Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Hinni akartam neki, hogy ő bizony tényleg nem olyan fiú, aki majd két perc múlva meggondolja magát és átvált bunkó és bántó figurába. Nem akartam hogy olyan legyen, nem azért, mert félnék, hogy tényleg mondjuk meghúzza a hajam, vagy éppen csúnyát mond, de így olyan rendes volt és kedves és ez sokkal jobb. Ez így nagyon jó, tényleg.
- Elhiszem, hogy betartod ám, nem rossziból mondtam. Én is be fogom, megígértem, és azt meg kell tartani. - Erősítettem meg a dolgot még egyszer, aztán fejeztem be az örülést is az ígérete terén. Ilyet azt hiszem csak a nagyfiúk mondanak a nagylányoknak, nem csak ígérgetéssel, hanem amúgy. Pont ezért elég különlegesnek, meg kicsit furinak éreztem. De nagyon szélesen mosolyogtam. Igazából még arra se kértek soha rendesen, hogy valakinek a barátja legyek, nem még esetleg sok-sok év múlva én legyek a nagylány, akivel majd együtt játszik, néz mesét meg jár eszizni, meg amiket még szoktak. - Én azt nem mindig tudok, de szoktam gyakorolni. Múltkor kivártam még hazaér anya, mielőtt bekapcsoltam a mesét! Te szereted őket, ugye? Az unokatesóim mindig azt mondják fúúúúj…
A szemeim is megforgattam, ahogy kifiguráztam a lehurrogásukat, amit rendszeresen kapok. Ezt úgy utálom, pedig nincs ezekben semmi rossz, sőt, aranyosak és okos dolgok is vannak benne. És viccesek! Közben inkább felajánlottam neki, hogy nasizhatna velem, ilyet se csináltam soha, aztán kicsit csalódottan hümmögtem és rántottam meg a vállam, hogy hát ha nem akar, nem muszáj. A papi majd hamizik velem, ha meglesz. - Van sós is.
Azért nem bírtam ki, hogy ne próbálkozzam kicsit, nem esett jól a lelkecskémnek a dolog, de a mondandója jórészén csak áttipegtem fejben. Meg azon voltam, hogy ne nagyon fogdossam és érjek hozzá, az olyan nagyon fuuuuuri volt. Azt mondta egyszer a mami, hogy majd a férjemet, ha nagyon nagy leszek és lesz, simizhetem, addig jobb, ha nem, asszem igaza van, addig tök izés.
- A kabalám…óóó! PAPIIIIII! - Erős visítás mellett hívtam fel a figyelmet magunkra, nem mintha ne szegezte volna már amúgy is ránk a szemeit, mintha mérges lett volna, én is hasonlóan néztem rá, aztán megvártam, hogy az új pajtim letesz-e vagy így odamegyünk, de amint közel kerültünk hozzá, jól leszóltam, ahogy Kincsecskézett nekem. - Te jól elvesztél, most mi lett volna, ha nem talállak meg? Ne csinálj ilyeneket, papi!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Következő találkozás? Lesz olyan? És mikor? - Azt hiszem indokolatlanul lekesedtem a semmiért, nem sok ember van, akikkel összejárnék az ovin kívül, leginkább a rokonok járnak csak át hozzám játszani is, szóval ez meglepet, de olyan kellemes volt. Persze azért csak hallgattam inkább, mert nem akartam megijeszteni azzal, hogy majd így ráragadok, mint a hajamra múltkor az epres. Nem szomorodtam el, hogy nem annyira mesés, nem lehet mindenki ilyen, de azért örültem, hogy ő nem úgy csinált, mint a többi fiú. Van aki ezért kicsúfol, vagy azt mondja, hogy baba vagyok. Pedig nem is, már náluk sokkal nagyobbra nőttem. Meg járni is tudok és szebben beszélek. A nyálam sem folyik mindig!
- Dehogy zavarnál, hát miért hívnálak akkor? De ha van jobb dolgod, nem tartalak fel, menj nyugodtan. Csak megérdemled, segítettél megtalálni a vidrákat meg a macikat is. - Meg a papust is, ami ezt követően derült ki számomra, de annyira bebambultam, hogy fáziskéséssel szálltam le és szaladtam a papi elé. Nem volt boldog, határozottan nem.
- Mit beszéltél meg anyáddal? Hogy mindig fogod valaki kezét, nem császkálsz el és nem állsz szóba idegenekkel, igaz? Szervusz, fiam! - Szomorú is volt, láttam rajta, ettől én is rosszul éreztem magam, leszegtem a fejemet és a kavicsot piszkáltam a lábaimmal, mikor hallottam az új pajtim köszönni. Felnéztem rá, aztán meg a papára, aki kezet nyújtott neki, meg megkérte, hogy ne csókolomozzon.
- De én... ő megfogta a kezem ne legyen baj, és nem beszéltem idegennel, ő Levi. Ő meg a papa. - Ami asszem a Levente becézése, ezt mondta, nem? Mindegy is. Igaz akkor ismertem meg, de mire megfogta a kezem és beszéltünk már nem volt idegen! Azt hiszem ha hazamegyünk nagy bajban leszek. Nagyot sóhajtott, úgy nézett minket, aztán összefonta a karjait.
- Anyádnak ezt inkább ne meséld el, és mit fogunk most csinálni, kisasszony? - Én erre bólintottam párat, aztán a fiúra néztem, hogy akkor hogy is áll a nasival, már le is vettem a hátim a kezeimbe fogva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

csak így | Varsó-majdnemotthon-Lengyelország | június 3., szombat
ne utálj majd nagyon :c

Nem mondom, hogy egyszerű volt elsőre nemet mondani, még nehezebb másodikra visszafogni magam a nyünnyögésen túl, de aztán megtört a dolog. Pedig Isten lássa lelkem, én megpróbáltam magam tartani ahhoz, amihez kell, tényleg. De ez fagyi, és van, és hideg meg finom. Igazából a hideg amúgy is nyugtatja a pocit, szóval orvosságnak is vehetjük. Nem tudom, hogy azt próbálom elérni, hogy ne legyen bűntudatom, vagy komolyan gondolom, amik eszembe jutnak, de hatásos.
- Ihjjj, de csak egy kicsit, mondjuk. Kóstolót… - Azt hiszem még én sem hittem el, hogy ennyit, általában meg szoktam enni vagy három gombócnyit, ami nagyon sok, rettentően, ha nem mozognék, már akkora lennék, mint az egész ház. Be se férnék Lewy mellé az ágyba, sehova. De azt hiszem most ez az egyetlen, ami a simi mellett segíthet. Bár be kell vallanom, az jót tett, vagy a csücsizés, de jelenleg már csak a derekam fájdogált kicsit, az mondjuk lehet a sok üléstől, de ez mellékes. Éppen ez legalább rendben volt, ha már a fejemben még kicsit rendet kellett volna tennem. Első körben mondjuk emlékeztetni a leendő férjemet, hogy mintha már hónapokkal ezelőtt megkértem volna, hogy ezt ne mondja. Nem vagyok Skipper azóta sem, de sajnabajna még Kowalsky se, hogy jelenthessek. Szomorúan sóhajtottam és bólintottam is, hiába látványosan terelte el a dolgot. A csóktól viszont már nekem is kicsit jobb lett a közérzetem is, ha lehet ilyen. Aztán inkább elnyökögtem valami hirtelen villanást az agyamból minden átgondolás nélkül, és mikor visszakérdezett kezdtek csak el a kerekek odabent forogni. Kicsit elbújtam a nyakába és úgy tettem, mint aki nem hallotta, hogy már megint választani kellene és dönteni két dolog között. De ezt nem lehet a végtelenségig űzni.
- Nagylány, ühhüm, fúj és undi nagylány. - Tettem gyorsan hozzá, ahogy felegyenesedtem az ölében, a felhúzott lábaim kinyújtva pedig lelógattam kicsit az ágyról azokat. Hallgattam egy darabig, mer kérdeztem volna leginkább, de nem nagyon tudtam mit is és hogyan. Csak ez nem olyan amit nem lehet, kéne, kellene? Csak néztem valami mentőövért Lewcsire, megsimogattam az arcát, aztán Voltra néztem. Szeretném a Drágát kisajátítani, mint a legtöbbször, azt hiszem most úgy egy kicsit még jobban is, nem is nagyon tudom mi ez a kívánságosdi a részemről. De így?
- Én eszek fagyit, még megfürdeted Voltot mondjuk... aztán… szeretnél gyümölcsös estét? De… - hogyan? Kérdezném én, de inkább csak beharaptam az ajkamat és elkezdtem felkászálódni róla.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- A Balatonnál? - Mert ugye az messze van, én is onnan jövök, tudom, soookat kell vonatozni, de megéri, pláne ilyen állatokért. Egyébként szeretek utazni, lehet kinézni az ablakon, szendvicset enni, szoktunk kártyázni, bár sose tudom mit csinálunk, én csak rakosgatom a lapokat. De a papi szokott szólni, ha nyertem és vége. Sokszor nyerek, szerintem béna a nagypapám. De mindig örülök és boldog leszek, és azt mondta azt szereti. Ellenben azzal, mikor rossz vagyok, és elveszni olyan, azt tökre sajnálom.
- Tábor? Te is szoktál? Edzőtáboros? Engem nem engednek még el az ott alvósba, majd talán jövőre, este haza kell mennem minden nap… - Nem tudom miért mesélem el, de úgy gondoltam mért ne. Szeretem a táncis dolgainkat, csak furi, hogy a nagylányok pizsipartizhatnak, értem meg mindig jön valaki, elköszönök és csak reggel pont kezdésre érek vissza. De már várom, hogy hat éves legyek, mert akkor maradhatok rendesen azt ígérték. Közben hagytam, hogy a papi meg ő nagyfiúskodjanak, én csak álltam köztük és mellettük nézve egyikre, majd a másikra.
- Azt mindjárt gondoltam, mi volt a sláger? Párduc? Teve? - Ez szégyenletes, emlékezhetne, hogy reggel óta a vidrákat akartam látni, meg a macikat is. Csúnyán is nézek rá és rázom a fejem, hogy rosszul gondolja. - Tessék? Hát fiam, sok sikert, a házasság nem könnyű, de a jó lánykáért megéri. Azokból nem lesz sárkány csak királylány.
Aztán csak nevetett a papi, még a hasát is megfogta, nem értettem, de vicces volt a jelenet, így én is ezt tettem vele, miközben lehuppantam a fűbe törökülésbe. A tatyóm az ölembe húztam és elkezdtem kipakolni. - Van chipsem, ropim, vaníliáskarikám és nápolyim, karaizé, ez cukorka, az mindegy, és keksz. Mit szeretnél?
Úgy jöttem el otthonról, mintha költöznék a mami szerint, de ez sose baj, éhen halni sehol nem jó, nem az állatkertben akartam elkezdeni. A papinak odanyújtottam a nápolyit, tudom, hogy azt szereti, én meg szürcsöltem az iszim, még kibontottam a vaníliás karikáim. - Kééépzeld, felvett ám magasra, és láttam miiiindent. És neki nem fáj ám a háta, nem mondta, hogy sózsák vagyok.
A nagy beszámolómat persze nem tartottam meg, csak ilyen kis apróságokat mondtam, ami jól megragadt a buksimban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

csak így | Varsó-majdnemotthon-Lengyelország | június 3., szombat

- Imádlak. - Lewcsi tutira nem lesz soha az edzőim kedvence, ez akkor nyilvánvalóvá vált nekem, mikor lelkesen, vagy kevésbé, de támogatta azt is, hogy a mesenézős fetrengés mellé járjon gumicukor vagy kukorica, arról nem beszélve, mennyit ettem januárban, mert ha zavart vagyok vagy ideges, azt csinálom. De legalább a mekiben nem láttak azóta annyit. Ez mondjuk inkább sikerélmén, a gyorskajára nem fogható, ha felcsúszik egy vagy két plusz kiló. De olyan könnyen nyúltam a kanálért és a doboz felé, mintha sosem mondtam volna nemet, ez elég elszomorító.
- Te is tudod, hogy nem a tény undi, csak nem jó érzés. - Tényleg mintha folyton koszosnak érezném magam, amivel a saját buksimra megyek néha. Inkább nyammogtam kicsit az első kanál fagyin, bár még elég kemény volt, így megküzdöttem vele. Aztán olyan tudatlan őzikés fejjel meredtem rá, mintha nem is mondtam volna semmit, pedig de, én voltam. És a kérdésemmel se változott ez meg. A számat harapdálva kicsúszott egy egészen halk „ez egy igen?” kérdés, de lehet nem is értette. Jobb is.
- De… biztos? - Nem kezdtem bele újra abba, hogy ez mennyire fura és szerintem lehetetlen, mert lehet még én is reméltem, hogy neki van igaza. Amúgy is bízom benne, nem most fog ez elpárologni. De éreztem, ahogy a manók csukott szemmel, befogott füllel vonulnak vissza a fogaskerekek mögé a fejemben. Most én ijesztettem el őket? Figyeltem, ahogy Volt csapdába esik, és azt hiszem pár perc után megérezte a dolgot, mert eléggé küzdött. Pár kanál fagyi után az asztalra tettem a dobozt és a kanalam, aztán utánuk mentem megkeresve a kutyi törcsiét. Gondoltam, hogy nem lesz egyszerű menet, még az ajtóból is rossz volt nézni, de a végére legalább bele szokott jönni, bíztam benne, hogy most is így lesz. Aztán a padlót nézegetve mosolyogtam félszegen, majd Lewyt figyeltem. - Az a narancs jól hangzott… azt hiszem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Hát nem jött be a tippem, pedig egy picurit reménykedtem, hátha ő is onnan jön, mint mi a papival. Akkor lehettünk volna barátok, vagy valami. De mindegy, annyira nem fontos, gondolom. Jó, azért de, de elengedtem a dolgot. Figyelni próbáltam, honnan jött, de csak azt jegyeztem meg, hogy nem édes helyről. Meg valami poloskát magyarázott. Nem értettem mi köze a büdibogaraknak ahhoz, ahol lakik. Nem piszkáltam érte, aranyos volt, biztos nem szeretné ő sem.
- Gondolhattam volna, hogy a szőrös dolgok találóak… És viselkedett a kishölgy? - A papi asszem most magában motyogott, majd a pajtimhoz beszélt, még én csak röhögcsélni kezdtem, nem rosszból, csak mókás volt, ahogy a jegesmacikat kimondta. Én azért még lesegettem a nyakam nyújtva a macik felé, ahogy néha elfogyott a tömeg még rájuk lehetett innen is látni. A legszupibb csücsihely volt. A nasiktól meg csak még jobb lett. Mikor visszakérdezett lelkesen bólintottam és felszakítva a zacsit a felét sikeresen az ölembe borítottam, de azért meg tudtam a többiből is kínálni.
- Igen, szereted? Mást is kérsz? - Azt se sajnáltam tőle, ami a lábaimon volt, csak anya azt mondta, hogy magunkról meg a szánkból senkit nem kínálgatunk. Nem értem néha mi baja, mintha ezt csinálnám. Jó, de csak néha fordult elő!
- A te korodban még én is szívesebben cipeltem szép lányokat, ma már kapnék egy nyaklevest a mamától érte. - Rám nézett én meg cinkosan nevettem vele, bár nem értettem lehet mindent. Szeretem a nagyszüleimet, tulajdonképpen ők a második szüleim. Vagy lehet az elsők, nem is tudom néha. - És mik a terveid az unokámmal?
- Papiiiii, csss, egyél. Azt mondta messze lakik, szóval nem is lehetünk barátok. Lehet többet nem is látjuk. - Ezt már kicsit szomorúan közöltem még mielőtt ránéztem volna Lewyre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

csak így | Varsó-majdnemotthon-Lengyelország | június 3., szombat

A fagyi mellett a puszi is nagyon jól esett éppen a lelkecskémnek és egy kicsit el is engedte hagyni azt az éppen magam felé táplált undoromat, amit percek alatt kifejtettem. Csak bólogattam megértően, mert tudtam miről beszél, igen, valami ilyesmit érzek éppen én is. Meg leginkább ezért is távolról nyünnyögtem az elején a kanapé végén, magamban. Se ezt, se a rosszkedvet nem szeretem átragasztani másra, arról nem beszélve, hogy ahogy én nem vagyok jóban magammal, úgy azt hiszem más sem, ez meg szokott gondot jelenteni. De végül mikor már nem fájt, elhessegettem minden csúnyaságot és csak ő volt, meg a simizés, akkor úgy egészen felbátorodtam pár pillanatra, ami nem is igazán tudom, jó-e. Szabad-e egyáltalán. Figyeltem végig, ahogy összeszenvedi a babánkat, aki már elég termetes volt, aztán a fürdőbe tuszkolja. Én hátrahagyva a fagyit mentem törülköző után, majd a fürdőajtóból szemléltem apró nevetés mellett, ahogy lassan kifehéredik a drágánk. Mikor elzárta a tust, akkor szólaltam csak meg, de a visszakérdéstől megint kicsit rosszul éreztem magam, amit utána mondott, hát az meg. Csak nyeltem egyet és inkább Volthoz csoszogtam, hogy leguggolva elkezdjem megtörölni, mielőtt kirázza a bundáját és mindent beterít. Lehet el is késtem, mert már nekikezdett a riszának. - Illatos baba lettél, ugye nem is volt olyan szörnyű?
Szerettem vele csacsogni, olyan édesen figyelt meg vakkantott néha vissza, még a pofim is megnyalta. Szeretem őt is nagyon. Aztán hátrafordultam, egy kicsit vártam, mielőtt megszólaltam volna.
- Tudom, vagyis azt szeretném. De azt nem, hogy meghalj. Pihenjünk le, ha fáradt vagy inkább. - Megrántottam a vállam, aztán még kicsit a fehér szőrmók bundáját törölgettem, még valamennyire lakásbarát állapotba került. Akkor hagytam, hogy útjára menjen és azt hiszem az a konyhába vezetett hami után. Hamar meg is lett a tálja, hallottam, ahogy tolt rajta és koppant valami szélén, aztán már biztos evett is. Felegyenesedve Lewcsihez sétáltam, aztán felpipiskedve nyomtam egy rövidke kis csókot az ajkaira, majd a törcsit szorongatva néztem körbe. Azért nem is olyan vészes, amit levágtak most a fürcsi miatt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Azt mondtad hercinő? - Hatalmasakat pislogtam a vaníliás karikám kóstizása előtt, széles vigyorral. Ezt is csak a papi mondta eddig nekem maximum. Ők úgy olyan hasonló fiúnak tűntek, mármint jó, Lewy fiatal volt, és nem öreg, meg cukibb és inkább pajti volt, mint olyan apuka forma. De mindkettő vicces volt és rendes. Én csak utóbbit produkáltam a bénázással erőteljesen, de amíg ő karamellázott, én visszamertem a zacsiba a maradékot és kettőnk közé tettem, hogy hozzáférjen. Sőt, egyet én is kibontiztam és az egyik karika után nyammogni kezdtem rajta. Kicsit ragacsos, meg egyszer benne maradt majdnem a fogam, az azóta is mozog. Elég szerencsétlen dolog. De lehet ha ma fog nélkül megyek haza, többet tényleg nem jöhetek el.
- Tényleg? Fini is, én reggel inni szoktam karamellástejet, az is az. Mondjuk ma reggel kakaó volt, de majd holnap. - Vigyorogva meséltem persze mindezt, aztán a macikra koncentráltam leginkább. Egy néni jól megnézett minket, nem értettem a dolgot, így csak oldalra dőltem, hogy mellette ellássak. Igen, tulajdonképpen látványosan kikerültem. De hát kicsoda ő, hogy rá figyeljek? Mindegy is. Inkább a papira nézegettem, aki nagyon mosolygott rám és mutogatott. Nem értettem mit akar.
- Legalább megköszönte neked a sétát? Egyébként meg, nagyon rendesnek tűnsz, de azért ne hitegess majd túl sok lányt, ha itt vár rád. - Ó, hogy ezért, már a megköszönés, a többi nekem annyira nem volt egyértelmű. Erre a homlokomra csaptam, még csattant is. Értelmet nyert valamennyire a bámizás. - Köszönöm szépen, a nyakiba cipelést is, az tetszett.
Persze közben kicsit aggályosan kifejtettem, mit gondolok, ő pedig aranyos volt és próbált javasolni. - Nem azért mondtam ám, biztos te se tudsz repülni, hogy bárhol ott legyél, mint senki. De majd egyszer, mondjuk ha majd nagyok leszünk, azért találkozhatunk tényleg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

A csini pizsik léte Majánál jóval később került be a szótárba pontos definícióval, mint az másoknál normálisnak lehetne mondható. De ebből is látszik, mennyire más ő, talán ebből is adódik, hogy így áll hozzá mindenhez, mint most is. Mosolygósan, vidáman, és látva, hogy a másik felvillanyozódna tőle, így lelkesen is. Picit tán jobban is, mint azt várni lehetne tőle. De hát egy ideje pontosan tudja, hogy miért olyan jó dolog ez és miért éri meg neki is kedvelni őket.
- Tuudom, de nem kell, jó a jövő hét, nem szaladok sehova, csak majd pénteken, tudod, color run, de ha vége, utánad megyünk Varsóba is Volttal, ha szeretnéd. - Igazából ez a felajánlás kimondatlanul is jelen lett volna, talán Maja viselte volna rosszabbul - de lehet mindketten - ha külön hétvégéznek. Még a kutyi se szokta díjazni, ha nincs együtt a család, ez pedig melengette a navinés lány szívecskéjét. Közben egy nagy puszival is megajándékozta, hogy neki se legyen olyan uncsi, még fogdossa a fehérkét, hogy ne mozogjon, ahogy az alkotás folyik. Már belekezdett Majci, mikor feldobta a Drágának ötletként, hogy hát őt is szívesen kipingálja valamivel, de nem tűnik olyan cuki állatos típusnak. A felvetésre viszont nevetgélve bólintott.
- Az szuper lesz. És hova szeretnéd? Várj, ne, legyen meglepis! - Azzal egyből folytatta is a gyerkőc leendő tetkóját magában jót vigyorogva. Igazság szerint remekül érezte magát, sőt. Neki a legfontosabb egy ideje, hogy ha lehet, akkor ilyen ohanásan lehessenek, bármit is csináljanak. Ha kell, még arra is képes, hogy leüljön házit írni, ami nagy szó. Múltkor vicces volt, Volt megrágta a kis füzetét, ő meg villoghatott Lewy előtt, hogy hát a kutya megette…
- Az pont jó lesz, majd vigyázunk rá, uuugye? - Volt buksiját vizslatta, aki eléggé hanyagul lihegett párat. Megsimogatta a füleit, aztán az utolsó ecsetvonásokkal bíbelődött, a kutyi meg láthatóan elfáradt a foglalkozásban mert ásított egy nagyot és ahogy lehetett lemászott apukája öléből. Aztán befészkalta magát a plüssével a szőnyegre és elbóbiskolt.
- Na jó, akkor most már ketten fogunk ünnepelni? Jöhet az a cikesz? - Rávigorogva emelte fel az ecsetét, hogy aztán a Drága térdeire támaszkodva megpuszilja az orrát, majd még egy hosszú csókot követően szedte fel végül maguk mellé a festéket. Ami Maját illeti, az egyetlen kívánsága a nap további részére az a vőlegénye, ha meg az meg van, nincs másra szüksége.
Na, ilyen a legeslegjobb gyereknap.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Megint valami fura szó, de most se nem édes, se nem sós. A fejemet oldalra biccentve lestem őt, hogy tessék? De aztán ezen is túl tudtam lépni, főleg mert tele volt a pofim a nasival. Azt hiszem talán tényleg vissza kéne magam fogni, de miért? Annyira jó enni, szeretek, főleg finomakat és sokszor. Igaz, hogy azt mondják, nagy lesz a popóm, meg a combom és a pocim, de nézzük meg a néniket. Nekik ez már mind nagy. Nekik nem szólt senki? Mondjuk szerintem éppen eleget pörgök bemelegítéseknél és a szabad koreográfiákban ahhoz, hogy ne legyen erre gondom. Bár furi, hogy a többi lány milyen kínosan figyel, mit eszik. Én meg ülök mellettük a hamburgeremmel és csúnyán méregetnek a legtöbbször.
- De azért tényleg jó volt. - Jegyeztem meg a papi szavaiba vágva, még kicsit lekonyult a szám hallva, hogy azért nem bízik nagyon a dologban. - Az lehet, hogy mindenre nem fogtok emlékezni, de ha megígérte, igyekezni fog.
Nem értettem miért kezeskedik értem, mondjuk egyébként is a papi emlékeztet engem mindig, mindenre. Erre is biztosan fog, hogy mikor és hogyan, azt nem tudom. De tutira a mi titkunk marad, mert ugye azt is megígértem, hogy anyuéknak otthon egy szót sem szólok. De nem bírtam azért magammal, rossz érzésem lett, azért feltérdelve közelebb csúsztam az új pajtimhoz. - Hé, figyusz, én sokszor elfelejtek dolgokat, de mindig segítenek emlékezni, és nem akarom elfelejteni ezt. Azt mondtad, nem vagyok buta lány, akkor biztos tudni fogom, mikor kell, mit ígértem.
Eléggé halk voltam és sutyorgós, de leginkább csak azért, mert nem szeretem reklámozni, hogy az ovis csoportunk aranyhala is jobban emlékszik arra, mi történt tegnap az oviban. De tényleg igyekezni fogok, majd valahogy. Aztán persze visszaültem a fenekemre és csak nyammogtam, aztán elmosolyodtam a nózim alatt. Azt hiszem bíztam abban, hogy ez tényleg így lehet. Miért ne? A meséknek is van eleje, egy kicsit nehéz közepe, aztán egy nagyon szép egymásratalálós vége. Azért nem minden hercinőt szeretek, de legalább az életük szép.
- Lehet addigra jó nagy fejem lesz, szóval… - Elhúztam a számat, mert ki tudja, lehet meglát és inkább elsétál máskor mellettem. Mi lesz, ha kiesnek elől a fogaim, mert ugye majd cserélődik, ezt már tudom, és nem lesz szép mosolyom. Szóval azért vannak bukfencek. De ne legyen igazam. - Téged nem fognak keresni, amiért itt csücsizel velünk?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Már egészen elhittem, hogy tényleg ennyire rendes fiú ő, szóval teljes szívvel-lélekkel köszöngettem meg neki a segítséget és komolyan is gondoltam azt. Ahogy a bizonygatással is így voltam, nem akartam, hogy azt gondolja én majd bizony nem tartom be a szavamat, vagy meg se próbálom. Az emlékezés más tészta, de erre van például az a ragacsos papírka, amit anyu mindig hagy a hűtőn is. Igaz rendszeresen leszedem és színes szíveket meg virágokat csinálok belőle, és annak annyira nem örül, de úgy szebb. Néha le szoktam tépkedni a fontos infókat, az meg nem túl jó. Szomorú lesz tőle ő is, én is és ezt nem kívánom senkinek.
Nagy sóhajjal kínálgattam tovább a nasit a macikat lesizve, aztán mivel nyomta a popóm meg a combom a kőrengeteg a zsebemben, kicipzároztam, hogy átmerjem a táskám pici zsebébe szépen és ügyesen. Két pirosat elől hagytam, aztán a markomba szorítva emelkedtem el a sarkaimról Lewy felé dőlve. A keze után nyúltam, hogy a tenyerét felfelé fordítva belepottyanjon a két kis piroska.
- Tessék, ezeket neked adom. Akkor majd emlékszel, és én is, mert tudni fogom, mi hiányzik. - Nagy határozottan bólogattam, mert a holmiimra és játékaimra mindig jól figyeltem, nem szerettem, ha valamim nincs meg. Most tudom, miért nem lesz, és az pont jó azt hiszem.
- Te is eltévedtél? És nem lesz baj? Neked nem kell sarokba állni ilyenért? - Nagy szemeket meresztettem rá, ahogy kérdeztem. A nagyoknak ilyen előnyei is vannak? Én is akarok ilyen nagy lenni, akkor talán elenged anya a táborba is, és nem lesz baj, ha egyedül próbálom megnézni az állatokat. Meg lehet nem dobja ki a cuki, kicsi gyíkomat, amit a fürdőbe vittem. Elég nagyot sikított tőle… A papi asszem rám hagyta a fecsegést mert csak nagyon vigyorgott az orra alatt, ahogy figyelt. De azért megkérdeztem meddig szabad maradni inkább.
- Nekünk mikor van menszi? - Nézegette az óráját, aztán azt mondta még maradhatunk kicsit a vonatig, én pedig boldogan estem neki még pár vaníliáskarikának Lewy orra alá is tolva a dobozt. - Ez nagyon jó ám, biztos neeeem kérsz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

csak így | Varsó-majdnemotthon-Lengyelország | június 3., szombat

Felszisszenve vicsorogtam együttérzően Voltra, ahogy rám próbált nézni még a zuhany alól utolsó mentsvárként. Tudta azt hiszem, hogy bármennyire is szeretem és imádom, onnan én sem menekítem ki, bele kellett törődnie a sorsába. Jó, azért én nagyon-nagyon sajnáltam, de neki is jobb, ha nem kell vakarásznia meg ráznia  bundáját, frissen és üdén jobb csicsikálni, meg akkor jöhet velünk is, akár. Bár ez azt hiszem most nem a legoptimálisabb lehetőség, mert ahogy törölgetem, nem túl boldog még.
- Na, jól van, nem kell megsértődni ám… - Ezt még neki intézem, csak aztán nevetgéltem egy kört azon, hogy milyen dramatikus férfiak vesznek körül, még a fejem is megráztam egy picit. Végig követtem, ahogy a fehér mancsok elvonulnak tőlünk, aztán ahogy látótávolságon kívülre került, inkább a leendő férjemmel foglalkoztam. Azt hiszem nem nagyon tudtam volna leplezni, hogy picit zavarban voltam, mert nem nagyon gondoltam még sosem bele hasonló helyzetbe se, nem még megélni, és pont ezért nem is értettem, miért voltam egy picit csalódott, mikor azt mondta fáradt. Tudtam, egyértelmű volt, hogy hosszú napja volt, de egy egészen kicsit reménykedtem, hogy most csakis az enyém, ha csak egy nagy és közös pihenésre is. De a csókot követően elvigyorodtam, Volt törcsijét a szennyesre ejtettem, hogy a nyaka köré fonva a kezeim kapaszkodjak meg, mielőtt elterülök a földön a nagy borulásban.
- Szeretlek. Látod, Volt gondolt rád, ezért nem is akart fürdeni biztos… - Nagyon cuki volt, mikor ilyeneket csinált, ezt is imádtam, és azt is, amit mondott, bár nem éreztem magam kevésbé akaratosnak, ez pedig zavart egy kicsikét. Talán fel sem szabadott volna hoznom, vagy éreznem. De hát ez ilyen, nem nagyon van rá precedens, hogy szeretnék és kérek is, de most olyan nagyon nagylányosan el vagyok borulva azt hiszem. Beharaptam az ajkamat végül, úgy néztem utána somolyogva. - Vááárj meg. Igen, be.
Kicsit lassan kapcsolva nyúltam a keze után és a tenyerem az övébe csúsztatva követtem őt, miközben egy puszit nyomtam a vállára, aztán a szabad kezemmel a kezét simiztem. Nem zavart, hogy kicsit vizes, az sem szokott különösebben, ha edzés után fürödni akar, nem pedig az ölelgetésem, nem szerettem azt kivárni soha. - De ugye ez így rendben van?
Nagyon nem akartam butának tűnni, csak egy kicsit értetlenül álltam saját magam előtt is éppen, ez sem volt újdonság, sok dologban nem voltam néha otthon, amit én magam éreztem, vagy éltem meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő