhetően kedvesen fogadja Tobiast, elsősorban talán azért, mert beleunt abba, hogy pokróc legyen. Aztán késett is egy keveset, amit nem illett volna, plusz amilyen meggyötört ez a szerencsétlen ember, nem tetézné tovább a helyzetet. Nem túl kommunikatív, sőt, kifejezetten nem az, de ez szőkénket nem zavarja különösebben, nem érzi késznek magát egy hosszú élettörténetre - sem a sajátjára, sem máséra. Gyorsan ledarálja a menetrendet, amit elvileg illene követniük, meg persze a szokásos szöveg, aztán be is dobja, hogy ugyan járjanak már egyet a faluban. Az igazat megvallva még nem érzi késznek magát arra, hogy felsétáljon a kastélyba. Olyan messze van...!
- Úúú, ennyire látszik? Akkor viszont sürgősen igyunk egyet. Vagy kettőt - a fiúval ellentétben Michelle arcán széles mosoly jelenik meg, hiszen mint tudjuk: koffein, a hosszú ébrenlét titka! Ahogy kiérnek az épületből, egyenesen a vendéglátó negyed felé veszik az irányt, közben persze prefektánk néha hozzáfűz annyit, hogy merre vannak a bogolyfalvi lakosok házai, merre a Fő utcza és a Boglyas tér, lényegében merre van az előre. Nem árt tudni mindezt, bár kávé nélkül néha úgy érzi, hogy kettéáll a szeme.
A gyorskajáldához érve mindenképp betereli majd Tobiast, mert sokkal gyorsabban érnek el oda, mint mondjuk a Sakáltanyára. Nem lenne szívbajos, szívesen meghívná magához, de ez az isteni nedű előrébb való, mint az otthon kényelme, főleg azért, mert mindketten zombikként közlekednek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Michelle vásárolni indul, mert miért ne? Van egy rakás pénze és ez nem fogy, csak gyűlik. Hadd legyen már egy kicsit felelőtlen, kényeztetnie kell magát. Főleg úgy, hogy pasija van. Ki tudja, mi mindenre lesz még szüksége: cián, arzén... Csak viccelek, viszont pár hasznos bájital és eszköz bármikor jól jöhet, igazából abszolút céltalan lődörgés ez. Ritkán esik meg vele, hogy ráébred, szüksége van egy kis shoppingolásra - és megjegyzem, erre is inkább egy pláza volna alkalmasabb. Ha viszont a falu tovább bővül, még minden megtörténhet.
Teljesen elmerülve nézelődik és sorban utasítja el a "jobbnál jobb" ajánlatokat, mikor kiabálást hall. Alapjáraton nem kelti fel a figyelmét ilyesmi, hiszen olyan sok marha rohangál fel s alá - nemcsak a mugliknál, hanem mágusék háza táján is -, hogyha mindre időt fordítana, rámenne az élete is. Most viszont a dühös kiabálást segítségkérés követi. Oké, hivatalosan nem prefektus minősítésben van itt, meg hát azzal amúgy sem menne semmire. Helyette viszont feléled benne a vágy, hogy megmentse a szerencsétlent - ami tőle teljesen idegen amúgy. Megindul arra, ahol a tömeg a legsűrűbb és ahonnan hallotta a leányzót. Csak nem valami nagydarab pasas próbálja bántani? Hát szétrúgja a veséjét, letépi az arcát és négybe vágva megsüti roston.
Nehezen, de átverekszi magát az emberek sokaságán és megpillantja Elenát. Mit a fene folyik itt? Az a nő... Miért vörös az arca...? Létezne, hogy az eridonos lány verekedett? Nincs sok ideje szőkénknek töprengeni, odalép hozzájuk és határozott, védelmező mozdulattal ragadja meg az idős nő kezét, hogy egy rántással lehámozza prefektustársáéről. Ami nem azt jelenti, hogy Elena szabad, megragadja annak kezét és megszorítja, de inkább csak megerősítésképp, mintha Elena a...
- Vegye le a mancsát a lányomról - még abszolút szerencse, hogy nem valami fiatalos cuccot kapott magára, hanem blézert és fekete csőnadrágot. Ettől kissé felnőttesebb hatást kelt, ahogyan válláig érő haja is. Kék szemei csak úgy izzanak. Rápillant Elenára figyelmeztetőleg, hogy meg ne merjen nyikkanni, mert ha ennek vége, a hangszálai bánják. Esetleg szólíthatja anyunak. Maximum. - Elárulná kérem, hogy mégis mi folyik itt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Nem értjük, honnan ez a hirtelen segítőkészség, mindenesetre az eridonos elég szorult helyzetben van, így Michelle kutya kötelességének érzi, hogy ki is rángassa abból. Nem mondhatnánk, hogy jól esik a gyomrának a bajkeverőt nem a trutymóban hagyni, de ezt maximum ő lerendezi Elenával, nehogy már valami szottyos vénasszony beleszóljon ebbe. Arról nem beszélve, hogy prefektánk sosem kedvelte a testi erőszakot, márpedig az a szorítás, ami itt van kérem szépen, az már szinte testi fenyítésnek minősül. Én még azt is simán kinézem a lányból, hogy előkapja egyik kését és levágja a nyavalyás mancsát, de az olyan végérvényes megoldás lenne, amit nem akarna bevállalni. Kihagyná mint a javítót, de rosszabb esetben a börtönt is. Így történhet meg, hogy egyszerűen csak lehámozza prefektus társa csuklójáról az illetéktelen ujjakat és, mintha a lánya lenne, felemeli hangját a goromba bánásmód miatt.
Elena reakciója hihető, csak éppenséggel a rellonos nem viseli jól ezt a fajta testi kontaktust. Nincs baja az ölelésekkel akkor, ha azt A Fiútól, vagy családtagtól kapja. Esetleg még Izabella és Aiden beleférnek a keretekbe, de nagyjából itt ki is fújt az ölelés világnapja. A legutóbb, mikor Leonie baromkodott a bejárati csarnokban, akkor sóbálványátok lett a vége. Nem szeretné megismételni, meg hát nem is lenne szerepbe illő, ha a saját lányát megátkozná. Onnantól már ketten futhatnának. A realitás kedvéért egyik kezével védelmezően átöleli a lányt, de nem igazán lelkesedik ezért. Bah. Csak essenek túl ezen.
- Vannak erre szemtanúk? Ez így alaptalan vádaskodás! – pedig, ha ez mind igaz, akkor Elena valóban nagy bajban van. Mondjuk a hallal való pofozkodásnál (?) még Michelle számára is elakadt a tű, de az belefér a gyermekcsínyek kategóriájába. És most tekintsünk el attól, hogy mennyire kell infantilisnek és degeneráltnak lenni ahhoz, hogy ez valaki számára szórakozást nyújtson, halasszuk ezt a témát későbbre. Viszont a lopás egészen más tészta. Épp erre is reagálna, mikor Elena egyszer csak hopp-sutty, volt-nincs Michelle nyakában, már az idegbeteg nyanya előtt állva osztja az észt. Istenem, szőkénk agyvize itt kezd a tetőfokára hágni. Odalép Elenához és arrébb tolja, majd megfogja a kezét. Nem erősen, csak úgy, hogy ne tudjon szabadulni és fenyegetően pillant rá. Most kell csendben maradnia, ha jót akar magának, különben kicsipkézi a fülét a sárkánylány. Elővesz öt galleont és az öregasszony felé nyújtja.
- Most pedig hagyjon minket békén és meg ne lássam többé a lányom közelében, érthető voltam? – szemeiben megvillan az őrület egy apró szikrája, amit még Elena is észrevehet, ha eléggé figyel. Amit amúgy remélünk, mert amit ezért kapni fog, azt nem teszi zsebre. Minimum jön öt galleonnal és egy hatalmas szívességgel, ha nem kettővel.