Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A paintball természetesen fontos része volt a közös programjainknak, százalékban mérhető részét az tette ki, ha a videójátékokat nem vesszük. Márpedig egy időben több időt töltöttem skyepon vele kommunikálva egy-egy ilyen szar nyomása közben, mint amit más lélegző személyekkel töltöttem. Mire nem jó a kollégium? Összehozza az embereket. Ha ilyesféle program szokott lenni csapatépítésként, bizony megesett, hogy egy plusz valahogy belekeveredett a tömegbe, csak hogy "passzoljanak a számok".
- Iiiigen, csakis. Ott már úgyis kimaxoltuk a tehetségünk, attól tartok - sóhajtottam fel látványosan, de aztán csak elvigyorodtam és megráztam a fejemet rosszallóan. - Előre szólok, hogy ha kicsit is olyan lesz, mint te, vagy én, nem mehet a lányom közelébe!
Talán nevettem, de ettől még komolyan gondoltam, mert a szívtörés bizony nem vicces egy lánynak sem, pláne, ha még ilyen kicsik. Nem lesz könnyű élete a csajszinak, ez már előre biztos. Én is lehúztam inkább az italt, hogy megszabaduljak a kis gubanctól, ami a gyomromban keletkezett a kislány gondolatára. De ugye Keve csak nem hagyta az indulatokat elülni, csak gyomron kellett tenyereljem, mire a vállamra csapott, ugye, csak olyan kedvesen, hogy holnap is emlékezzek rá, mennyire szeretjük mi egymást. Máskor is szoktak ilyen nyomok maradni.
- Rólad beszélünk, vagy a nőről? Nem mindegy - alig bírtam visszafojtani a kitörni kívánkozó nevetést, csak az ajkamba haraptam belülről, kissé meg is rázkódva. Keve szokás szerint bedobta magát, ami még mindig elég szórakoztató volt, de ezúttal én csak csendes szemlélődő vagyok többnyire.
Keve ugye megint ivott, az amúgy sem kicsi egójára még dobott egy tizest, de az utolsó megszólalására ismét a gyomrába tenyereltem, éppen olyan kedvesen, mint nem sokkal ezelőtt.
- Aaaaz, kettőnk közül te vagy a csinifiú - nyomtam meg a szót, hogy azért érezze, cseppet sem bóknak szántam ebben a kontextusban a dolgot. Ha együtt lettünk volna, is ő lett volna. Ez hálistennek ebben az univerzumban nem igazán volt valószínű, tekintve, hogy mind a ketten elég heterok voltunk.
- Nos, igazából, azért kell, hogy férjhez mehessek, de igen... de ti olyan... szóval hát, úgy gondoltuk, ha már kell, lássunk valami szépet is! - lassan a nő színe leginkább egy céklára emlékeztetett. Nem tudtam eldönteni, hogy most a fények teszik, vagy lehetséges, hogy ennyi vér tolult a csaj arcába.
- "Lássunk valami szépet is" - ismételtem meg, kicsit talán gúnyosabban is a kelleténél, de aztán ismét Kevére pillantottam, most már egy elég magabiztos vigyorral hajolva kissé közelebb. - Lássanak?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Tény volt, hogy sokan fenyegettek vele, hogy majd jön egy apuka puskával, de aztán soha nem szegeztek lány miatt fegyvert rám, szóval ez amolyan városi legenda volt. Így tehát sikertelen is. Az szerintem teljesen más visszatartó erővel bír, mikor az orrod alá nyomják a fegyvert, hogy jól van fiam, akkor most tegyél kettő lépést hátra, vagy kidekorálom a gondolataiddal a konyhát.
Az az egyetemi buli elég húzós volt, de megőriztem a pókerarcomat, miközben a hazafias társaságomra pillantottam.
- Ha annyira ott akartál volna aludni, elfértél volna - közöltem búgó hangon, még a szemöldököm is vonogatva kicsit, de aztán csak elröhögtem magamat. Ezt gyorsan le is mostam az arcomról egy pókerarccal, mikor megérkezett a törpe, hogy vad tárgyalásokba kezdjen. Nem is értettem, mire jó nekik ez az egész este, mert látványosan unta magát a társaság, mielőtt idejött volna. Azóta meg mint az a baglyos csoportkép, egymást kerülgetve próbáltak minél jobb rálátást szerezni.
- Igazán nagylelkű vagy, hogy átvállalod - közöltem fennhangon, majd a lányt figyeltem, meg röhögve Kevét, mikor közölte, hogy hát a lány maga rohan a vesztébe. Nekem mondjuk nem volt gondom a házassággal, de mi nagyon jól megvoltunk az asszonnyal amúgy is. Nekem ez inkább csak egy ígéret szorosabbra fűzése volt, semmint kötelesség. A kérdésemre Keve rám nézett, majd elkezdett valami méltatást a nőre, aminek nem tudtuk meg a lényegét. Még egy pár pillanatig figyeltem a szőkét, aki a telefonját pötyögtette, majd Kevére néztem. Kissé kétkedve figyeltem, ahogyan közelebb csúszott, aztán a vállával meglökte az enyémet. Felé fordultam most már teljesen és így az orrunk majdnem összeért, összességében furcsa volt az egész, de a nem is olyan régi levegőzés, meg az unikornishányás az ítélőképességem elég szépen elhomályosította. Pár pillanatig bámultam a szemébe, így utólagosan megállapítva, hogy hát igen, elég szép, mielőtt a kezem a tarkójára csúsztatva közelebb nem húztam. Az szám először csak finoman súrolta az övét, majd végigfuttattam a nyelvem az alsóajkán, kissé talán még közelebb is húzva, ahogy a kezem a derekára tévedt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Olyan my bad feje volt a srácnak, ahogy közöltem, hogy elfért volna, még a kezét is feltartotta, hogy bocsmá, hogy élek. Persze, nem bántásból mondtam neki, csak a szokásos piszkálódás volt a kettőnk között, szerintem egyikünk sem vette különösebben a lelkére, ha  a másik éppen beoltotta, vagy régebbi dolgokat rótt fel.
A nők lassan kiültek sorba, mint a madarak a dróton és bámultak, hatalmas szemekkel az irányunkba. Ha egy fél órával később történik ez, már lehet, hogy csak baglyokat láttam volna, nem is nőket, de éppen időben érkeztek még. Így is épp elég komolytalan látványt nyújtottak.
- Ugye nem rám gondoltál? - rebegtettem meg a szempilláimat, de aztán kicsit felnevettem, mielőtt még a személyes szférámba mászott volna, amitől kiült az enyhe értetlenség az arcomra.
Végül én voltam az a bizonyos, aki kezdeményezett, a kezemet a féllengyel tarkójára csúsztatva, aki még kipillantott a csajra, mielőtt az ajkaim után kapott volna. A nyelvem végigfuttattam az alsó ajkán. miközben ő lassan az állam alá csúsztatta a kezét, majd hátrébb onnét. Talán egy egész kicsit túlságosan át is adtam magamat a pillanatnak - arról nem volt szó, hogy a nyelvem valaha is más pasi szájában fog járni! -, de nem siettem el azt a bizonyos elhajolást. Talán a derekán járó kezem is kicsit lejjebb csúszott, mint azt eredetileg terveztem volna. A csók akkor szakadt félbe, mikor röhögésben tört ki, mert a rágója - az volt? Lószarért nem köpte ki? - a fogamhoz érte.
Elhajolva a pultra támaszkodott, míg én csak nagyokat pislogtam magam elé, az ajkam megnyalva és igyekeztem feldolgozni az imént történteket. A kezem is csak eszembe jutott, hogy nem ártana elvenni az illető seggéről. A lány csak leesett állal pillázott ránk, én meg megköszörültem a torkom kissé.
- Nem... izé, mármint... a, nem. Én csak... írják Németh Anna számlájához az egészet- hebegte, én pedig nem bírtam levenni a szememet a mellettem tespedő Kevéről.
- Mi a szar van a szádban? Képes voltál rágózni? - kérdeztem teljesen értetlen arccal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Talán egy kicsit kezdett elharapódzni a dolog kettőnk között, de csak a szívatás szempontjából. Szerintem éppen ezért működtünk mi ketten ilyen jól, meg a nemzeti öntudat, de az tényleg csak másodlagos helyre szorult. De az, hogy nem akadtam ki teljesen a becézésre, arra engedett következtetni, hogy kicsit jobban eláztam a kelleténél, vagy csak a levegő volt odakint túl jeges, még nem sikerült eldöntenem.
- Már kezdtem megijedni, serduszko. - Nem, nem szoktam lengyelül becézgetni embereket, csak Maját, szóval, azt hiszem, hogy erről ennyit. Ha kicsit korábban jönnek, lehet, hogy még pofán is röhögöm a nőt, amiért előhozakodott ilyesmivel, de ma volt a szerencsenapja.
Mert hihetetlen módon én kezdeményeztem, a kezem pedig a csípőjén volt, mielőtt annyit mondhattam volna, Quidditcha. Az viszont nem szoktam meg, hogy bárki keze is a tarkómra csúszva oldalra döntse a fejem. Egy pillanatra az agyam sikított, hogy azonnal keverjek le neki egy pofont, helyette viszont valahogy a számban kötött ki a nyelve. Normális eset? Nem. Élvezetes? Igen. A kezem is ezért tévedhetett el, nem is foglalkozva a ténnyel, hogy éppen kiröhög. Engem. Mert ő baromkodta el az egészet. Aztán a pultra támaszkodott, én meg kissé laggolva dolgoztam fel az eseményeket.
- Do widzenia - böktem oda a nőnek, mikor igyekezett eltűnni szem elől. Ez viszont azzal járt együtt, hogy a nyomokban lengyelt tartalmazó úriember ismét felém fordult.
- Nem? Pedig egészs... várj, mi? - ráztam meg a fejem, még a szemeim is összeszorítva pár pillanatra, majd hatalmasra tágult pupillákkal meredtem Kevére.
Újabb fordulat, ami nem volt betervezve: a jobb kezem satuba fogta az állát, döbbenten bámulva a kinyújtott nyelvét. Ennek a kis görénynek piercingje volt.
- A nejem sok dologról nem világosít fel kellően - fújtam ki a levegőt lassan, majd a hatalmas barna bociszemekbe pillantottam, mielőtt elengedtem volna az állát. - Szexi. Mondhatjuk. Elismerés, azt hiszem. Gondolom, nem csak én értékeltem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Talán egy kicsit át is estünk a ló túloldalára, a lány, aki az egész játék producere és műsorvezetője akart volna lenni, kívülállóvá vált, egyszerű nézővé redukálódott. A hatalmas dobbanásokra szinte vonyítva tört ki belőlem a nevetés, de elég hamar sikerült elkomolyodnom, elvégre nem rombolhatom le az imidzsemet ilyen kegyetlen módon.
Még ki is húztam magam, jelezve, hogy nem vagyok az a tipikus nyuszi alkat, aki majd összefélni magát egy kósza gondolattól. Igenis jól voltam, legalábbis próbáltam elhitetni magammal, ahogy az ajkam Kevéét súrolta. Sokkal jobban el is merültünk a dologban, mint ahogy az egészséges lenne, az ujjai még futólag a hajamba is mélyedtek, utána pedig csak próbáltam nagyokat pillázva feldolgozni az esetet. Keveset ittál, Bojarski.
- Hát, de... de... - Láthatóan túl sok időt töltöttem Majával, mert máskor már lenne egy epés megszólalásom. Erre? Az ujjaim az álla köré fonódtak, nem éppen finoman, miközben kissé döbbenten meredtem a piercingre a nyelvében. Nagyot nyeltem, mielőtt elengedtem volna, visszaejtve a karom magam mellé.
- Hm, hát nem tudom, gondolom akad, veled kapcsolatban is. Szeretnél mesélni? - kérdeztem ismét elbűvölő mosolyt villantva, mielőtt a tekintetem a pultosra tévedt volna, visszaerőltetve magamra a pókerarcot. Nem mindenki érdemli meg.
A kijelentésre ismét megrándult a szám sarka, de aztán csak elhúztam előle a poharat, felemelve kissé, mielőtt ismét kérdeztem volna.
- Neked mi a franc történt a hajaddal már megint?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Egyszerűen a szavak nem akartak jönni, bármennyire is próbáltam őket magamból kierőszakolni. Egyiket a másik után, de csak odáig jutottam, hogy a másodikat ismételtem meg... többször is. Beakadt a lemez, így Keve egy tipikus, szláv módszerrel igyekezte a problémát korrigálni és párszor izomból megveregette a hátamat. Ha a dolog nem is jött rendbe, levegőt már biztosan nem kaptam és meredtem is magam elé pár pillanatig.
- Szerintem is jobb lesz, adj innom! - bólogattam hevesen, mert semmi kedvem nem volt egy rögtönzött románchoz a lengyelfajzattal.
Talán tényleg egy kicsit túlzásba estem, azzal, hogy megszorongattam, de mentségemre legyen szólva, hogy akkor, mikor az ital és a levegő is sok, a gátlásaim és az ítélőképességem is enyhén szólva labilis.
- Ne is hozd elő, semmi szükség rá, hogy a gyerekem akár egy fikarcnyit is rám üssön, főleg a parti és párkapcsolat ügyekben! - pánikszerűen ráztam meg a fejemet, sőt, még az is eszembe jutott, hogy lassan megint eljárhatnék a lőtérre, ha mást nem, egy kicsit gyakorolni.
Keve eközben nehezen elérte a poharakat és nagy lötyögés közepette elém tolta az egyik poharat. Koccant az üveg az üvegen, majd lehúzta, én pedig csak kissé gyanakodva meredtem a folyadékra.
- Ezt még csak nem is szeretem! - fakadtam ki, kissé felháborodva, mielőtt még magamba öntöttem volna. Aztán valahogy a haja került szóba, mire közölte, hogy kiszívta a nap, nekem pedig muszáj volt vihognom. Elképzeltem ahogy egy ilyen kissé pedo mosollyal rendelkező égitest ott szívja Keve haját.
- Az enyémen? Viccelsz? Maja lehet kimenne a kanapéra aludni! Nem kéne ilyenekkel kísérleteznem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Hát, az én esetemben talán ez a kettő volt a legneccesebb, de persze, voltak még, amikben jobb a gyereknek és az emberiségnek, ha nem rám hasonlít. Mint például a hozzáállása a felajánlott dolgokhoz, ahogy a pénzügyeket kezeli, az emberekről nem is beszélve, meg egyéb finomságok. De se a nyelvem nem volt alkalmas, hogy ezeket mind kimondjam, se a helyszín, hogy komolyan megvitassuk. Az időpontot már szóba sem hozom.
- Akad - közöltem szűkszavúan, kicsit nosztalgiával gondolva Maja előtti Lewyre, mielőtt lehúztam volna a felém tolt italt. A méltatlankodás és a fintor sem maradt el, mert ilyen italt senki nem rendelt, én kifejezetten rühelltem, míg a görényem... hát nem tudom, de ő se úgy nézett ki, mint aki odavan érte.
- És akkor még a kicsi esernyőt meg sem említetted! - vékonyítottam el kissé a hangom, mielőtt rosszalló pillantással vágtam volna vállba. Nem éppen finoman, de nem is ököllel, csak úgy a kézfejemmel, ahogy esik, úgy puffan alapon. - Amúgy is, most már mit csinálnék vele? Beleönteném a számba? Fúj.
Jártak már furcsa dolgok a számban, beleértve a paintball festékét is, miután Czerny volt szíves agyonlőni vetkőzés közben, amiért beszóltam neki, de nem volt kedvem csillámosat tüsszenteni. Nem, mintha nem lenne menő...
- Még a saját fodrászom életét is féltem, pedig pasi. Az a gyilkos pillantás, amikor legutóbb felnyírta oldalt... - még a hideg is kirázott, éppen nem sokkal azelőtt, hogy Keve a hajam kezdte volna mizerálni, én pedig rájátszva még a kezének is nyomtam kicsit a fejemet. - Most beszóltál, hogy őszülök? Lassan megérdemelnéd, hogy orrba vágjalak, de nem teszem, me szeretlek.  
Intettem a csaposnak, hogy jobb lesz, ha hoz nekünk még egy környi akármit, mielőtt ismét a mellettem toporgóra pillantottam volna, a helyzethez képest elég komolyan.
- De tényleg, már abból is jelenet van, ha vágatok belőle. Szóval nem tudom... talán egyszer. Majd megcsodálhatsz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kicsit túltoltuk az ököröködés részét, az esernyő már nem is tudom, hogyan jött, de mire átgondolhattam volna, kint volt. Keve meg csak félbeszakított - amit amúgy is nagyon nehezen viselek az emberektől, nem még tőle -, hogy rendeljen kettő vodkát. Bennem volt a késztetés, hogy megkérdezzem, esetleg akad-e valahol elfekvőben íószínes vodkájuk vagy nem tudnának-e bele esetleg egy kis csillámot szórni. De végül csak hallgattam és mindenki jobban járt így.
- Ha nem lennék aktív részese a beszélgetésnek, most nagyon csúnyán félreérteném a helyzetet. Javaslom az ananász diétát, legalább a finom része igaz lenne - csillogtattam a pulton könyöklő Keve felé a mosolyomat, de aztán csak megráztam kicsit a fejem. Nem igazán éltem a dolgot, a csillám is valami olyasmi lehetett, mint mikor a fahéjat próbálod meg egyben letolni a torkodon, kanállal.
Maját egy párszor már láttam extrém helyzetben és a legtöbb ember el sem hinné, mennyire ki tud fordulni magából mondjuk a fodrásztól.
- Az a helyzet, hogy igen, nagyon is furcsa olyankor - grimaszoltam ismét, az orromat ráncolva, még a nyelvem hegyére is ráharapva kicsit, azt hiszem, leginkább akaratlanul. Aztán Rosszfiú ujjai a hajamba mélyedtek, én meg akaratlanul is összerezzentem, de aztán a tenyerének nyomtam a fejem kissé. - A tükröm diszkréten hallgat, mikor ezt a szart belőni próbálom. Félti az életét.
Nem mintha komolyan bántottam volna a mellettem terpeszkedő rémet, még csak meg sem fordult a fejemben, sem most, sem máskor. A pillantásom a zsebére siklott, mielőtt elfojtottam volna a feltörni kívánó vigyort. Sőt, már majdnem prüszköltem a nevetéstől, így csak az ajkamba haraptam.
- Az ugye csak a telefonod és nem valami egészen más? - kérdeztem végül, de a hangom leginkább vinnyogásra emlékeztetett, ahogy a nevetéstől reszketeg vállakkal görnyedtem rá a pultra komolyabban. Persze, sejtettem, hogy mire utal, de annyira nem szerettem a színével saját magam pepecselni.
Ekkor csattantak a poharak a pulton, az egyikben egy igen csinos, kék esernyővel, amire pár pillanatig egészen meredten bámultam. Éltem, hogy ennyire szemetek tudtunk lenni és még csak a szemünk sem rebbent.
- Tökéletesen. Ez képet kíván! - biccentettem hatalmasat, elégedetten.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kicsit felvihogtam, ahogy elképzeltem, hogy elmélyült társalgást folytatok le az italomat díszítő kiegészítőkkel. Nem álltam a helyzet magaslatán, de nem hiszem, hogy ennyire mélyre süllyedtem volna az utóbbi fél órában. Ha nem volt muszáj, a telefonommal sem szerettem beszélgetni.
- Én mindig, Kevus, mindig, ismersz már - bizonygattam, hogy épp elég körültekintő vagyok. Aztán valahogy a haj témánál lyukadtunk ki és ez olyan volt, amiben nem értettünk egyet különösebben. Leginkább semennyire. Mert én nem kísérletezgettem a hajammal, magam sem voltam oda az elképzelésért, Maja meg még annyira sem, leginkább a sírógörcs kapta el a gondolatra is.
- Kicsit azt hiszem, mindkettő, de ha előkerül a hajnyíró akkor inkább az első - gondolkoztam el, bár soha nem vettem el Majától semmit, de pont ilyennek tudtam elképzelni, ha valami fontos és valaki megpróbálja tőle elcsaklizni. Kicsit mintha cinizmust éreztem volna a lengyelszármazék hangjából. - Én azt mindig. Kicsit életveszélyes a munkám, tudod...
A társalgásunk szellemi értékének csökkenése és az idő eltelte, illetve az italok fogyása között tiszta arányosság volt vonható. Mert bár próbáltunk egyik értelmes témától a másikig evickélni, leginkább alkoholba fulladtak ezek a kísérletek. Már éppen fuldokoltam az elfojtott röhögéstől, mikor nem bírtam tovább és kirobbant belőlem.
- Sokkal jobb! - vonyítottam, a kezembe temetve az arcom, hogy a nevetéstől kicsorduló könnyeim ne látsszanak. Aztán megjöttek az italok, szóval kénytelen voltam összeszedni magamat. Mély levegőket vettem, meg a szemeim törölgettem nagy lelkesen, aztán elhúztam a saját, esernyős poharamat.
- Igen, pont el, tudod, hogy sokoldalú vagyok! - húztam ki magamat kissé, majd elvigyorodtam, a telefonomat elővéve kapcsoltam be a selfie kamerát. - Hagyj már, te hajkirály! Mondd inkább, hogy vízibicsik... felejtsdel!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Ugyan láttam a sanda méregetést, de a nevetést is, így nem zavartattam magam a megszólítás miatt. Nem mintha amúgy tettem volna, fölösleges is lenne. Ez csak egy név volt, ami ugyan érdekesen hangzott a számból, de nem ölt embert. Nem is tudom, én ezt ki akartam-e mondani.
A haj kérdésben jobban elmerültünk, mint az átlagember képes lett volna rá, de csak azért, mert mind a ketten kiváló séróval rendelkeztünk, az pedig ugye szinte kiált érte, hogy említve legyen.
- Én sem, te kis görény - horkantam fel, az oldalába könyökölve, de azért vigyáztam rá, hogy milyen erősen teszem, mert nem volt kedvem orvoshoz szaladgálni vele, amiért véletlenül eltörtem egy-két bordáját. - Mondja az, akinek több, mint hatvan tetoválása van. Azt hogy lehet szeretni?
Akármilyen furcsa elképzeléseim is voltak, az még sosem fordult meg a fejemben, hogy varrassak magamra valamit, ami aztán az idők végezetéig ott fog majd díszelegni.
Inkább figyeltem, ahogyan újabb italt akar a magáénak tudni. Nem ivott lassan, én sem tudom, hogy hányadik poháron voltunk túl, de azt hiszem, kezdem azt hinni, hogy jobb is így. Ugyan megkaptam hogy ne vinnyogjak, de ez nem volt egyszerű, mikor olyan gyönyörű italom volt. És azt hiszem, hogy még egy kicsit a friss levegőt is éreztem. Lehúztuk a következő kört is, én biztonságba helyeztem az ernyőt is, aztán utána javasoltam, hogy fotózkodjunk, Keve meg kiröhögött. Nem mindenki tudja kimondani, hogy vizibics.... mindegy! Csináltam két képet az ujjamról, aztán utána a visító lengyelszármazékról, mire sikerült egy egészen istenes képet összeraknom magunkról.
- Persze, drágám, többször is - bólogattam tudálékosan, mielőtt ismét nevetésben törtem volna ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem tudtam megérteni, mi vonzza Kevét annyira a varratásban. Persze, megvolt a maga bája, rajta elég királyul is nézett ki, de ha nem lenne muszáj, magamra inkább nem nagyon rögzítenék semmit az utókornak. Amúgy se nézegetné túl sok ember, aki számít, az pedig úgyis tudja rólam a lényeget, nem kell hozzá tintapaca.
- Miért, kin múlna? Várod a múzsa csókját a... homlokodra? - Egy pillanattal tovább mérlegeltem, melyik szót is keresem, mint illett, vagy kellett volna. Szerintem ezt egy ilyen este után igazán el lehet nézni nekem. Megint más kérdés, hogy szívesen mentem volna haza az asszonykához. - Egy álmom válna valóra, lécci-lécci, add ezt karácsonyra!
A hangomból ömlött az irónia, egy csipetnyi gúnnyal is, de nem szoktam ezt a kis görényt bántani, így utóbbira még tudtam figyelni, hogy azért ne toljam túl.
Az italok meg csak csúsztak le, ha tudtam volna, sem merem már számolni, hogy hányadik pohár fenekére néztünk le. De néha nehéz volt megállapítanom azt is, hogy Keve hány pohárból ivott egyszerre és hogy csinálta ezt, mert én már áztam volna. Helyette megpróbáltam nagyon lelkesen fotót készíteni magunkról, de előbb az ujjamról csináltam kettőt, aztán meg egybe beleröhögött és totál szétcsúszott.
- Nő vagy? Most akarod, vagy nem? Döntsd már el! - horkantam fel, tanácstalanul széttárva a kezemet, majd lehúztam egy felest, ami nem is biztos, hogy az enyém volt. Nem is érdekelt, az alkohol fertőtlenít. - Lewarázslatot, cssssssssssss! Tolom az instára!
Feltéve, ha az ikon helyben marad és valaha rájövök, mi a jelszavam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- És elég jól mutat? - vihogtam el magam, mert egy ideje a a múzsa nem igazán volt átjáró vendég nála, még ha ezt nem is igazán látta be. De én inkább csak csendben maradtam, nem akartam ebbe komolyabban belemenni, nem ez az este volt az, amelyik erre alkalmas.
- Jaj igen, lebuktam. Nem tudom elképzelni az életemet a látványod nélkül, Kevi, jaj ne hagyj el! - vihogtam, már jóformán könnyesre magamat, de aztán inkább csak bele is fujtottam magamat kis híján a piámba, amit az orrom elé tolt, hogy azonnal igyam meg. A pultoslány kissé mintha meg lett volna szeppenve, de végül is, mi nem fogunk semmit fizetni, akkor megihatunk mindent is.
- Teve, ne murkálj a feletonomba - nyúltam a keze után, de nem is sikerült pontosan eltalálni a kezét. Azt hiszem, hogy az előző ital, ha nekünk is készült, sokkal jobb cucc volt, mint az előző. Valahogy sikerült a megfelelő helyre kattintani, körülbelül a negyetodik próbálkozásra, majd fel is raktam.
- Én mindig képes vagyok varázsolni, ha szépen nézelnek rám. Te nem? Shame - néztem sokatmondó pillantással a lengyelszármazékra, aztán inkább rendeltem még egy kört, mielőtt végleg kiszáradunk itt a pult mellett. Hogy lehet ennyi ideig váratni valakit? Nem engem és Kevét fognak, ez is biztos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Ha őszinte akarok lenni, nem mondanám, hogy a családom erőssége a gyors indulás. Főleg, mióta beköszöntött az ünnepi időszak és egyre többet megy a rádió, képtelenek még csak felöltözni is, nem hogy elindulni. Így a kabátommal a kezemben, tehetetlenül nevetgéltem legalább tizenöt percet az ajtóban állva, figyelve, ahogyan riszálnak. Mert ugye a gyerekülés már bent volt, a táskákat is sikerült időközben kilopnom a csomagtartóba, Anián pedig még mindig csak egy fél overál volt. Mondhatjuk, hogy a nőim nem igazán szeretnek öltözködni.
Mikor végre a kocsiban voltunk, ott is folytatódott az eszement parti, Klara tapsikolt meg riszált, jobbra-balra csúszva az ülésében, Ania meg főleg csak kapálózott, de elég édesek voltak.
Aztán odaértünk a menhelyhez, én pedig megálltam a parkolóban, mire Maja teljesen értetlen pillantást vetett rám, hogy én most mégis mit csinálok. Kicsit felvontam a szemöldökömet, majd elvigyorodtam.
- Baj kéne legyen? Semmi baj nincs - ingattam meg a fejemet, mielőtt kicsatoltam volna az övemet és intettem az állammal az épület felé. - Voltál már itt, Babygirl?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Majának azt hiszem lassan, de azért feltűnt, hogy eléggé fel voltam öltözve és hogy vártam őket, szóval lassan, de biztosan összeszedte a táncos törpillákat. Elég sok volt a cuccunk megint, azt hiszem akár több napra is maradhattunk volna és nem okozott volna gondot se az öltözködés, se a maradás ténye. Bár arra a nyakam mertem volna tenni, hogy nem volt fésű egyik táskában sem, maximum olyan, amivel pónit lehet fésülni.
- Mikor kezdjük a kviddicset, Klarcia? - érdeklődtem büszke mosollyal, ahogy odaadtam a sebváltóról a sapit Majának. Nagyon ügyesen célzott és a dobóereje is elég nagy volt, szerintem simán lehetett volna hajtó. Más kérdés, hogy közben meg mégis értettem, Manda miért nem akarta, hogy a lánya kviddicsezzen.
Aztán lehúzódtam a parkolóba és le is parkoltam, majd a motort leállítva kicsatoltam magam. A tekintetemet Majára függesztettem, majd elvigyorodtam szélesen.
- Nem, tényleg nem, még csak az hiányozna, hogy itt lakjon! - nevettem el magamat kicsit, mert előttem volt, ahogy Helmut bent ül egy kennelben. - Nem teljesen, az érdekelt, tudod-e hol vagyunk. Akkor bemegyünk? Nem sétáltatni.
Előre vettem a kabátomat, majd felvettem és elkezdtem felcipzározni, a fejembe húzva a sapimat is. Szürke ide vagy oda, nekem is fel kellett vennem, mert hideg volt már.
- Arra gondoltam, hazavihetnénk valakit, ha már egyszer jön a karácsony. Mit szólsz, Babygirl?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Imádom ezt a kislányt - tört ki belőlem a nevetés, ahogy íves zuhanópályával megindult felénk a mamusz is. Majdnem olyan jól dobott, mint anno én, legalábbis, anyám állítása szerint, én pedig hajlamos voltam hinni neki, mert gondolom valamiért csak elkezdtem kviddicsezni. És nem a két szép szememért. - Ezt úgy mondod, mintha baj lenne.
Biztos vagyok benne, hogy Helmut büszke rá, meg kicsit azért ránk is, mert van még sansza egy következő generációs csapatra. Biztos vagyok benne, hogy ha mást nem, Klaraval kivételt tenne a "nem szeretem a nőket a csapatban" kijelentése alól.
Lassan Maja is kicsatolta magát, ahogyan én is, de meg akartam várni, míg kiforrják magukat a dolgok és nem odakint nekiállni ezt megbeszélni, mert lehet, hogy itt éjszakázunk, ha bent adom elő.
- Gondolj bele, Helmut egy kennelben aludna - ráztam meg a fejem hitetlenkedve, nem igen akartam elképzelni a jelenetet, de nagyon élénken előttem volt ennek ellenére is.
Sikerült letisztázni, hogy pontosan hol is vagyunk, bár azt hiszem, nagyon lassan bootholta a nejem, hogy miért is vagyunk most itt. Nem azért, mert kereket kell cserélni és meg kellett állnom valahol, az most nem hiányozna. De tény, hogy itt parkoltunk. Kiszállva kivettem Klarciát, visszahúzva a sapit a fürtös buksira, majd nagy csókot nyomtam a homlokára, hogy bizony minden rendi, nem kell kiakadni a kötött ruhadarab miatt. Még akkor sem, ha tényleg nem szereti.
- Igen, Babygirl, ezt mondtam az előbb. Keresünk egy kutyust, aki elég családbarát, és hazajön velünk. Így előkarácsonynak. Tetszik az ötlet? - kérdeztem, felé pillantva a szemem sarkából, bár tudtam a választ anélkül is, hogy kimondta volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Igen, tudom, gondolom a te anyád, meg az enyém. Nem mintha ők annyira sok időt kéne velük töltsenek - forgattam meg a szememet, mert szerintem ezek nagyon nem az ő gyerekeik voltak. Persze, értem én, nekik több a tapasztalatuk abban, mi a jó és mi nem, de én sem másztam bele abba, hogy most min érdemes vitázni Helmuttal és min nem, pedig abban meg nekem volt a nagyobb rutinom.
Közben lasan kiműtöttük magunkat, meg a babákat a  kocsiból, már megszoktam, hogy ez nem egy perc, mert rugit kell igazítani, meg mamuszt húzni, meg sapkátkesztyűtsálat, szóval a világ is a feje tetejére állt, ha az ember nem figyelt egy percre.
A hiszti hamar abba is maradt, Klara a kicsi kacsójával az épület irányába mutatott, kis híján kicsavarva a gerincét és lelkesen közölte, hogy 'vava. Pieska.' Én meg nagyon büszkén bólogattam.
- Tak, Pieska - de finoman vissza is fordítottam magam felé, miközben befelé totyogtunk, nehogy nekem hátfájás és sirdogálás legyen az éjszaka, vagy úgy egyáltalán a napokban.
- Ismered őket, nem szeretnek semmit elkapkodni. Meg ugye, Hannah modell, annyira ebbe az életbe nem fér bele a breki dolog. Gondolom - vontam meg a vállamat, nem akartam a szőke helyett nyilatkozni. De nem volt egyszerű sorsa, ebben biztos voltam, hogy ha akart volna is kicsit necces a baba ügy. Kiesik a melóból és ki tudja, mennyi idő, mire megint összekapja magát szalonképesre. - Sebby gondolkozott a kutyán, igen. Szerintem túl kicsi nem jó ötlet, mert akkor Volttal nem tudnak nagyon bandázni.
Mi is követtük őket, aztán gondosan becsuktam az ajtót, nehogy nekem kihűljön a hely. A kis porta szerű részen éppen egy idősebb bácsi ücsörgött, mintha valami keresztrejtvényt fejtegetett volna.
- Jó napot. Örökbefogadni szeretnénk egy kutyát, valami családbarát kivitelt.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Neki szokása drámainak lenni, tudod, valahonnan nekem is tanulnom kellett - forgattam meg kicsit a szemeim, de aztán csak elnevettem magamat. Nem szerettem volna annyira végletes lenni, mint anyám, mert bár ő azt mondta, visszafogott, keresztény erkölcsök szerint élő nő, egy másik nővel és egy elvált pasival élt együtt. Akkor ez most hogy is van?
- Nem tudom, lesz-e nekik, egyszer majd biztosan, de lehet, hogy csak az után, hogy Hannah visszavonult. Az meg nem hiszem, hogy mostanság fog megtörténni, ha engem kérdezel. - Sőt. Igazából előttem volt a nő, mint az első 70+os modellshow szervezője és csillaga. Semmi meglepő nem lett volna abban sem. Sebby meg csak panda, ő támogató és nem szól bele a fontos döntésekbe, mert ki tudja, mi történne.
Aztán bekocogtunk végre az épületbe, ahol volt a nő, meg a bácsi és köszöntek, meg minden, szóval mi is, még Klara is integetett egy kicsit kalimpálva a kezecskéivel.
- Akkor olyat szeretnénk. Igazából már van egy másik kutyánk, meg elég nagy a család, szóval olyan kutyust keresünk, aki már nem kölyök, de kijön a gyerekekkel és a többi állattal.
Aztán bevezetett minket a néni a kutyákhoz és a kislányom meg majd kitekeredett a karomban, folyamatosan nézelődött, hogy melyik kutya ugat még, ahogy először egy dogo ketrecéhez vezettek minket. Viszont elmondták azt is, hogy ő néha kicsit elkattan és akkor morog a többi kutyára.
- Nem ő lesz az - ingattam meg a fejem kicsit szomorkás mosollyal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Keve elég sokat változott az utóbbi években, Cel viszont nem hiszem, hogy régebben ne akart volna - vontam meg a vállamat. Csak közbejött Piros, ezért kicsit elcsúszott az élete a tervezett pályáról. De majd lassan talán helyre rakja magát és minden olyan lesz, ahogyan annak lennie kell.
Maja is kicsit elszontyolodott, gondolom ő is szívesen segített volna egy olyan kutyán, akit az előítéletek miatt nem szívesen visznek haza, de ez nem az ideális volt. Szomorú.
- Nem, nagyon nem. Ahogy Frenchinek, meg csivinek, se semmilyen négylábú vendégnek nem tenne jót.
A Majáék nézte kutyus meg beteg volt, ami megint szomorúságforrás, akárhogy is nézem. Kis szusszanással néztem a ketrec felé, mielőtt még ajkamba haraptam volna egy pillanatra.
- Ha adományoznék egy nagyobb összeget a menhelynek, fordítanának a kezelésére? - kérdeztem a nőtől, miközben egy másik kutyusra néztem, akire Ania lelkesen mutogatott.
Aztán meglátott egy nagy fekete szőr és nyálhalmazt. Édes volt, még a nóziját is kitolta a rácsok között. Nagyon lelkesen, hallottam is, ahogy nagyon hangosan szuszorog, meg szimatol a brekik után.
- És ő itt? A nagy fekete? Ő nem családpárti? - kérdeztem, az állammal a kennel felé bökve, miután láttam, hogy Maja eléggé lelkesedett a nagy macira.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Persze, ez is benne volt a pakliban, hogy Keve nem mindig és mindenkivel maradéktalanul őszinte. És akkor még viszonylag enyhén fogalmaztam meg azt, hogy néha egy sunyi kis köcsög.
- Ebben biztos vagyok. Már, hogy boldog lenne tőle, bár szerintem ő már attól is, ha összecuccolna Dustinnal - vontam meg a vállamat, mert ha jól tudtam, neki voltam még cuccai erre-arra. Mint az a bazinagy bambusz a lengyeleknél, meg a színezős és egyéb dolgai a társaslakásban, legalábbis, az alapján, amit Maja legutóbb mesélt. - Meg Dolfinak.
Igazából a teljes társaság összes kutyáját nézve nagyon is össze tudtunk volna dobni egy kisebb menhelyt, így asszem elég kulcsfontosságú kérdés volt, ha új tagot hozunk, ne akarja az összes többit lemészárolni. Esetleg.
A nő nagyon furán nézett rám, mikor az adományokkal kapcsolatban kérdeztem, szerintem nem erre számított, de attól még tény volt. Fordíthatják akár reklámokra, felújításra is, nem egyértelmű hogy ebből egy öreg, beteg kutya lát bármi pozitívat.
- Minden rendben van itt? - kérdeztem, Majáék mellé lépve, majd lepillantva a kicsi breki kezére, de azt hiszem, az ijedtség volt itt a legnagyobb probléma.
- És ő családbarát? Milyen fajta? Mennyi idős? - tettem fel a kérdésemet, amire a néni lassan, de készségesen felelt is, mindenre sorban, ellenőrizgetve is a papíron. - Nyuszi hazavigyük őt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem igazán folytam bele a Cel-Dustin kérdésbe, ennyire nem érintette meg a lelkemet, hogy mi van velük. Persze, egy időben sportot űztem belőle, hogy az amcsit megpróbáljam visszakeríteni a családba azon túl, hogy Wojtekkel randizik folyton, de azóta volt saját életem és családom, jobban lefoglaltak ők, mint az, hogy a kis vöröst felügyeljem.
- Oh, akkor én le vagyok maradva - állapítottam megtétovázva, kicsit el is húzva a számat, de aztán csak vontam egyet a vállamon és inkább a kislányaink figyelgettem. - Akkor?
Kicsit megfogott a kérdés végével, az jobban érdekelt, mint az, hogy a Czerny lány mit akar nagyon és mit nem. De nem zárta le a mondatot, mert miért is tette volna?
Hirtelen nagy volt az ijedelem, nem is értettem, mire fel, mert mire odakocogtunk a másik édes brekivel, ők már látszólag megoldották a helyzetet. Klara is nagy lelkesen kezdett magyarázni a kutyusnak, hol gagyogva, hol beszúrva egy-egy értelmes szót is.
- Vigyük haza a nagy macit? - kérdeztem, miután a néni megválaszolta a kérdéseket és úgy tűnt, hogy a fekete kompatibilis lenne a családdal. A nőci kicsit húzta ugyan a száját, de közölte, hogy hozza a papírjait. - Mi legyen a neve?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem, mert aztán jön Gabe Dustin újabb leckéje után, hogy szétrúgja a seggem, hogy ne nézegessem más littlek bugyiját - horkantam fel. És még csak nem is túloztam, olyan furcsa dolgokra tudtak ugrani, mintha nem egy csónakban eveznénk, hanem éppen próbálnám valamelyik hajóját elsüllyeszteni, mielőtt még elhagyhatnák a zátonyos részt. Eleget kapok a pályán, köszönöm pluszba már nem kell több fizikai erőszak.
- Akkor már? Babygirl, motyogsz, tudod, hogy annak se eleje, se vége, se teteje, se alja, nem igazodom ki rajta, csak állok, mint smaci a ködben - horkantam fel kicsit, változtatva azon, ahogy fogom a kislányt, mert a karom kezdett már beállni és őszintén? Kinek hiányzik az? Néha azért szeretnék egy Little-normál ember szótárat, ami alapján gond nélkül lehetne kommunikálni velük. Csak szerintem túl sok a rokonértelmű szó és nem mindig lehetne kikövetkeztetni, melyik kontextust használják.
A fekete maciivadék meg csak szagolgatta az apró kezeket, látni lehetett, ahogy a falka meg-megbillen lelkesen, de aztán mindig csak tovább érdeklődött, mintha nem is lenne annyira fontos örülni.
A néni végül csak tanácstalanul nézett a nejemre.
- Talált kutyus, az itteni neveire pedig nem igazán hallgat - közölte, majd megmutatta a papírját, amin volt már vagy három különböző név, de mindet kihúzták.
- Akkor? Kerítsünk neki egy újat, vagy válasszunk egyet az eddigiek közül, hátha csak nem szokta meg? - böktem az állammal a papír felé. Klarcia is közben bedugta a kicsi kezét a nagyfiúhoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Duh, ez egy... bonyolult sztori, Gábriel elég sok dologhoz... buta. És olyankor Dustintól kér tanácsot. - Azaz, inkább sikogat és üti az ajtaját, de végül is, majdnem ugyanaz a kettő, nem? Ha Gaberől beszélünk, nem sok különbség van a kettő között. Nem szokott ő csak úgy mások szakértelmére szorulni, olyankor úgyis sikít.
- Babaházat? - kérdeztem vissza kissé értetlenül, mert erről valahogy elfelejtett szólni. Pedig, ha valami tetszik neki, akkor általában szokott szólni miatta, még ha nem is direkt, de valahogy csak kiderül. De erről csak nem szólt, mert minek azt? Ah. Mióta volt ez az egyetemes hisztéria, azt hiszem, hogy kicsit idegesebb vagyok minden ilyen szarra.
- Az elsőre nem hallgatott két hét után sem - vont egyet a vállán a nőci, én meg kicsit kiegyenesedtem, hogy ne álljon be a derekam a hercegnő mellett. Mert akárhogy nézem, kicsit túl sokat hajlongok így, a gerincem annyira nem szereti.
- Akkor majd kitalálunk neki valamit hazafelé, vagy... vagy nem tudom - vontam meg a vállamat ezúttal én, majd inkább felemeltem Klarciat, aki erre csúnyán nézett rám, mert ő még a kutyust akarta molesztálni.
Láttam, hogy mondani akar valamit, de minden egyes alkalommal elakad benne, így csak felszusszantam, úgy téve, mint aki nem veszi észre.
- Akkor miért nem bővíted? - kérdeztem enyhén felvonva a szemöldököm, nem igen tudtam ezt most hová tenni. Mi ebben a rossz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- De, olyasmi, csak ugye, vannak dolgok, amiket méf nem tud. Mint, hogy hol lehet Stellának ilyen meg olyan ajándékokat venni, nekem is iddőbe telt ezeket megtanulni - bólogattam kicsit, fel is sóhajtottam, mert nem mindig egyszerű beszerezni, amit éppen a kicsi szívük megkíván. De okoz ez gondot? Szerintem nem, elég normálisnak tűnik. Kevesebb pénzembe, idegszálamba és időmbe fáj, mintha felszedtem volna egy implantoszauruszt. Nem is működtem volna mással, azt hiszem.
- Szóval egy tsumház tetszene? - kérdeztem kissé inkább a mögöttes üzenetre koncentrálva, ha már egyszer itt tartottunk. Akármennyire is gondolja valaki, hogy a nők pletykálnak és a dolgok felének sincs értelme abból, amit beszélnek, ez nincs így. Rohadt irritáló néha, de ha eleget figyelsz, akkor találsz olyan infókat, amik később hasznosak lehetnek.
- Figyelünk az állataink igényeire. - Így, ennyi. Mintha ez egy válasz lenne arra, amit Maja mondott. Nem az. Nem szeretem az ilyen helyek dolgozóit, egy idő után érzéketlenek és kiüresedettek lesznek. Mint ez a nő is.
A kérdésre is inkább csak bólintott, én meg felszusszantam, hogy legalább ennyivel is előrébb vagyunk. Közben el is ment valami papírokat intézgetni, meg oltási könyvért.
- Abból senkinek nem lesz baja, ha beleírod a levélbe - szusszantam fel egy kicsit, mielőtt csókot nyomtam volna Maja arcára. Édes egy nő volt, én nem akartam, hogy szomorú legyen. Közben a néni meg is jelent a nyomtatványokkal, amiket el is kezdtünk kitöltögetni, míg Klara el nem kezdett nevetgélve szaladni. - Nyuszi lediktálod a többit, míg levadászom a lányunk?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

majus

- Lehet, hogy nem kellenek, de jól esik adni. Ez még nem jutott eszedbe? Gondolom Gabe is szereti azt a mosolyt, ami kiül Stella arcára, mikor valami szépet kap. Mint a tiédre is - vontam meg a vállamat, nem volt ebben semmi agysebészet. Én is tudtam, hogy semmi nem volt kötelező, de jót tett nekem a tudat, hogy megkértem, olyan gyűrűvel, ami szép. - Mi az, hogy nem kötelező? Mivel kértem volna meg a kezed? Automatából csavart gyűrűvel? Oh, wait.
Mert ugye, olyan is volt neki. Vettem azt is, hogy teljes legyen a készlet. Szeretem a feleségem, jobban is, mint azt a legtöbb ember elvárná ennyi idő után.
- Miért, szerinted hol laknak, mikor nincs nagy családjuk? A híd alatt? - kérdeztem vissza, összeráncolva a szemöldökömet. persze, hogy van házuk, hát ők is csak élőlények. azaz, nem, de mégis. Mikor apu vagy és okos, készítesz ilyenkor mentális jegyzetet róla, minek örülne a hercegnőd. Mikor apu vagy és okos és túl sok a dolgod, hajlamos vagy szétszórttá lenni, így még jobb, ha materiális jegyzetet is készítesz. Csak el ne felejtsem.
- Persze, hogy megnézi! - horkantam fel. Más dolga sincs, legfeljebb egy laza gerincsérv, ha továbbra is ennyit görnyed. Végül sikerült elkapni a kislányt a folyosó végén és fel is vettem ölbe, mire ő jóízűen felnevetett. - Jelentem, megvan!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Azt tudom. - Kicsit el is vigyorodtam, ismertem, hogy milyen, hogy szeret adni a maga édes, lowcost módján. Soha nem is vártam el tőle, hogy költsön rám, csak hogy tényleg tegye magát érzelmileg, teljesen, kétszáz százalékban. Minden más már csak részletkérdés.
- Nem, azt nem is egészen így terveztem. Csinálhattam volna sokkal jobban is. De már mindegy, azt hiszem - tártam szét kicsit a karjaim tanácstalanul. Nem volt mit csinálni, az már megtörtént és úgy néztem, őt nem is igen zavarta ez az egész, nem ragaszkodott a felhajtáshoz, meg a körbeugráláshoz. Pedig megérdemelte volna.
- Persze, hogy azért. Mi másért mondtam volna? - néztem rá kissé zavartan, de aztán csak vontam egyet a vállamon, hogy annyira nem is volt fontos ez, nem is emiatt vagyunk itt. Legalábbis, nem ez volt a cél, hogy most itt és erről beszélgessünk.
- Érdekel. Szerinted hol laknak, ha nincs házuk? - kérdeztem, továbbra is határozottan, mert tényleg nem értettem, mit gondol. Biztosan van lakásuk, vagy valami, különben furcsa lenne az egész.
Elég bizonytalannak látszott az aláírás miatt, így aztán csak felvontam a szemöldökömet jó magasra, mielőtt kivettem volna a kezéből a tollat, hogy aláírjak.
- Igen. Bár, felőlem mehetünk anyáékhoz is, de akkor jön Bumbi is. Míg nincs jobb neve. - Közben a néni hozta is a kis szeretetcsomagot mellé, amit kifizettem, mert nekem ne adjon semmit ingyen egy állatmentő hely. A kutyán kívül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Mert édes egy nő vagy - mosolyogtam rá szélesen, kicsit megsimogatva a vállát, de aztán csak vontam egy nagyot a vállamon, hogy erről ennyit, nem is akarom ezt itt jobban részletezni, a nő már így is furán nézett ránk. Nem mintha bármi köze lenne a magánbeszélgetésünkhöz, jobban tenné, ha szerezne magának valami elfoglaltságot. Nem tudom, mondjuk dolgozhatna. Esetleg?
- Tudom, babygirl - ráztam meg a fejemet, nem kellett ehhez agysebésznek lenni, ha nem szeretett volna, csak a tárcám, nem szült volna nekem kettő csodabrekit. Ennyire nem elszánt és manipulatív, ehhez igazi elkötelezettség kellett volna.
Szóval inkább csak elvettem a nőtől a tollat és aláírtam a papírokat a kutyushoz, ha már egyszer neki nem volt hozzá gyomra. Vagy nem tudom, hogy mi baja volt vele.
- Igen, szerintem is jobban örülne neki - bólogattam egyetértően, majd mikor a néni kiengedte, rácsatoltam a pórázt, ő meg úgy csóvált, hogy kb az egész testecskéje belerázkódott. Pedig semmi komoly nem történt. Lelkesen szaglászott, meg nyüszögött is, összenyalva Maja karját.
- Azt mondja Eh. Akkor milyen feje van, ha nem Bumbi? Brumi? De az undorító. Dömötör? Még annyira sem. Olivérnek mégsem hívhatjuk - néztem Majára sokatmondó fejjel, fél kézzel a brekkencsünk fogva, a másikkal a pórázt, ahogy kifelé igyekeztünk.