SzofiNem válaszol, csak mosolyogva megrázza a fejét. Szereti egyszer elmondani a dolgokat, és ha azt épp hallja Szofi, teljesen jól van úgy. Neki ő lesz a ház asszonya, tekintve, hogy Emmával nem tisztázta még a hozzáköltözést, na meg mégiscsak feleség lesz a szőkéből.
Abban az esetben, amikor végre a saját szájízének megfelelő terméket talál egy bevásárlás alkalmával, visszatér az életkedve és nem kínként kezeli a szituációt. Sőt. Komolyan jól szórakozik, miközben asszonykáját rendesen szemügyre veszi a leendő konyhabútora társaságában. El is képzeli a hálóingében, kócosan. Teljes az elégedettség.
- Mivel te fogod a legtöbb időt vele tölteni... Vagy rajta - vonja fel a szemöldökét.
- Nincs fél perce, hogy oda állítottalak, maradj csendben - szól rá fenyegetően miközben automatikusan a nő derekára csúsztatja kezeit.
Szemeit lehunyja, aztán lefejti magáról a másik kacsóit, hogy zsebéből elővegye a papírt, amit az eladó nyomott a kezébe.
- Fel kell írni a számát... - miközben beszél, közelebb lép a bútorhoz, és megkeresi rajta a matricát, amiről felfirkantja a megfelelő helyre a számokat.
Ezután elégedetten húzza tovább kezénél fogva kedvesét.
- Asztal? Bőr széket szeretnék hozzá...Nézelődése közepette kissé elfeledkezett arról, hogy rosszul kellene éreznie magát. Igazság szerint pontosan azért hagyta, hogy úrrá legyen rajta a lelkesedés, hogy fordított legyen a helyzet és ő álljon bosszút az órákon át tartó fali dísz válogatásért.