Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
nem igazán. nem szoktam így ál-étkezni megyek én is lefeküdni Kírával. mármint... na mindegy szóval szép jó éjszakát off
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
hello off elvileg már ebédelnünk kéne, de valahogy az itteni népekből mindenki még tök mással van elfoglalva. gondoltam, akkor benézek
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
az nem kifejezés, hogy volt. alig hallottam a mennydörgésben meg az esőkopogásban a rádiót. na de közben mintha mégis összejönne az az ebéd. jó étvágyat annak, akivel hasonlóképp van
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
A fiú nem felel nekem, viszont feloldja Kíráról a némító átkot. Ez mondjuk így valószínűleg sokkal hasznosabb, hiszen tényleg úgy gondolom, a srác nem sokat tud arról, hogyan került a lány ilyen állapotba. Olybá tűnik, Ő csak véget akart vetni az ámokfutásának. Azt kell kideríteni, mi vezetett idáig. - Rendben vagy? - nézek végig a diákon. Látszólag nem sérült, és lelkileg sem viselték meg túlzottan az események, de azért jobb rákérdezni. Ahogy nézem, szerencsére a fiúnak nem áll szándékában hanyatt-homlok segítségért rohanni, sem jelenteni bárkinek az esetet. Nem örülnék, ha itt találnának minket. Nem arról van szó, hogy a lánynak ne kéne felelnie majd a tetteiért, csak éppen láthatóan befolyásolt állapotban cselekedett, és mindenek előtt szeretnék az ügy végére járni. Ráadásul jelen pillanatban nem a könyvtár látogatása miatt vagyok a kastélyban, mint az engedélyezve lett számomra, ez pedig nem túl előnyös, még így sem, hogy a szorult helyzetet megoldani érkeztem. - Kíra... - szólítom meg a lányt, kihívva a megbűvölt állapotból. - Valószínűleg megátkoztak vagy megmérgeztek Téged. Nem vagy önmagad. Van róla sejtésed, ki vagy mi tehette? Emlékszel valamire? - kérdezem meg kis beszerzőmet, immáron lágyabban fogva vállait, figyelmesen tartva rajta markánsan, mégis barátságosan csillogó szemeimet. Nem értem pontosan, mi zajlik benne, az viszont nyilvánvaló, hogy a dühe egyik helyről a másikra irányul. Jelen helyzetben mindig arra, aki éppen próbálja meggátolni, lefékezni, hatni rá. Talán így, hogy megtudta, valaki ártott neki, az illető ellen fordul, és felfedi a kilétét. Remélem, így lesz! Ha nem, és Kíra ismét nekem támad, megint delejeznem kéne, amit nem igazán akarnék.
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
A srác nem tud semmit, pont ahogy gondoltam. Őt is érdekelné, mi van a lánnyal, azonban ezt Kírától nem tudjuk meg. Talán már éppen felkutatná az emlékeit, amikor ismét eluralkodik rajta ez a borzalmas kényszer, hogy ellent mondjon, hogy csak magával törődjön, hogy minden áron kiharcolja, amit akar és amit a fejébe vett. Lendíti felém a kezét, hogy megüssön. Persze, elkapom a csuklóját, szóval most már annál fogva tartom magamnál. Nem szorítom Őt, ám hiába rúgkapál, akkor sem fog megszabadulni tőlem - Ne... - mondok csak ennyit a fiúnak, aki felajánlja, hogy megint megátkozza a magából ismét kifordult lányt. Annak semmi értelme nem volna. Láthatóan képtelen arra, hogy lenyugodjon. Ha rajta múlik, randalírozik tovább akár némán, akár beszédképesen. - Valami átok érhette. De különben fogalmam sincs. - vallom meg a srácnak, úgy beszélve Kíráról, mintha itt se lenne. Igazából tényleg nincs. Ez nem Ő. Nem önmaga, hanem valami elfajzott változat. Közben összeáll a kép az összekaszabolt portréról és az indulatok alapjáról, ahogyan kis beszerzőm csak mondja és mondja a magáét. Tehát a diák, akinek a fotóját elcsúfította, valami iskolás szerelme lehetett. Itt vagyunk a helyszínen, a kastély falai közt, ahol az illető keresztülnézett rajta és ahova a kudarc emlékei kötik. A fiú viszont már minden bizonnyal halott. Így veszem ki a szavaiból. Ezért nem mondhatja el neki, mit érez. Megértem, ha feldúlt ettől, de... miért most? És miért ennyire? Mit csináltak Vele? Na jó, elég ebből a hülyeségből... Visszafogok a lány vállaira, egészen hirtelen, amitől tudom, egy pillanatra biztosan kinyitja a szemét. Nekem ez éppen elég, hogy megint elragadjam a tekintetét. - Higgadt vagy. - beszélem be neki újfent. - Minden a legnagyobb rendben. - bólintok, lélekbehatóan merülve el szemeiben, közel hajolva, és elkezdem kifürkészni gondolatait, emlékeit. Megtehetném, hogy megdelejezve elmondatom Vele a napja eseményeit, azonban az nem csak kevésbé volna hasznos, de még roppant megalázó is lenne. Inkább a gondolataiba mélyedek, keresve valami gyanúsat bennük. Azt a pontot, ahonnan ez az egész elindult. Látom, ahogy nem bír magával mit kezdeni, és úgy dönt, betör az iskolába. Visszább megyek hát, mígnem egy cukrászdában vagyunk, ahol egy férfi vigasztalja, de... a szeme se áll jól a fazonnak. Kíra nem vette észre a mesterkedést. Túl csüggedt volt ahhoz. Nemrég kapta a hírt a srác haláláról, ez az illető pedig jóhiszeműen bár, de kihasználta Őt. Nem látom a mozdulatot, de a férfi elégedett vonásaiból leolvasom, hogy a lány süteményébe tehetett valamit. Megmérgezték hát. Nem tudom pontosan, mivel, azonban akkor is világos, mit kell tennem. Ismét kiengedem Kírát a bűvöletemből, majd kitárom ajkaimat, amelyek közül kivillannak szemfogaim. Végükkel felsértem a saját számat, lehajolok a lányhoz és megcsókolom. Csak remélni merem, hogy a srác nem próbál meg közbeavatkozni azok után, hogy szemfogaimat látva valószínűleg immáron ráébredt, mi vagyok. Lehet, elmondhattam volna neki, mire készülök, és hogy Kíra érdekében teszem, de csak nem dob rám semmilyen átkot. Nem hiszem, hogy az Ő tárából bármelyik nagy hatással lenne rám. Minden esetre most az a lényeg, hogy pár csepp vérem a lány szervezetébe jusson, kimosva belőle a szert, ami így eltorzította Őt. Erre pedig ezt találtam a legkézenfekvőbb módszernek. A száján át hamar beivódik a vérem.
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
szép estét off mekkora jó már ez, hogy érvénytelenné vált a maximum 2 hetes játékidő szabálya? nem mintha szeretném elnyújtani ezeket a dolgokat, de van úgy, hogy valami hosszabbra sikeredik, és fájna az ember szíve, hogy összecsapja még a feltételezés is sért, Lilla
|
|
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
ó, milyen igaza van, Mr. Coltrane... boldog augusztust mindenkinek! *átfordítja a naptárát, és gyönyörködik az e havi képben*
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
legalább így láthatom a napfelkeltét... *szól hátra Mr. Coltranenek a válla fölött, a naptár képét nézegetve*
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
nem búsulok, de azért kedves Tőled a kérdés stílusa bántó kicsit, viszont maga a kérdés nem: ha hosszan kint lennék, meglehet, hogy nem élném túl. de már pár pillanat is rémes a napon helyesen teszi, Mr. Coltrane nade én megyek. szép jó éjszakát mindenkinek
|
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
egy kis játék: ki találja meg az összefüggést Dwayne Warren és az én profilom közt?az első helyes megfejtőnek küldök egy zenét gramofonban
|
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
annyira finoman fogalmaztok, pedig a válasz ott van a szemetek előtt... csak nézzetek Warrenre XD
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
ott a helyes megfejtééés! de az eset pont fordítva esett, Kins XD
|
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
na röppent a dal a helyes megfejtőknek gramofonba meg Dwaynenek, hogy jobban érezze magát... *lapogatja meg a fószer hátát*
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
örülök, hogy kedvetekre való a nyeremény szép jó éjt a távozóknak!
|
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
szia Léna! házi-mágikuslény, legfeljebb. de nem hinném, hogy szívesen etetne... jól van akkor *lapogat még egyet Warren vállán* és köszönöm a dalt, de... inkább nem tenném öm... *csak pislog, ahogy az auror édesgeti*
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
nem tudom, Léna, én ebben nem vagyok biztos de Te nyilván jobban ismered nálam én szerencsére nem igazodok ki rajta...
|
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
Látom, ahogy a lány fokozatosan visszanyeri önmagát, ezzel együtt azonban tudatára ébred az elmúlt perceknek és belőlük mindennek. Azoknak a dolgoknak, amiket Ő tett velünk és azoknak is, amiket mi tettünk Vele. Fokozatosan semmisül meg, húzza össze magát, és kezd sírdogálni. Összeszorul a szívem Őt figyelve, ez pedig arcomra is kiül. Szemeimben fájdalmas fény világlik fel, és azon nyomban Kíráért nyúlok, magamhoz ölelve Őt, államat feje tetejére simítva. Nagy kezeim hátán pihennek. Óvón, nyugtatón fogom magamhoz. - Rendben lesz, igen. - nézek oda a fiúra Kíra fölül. - Tudsz olyan varázst, ami eltünteti ezt a káoszt? - pillantok le a rumlira, amit a lány okozott a bejárati csarnokban a tablók körül. Közben simogatom Őt, fejét mellkasomra vonva tartom. - Ha igen, megtennéd, hogy elrendezed ezt itt és hogy... nem szólsz erről senkinek? Ígérem, vállaljuk a felelősséget ezért az egészért, csak előbb tisztán kell lássunk. - adom a szavamat, és biztosítom róla, hogy nem tettestársnak akarom éppen beszervezni Őt, és nem is szándékozom elmenekülni a következmények elől. De Kírát szeretném most elvinni innen. Szeretném, ha kipihenhetné ezt a megrázkódtatást. Valamint én is le kell nyugodjak. Lehet, nem látszik rajtam a feldúltság, dehát nem engedhetem most meg magamnak, hogy látsszon. Most támasznak kell lennem. Belül viszont tombolok. Azért, mert ezt tették Kírával. Azért, amilyen pusztítást végzett emiatt. Azért, amiket mondott nekem. Azért, ami kiváltotta nála ezt az egészet. Azért, amit ellenem akart tenni. Azért, hogy delejezést kellett végrehajtanom rajta. Azért, mert mindezt egy diák végignézte. Szóval ezer és egy okom van arra, hogy zaklatott legyek, és arra is, hogy ebből egy szemernyit se mutassak ki. - Mehetünk? - húzódom el finoman a kis beszerzőmtől, éppen csak annyira, hogy lenézhessek rá, könnyáztatta arcát hűs kezeim közé fogva. Kék, régi fényű szemeim törődőn fürkészik Őt. Ajkaim már nem sebzettek, szemfogaim visszahúzódtak. Úgy tűnik különben, a srác nem jött rá, mi vagyok. Talán jobb is így.
|
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
örülök, ha jól indítottuk a napodat de... mi rontotta el aztán?
|
|
|
|
|
|
|
Adam Kensington Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos
suicidally romantic scoundrel RPG hsz: 1282 Összes hsz: 8150
|
ó mennyi ebédmeghívás. aranyosak vagytok, de már tele vagyok
|
|
|
|