37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Atlas Henri Desgrange összes RPG hozzászólása (27 darab)

Oldalak: [1] Le
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. április 29. 18:33 Ugrás a poszthoz

BAUER&KOCH ÜGYVÉDI IRODA ׀ Elsie Rose ׀ OFFICE STYLE



Éppen a Boglyas térről nyílt legújabb munkahelye, ahol még ő maga is újdonságnak számított, alig egy hónapja dolgozott a cégnél. Ez idő alatt sikerült nagyjából megismerkednie a munkafolyamatokkal, az ügyfelekkel és természetesen ő kapta a nemes feladatot, hogy a főnökség idejét megspórolva, kiválasszon és felvegyen egy titkárnőt, aki majd intézni a napi adminisztrációs folyamatokat, fogadja az ügyfeleket és besegít a jogi akták kezelésében. Atlas nem volt ugyan HR-es, de utána nézett a dolgoknak, a főnökei is elmondták nagyjából az elvárásukat és neki is akadtak igényei. Nagyjából tudta azt, hogy mit is keres, ezen a délelőttön már túl volt jó néhány interjún, akadt is esélyes a jelöltek közt és már szinte biztos volt benne, hogy azt a kedves nőt fogja felvenni, akit legutolsóként hallgatott meg. Megkönnyebbült, már közelgett az ebédszünet, mely után éhesen áhítozott, de egy üzenet megakadályozta abban, hogy felálljon és elinduljon. Az egyik főnökétől kapott egy üzenetet, hogy váratlanul akadt még egy jelölt, Elsie Rose Krise, akit meg kellene hallgatni. Ugyan nem volt egyéb utasítás, de az a bizonyos "meg kellene hallgatni" rész két vonallal is alá volt húzva és a szövegezés többi részéből is elég egyértelmű volt, hogy nem ártana a végén majd őt választani. Enyhe grimasszal zárta össze a borítékot, aztán végig futotta a lány önéletrajzát, majd kilépett az ajtón és körbepillantott az előtérben.
- Elsie Rose Krise? - egy-két ügyfél lézengett ott, de mivel nem látta a lányt, már kezdte behajtani maga mögött az ajtót. Ha nem jött el, egyszerűbb lesz ezt kezelni, majd Bauer úrnak is elmondja, hogy sajnos nem jelent meg a jelölt. Így pedig örömmel veheti fel majd Emesét.
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. április 30. 10:03 Ugrás a poszthoz

BAUER&KOCH ÜGYVÉDI IRODA ׀ Elsie Rose ׀ OFFICE STYLE



Úgy hallotta, hogy a tér mellett megnyílt egy új gyrosos, büféskocsiból árulják egész jó áron és állítólag isteni. Ha másért nem, első keresztnevéhez hűen ma egész biztosan ott fog ebédelni, meg azért is, mert imádja ezt az ételt és már nagyon rég evett utoljára ilyet. Éppen az ízekre gondol, még a nyál is összefut a szájában, gyomra is kezd ébredezni, finoman jelez, hogy indulni kéne már, csak a tárcája hiányzik, de mielőtt még a háta mögött kattanna a zár, női hangot hall. Fordul is, és szembesül azzal, hogy megérkezett az, akit alig tíz másodperce keresgélt odakint. - Oh, értem - kicsit csalódottan hangozhat szájából ez a kis megjegyzés, ami leginkább annak szól, hogy lőttek egyelőre a gyrosnak, mert egy interjú még hátra van. Kárpótlásként azért megjegyzi magában, hogy az utolsó jelölt igazán dekoratív az előzőekhez képest, és ha csak a megjelenést kellene értékelnie, akkor már nem is lenne szükség beszélgetésre a továbbiakban. - Örvendek Ms. Krise, Atlas Desgrange - nyújtja kezét egy kézfogásra, aztán oldalra lép. - Fáradjon beljebb - jobban kitárja az ajtót, hátulról diszkréten éppen csak megnézi, aztán behajtva az ajtót ő is előre sétál, megkerülve az asztalát letelepszik mögé, de csak miután a hölgy helyet foglalt. - Ahová szimpatikus - rábízza a döntést, hogy a két teljesen egyforma fotel közül melyiket is választja. Azután maga is kényelmes pózt vesz fel, újra végig futja a jelentkező lapját, mely meglehetősen szellős és hagy némi kivetni valót maga után.  - Húsz éves, ha jól olvasom, akkor mestertanonc az iskolában, de nincs feltüntetve a szakirány. Szabad megkérdeznem, hogy miért jelentkezett hozzánk erre az állásra? - rögtön a tárgyra is tér, mert most ez a dolga. Mondaná, hogy beszéljék meg egy gyros mellett, hisz farkas éhes, de ez nem lenne fair a többi pályázóval szemben.
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. április 30. 11:02 Ugrás a poszthoz

BAUER&KOCH ÜGYVÉDI IRODA ׀ Elsie Rose ׀ OFFICE STYLE



A kezdeti nem túl nagy lelkesedés ellenére igyekszik kedves lenni és mosolyogni, hogy a másik komfortosan érezze magát egy ilyen helyzetben. Emlékszik még Atlas, nem is olyan rég volt az ő interjúja is, izgult elég rendesen, de szerencsére végül jól sikerült a beszélgetés, ezért is ül most itt. Első benyomása a lányról azon túl, hogy a külseje rendben van, látja, hogy a mozdulataiban is elegáns, úgy is ül, ahogyan az elvárható lenne egy kiemelt társaságban. Mondjuk Krise, így nem is lehetne ez nagyon másként, csupán annyi a bökkenő, hogy ez még tényleg nem elég a feladathoz. Emiatt kérdez is Atlas, majd csöndesen figyeli a lányt, közben az állát dörgölve gondolkodik.
- Az újságírás is jó szakma - állapítja meg csak úgy mellékesen, ebből feltételezi is, hogy akkor fogalmazásban és kommunikációban jó lehet a lány. Aztán jön a megjegyzés, ami emlékezteti Atlast arra, hogy ez a lány egy csókosnak a gyereke, biztosan Bauer úr barátjáé.
- A feladatkör azért ennél kicsit bővebb. Itt fogadni kell az ügyfeleket, időpontokat egyeztetni velük, figyelni az igényeikre. Emellett nagyon fontos az is, hogy gyorsan tudj gépelni és tisztában legyél bizonyos jogi fogalmakkal. Van bármilyen jelenlegi vagy korábbi jogi tanulmányod? Mágusjogot például tanultál? Ha mondanod kellene három pozitív és három negatív tulajdonságot magadról, akkor mik lennének azok? - ezeket muszáj megkérdeznie, mert sok mindent leszűrhet egy-egy ilyen válaszból. Nem fontos az, hogy a lány profi legyen, ha Atlas úgy érzi, hogy fejlődőképes és túlmutat azon a képen, mint amit jelenleg lát a lányról.
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. április 30. 12:10 Ugrás a poszthoz

BAUER&KOCH ÜGYVÉDI IRODA ׀ Elsie Rose ׀ OFFICE STYLE



Érez bőven határozottságot, amikor az újságírás kerül szóba, emiatt sem érti nagyon, hogy a lány miért is nem az újsághoz jelentkezik gyakorlatra, ott bizonyára a jövőjére nézve is hasznosabb dolgokat tapasztalna. De aztán megint eszébe jut Bauer úr és azok a sorok, bár nem érti, mire megy ez az egész. - Jó, akkor mondhatjuk, hogy van minimális tapasztalat - fel is rajzol egy pipát a jog szó mellé, amit a beszélgetésük alatt firkantott papírra, de őszintén nem érzi a lány oldaláról azt, hogy ő annyira nagyon akarná ezt az állást. Emiatt egy kicsit kellemetlenül is érzi magát, ugyan felteszi a szokásos kérdéseket, mert ez a dolga és nem tehet kivételt, de nem örül most ennek a helyzetnek. Ahogy a válasznak sem, amit kap, amire csak felhúzza a szemöldökét és inkább mélyen hallgat. Lett véleménye, de azt nem kell megosztania a lánnyal. - Aham - bólintva jelzi, hogy figyel, valamit még firkál is, de a bicskanyitogató stílusra már felkapja a fejét. Ahelyett azonban, hogy hirtelen módon adja ki magából az első gondolatokat, inkább csak összepréselt ajkakkal nyugtázza a lány szavait, láthatóan nem zökken ki egy másodpercre sem. - Kedves Elsie Rose, azt hiszem, hogy minden kérdésemre választ is kaptam, köszönöm, hogy befáradt hozzánk - kedves marad, miközben ignorálva a lány kérdését, egy mosollyal emelkedik fel ültéből és kezével finoman jelez a kijárat irányába.  - Hamarosan értesíteni fogjuk, minden jót kívánok! - csupán ennyit mond, mert nem, nincs az a pénz, amiért ő ilyen modorral felvenné ezt a lányt erre a feladatra, miközben ott van Emese, aki teljes mértékben tökéletes lenne erre a pozícióra. Bauer úr ide vagy oda, Atlas ki fog állni a véleménye mellett.

~~~

Este el is jött a beszámoló ideje, Atlas kissé fáradtan és elgyűrten ült le Bauer úr irodájába, ahol minden követ megmozgatott, hogy elmagyarázza, a Krise lány nem kompatibilis ehhez a céghez, és ha felveszik, abból csak károk lesznek. Hiába rágta Bauer fülét és mutatta meg neki Emese önéletrajzát, hiába számolt be a másik lány erősségeiről és hozzáállásáról, Bauer ütötte az ebet a karóhoz és végül elég határozottan adta Atlas tudtára, hogy legyen kedves nem ellent mondani, különben kereshet ő is új helyet. Csodálatos. Ennek fényében még késő este, a fogát szívva írta meg tintával a levelet, majd küldött baglyot Elsie Rose Krise részére, miszerint:

Gratulálunk! Önt felvettük a Bauer&Koch csapatába!
A levél még tartalmazta a kezdés időpontját, a gyakornoki szerződéssel kapcsolatos alap információkat, hogy milyen dokumentumokat vigyen magával, illetve a dresscode-ot is, ami a munkakör elvégzésében elvárt.
Atlas ezután tért csak haza, fáradtan, lelombozottan és már előre tartott attól a naptól, amikor majd újra találkoznia kell az újonnan felvett kolléganővel. Kizártnak tartotta azt, hogy helyt fog állni abban a munkakörben.
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. április 30. 14:17 Ugrás a poszthoz

BAUER&KOCH ÜGYVÉDI IRODA ׀ Elsie Rose ׀ OFFICE STYLE



Éjszaka nem is aludt túl jól, gyötörte az érzés, amit az igazságérzete diktált. Olyan rossz volt megírnia az elutasító levelet Emesének, annyira nem érezte igazságosnak és fairnek. Ha tehetné, akkor őt is felvette volna a céghez, jelenleg azonban csak egyetlen titkárnőre volt keret, azt pedig Bauer úr nagyon határozottan kikötötte, hogy ki is legyen az. Meg volt kötve Atlas keze, aki nem is értette, hogy akkor miért is kellett ezt az egész folyamatot a nyakába varrni. Ha már előre tudták, hogy úgyis ezt a Krise lányt akarják betolni, akkor mire volt jó ez az egész. Nem igazán értette, de Bauer úrral nem mert szembe menni. Koch pedig még mindig külföldön tartózkodott, bizonyára ő is tudott erről a döntésről.
Reggel Atlas nyúzottan ébredt, ahhoz se volt energiája, hogy elvégezze a reggeli rutint, azt a néhány fekvőtámaszt és húzódzkodást, ami a korai edzéséhez tartozott. Egy vajas croissant rágcsált el félúton, leöblítve az útközben kihűlt kávéval, aminek az íze sem volt jó, és megállapította, hogy mégis csak a Patronumból kéne vennie a feketét.
Beesve reggel sietve szelte át a teret, rengeteg dolga volt még, mielőtt megérkezik az első ügyfél, most egy kicsit sok munka is nehezedett a vállára, úgy érezte, hogy a már tapasztalt ügyvéd urak szívesen tolják rá a kevésbé izgalmas, ám annál húzósabb ügyeket. A nagy pakolászásban egy kis időre sikerült is megfeledkeznie arról, hogy az új kollegina ma érkezik, de aztán meghallva a nő hangját, élesen hasít belé az érzés, hogy ó te jó ég.
- Jó reggelt - köszön egykedvűen, éppen csak felpillantva a lapokból, de aztán kénytelen újra visszavezetni Elsiere a tekintetét. - Ez nem felel meg a dresscode-nak - közli, jelezve ezzel is a nem tetszését, mert abban a levélben le volt írva, hogy világos blúz, térdig érő szoknya az, ami elvárás az irodánál. Ehelyett combközépig érőben érkezett, ami még egy kaszinóban is megállta volna a helyét. Nem kétség, hogy Atlas feszült lesz, nem csak attól, amiért Elsie nem volt képes egy kérésnek eleget tenni, hanem magától a gondolattól is, hogy mostantól erre a nőre van utalva és vele együtt kell dolgoznia. Ez mindennel szembe ment Atlas elképzeléseiben. Gondterhelten meg is dörgölte a homlokát, végül összehajtotta az aktát és felegyenesedett az asztalától.
- Azon túl, hogy holnaptól megpróbál normális ruhában jönni, jöjjön és megmutatom - ma már nyoma sincs a kedvességének, nem tehet róla, sosem szívlelte azokat, akik apuci kedvéért kaptak meg egy állást. Ahhoz előbb bizonyítani is kellene, hogy Atlas elismerje a lányt. Ráadásul nem az a fajta, aki smúzolni fog a két szép szeméért. - Itt van a recepció, ez lesz az asztala. Irodaszereket a jobb oldali szekrényben talál. Ott az a fekete könyv az időpont jegyzék. Ha valaki besétál, fel kell venni az adatait, egyeztetni kell velük időpontot, aszerint, hogy milyen ügyet szeretnének intézni. A már meglévő ügyfelekkel elég csak az időpontot egyeztetni. Az újakhoz kartont kell vezetni, felírja rá a nevüket, kitölti az adataikat és ezt kitölteti velük.  - miközben magyaráz, ide-oda hajol, előhúz sablonokat, mintákat és azokat is megmutatja a lánynak.  -  Bauer és Koch úr utazásait megszervezi, a szállásokat lefoglalja. Kávét főzni nekem nem kell, a vendégeket viszont kínálja meg érkezéskor. Ha semmit nem kérnek, nem kell erőltetni. És mosolyogjon. Az irodaszereket maga fogja rendelni, napi szinten ellenőrzi, hogy az irodákban van-e megfelelő írószer és papírlap. A takarítókkal is maga tartja a kapcsolatot, ha hívás érkezik, bekapcsolja az irodába. Ezeket pedig itt ABC szerint kellene rendezni, mert az elődje egy teljes káoszt hagyott maga után - lép a bal oldali szekrényhez, ami  bizony tele van mappákkal. - Van bármi kérdése Elsie? - elég sok mindent osztott meg hirtelen a lánnyal, ráadásul direkt nem is akar neki komolyabb feladatot adni, pedig volna mit. De inkább belepusztul ő, mint hogy erre a nőre bármi olyat is bízzon, amihez gondolkodni is illik.
Utoljára módosította:Atlas Henri Desgrange, 2024. április 30. 14:19
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 4. 22:58 Ugrás a poszthoz

NÁRCISZ ׀ SAD STYLE

előzmény pub





- Freddie? Ki az a Freddie? - kíváncsi mosollyal nézte a lányt, megpróbálta értelmezni a kódnyelvezetét, és egyben helyre tenni fejben a szereplőket. Azért valahol mélyen merte remélni, hogy ez a Freddie nem egy futtató, vagy valami sötét alak, mert nem lett volna most se kedve, sem pedig energiája egy bunyóhoz. No persze nem is feltételezte azt a lányról, hogy olyan lány lenne, inkább csak próbálta kizárni az eszement feltételezéseit. - Aha, azt - még rá is mosolygott Nárciszra, teljesen ártatlan mosoly volt ez, nem volt mögötte hátsó szándék. Atlas egy kicsit ki akart kapcsolni, elterelni a gondolatait Nayáról és Eddieről. Meg akarta fogadni a vele szemben ülő nő tanácsát és tovább akart lépni. Ismerkedni. Élni. Meglehetősen gyors döntés volt ez a részéről, nem is nagyon gondolta át, de mivel szimpatikus volt neki Nárcisz, nem akarta elszalasztani az alkalmat, hogy megismerhesse őt. - Menjünk - mosolyogva nyúlt a söre után, hogy kiigya az utolsó néhány kortyot, aztán zsebéből előhúzva a pénzt, lerakta az asztalra az italok árát és még némi borravalót is, majd felkászálódva a székről a karját nyújtotta a nőnek, hogy úgy kísérje ki a helyről, onnan pedig egyenesen a Tündérmanóba hoppanáljon vele.
- Itt is volnánk, ez lenne az, de így sötétben kintről nem nagyon látszik, hogy milyen - elmosolyodott, csak az utcai világításnak köszönhetően látszott valami a házból. Atlas a kulcsai után nyúlt, közben egy sóhaj hagyta el a száját, nem akart a szomszédjára gondolni, így inkább Nárciszra fókuszált.
- Gyere - ismét tartva a karját, bevezette és már nyitotta is az ajtót, fényt varázsolt, hogy a ház teljes terjedelmében és a maga szépségében látszódhasson.
- Ez lenne az - a folyosón elég sok doboz hevert, így lehetett köztük manőverezni. - Az előtér után jön a nappali, jobbra a konyha, itt felfelé pedig az emelet és a háló. Van egy kis dolgozószoba is a földszinten, mosdó és fürdő mindkét szinten. Kérsz valamit? - lesegítette a kabátot a lányról, aztán maga is megvált a sajátjától. - Van egy üveg borom, vagy csapvízzel szolgálhatok. Szendvicset? - már a hűtőben turkált, hogy megmutassa, milyen lehetőségek vannak.
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 5. 10:51 Ugrás a poszthoz

BAUER&KOCH ÜGYVÉDI IRODA ׀ Elsie Rose ׀ OFFICE STYLE



Naivan azt gondolta, hogy majd kap egy “elnézést, többé ez nem fog előfordulni” reakciót, ehelyett azonban nem csak, hogy az ifjú kollegina határozottan ismerte el, hogy szabályt szegett, de olyan stílusban dörgölte Atlas orra alá, hogy neki ki mit is mondhat meg, hogy arra már a férfi is felkapta a fejét. Más ezen már biztosan kiborult volna és ordítani kezd, Henri azonban amellett, hogy tekintete összevillant Elsiével, ilyenkor mindig emlékeztette magát fejben arra, hogy nyugodjon meg és viselkedjen higgadtan. Ha már most, az első napon kifakad, akkor annak rövid távon nem lesz jó vége. Legalább vegye hasznát a kendónak, ha már évek óta aktívan űzi. Ott is megtanították arra, hogy ne veszítse el a fejét, így már az évek óta jól működő agytréninget alkalmazta önmagán. Elsie pedig, hogy még csak ne is érezze magát nyeregben, nem kapott választ Atlastól, aki helyből ignorálta ezt a megnyilvánulást, majd ahelyett, hogy neki állt volna veszekedni az öltözködésen, inkább rátért a lényegi teendőkre és igyekezett minél gyorsabban kiosztani az új kollegina feladatait. Még haloványan ott pislákolt benne a remény, hogy a csinos és dekoratív lány bár meglehetősen elkényeztetett, talán mégis lapul benne egy kis fény és némi értelem. A forgószékes attrakciót meglátva azonban mélyen magában máris gyászolni kezdte a feltételezést, akárcsak Emesét, akit emiatt a liba miatt kellett visszautasítania. Arcára immár kiültek érzései, nem tudta nagyon palástolni, hogy mennyire csalódott. - Elsie - nevén szólította, hátha sikerül kivonnia a hölgyet a nagyon fontos és halaszthatatlan selfie mozzanatokból.
- Elsie, kérem - továbbra is tisztelettel igyekezett viselkedni, noha úgy kellett magára erőszakolni ezt a szerepet, mert szíve szerint most helyben megfojtotta volna a nőt.
- Egy pillanatra tudna figyelni? - vele szemben helyezkedve, kicsit közelebb hajolt, hogy a nő érzékelje, nem csak egy mugli ketyere tartózkodik a helyiségben. Megtehette volna, hogy kikapja a nő kezéből a telefont, de még véletlenül sem akart hozzáérni, nehogy még ebből is baj legyen.
- Kezdjük elölről, mert úgy látom, hogy nehézségei akadtak. Mondja el Ön, hogy mit szeretne csinálni? Azon túl, hogy lő itt néhány képet magáról. Ha itt kell dolgoznia és mindketten tudjuk, hogy miért, akkor lehet, hogy érdemes lenne átgondolnia, mert piszok unalmas lesz egész nap önmagát fényképezgetnie és ez a forgószék is egy idő után felkavarná a gyomrát. Szóval mit szeretne? Van bármi olyan feladat, amit szívesen végezne? - megpróbál változtatni ő is egy kicsit a hozzáállásán, mert úgy látja, hogy ha így folytatják, akkor napokon belül az utcára kerül Atlas. Márpedig neki ez egy fontos állomás, hosszútávra tervez és megpróbál alkalmazkodni a nehézségek ellenére is. Jelen esetben drága Elsie jelenti a Mount-Everestet, mely egy lehetetlennek tűnő küldetés, a férfi mégis próbálkozik.
Utoljára módosította:Atlas Henri Desgrange, 2024. május 5. 10:53
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 5. 12:02 Ugrás a poszthoz

BAUER&KOCH ÜGYVÉDI IRODA ׀ Elsie Rose ׀ OFFICE STYLE



Perspektíva. A férfi meglepődik azon, hogy egy ilyen szó elhagyja az előbb még vígan pörgő és szelfiző Elsie száját. Lehet, hogy annyira még sem elveszett ez a lány, mint ahogyan magában már leértékelte őt Atlas. Eszébe is jut, hogy az állásinterjún megemlítette, újságírónak tanul, tehát az írásban jó lehet.
- Nem célom, hogy rosszul érezze magát nálunk - ezzel még nem is hazudik, ő tipikusan a jófej munkatárs, aki egyébként remekül meglenne a kollégáival, ha nem érezne ekkora felelősséget a vállain. Bauerék konkrétan egy halom ügyet zúdítottak a nyakába, pályakezdőként mondhatjuk, ki akarják zsigerelni Atlast. Éppen ez az oka annak, hogy teljesíteni akar és feszült is, ha úgy érzi, nem lel támogatásra. Márpedig most, hogy Emese személyében elveszítette a tökéletes titkárnőt, úgy tűnik, hogy kénytelen lesz beérni Elsievel, vele viszont nem bánhat úgy, mint a többiekkel. Láthatóan a lány sem ide akart jönni, szürreális az egész, mintha egy büntetést osztottak volna mindkettejükre. Elsienek és Atlasnak is pokol ez a helyzet, de ebből kell kihozni a legjobbat. A fiatal férfi éppen ezért változtat a hozzáállásán, hisz ő nem egy elnyomó fajta és még csak uralkodni sem szeretne.
- Azt hittem, hogy hasznosan szeretné eltölteni itt az idejét, ha már így alakult - válaszol, azt pedig nem érti, hogy miért is baj, hogy kérdez. Mások kiugranának a bőrükből, ha megmondhatnák, hogy milyen feladatot is vállalnának szívesen. Atlas bedobta a lehetőséget, ennek Elsie még sem örül. Sokkal nehezebb ez a dió, mint ahogyan azt Desgrange gondolta. - Csak nyugodtan, mit akar tudni? - tárja szét a karjait, ha már ennyire őszintén beszélgetnek, még az is lehet, hogy válaszolni fog.
- Fuhh - szemeit lehunyva nyúl a homlokához, hogy megmasszírozza és egyben nyugtassa is magát, mielőtt valami sértő törne fel belőle. Még mindig visszafogja magát, miközben elgondolkodik azon, hogy vajon valóban ennyiről szólna-e Elsie élete. - Örülök, hogy jól szórakozik - vágja oda az epés megjegyzést, és kezdi magát egyre feszültebbnek érezni. A percek meg csak telnek és tudja jól, hogy rengeteg munka van mára. Ha így folytatják, még este is bent fog ülni. Nem tudja, hogy mit tehetne még a helyzetért, hisz még változtatott is, lehetőséget kínált és semmi. Végül mégis csak mozdul az a gurulós fotel, Atlas figyeli, hogy mi várható az elkövetkezendő percekben, elképzeli, hogy ebből is készül valamilyen mini videó a muglik által jól ismert tik-tokra. Arra nem számít, hogy majd előkerül a szekrényből egy dosszié, és az újonc neki áll a papírok rendezgetésének. - Sejtettem - ez egész halkan csúszik ki a száján, maga is meglepődik, hogy kimondta. - És nem szeretne nekik bizonyítani, hogy márpedig képes lehet bármire is? - elég szomorúan hallja azt, hogy a lányról így vélekednek odahaza, nem sokat tud a Krise családról, de ez nagyban befolyásolja a jelenlegi véleményét.
- Ezt hagyja csak abba, eszembe jutott valami - tenyerével finoman tolja az asztal lapjára a lapokat, jelezve a lánynak, hogy hagyja abba az ABC-be való rendezgetést. Ezután löki el magát az asztaltól, bevonul az irodájába, és nem sokkal később pergamenekkel sétál vissza.
- Látja ezeket? Beérkezett levelek, van bennük köszönőlevél, érdeklődő általános tájékoztatásról és panaszlevél is. Azt mondta, hogy újságírónak tanul, írja meg a válaszleveleket, használhatja hozzá azt a segédletet, ha elakadna - bök a kék könyvre a pulton. - Menni fog?

Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 5. 13:09 Ugrás a poszthoz

NÁRCISZ ׀ SAD STYLE

előzmény pub





- Örülök, hogy egy zenészről beszélünk, frusztrálva érezném magam, ha mondjuk a maffiózó nagybátyád lenne - neveti el magát a séta közben, így már nem kell attól tartania, hogy mikor akarná lecsapni egy tagbaszakadt fazon. A zenét maga is szereti, Mercuryról is hallott már, kedveli is a munkásságát, akár csak a régi, neves előadókét, akik már nem élnek. Máguselőadók közül is fel tudna sorolni néhányat, de most nem teszi, mert épp elérik a házat, amit már nagyon szeretne megmutatni a lánynak. Befelé menet reagál is a kérdésre, de a küszöbön túl már egyértelművé is válhat az, hogy közel sem sikerült még berendezkednie.
- Nem tudom, mire gondolsz. Régiek a bútorok, azoknak lehet fura illata, vagy a friss festésnek a falakon, és tegnap takarítottam is - illatosítót is használ, mert egy kicsit tényleg tisztaságmániás és szereti, ha az otthona jó illatú. Emellett elég sok növényt is tart, azok egy jó részét Nayától kapta, és azóta is hűen gondozza őket.
- Nincs mit - mosolyog vissza, ezután akasztja a fogasra a kabátot és jó házigazdaként már indul is, hogy valamivel megkínálja Nárciszt - Hagyd csak a cipőt - legyint, a vendégtől nem várná el, hogy levegye, mert most nem tudna neki hirtelenjében papucsot szolgáltatni. Valamelyik doboz mélyén rejlik pár női vendégpapucs, azokat Naya és a húga szokták felvenni, mikor nála tanyáznak. Ezeket hozta magával Pécsről, sok más holmival együtt, de még nem volt ideje arra, hogy mindent ki is pakoljon.
Félig még a hűtőben lóg, éppen kikászálódik, amikor megérzi a hátán végig simító tenyeret. Majdnem sikerül is megfejelnie a hűtőajtót, de elkerüli a koccanást, kicsit meglepetten és enyhe zavarral pillant a mellette álló fiatal nőre, akitől egyébként nem érzi idegennek az érintést, sőt, éppen ellenkezőleg, fizikai vonzalmat érez irányába.
- Akkor legyen a bor - mosolyodik el, és a szendvicshez valókat már teszi is vissza. Ha Nárcisz jól megfigyeli, láthatja, hogy enyhén el kezdett vörösödni Atlas füle, tényleg zavarban van kicsit, de kihasználja az alkalmat és távolabb is lép, hogy a dugóhúzó és két pohár után nyúljon. - Az egész ahhoz a nőhöz köthető, akiről már meséltem. Hosszú sztori - pillant Nárciszra, miközben az egyik poharat felé nyújtja, és elkezd a másikba is bort tölteni. - Régóta barátok vagyunk már, a legjobbak és mindig egymás támaszai voltunk, de én elkövettem azt a hibát, hogy beleszerettem, ami nyilván nem kölcsönös és ma tudatosult is bennem. És nyugodtan nevezz egy hülyének, mert az vagyok, hogy éppen itt a szomszédjában vettem házat - sóhajt is egyet, egy kicsit már meg is bánta, azt viszont nem, hogy a sors összesodorta Nárciszra, mert úgy érzi, hogy szívesen megismerné a nőt.  - Gyere, mutatok valamit - kézen fogva vezeti őt át a nappaliba, előhúzva a pálcáját begyújtja a kandallót, így pedig a kellemesen megvilágított helyiségben már nagyjából szemügyre vehető néhány dolog.
- Ez az egy rész van eddig, amit sikerült már az ízlésem szerint berendezni - mutat a kandalló feletti falra, ahol már felfüggesztve pihen tokjában egy igazi szamurájkard. Atlas a poharát a kandalló tetejére helyezi, nyújtózva emeli le a falról a harcieszközt és nagyon óvatosan húzza ki a penge egy részét a tokból, hogy megmutathassa a lánynak. - Látod ezeket a karcolásokat? Egy szöveget karcoltak belé, és ez egy igazi szamurájé volt - meséli lelkes mosollyal Nárcisznak.
A lehullott virág hátrahagyja az illatát.
- Ezt jelenti és a történet szerint a fiatal szamuráj azért vésette bele ezt a kardjába, hogy mindig emlékeztesse magát arra, ha egy napon használja a kardot, és azzal életet vesz el, annak nyoma marad. Így kétszer is meggondolta, hogy megtegye-e azt, amire készült - kissé hosszasan is mesél már, így szokta Nayát is fárasztani. - Ne haragudj, szólj rám nyugodtan, ha sokat beszélek. Te gyűjtesz valamit? - kérdi kíváncsian,miközben a poharáért nyúl, hogy kortyoljon a borból. - Mit lehet tudni rólad Nárcisz? - rámosolyog,hosszan néz a szemeibe, tényleg érdekli, hogy ki lehet ez a titokzatos lány, hisz róla ma este még alig beszéltek.
Utoljára módosította:Atlas Henri Desgrange, 2024. május 5. 13:13
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 5. 17:56 Ugrás a poszthoz

NÁRCISZ ׀ SAD STYLE

előzmény pub





- El akartam, most legutóbb például a pikniken. Rákérdeztem nála, de azonnal terelt. Ebből is úgy gondolom, hogy csak nem akar megbántani, és kezdem úgy érezni, hogy egyedül vagyok ebben az egészben - megválaszolva a kérdést rájön arra, hogy azért nem ez a legjobb pillanat arra, hogy ezeket a dolgokat megvitassa a nővel. Szegény biztosan unhatja Atlas nyűgjét és a férfi sem azért hívta el magához, hogy fölöslegesen untassa. Bár nem a legjobb időben és helyen találkoztak, mégis úgy érzi, hogy ez okkal történt, ezért is szeretné megismerni Nayát. Nárciszt. Emlékeztetnie kell magát arra, hogy ez a szépség, akit most néz, nem Naya. Pedig kétség sem fér hozzá, hogy mennyire hasonlóak. Éppen emiatt nem tudja eldönteni, hogy vajon csupán emiatt érez ilyen vonzalmat a másik irányába, vagy alapból is ennyire tetszik neki a lány. Abban viszont biztos, hogy most szeretné elfelejteni a szomszéd nőt és kizárólag a vendégére akar koncentrálni. Menni fog. Emlékezteti magát gondolatban, aztán bele is kezd egy kis tárlatvezetésbe, de időközben rájön arra, hogy egy kicsit talán túlságosan is belemerült a témába. - Jó, nem versz át. Az sem baj, ha nem tetszik - neveti el magát és ekkor kér elnézést, hogy egy kis történelemórával hozakodott elő. Vissza is csúsztatja a kardot a hüvelyébe, azt pedig visszailleszti a falra, pontosan a helyére.
- Star Wars? Persze! Remek alkotás - közben a magával hozott borosüveg után nyúl, odalép és tölt még a vendégének, majd a saját poharát is újra tölti, miközben figyelve hallgatja sztoriját. Egy kicsit úgy érzi, mintha a lány nem akarna neki annyira megnyílni, de ezt nem is feltétlen várhatná el ilyen rövid ismeretség alatt. - Bármire, amit szívesen elmesélnél - faggatni sem szeretné, így hagyja, hogy Nárcisz szabadon mesélhessen egy kicsit, közben pedig végre helyet foglal mellette a kanapén, karját a támlán fekteti el és testével is úgy fordul, hogy láthassa a nő minden mozzanatát.
- Színésznő is vagy? De jó! Miben láthattalak? - igazán lelkes lesz, hisz nagy színházrajongó többek közt és elég sűrűn is jár előadásokra, ha teheti.
- Micsodát? - meglepett mosollyal hajol közelebb és tartja a fülét, arcán egy mosoly terül el és így közelebb hajolva pillant Nárciszra. - És mit álmodtál? Leöntöttelek kávéval? -kérdi egy kíváncsi mosollyal, meglepő, de ő is álmodott a lánnyal.
Utoljára módosította:Atlas Henri Desgrange, 2024. május 5. 17:57
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 5. 19:49 Ugrás a poszthoz

NÁRCISZ ׀ SAD STYLE

előzmény pub





Miközben hallgatja Nárciszt, alaposabban is szemügyre veszi a vonásait, tetszik neki a szája és a szemei is. A téma is izgalmas, nem sűrűn sodorja az élet egy színésznő társaságába, az a világ számára mindig különlegesnek, és egy kicsit távolinak is tűnt, most viszont úgy érzi, hogy egy csipetnyit kaphat belőle. - Tehát egy óvónő, aki színészkedik, izgalmas - mosolyodik el, főként mikor a gyermekkori dolgok jönnek szóba, egészen addig, míg meg nem tudja, hogy a lány elveszítette az édesapját.
- Nagyon sajnálom, hogy ez megtörtént, de akkor a színház egy kicsit segített és ez jó - most egy kicsit még komolyabb is, hisz maga a téma is komoly. Kortyol is a borból, ezt a pillanatot használja ki a lány, hogy talán terelve a témát édesapjáról, más vizekre evezzen. Kíváncsi az álomra, de a válasz épp úgy meglepi, ahogy ott a hűtőnél az az érintés. Szemöldökei kicsit feljebb is szaladnak, miközben érzi a közelségét is, hisz túl közel hajolt, a lehelete szinte cirógatja a fülét. Nárcisznak pedig igaza van, mert hogy még csak magát az álmot sem kell megosztania, Atlas füle máris vörösödni kezd. - Izgalmasabb? - ahogy visszakérdez, jobbjával megtámaszkodik a kanapén, nyújtózva leteszi poharát az asztalkára, hogy aztán Nárcisz combjára helyezze a tenyerét és nagyon lassú mozdulattal csúsztassa feljebb, miközben mélyen a szemeibe néz. Attól ugyanis, hogy képes őt zavarba hozni a nő, Atlas még nem szűnt meg férfiként létezni, hatással van rá a mellette ülő és azt is érzi, hogy Nárcisz nem beszélgetni akar. Atlas pedig lehet bármennyire is úriember, van az az ital, ami után már őt sem tartják vissza gátak és különféle történetek. Ez a pillanat pedig most jött el.
- Mi volt benne? Elmeséled? - hajol egyre közelebb, egészen közel Nárcisz ajkaihoz, míg keze megállíthatatlanul kúszik feljebb a ruha alatt.
Utoljára módosította:Atlas Henri Desgrange, 2024. május 5. 19:50
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 21. 13:47 Ugrás a poszthoz

NAYA ׀ HOME STYLE




A hétvégéje egész gyorsan eltelt, bár leginkább társaság nélkül. Szombaton ugyanis a lovardába ment ki, meghívta Nárciszt is, a fiatal nőnek azonban dolga akadt, így Atlas kénytelen volt egyedül bebarangolni lóháton a környéket. Ettől függetlenül még jól érezte magát, rá is fért egy kicsit az egyedüllét, így legalább sok mindenről tudott gondolkodni. Példának okáért, elhatározta, hogy a festésbe komolyabban is beleveti magát és megpróbálkozik egy portré festésével. Ehhez majd azért le kell akasztania a szögről valakit, aki szívesen vállalja azt, hogy órákig mozdulatlanul ül előtte, de egy próbát megér. Ha nem sikerül jól, akkor legfeljebb dupla árat fizet, a képet pedig elégeti a kandallóban. Aztán az is felmerült benne, hogy mihez is kezdjen Nárcisszal, aki nagyon tetszik neki, csak még mindig nem sikerült kiűznie belőle a Naya iránti érzéseit. Nem is tudja, hogy ez egyáltalán lehetséges-e, mindenesetre úgy érzi, hogy ezt kellene tennie, hisz nem szerethet örökké valaki olyat, akinek egészen más tervei vannak a jövőre nézve. Furcsa, hogy épp erre gondol, miközben magát a nőt hívta meg magához lakásnézőbe. Vasárnap van, így sok más teendője nem akadt, mint hogy kicsit rendbe szedje a házat, kitakarítson és még össze is üssön egy kis kaját. Választása egy hagyományos, olasz tésztaételre esett, ami nem áll másból, mint paradicsomból, zöldségekből, fűszerekből, ízesítésként pedig sajtból. Éppen elzárja a tűzhelyet, amikor is hallja a kopogást, nagy lábaival gyorsan az ajtóhoz ér, még az előszobai tükörben ellenőrzi magát, azután nyit csak ajtót. - Szia! - basszus, most is úgy üt a pillantása a nőnek, mint amikor először látta meg, és bármennyi harag is volt benne az elmúlt napok hozadékából, azért még mindig nem tudja megállni, hogy ne mosolyogjon rá Nayára.
  

Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 21. 15:21 Ugrás a poszthoz

NAYA ׀ HOME STYLE




Végig pillant Nayán, egyszerű, mégis nagyszerű és ezt magában el is könyveli. A feszültség ellenére pedig mégis csak odahajol, vállát érinti és két puszit is ad Nayának a már jól megszokott módon, ahogyan azt mindig is tették egymás közt. Ezt viszont nem szeretné túllépni, és az sem fordult meg a fejében, hogy a vacsorát követően majd a hálóban kössenek ki. Nem, abba nem mehet bele, bár talán nem is lenne erre már esély azóta, hogy összeugrottak ott a kávézóban, de még ha lenne is, netán Naya kezdeményezné, neki kell majd észnél lennie és visszalépni. Egyelőre viszont nem fenyeget veszély, csupán egy csomag az, ami felé nyúlik, meglepetten pislog.
- Ajándék? Köszönöm - elmosolyodik, ahogy kinyitja a zacskót és meglátja annak a tartalmát. Valóban sikerült kiválogatni a kedvenceit, örül is a hazai ízeknek.
- Köszönöm, már hiányzott ez- húz ki egy tábla csokit a tasakból és mutatja fel a nőnek, aztán visszasüllyeszti, az ajtóból pedig félre is áll, hogy bejöhessen rajta a vendége.
- Na gyere csak, érezd magad otthon- mondja a lánynak, nehogy már ott toporogjanak az előszobában. - Ez van egyedül berendezve száz százalékosan - mutat a nappalira, ahol semmi nyoma annak, hogy egy héttel korábban még vendége volt. Atlas mindenre ügyelt, amúgy is igényes fiatalember, és igyekszik rendet tartani maga után. - Innen tudunk az emeletre menni, ez itt a fürdő, mellette a wc, ott pedig a konyha - meséli, ahogy haladnak előre és mutat jobbra-balra, meg kitárja az ajtókat, hogy a lány kedvére nézelődhessen.
- Tudom, ráférne még némi dekoráció, gondoltam, hogy abban adhatnál tippeket - mosolyog rá, közben a konyhába tereli, ahol már meg is terített a két fős vacsorához. - Foglalj helyet, tésztát készítettem. Kérsz egy italt? Bort? - házigazda módjára kínálja meg, még egy picit talán érződik az a nem megszokott közvetlenség kettejük közt, de talán idővel elmúlik, ha rendeződik a viszonyuk.
Utoljára módosította:Atlas Henri Desgrange, 2024. május 21. 15:23
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 21. 16:42 Ugrás a poszthoz

NAYA ׀ HOME STYLE




- Köszönöm, igyekeztem, hogy azért hasonló legyen, mint a pécsi, mert azt a lakást nagyon szerettem - vallja be, talán épp akkor hozza szóba, amikor Naya is erre gondol, szinte ott vannak egymás fejében. Atlas imádott ott élni, rengeteg sok közös emlék és élmény köti őket ahhoz a lakáshoz, egy kicsit sajnálja is, hogy el kellett onnan jönniük, de nem akart ott maradni Naya nélkül. Mikor a Tündérmanóra esett a választása, egy kicsit azt gondolta, hogy a közelséggel együtt majd beindul alattuk a szekér, és végre együtt lehetnek. Nem csak, mint barátok. Aztán valahogy ez a gondolat szertefoszlott.
Ennek ellenére lesz köztük egy elválaszthatatlan kötelék, Atlas ha máshogy nem is, talán barátként még lehet a lány életében. Ezért is hozakodik elő a lakás berendezésével, de egy picit meg is torpan, amikor a lány szóba hozza a barátnő szócskát. - Még nem a barátnőm, ha Nárciszra gondolsz - immár ki is mondja a lány nevét, akit eddig nem neveztek nevén. Közben Atlas a lány reakcióit figyeli, de nem különösképp érzi, hogy ez a téma zavarná Nayát. Kár, abból legalább egy hangyányit érezné, hogy talán még van remény, de azonnal a belső hangja figyelmezteti is, hogy most álljon le. Nayának más kell, nem pedig ő. - Én szeretném, ha te rendeznéd be, jó érzéked van hozzá - teszi még hozzá, ezzel el is kanyarodva a barátnő témától. Ha Nárcisz az is lenne, nem hiszi, hogy a lány nagyon pakolászni akarna a lakásában, és valószínűleg ezt Atlas sem feltétlen díjazná. A nyakához ér közben, most kivételesen azért, mert kissé feszült, így jön az ital, mint lehetőség, elő is vesz egy palacckal, kibontja, tölt Nayának és magának is. - Köszönöm, remélem jó vétel lesz hosszútávra. Egészségedre - koccint a lánnyal, majd kortyol is jó párat a borból, ez kell ahhoz, hogy kicsit lazuljon és ne akarjon olyannal előhozakodni, amiből még baj lehet. Aztán úgy tűnik, hogy talán épp Naya az, aki előáll majd valamivel, a hangvételéből legalábbis ez szűrődik le.
- Ne csigázz, miről van szó? - kérdi komolyan, és inkább kortyol még, biztos ami biztos, mert már tényleg csak egy esküvői bejelentés hiányzik a nyakába.
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 21. 18:07 Ugrás a poszthoz

NAYA ׀ HOME STYLE




- Igen, amilyen szép, annyira titokzatos - teszi hozzá, mert hogy tőle is kisomfordált az éj leple alatt, és azon túl, hogy óvónő és színésznő is egyben, aki remekül játszik és egyébként nagyon jó társaság, még túl sok dolgot nem tud róla. Akár barátja is lehet, erről sosem faggatta, csak reméli, hogy nincs senkije. Egyelőre nem is hozza szóba, hogy bemutatná őket egymásnak, hiszen ez még igen csak korai lenne. Idővel talán, ha úgy alakul, akkor valószínűleg arra is sor kerül majd.  - Jó ötlet, megnézem majd a dobozokban, hogy hoztam-e magammal régebbi képeket, ha nem, kénytelen leszel kölcsönözni - rámosolyog Nayára, mert azért vele rengeteg közös képe van, így biztosan akad néhány a múltjukból, akár az iskolai évekből is. A bor kortyolásánál akkor akad el, amikor Naya végre kiböki, hogy miről is van szó és mi az, amit eddig eltitkolt. Egy kicsit félre is szalad neki, így megköszörüli a torkát, miközben szája elé emeli a kezét. - Még egy testvér? - nem tagadja, hogy meglepi ez a hír, egy kicsit talán rosszul is esik neki az, hogy erről sosem mesélt neki Naya, mert mégis csak régóta nagyon jó barátok. - Értem, hát igyunk a titkokra - mosolyogva újra koccintja a poharát, ezzel azért picit jelezve, hogy nem esik neki túl jól, hogy csak most hall róla, de azért próbál megértést is gyakorolni. - Jó, nem kell magyarázkodnod, biztosan okod volt arra, hogy ne mesélj róla. Tulajdonképp nekem is van olyan titkom, amiről sosem beszéltem még neked - vallja be, aztán lerakva a poharat, egy fél fordulattal emeli el a spagettis tálat, az asztalra helyezi, utána hozza a szószos edényt és a sajtot is. - Szedhetek? - pillant Nayára, most szeretné őt kiszolgálni, elvégre vendég. - És amúgy milyen az új testvér? Jó volt a kiruccanás? - végig figyeli őt, nem venné le róla a tekintetét.
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 22. 16:55 Ugrás a poszthoz

NAYA ׀ HOME STYLE




Mintha Naya kissé fura lenne, valahogy így érzi most Atlas, de ezt végül betudja annak, hogy biztosan mérges, amiért nem ő láthatta először a házat. Ő ugyanis neki ígérte meg, hogy ő lesz az első és így, akárhogy is nézzük, már csak a harmadik helyre került be Noa és Nárcisz után. Szóba inkább nem is hozza a dolgot, hisz amúgy is ingoványos talajon járnak, de majd valahogy kiengeszteli őt, például a finom spagettijével, mert azt remekül készíti és tudja, hogy Naya is szereti. - Igen, az előfordulhat - mosolyog rá, mert tényleg nagyon sok közös holmijuk volt, főleg a pécsi lakás okán, így elképzelhető, hogy néhány holmija elkeveredett. - Emlékszel arra a repedt szélű, töredezett kviddicskártyára, amit elsős korunk óta őrizgettem? Azt se találom sehol, meg az egyetemi pólóm sincs meg. Ha így haladok, lassan elvesztem a személyes tárgyaim nagy részét - nevet, de inkább kínjában, nem is érti, hogy az ilyen fontos dolgokat hogyan is hagyhatta el. Még szerencse, hogy a Nayától kapott ajándékokat féltve őrzi egy dobozban, az legalább megvan.
A bor mellé közben az asztalra kerül a főfogás is, addig is van ideje Atlasnak emésztenie a híreket az eddig titkolt testvérről. Kicsit rosszul is esik neki, de azért reméli, hogy ennél több dolgot csak nem titkol előle Naya. A lány tányérjába közben mer, de egy pillanatra meg is merevedik a mozdulatban.
-  Nem, dehogy! - vágja rá nagyon is határozottan, de ahogy elgondolkodik, rá kell jönnie arra, hogy nem is emlékszik tisztán arra az estére. Lehetséges az, hogy ne védekezett volna? Könnyen megeshet, hisz mindketten alkoholt fogyasztottak. Ezúton pedig máris egy apró kőhalom terül el a gyomrában, köszönjük Naya. Most majd izgulhat egy kicsit, de azért hiszi azt, hogy Nárcisz egy érett felnőtt nő és gondolt mindenre is. A röpke zavar talán érezhető rajta, de aztán pillanatok alatt vissza is rázódik térbe és időbe.
- Igazából nem is olyan nagy titok és talán már régóta tudod is. Jean-Pierre Desgrange az apám és nem csak névrokonok vagyunk - avatja be a lányt, aki biztosan hallott már a férfiról, hisz ismert személyiség Párizsban. A szószt elteríti a tésztákon, sajtot szór rá, tölt még bort a poharakba és helyet foglal Nayával szemben. - Jó étvágyat! - most mintha megint csak kínos csend lenne, ő sosem mesélt a lánynak az apjáról, mindig csak az anyját emlegette.
- Sót, borsot, bármit? - kényszerkérdések, mert egy kicsit tart tőle, hogy mi lesz Naya véleménye.


Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 24. 22:12 Ugrás a poszthoz

NAYA ׀ HOME STYLE




- Ohh tényleg, már el is felejtettem - ez valóban kiment a fejéből, hisz már jó ideje nem járt Naya szobájában. - Nem, nem kell, használd csak nyugodtan, jó helyen van. Csak majd ne dobd ki, régi emlék - jegyzi meg, tényleg a legszebb egyetemi éveit idézi fel az a darab, ami már amúgy is kopott, de úgy tűnik, hogy Naya valamiért szereti viselni, ő meg úgy sem hordaná, szóval ebből igazán nem csinál nagy ügyet.
Az est meglehetősen döcög, Atlas is érzékeli, hogy van valami gond, mintha már nem azok a régi jó barátok lennének, mint valaha voltak. Furcsa ez, hisz számára még mindig nagyon fontos Naya, még mindig ragaszkodik hozzá, csak épp nehéz. Nehéz neki az, hogy másként tekintsen rá, hogy elkerülje a közelségét és legyűrje a vonzalmát. Ahogyan az is nehéz, hogy felhőtlenül beszélgessenek, mióta Edwardot látta bemenni a kiskapun. Mintha az a pillanat éket vert volna kettejük közé. Talán ezért sem kérdez rá még jobban arra a délutánra, nem szeretne olyan vitát, mint amibe a kávézói reggel torkollott. Ehelyett mindenféle családi titok bukkan a felszínre, azon viszont meglepődik, hogy Naya tudott az övéről. - Tudtad? Kitől? - és még sok más kérdés is felmerül benne, mint hogy a lány miért nem kérdezett rá erre, ha megtudta a titkát. Egy falat tésztát gyűr a szájába és azt kezdi rágcsálni, amikor is megtorpan a mozzanatban és felpillant a vele szemben ülőre. Egy kicsit váratlanul éri ez a kijelentés, ahogyan hidegzuhanyként az is, hogy Naya így áll ehhez a témához. Nem szeretném megakadályozni. Ezt a legrosszabb hallania, hisz így csak még egyértelműbbé válik számára az, hogy bármit is csinálhat, Nayának mindig mindegy lesz.
- De ez most hogy jött? - ezt viszont nem érti, miért épp most merült fel ez a másikban? Némi értetlenség is kiérződhet Atlas vonásaiból, mert hogy tényleg nem tudja ezt mire vélni. - Nézd - lerakva az evőeszközt, a szalvétáért nyúl és azzal törli meg a száját. - Nem vagy a terhemre, sosem voltál és ilyet ne is mondj - aztán nyújtózik át kezével, hogy megérintse Naya kezét. - Bármi történjék is, mindig a barátom leszel és számíthatsz rám - őszintén néz a szemeibe, ahogy gyengéden rászorít a nő kézfejére. Nehéz most a szíve, mert legszívesebben kimondaná azt, amit valójában érez. Ráadásul még a kis Gina szavai is az eszébe jutnak, ettől viszont feszült lesz, érződik is felőle, és látszik is rajta, ahogy összepréseli az ajkait. Nyúl is a pohár után, innia kell, de el nem engedné Naya kezét addig sem. - Na jó, ezt nem kerülgethetjük állandó jelleggel. Nekem sokkal több vagy, mintha a barátom lennél és tudnom kell, hogy Te hogyan érzel? Lehet köztünk több annál, ami eddig volt Naya? - és kijön belőle, most viszont izgul, ideges és fél, bal kezével idegesen gyűrögeti a szalvétát, míg jobbja még mindig Naya kezén pihen, ha a nő nem húzta el még hirtelen.
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 25. 11:13 Ugrás a poszthoz

NAYA ׀ HOME STYLE




- Szóval az apád lenyomoztatott, mondjuk ezen nem kellene csodálkoznom - kínosan felnevet, ahogy a seggfej apjára is csak ez a reakciója, mert hogy a lány jól látja, Jean-Pierre pontosan az. A titok tehát nem is volt titok, így lehet Atlasban némi megkönnyebbülés, mert úgy tűnik, hogy Nayát ez nem érte váratlanul és nem is haragszik, amiért a férfi eddig nem mesélt erről egyetlen szót sem. A másik kérdésre is magyarázatot kap, mert hogy elhangzik Nárcisz neve, így kezd összeállni a kép Atlas fejében. Lehetséges, hogy lenne némi féltékenység Nayában? Végül is, megtörténhet, hisz van baráti féltékenység is. Atlast azonban csak nem hagyja nyugodni ez az egész helyzet, a kettejük közt lévő feszültség már lassan felemészti, és úgy érzi, hogy muszáj kimondania azt, ami egy ideje már érik benne. Biztosan kellett ehhez az a löket is, az a kis beszélgetés a fiatal Ginával, de valószínűleg talán magától is kibökte volna egyszer. Most viszont ideges, félve fürkészi Naya tekintetét, miközben idegesen gyűri tovább ujjai alatt a szalvétát. - Micsodát? - értetlenül vizslatja a másikat, majd ledöbben a kijelentésen, szíve meg egyre hevesebben ver. - De miért nem mondtad soha? - ő sem érti, hogy miért hallgatta el a lány, hisz Atlas próbálkozott. Talán nem volt kellően határozott, és sokszor csak kerülgette a forró kását, mégis célozgatott kettejükre. És most a nyakába zúdul hirtelen minden. Lesokkolva érzi magát, tarkóját kezdi masszírozni és agyal. Ezernyi pillanat pereg le előtte, hogy akkor ezt ő hol ronthatta el? Aztán felpillant újra, kissé szomorkásan, hallva Naya szavait. - De szeretlek - mondja ki most ő is, ekkor viszont Naya elhúzza a kezét, emiatt nem érti, hogy most mi a gond, már el is szorul a torka, arra viszont nem is számít, hogy Naya odalép hozzá. Gyengéd érintésére rezonál, ujjaival megérinti az arcát érintő kézfejet és a nő szemeibe pillant. A csókba beleolvad, karjával vonja magához közel Nayát, hogy az ölébe húzza őt. - Gyere hozzám - pillant rá aztán a csókból, miközben gyengéden simít végig a hátán.
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 25. 13:22 Ugrás a poszthoz

NAYA ׀ HOME STYLE




- Én többször is céloztam rá, kettőnkre. Még ott a Pikniken is - jegyzi meg, mert ha még hülye módját is választotta, valamilyen szinten mégis csak kifejezte az érzéseit. - Meg aztán, szerinted ki az a hülye, aki venne csak úgy egy házat hitelre, hogy a szomszédod legyen? - tárja szét a karjait, hogy nem elég egyértelmű-e ez, mint bizonyíték. A csók viszont elfeledteti vele azt, hogy most vajon melyikük is a hunyó, valószínűleg mindkettő. Most végre ő is kimondja és rámosolyog Nayára, közelebb húzza magához, mert most, hogy az ölében ül, nem szívesen engedné távolabb. És ha már szóba került a lánykérés, hát akkor ezzel sem habozik tovább, úgy érzi, hogy eljött a pillanat, még ha nem is a hagyományos formáját választja a lánykérésnek, azért mégis csak kimondja, mert bizony elvenné Nayát, akár már ma. Ráadásul a válasz sem tűnik elutasítónak, így Atlas el is mosolyodik. - Bocsi, nem mára terveztem - neveti el magát, de aztán ez a röpke kis jókedv is alább száll, amint Naya előhozakodik azzal a témával, hogy ki mire is vágyik.
- Miért? Szerinted mire vágyok én, amit Te ne tudnál nekem megadni? - egyértelmű, hogy hosszú évek óta Nayára vágyik, és vele mindenre, ami a nő életében fontos, miért is olyan nehéz ez most?
- Nem akarhatunk mást, Naya - sóhajt. - Nézd, tudom, hogy úgy érzed, gondoskodnod kell a húgodról és ez rendben is van így, de miért ne társulhatnék be hozzád, hogy ketten viseljük a gondját? Orvos vagy és jó beosztásban, nekem is van munkám és idővel sokkal jobb lesz a fizetésem is. Az egyik házat is eladhatjuk. Hidd el, neked rám van szükséged, és nem valami jött-ment alakra, meg az erszényére - megpróbál észérvekkel hatni rá, hisz ezt most kell megbeszélniük, túl sokat vártak már. - Leszel a feleségem? - teszi fel a kérdést újra, miközben tovább cirógatja Naya hátát.
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 25. 15:55 Ugrás a poszthoz

NAYA ׀ HOME STYLE




Ezzel a kijelentéssel nem tudott vitatkozni, most viszont végre kiderült az igazság, ahogyan Atlas számára az is világossá vált, hogy ez nem csak egyoldalú dolog a részéről. Végre mindketten kimondták, jólesően húzhatta az ölelésébe Nayát, mert már nem kellett színlelni. Nem kellett megjátszania azt, hogy nem fáj a hiánya, az hogy nem találkoztak az elmúlt időszakban. - Hiányoztál - súgja még a fülébe, majd ezután kerülnek bele egy olyan beszélgetésbe, amiből az érződik, hogy a nő bizonytalan. Atlas pedig szinte hallja fejében a kis Gina gondolatait, mert hogy ő is hasonlóan beszélt Nayáról. Öleli, cirógatja és úgy várja, hogy mégis mi lehet az, amit ne tudna neki megadni. - Miért gondolod, hogy kizárólag az lenne a vágyam? - kérdez vissza, egyelőre nem is firtatva azt, hogy ez miért is lenne probléma. Talán valami egészségügyi gond lehet, ki tudja, ilyesmiről sosem beszélgettek és nem is biztos, hogy most fogják megvitatni. - Ha nem lenne gyerekünk, akkor is Rád van szükségem, érted? - Atlas szeretne majd gyereket, de még fiatal és bőven ráérnek ezen és ennek megoldásain gondolkodni, ezért számára ez most a legkisebb akadály. Ezért is teszi fel még egyszer a kérdését, mire kap is választ. Le is hunyja a szemeit, ahogy összeér a homlokuk, s még jobban vonja ölelésébe Nayát, mert végül is, a felesége szeretne lenni. Igent még nem mondott, de az szeretne lenni. Atlas persze még mindig érzi a nőből áradó bizonytalanságot, de kizárt, hogy elengedje most a nőt. - Engem is - mosolyodik el - De neki hála kimondtuk - most újra kinyitja a szemét, hogy Nayáéban elvesszen, ezek a szemek mindig is megbabonázták.
- Miért ne tudnád megadni? Nem kell mindent azonnal, csak szép fokozatosan haladva. Először mondjuk lehetne egy kutyánk, vagy egy kuya és egy macska. Aztán gyereknek meg ott van Gina - mosolyodik el.
- És ha már úgy érzed, készen állsz, akkor lehet sajátunk is - mosolyodik biztatóan a nőre. - Milyen barátnő? Ajjh, Nárcisz! - és igen, most ugrik csak be neki, hogy a tehetséges színésznővel még le is van egyeztetve egy randevúja holnapra. - Vele mi nem jártunk még, csak randizgattunk eddig, már ha ez nevezhető járásnak. Beszélek vele holnap, rendben? - gyengéden simít végig Naya arcán és rámosolyog, nehogy rossz kedve támadjon a másik nő miatt.
- És mi a helyzet Eddievel? Vagy valaki mással? - kérdez rá azért, mert nem tudja tényleg, hogy mi a helyzet most Nayával.
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 25. 18:16 Ugrás a poszthoz

NAYA ׀ HOME STYLE




- Ó dehogy nem, ismerem már, mint a rossz pénzt - neveti el magát, hisz rengeteg időt lógtak együtt még régebben is, amikor még kisebb volt. - Egyébként meg szinte már lassan felnőtt nő lesz, talán nem is kell rá olyan sokat figyelni - ezt részben azért is mondja, mert eszébe jutnak a fiatal lány szavai, aki szerint Naya kicsit túlzásba viszi a gondoskodást és ezt Atlas is így érzi. Újabb csókot kap, vagy inkább ad, nehéz is eldönteni, hogy melyikük is kezdeményezi, de most nem szívesen engedné ki karjai közül Nayát. A barátnő viszont szóba kerül és valóban, Atlasnak még lesz egy köre Nárcisszal, akit vitathatatlanul megkedvelt az elmúlt időszakban, bár utóbbit nem fogja Naya orrára kötni. - Nem mondom el neki, csak az igazat, hogy még mindig téged szeretlek - mosolyog, viszont ahogy eszébe jut Edward, kénytelen ő is rákérdezni a dolgokra, a válasz viszont megnyugtatja és végre egy nyugodt, kiegyensúlyozott mosoly költözhet az arcára. - Kizártnak tartom és nem izgat a vacsora - mosolyog, kiélvezi a puszikat és el sem akarja nagyon engedni Nayát, így hosszan nyújtózik vele, ahogy a nő megkerüli az asztalt, és csak akkor engedi el a kezét, hogy az le tudjon ülni. - Örülök - mosolyog, és végre nyugodtan belakmározhatnak a vacsorából. Lehet, hogy kihűlt, de most már sokkal jobban esik, mint ahogy előtte. Tölt is a poharakba újra bort és koccintásra emeli a vacsora végén. - Igyunk kettőnkre és a nem hivatalos lánykérésre! - kacsint, aztán koccintja a poharát, majd iszik belőle. - Azt hiszem, a hálót még nem láttad - mosolyog rá szemtelenül, miközben a kezét nyújtja, ezzel invitálva őt egy house tour-ral egybekötött, szenvedélyes keringőre.
    
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 26. 14:16 Ugrás a poszthoz

NÁRCISZ ׀ PIKNIK STYLE



Amikor elment arra a színházi előadásra, egyáltalán nem bánta meg, sőt, nagyon jól érezte magát Nárcisz társaságában és másnap reggel meg is beszélték, hogy a legközelebbi randijuk majd hétfő délután lesz, munka után, a kis tavacska partján. Atlas pedig tényleg várta ezt a randevút, de a vasárnap mindent megváltoztatott. Olyan dolgok történtek, melyekkel nem is számolt, pedig kellett volna. Ezek a dolgok ugyanis gyökerestül megváltoztattak mindent, beleértve a Nárcisszal való terveit is. Egy ideig még gondolkodott is, hogy lemondja-e a randevút, de azt sokkal nehezebb lett volna kimagyarázni egy levélben, mint sem személyesen. Márpedig esze ágában sem volt megbántani ezt a lányt, mert bár még nem régóta ismerte őt, azért mégis csak megkedvelte.
Részben talán ezért is volt ennyire feszült, miközben várakozott ott a tó partján a nőre. Hol az óráját bámulta, hol a tó felszínét, közben pedig azon agyalt, hogy mégis hogyan mondja el mindazt, ami benne kavarog.
  
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 26. 19:07 Ugrás a poszthoz

NÁRCISZ ׀ PIKNIK STYLE



Ahogy kémleli a tavat, egy kavicsot is belehajít és figyeli a víz felszínének fodrozódását. Nehéz ügy ez, hisz Nárcisz igazán jófej volt vele, és eddig remekül érezték magukat egymás társaságában, minden téren. Belegondol abba is, hogy ebből talán valóban kialakulhatott volna valami, és már-már el is határozta magát, amikor váratlanul kibukott Nayából az, hogyan is érez. Lehet, hogy ha néhány hét vagy pár hónap múlva hozza felszínre az érzéseit, akkor talán már késő lett volna. Vagy még sem? Akárhogy is agyal ezen, nem tudja megtagadni az érzéseit Nayával szemben, s valószínűleg egy része örökké a nővel maradt volna, még úgyis, ha netán valaki mással kezd kapcsolatot. Gondolataiból aztán az érkezőre kapja a pillantását, tetszik is neki a nő, mégis, most rossz a kedve és ezt nagyon palástolni sem tudja, hiába is próbálkozik egy mosollyal. - Nem, gyere csak - feleli, ad két puszit köszöntésként, de most ez más, mint ahogy legutóbb elváltak egymástól.
- Brownie? Igen, az egyik kedvencem - mosolyog egy pillanatra, tényleg szereti, de a nő átlát rajta, hisz még mielőtt Atlas bármit is mondana, Nárcisz máris kérdez. Atlas pedig letelepszik mellé a fűbe, megtámaszkodik a karjain, a nőt figyeli, aztán sóhajt egy nagyot.  - Lebuktam. Valamit tényleg el kell mondanom - kezd bele, aztán egy pillanatra elhallgat. - Ez sokkal nehezebb, mint azt képzeltem - jegyzi meg, aztán nagy levegőt vesz és folytatja.
- Nárcisz. Nem tudok és nem is akarok hazudni neked. Bármennyire is tetszel és érzem magam jól veled, az érzéseimen nem tudok változtatni, még mindig Nayát szeretem és úgy tűnik, hogy ez kölcsönös - röviden beszél csak erről, nem is szeretné részletezni, hogyan is derült erre fény.
- Emiatt nem szeretnélek ámítani, sem pedig becsapni. És mielőtt azt hinnéd, az elmúlt másfél hetünk nem volt hazugság, én tényleg jól éreztem magam veled és azt hiszem, hogy idővel egy remek pár lehettünk volna. Sajnálom. Most utálsz nagyon? - kérdi végül, ahogy kimondta mindazt, ami nyomta a lelkét.
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 27. 15:17 Ugrás a poszthoz

BAUER&KOCH ÜGYVÉDI IRODA ׀ Elsie Rose ׀ OFFICE STYLE



Nehéz megnyugodnia, főleg amikor egy ilyen nehéz csomagot kapott a nyakába. Sajnos most kezdi csak tapasztalni ő is a munkahely árnyoldalait, márpedig az, hogy ráparancsoltak, vegyen fel valakit csak azért, mert fontos embernek a lánya, nos ezt elég nehezen fogadja be a gyomra. A lány kérdése viszont elgondolkodtatja és bármilyen meglepő is, most először lát értelmet felcsillanni benne. Emiatt nem is igazán érti, hogy ha Elsie-ben megbújnak efféle rejtett gondolatok, akkor vajon miért viselkedik úgy, mint egy hisztis buta liba.  - Tudja Elsie, nem mindenkinek hullik az ölébe vagyon és szabadság az apja révén - csupán ennyit mond, mert tény az, hogy az előre jutása érdekében bizony kénytelen dolgokat benézni, többek közt azt, hogy Bauer ugráltatja. Koch meg még mindig külföldön van, de bízik benne, hogy amint hazaér, le tud vele ülni és megtárgyalni ezt a kellemetlen helyzetet.
- Hogyan? - meredten bámul a nőre. - Nem vagyok én fásult, csak sok a dolgom és jól jönne a segítség - ezzel finoman céloz is arra, hogy jelen pillanatban nincs igazán kisegítve Elsievel, mert konkrétan semmit nem haladtak előre, pedig már legalább egy óra is eltelt a munkaidőből.
El is megy Atlas a dolgára, mert neki a nővel ellentétben bőven akad teendője, de mégis csak agyal, és bár nem szentnek született, azt hiszi, talán adhat némi motivációt Elsienek. Bíz is rá egy kicsit összetettebb feladatot annál, mint hogy színes mappákat rendezgessen, ott is marad és figyeli, hogyan is boldogul a nő, aztán el is olvassa az első válaszlevelet. - Nem rossz, de a megszólításra figyeljünk, mert nem tinderen csetelsz valakivel - jegyzi meg, bele is feledkezve abba, hogy letegezte, viszont így talán könnyebb a kommunikáció is. - Tegeződjünk, végül is, itt dolgozol mától - ajánlja fel, de láthatóan sem ez, sem pedig a véleménye nem érdekli a lányt, aki hirtelen felugrik, ezzel a frászt hozva Atlasra. - Mi a baj? - aggódva néz a nőre, reméli, hogy nem beteg és azért pattog, de rögvest kiderül, hogy az a hihetetlen aggasztó probléma nem más, mint Bieber. - Ne, könyörgöm ne - a fejét fogja és már rázza is. - Elsie, direkt csinálod ezt velem? - néz rá komolyan. - Én ezt nem tudom tovább folytatni, elmehetsz - mutat az ajtó felé, értse bárhogy is a lány, Atlasnak ebből elege van, kikészítette a nő, és elszívta minden energiáját.
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 27. 15:51 Ugrás a poszthoz

NÁRCISZ ׀ PIKNIK STYLE



- Igen, az - bólint, majd kicsit talán félve is pillant fel Nárcisz szemeibe, mert érzi, hogy ez így kicsit gáz. Látja is a nő arcán azokat a jeleket, melyeket eddig még egyszer sem vélt felfedezni, olvasni lehetne róla, Atlas sejti is, hogy most mit gondolhat róla, így csöndben is marad Nárcisz kifakadásáig. - De igazad van, tudom és sajnálom - sóhajt, nem mintha ez vigasztalhatná a másikat, ha górcső alá vesszük, akkor tényleg szemét húzás volt ez tőle, főleg úgy, hogy még randizgatni is kezdtek. - Igazad van - bólint, megérdemelte azt, hogy ezt így a fejére olvassák, az viszont nagyon zavarja, hogy ennyire megbántotta Nárciszt, akinek mindez érezhető is a mondandójából. - Várj már, kérlek - nyújtózik utána, hogy megfékezze, mielőtt még elrohanna. - Seggfej voltam tudom, de nem akartalak bántani Nárcisz. Olyan jó pillanatokat köszönhetek neked, nem szeretném, ha megutálnál. Kérlek, ne haragudj rám - látszik rajta, hogy marja a bűntudat, nem hitte azt, hogy ez ennyire nehéz lesz. Ha tudta volna, hogy Naya is viszonozza az érzéseit, akkor biztosan nem menekült volna egy másik nő karjaiba. - Nem maradhatnánk barátok? - Atlasunk nem sokat randizott, már ebből a kérdésből is érződött, hogy tévúton jár.
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 27. 21:27 Ugrás a poszthoz

NÁRCISZ ׀ PIKNIK STYLE



Sejtette, hogy ez nem lesz egy egyszerű és könnyed beszélgetés, de azt nem gondolta volna, hogy az egész majd ilyen káromkodásba torkollik. Azt sem hitte, hogy Nárcisznak lehet ilyen oldala is, hisz egy művészet kedvelő, tehetséges, kedves és vicces nőt ismert meg a személyében. Most pedig észrevette a benne szunnyadó sárkányt. Mégis, nem gondolta azt, hogy ez figyelmeztető jelzés is lehet akár, leginkább úgy gondolta, hogy sikerült a nő lelkébe gázolnia, emiatt pedig csak még inkább bűntudata támadt. Emiatt is próbálta megfogni a kezét és bocsánatot kérni, de nem sikerült elérnie a célját, sőt, úgy tűnt, hogy ez csak olaj a tűzre. Nárcisz nem csak, hogy a kezét kapta, de úgy kiosztotta Atlast, hogy még csak pislogni is elfelejtett közben. Belül kisebb megsemmisülést élt át, és őszintén, bár nem szeretett bele Nárciszba, azért nagyon is fájtak a nő éles szavai, melyek tőrként hatoltak mellkasába.
- Nárcisz, meg tudnál nyugodni, kérlek? - próbálkozott ő, hogy csitítsa a Mérey lányt, de nem sikerült lenyugtatnia. És ami azt illeti, szépen meg is kapta a magáét, aminek egy részében volt is igazság. Atlas tényleg töketlen volt, ami a párkapcsolatokat illeti, nem véletlen az sem, hogy sokáig nem jutott dűlőre Nayával. - Tudom, hogy most mérges vagy rám, de akkor sem akartalak bántani és igazad van - nyugtázza a másik szavait, aztán sóhajt egyet, majd meglepetten látja azt a mutatóujjat és értetlenül nézi, miféle gyűlölettel veti arcába a nő a szavakat. - Egészségedre, négyszer! - veti utána, mert azért neki is van egója, és ez kicsit felhúzta. Ettől függetlenül rosszul érzi magát, nem olyan ember ő, hogy másokat ennyire megbántson. A süteményes dobozt felbontva vesz ki egy sütit, és beleharapva figyeli a távozó Nárcisz alakját. Jól járt volna vele, ha őt választja, mert sütni azt tényleg tud.
Atlas Henri Desgrange
Bogolyfalvi lakos



RPG hsz: 57
Összes hsz: 60
Írta: 2024. május 27. 22:17 Ugrás a poszthoz





Tudta jól, hogy Naya ma estig dolgozik, ezért a műszak vége előtt úgy öt perccel küldött egy üzenetet a nő számára, amiben azt írta, hogy megsérült odahaza, falbontás közben és emiatt nem tudnak elmenni abba a mugli moziba ma este. Az üzenethez azt is hozzátette, hogy ne aggódjon, nincs gond - használva a fordított pszichológiát, mert jól ismerte már Nayát ahhoz, hogy tudja, egész biztosan át fog menni hozzá.
Egy kicsit izgult, de annál nagyobb örömmel várta a nőt abban az öltönyben, amit annak idején Naya választott neki. Zsebében még ellenőrizte, hogy megvan-e a dobozka, utána gyújtotta meg a mécseseket, melyek végig vezettek a bejárattól, egészen a nappaliig. Az ösvényt rózsaszirmokkal hintette körbe, a régi lemezjárszóra pedig előre bekészített egy bakelitet,az ösvény végén pedig nagy izgalommal várta Nayát és azt, hogy a zár kattanásának pillanatában elindíthassa a zenét. Vacsorával is készült, a háttérben megterített asztal várta a nőt, gyertyákkal, egy csokor virággal, pezsgővel és minden finomsággal. Csak most ne rontsa el, bízott benne, hogy Naya átjön megnézni, mi baj is érte őt.
  
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Atlas Henri Desgrange összes RPG hozzászólása (27 darab)

Oldalak: [1] Fel