Markovitsné Janey
Mivel nincs jobb dolga, és a Nap is hét ágra süt úgy tervezte, lemegy a faluba és ott bóklászik egyet. Az órákat már úgyis megtervezte, felkészült a tanítás kezdetére, így nincs sok minden elintéznivalója. Kissé hideg van, ezért felkap egy hosszú, ballonkabátszerű szövetet magára. Szépen lassan lebattyog a faluba, de mivel átfázott, így egy hirtelen ötlettől vezérelve betér a cukrászdába. Még sosem volt itt, pedig elég régóta tanít már az iskolában, no de mindent meg kell tapasztalni. Belépve megcsapja az orrát az a kellemes, kissé fűszeres illat amit imád. Gyorsan körbetekint és örömmel konstatálja, hogy nincs nagy tömeg.
- Szép jó napot, egy hosszú kávét kérnék és ha lehet tegyen bele egy kis fahéjat is. Éééééés... egy csokoládétortát is kérnék. Köszönöm.- mondja és a középső asztalok felé indul. Miközben elfoglalná helyét, megbotlik, és leveri a mellette ülő hölgy táskáját.
- Ohhh... szörnyen sajnálom, csak megbotlottam.- mentegetőzik és egy mosoly kíséretében már nyújtja is át a táskát a hölgynek.
- Oroszkrém torta? Hmmm... az egyik kedvencem. Nem is tudtam, hogy lehet kapni. No de már mindegy, rendeltem. Ó.. elnézést, milyen udvariatlan vagyok...be sem mutatkoztam. Antonie Holden vagyok, az iskolában tanítok.- mutatkozik be mosolyogva.