Szofi- Annyi ideje nem vagyunk...jóban, még nem jött szóba - magyarázza meg, hogy szerinte miért lehetséges a tudatlansága ezen a téren. Elgondolkozott rajta eleinte, hogy Szofinak másfajta köze van Noelhez, ami miatt itt és most lezárná vele az újrakezdést, de ez már elég szépen más irányba tereli gondolatait. Egy keresztgyerek... Az már majdnem olyan lehet a férfinak, mintha a sajátja lenne. Vagy pont, hogy nem. Nem akar erre gondolni.
- El tudom képzelni, milyen szépeket mesélt - bólint hosszan, majd kissé feszengve szusszan. Ami azt illeti, nincs különösebben ideje erre a csevegésre, aminek vélhetőleg hátsó szándékai vannak. Annie ettől úgy érzi magát, mintha ellenőrzés alá vették volna, mintha lézerrel vizsgálnák a bőre alatt.
- Épp rá? Biztos hamarosan itt lesz - ejt meg egy félmosolyt, majd el is pillant az utca egyik felébe, hátha. Fogalma sincs róla, merre járhat, de nem szeretne ott lenni Szofival, amikor beesik. Képzeletében a jelenet valahogy úgy zajlik, hogy a nő az Ombozik anyja, és őt most teszteli nagyjából húsz oldalas kérdéssorozattal.
- Megharagszol, ha nemet mondok? Rengeteg elintéznivalóm van az utazás előtt - annyira azért nem sajnálja, hogy valóban dolga akad, de elhúzza a száját, mintha nagyon szeretne Szofival menni. Az utazásról pedig bizonyára tud, ha már Noellel ilyen nagy barátok.
- Azért örültem, tényleg.
hiányoztam, mi?
