Évnyitó / évzáró - Yarista

Szörnyen restelli, hogy elkésett, de hát kicsit elszámította magát. Ahogy az ajtóban állva végigtekint a diákokon és tanárokon, úgy tűnik számára, hogy az igazgató már elmondta a beszédét, mivel a hangulat elég oldott. Ugyan tavaly év közben érkezett vissza az iskolába, ahol előtte már tanított egy évet, nem sokan látták azóta. Ő sem ismeri meg a régi tanítványait mind, kivéve persze egyet, akinek az elmúlt tanévben Animágiát tanított. Barátságosan int a kollégának, viszont az ellenkező irányba indul el, hogy váltson pár szót Yaristával. Komótosan lépdel, és közben azon gondolkodik, hogy minden utasítást leírt-e a házvezető nőjének, akit felvett, mivel amikor a tanév végén hazautazott a lakás egy merő kosz volt. Mikor a fiú mögé ér, barátságosan a fiú vállára helyezi a kezét.
- Hogy van mindig? Jól telt a szünet?- kérdi mosolyogva a professzor és közben azon gondolkodik, nem furcsa-e a többi diáknak, hogy ilyen közvetlenül beszél Yaristával.      

Yarista Palarn - Évnyitó / záró

- Háááááát... akár le is ülhetnék. - morfondírozik félhangosan a professzor, de aztán arra a következtetésre jut, hogy még be kell mutatkozni az újaknak, és még ennie is kéne valamit.
- Le is ülhetnék, de nem teszem. De köszönöm az invitálást.- mosolyog a professzor. Pár pillanatra megakad a tekintete a csokoládétortán.
- Igen, igen, úgy terveztem, a tanév első napját meghagyom még Önnek szabadon, de aztán kezdődhet a munka. Mit szólna akkor 2.-án a délután négy órához? A helyszín természetesen a szokásos. Ohhhhh! Akartam is mondani, majd kijönnek valamikor az év közepe táján a minisztériumból megfigyelni egy foglalkozást. Smokey amúgy nagyon jól van. Ezt a nevet adtam a kis huncutnak. Kikelt a szünetben, így kialakíttattam a szobám sarkában egy kis hmmm.. "játszósarkot" neki.-hagyja szóhoz jutni a fiút is.
Még mielőtt a fiú belekezdene a válaszába, gyorsan feltesz még egy kérdést.
- Mellesleg van valami terve idén az ÁVT-nal? Vagy az Asztrológiával, ha már itt tarunk, ugyanis, ahogyan a tavalyi évben említettem, megpályáztam és el is nyertem.- mondja büszke, de egyben gyerekes mosollyal a professzor.  

Markovitsné Janey

Mivel nincs jobb dolga, és a Nap is hét ágra süt úgy tervezte, lemegy a faluba és ott bóklászik egyet. Az órákat már úgyis megtervezte, felkészült a tanítás kezdetére, így nincs sok minden elintéznivalója. Kissé hideg van, ezért felkap egy hosszú, ballonkabátszerű szövetet magára. Szépen lassan lebattyog a faluba, de mivel átfázott, így egy hirtelen ötlettől vezérelve  betér a cukrászdába. Még sosem volt itt, pedig elég régóta tanít már az iskolában, no de mindent meg kell tapasztalni. Belépve megcsapja az orrát az a  kellemes, kissé fűszeres illat amit imád. Gyorsan körbetekint és örömmel konstatálja, hogy nincs nagy tömeg.
- Szép jó napot, egy hosszú kávét kérnék és ha lehet tegyen bele egy kis fahéjat is. Éééééés... egy csokoládétortát is kérnék. Köszönöm.- mondja és a középső asztalok felé indul. Miközben elfoglalná helyét, megbotlik, és leveri a mellette ülő hölgy táskáját.
- Ohhh... szörnyen sajnálom, csak megbotlottam.- mentegetőzik és egy mosoly kíséretében már nyújtja is át a táskát a hölgynek.
- Oroszkrém torta? Hmmm... az egyik kedvencem. Nem is tudtam, hogy lehet kapni. No de már mindegy, rendeltem. Ó.. elnézést, milyen udvariatlan vagyok...be sem mutatkoztam. Antonie Holden vagyok, az iskolában tanítok.- mutatkozik be mosolyogva.

Markovitsné Janey

- Átváltoztatástant és Asztr...- hirtelen felköhög.
- Khrm... Elnézést! Nos. Átváltoztatástant és Asztrológiát. Az utóbbit csak ettől a tanévtől kezdve fogom tanítani, míg az előbbit már tanítom egy ideje, hm... kisebb-nagyobb megszakításokkal. Emellett oktatok Animágiát is, de csak egyetlen tanulónak, mivel elég komplikált már az engedélyeztetési eljárás, de ahogy látom, Önnek is megvannak a problémái a bürokráciával.- ereszt meg egy mosolyt a hölgy felé, visszautalva ezzel az anyakönyves esetre.
- Lehet, hogy összefutottunk, de az Ajándékboltban még nem voltam. Tudja, ritkán mozdulok ki... nos.. ez ilyen formán nem igaz, hiszen tavaly is azért nem tudtam tanítani, mivel külföldre kellett utaznom. Szóval nem nagyon járok le a faluba, de az iskola partjában sokszor szoktam sétálni. Feltétlen elszeretnék menni a falu több épületébe és üzletébe is, úgyhogy rövid határidőn belül tiszteletemet teszem majd Önnél.- mondja, miközben megérkezik a rendelése, amit egy köszönöm kíséretében át is vesz a felszolgálótól. Belekortyol a kávéjába és így szól:
- Igazán jó kávét csinálnak itt. Gyakrabban kéne jönnöm.- mosolyodik el.
- És Önnek van valami kapcsolata az iskolával? Esetleg ott tanult? -érdeklődik a professzor.