Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Szűk volt neki a Rellon körlete. Szűk volt neki most az egész iskola. Szíve szerint elment volna a világ másik felére. De legalábbis Budanekeresdre. Szívesen meghallgatta volna most nagyapját, hátha tudna valamit mondani.
Nem beszélt azóta Myrával, pedig már vagy százszor elindult a a szobája felé. És ez még csak egy napja történt. Inkább mások társaságát kereste, hogy legalább ezek eltereljék a figyelmét és a gondolatait az esti vitájukról. Fannival is egy spontán ötlet nyomán ugrottak ki. Mármint el. El a kastélytól messze. Mert nem is lehet jobb, mint egy prefektussal szabályt szegni. Kész szerencse, hogy a lány is legalább olyan zakkant, mint Tánya. Könnyen kijött vele, és bármiben benne volt. Vitte a lendület.
Fogalma sem volt, pontosan mikor hagyták el a kastély területét. Igazából abban sem volt biztos, hogy a felbukkanó sírkövek Bogolyfalvához, vagy az iskolához tartozik-e. Mindenesetre tökéletesen leírta lelkiállapotát.
- Azt hittem, ennél azért üdítőbb helyre megyünk - szólt hátra hangosan. Hosszú lábaival gyorsabban szelte az erdőt, mint Fanni, így gyakran megállt bevárni a lányt. Most is nekidőlt az egyik sírkőnek, miközben szemügyre vette, mi áll rajta.
A gaz már régen kinőtt belőle, a beton repedései között is utat tört magának a természet. A nevek elkoptak, így csak az évszámot tudta kivenni. 1827. Hogy ez a halál vagy a születés éve, abban már nem volt biztos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Nem igazán csinált még ilyet. Eddig egyik lány sem érte meg a fáradságot, hogy egy kocsmába ülve részegre igya magát miatta. Eddig egyetlen lány sem okozott neki ilyen fájdalmat. Edsig egyetlen lányt sem szerette ennyire.
Myra persze más volt. Gyönyörű és ellenállhatatlan. A mosolya mindig megmelengette a szívét, bármennyire is kevés időt tudtak együtt tölteni. Bízott benne, mert az övé volt.
De aztán történt ez a... dolog. Ez az istenverte csók, ezzel az istenverte sráccal, akit Kolos csak egyszer-egyszer látott a folyosón. Hogy tehette ezt vele?
Érezte, amint bensőjét ismét elönti a harag. Ez nem az alkohol volt, bár még jócskán érezte a hatását. Ökölbe szorított kézzel, kissé instabilan indult ki a kocsmából, ki a friss levegőre. A hideg megcsapta az arcát, talán még a vonalak is határozottabban rajzolódtak ki, ám az utcalámpára felnézve még mindig körbe-körbe forgott a fény.
- Akkor csak maradjanak együtt... - morogta dühösen maga elé. Érezte, amint nedves volt az arca, de nem volt benne biztos, hogy ezek könnyek, vagy csak a kocsmában öntötték le.
- Biztosan most is együtt vannak. Jó nekik nélkülem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Őrült. Ebben már biztos volt akkor, mikor először találkozott Fannival a színjátszós felvételin. Azóta egy pár próbán már beigazolódni látszott az elmélete, miszerint valami örökifjú bájitallal itathatták meg gyerekként, de a mai nap már semmi kétsége nem volt efelől.
A legjobb dolog viszont az volt, hogy éppen erre volt most szüksége. Egy kis őrületre abban a komor hétben és önsajnálatban. Amióta Scarnál lakott, nem sokat mozdult ki, csak a szükséges dolgokra látogatott el, és azokat is ugyanabban a depressziós felhőben tette meg. Mintha egy esőfelhő kísérte volna mindenhova.
Lassan bólogatott, amint Fanni kifejtette a tervét és még annál is lassabban esett le neki, miről beszél a lány. Mintha nemrég pont erről beszéltek volna... Aaaa... szóval szabályt szegni az eridonos prefektussal?
Lassan egy apró és halovány mosoly kúszott az ajkára, ahogyan a szemébe a felismerés fénye szökött. Elég volt már a jófiú alakításából! Épp itt volt az ideje, hogy végre valami olyat is tegyen, ami igazán felszabadítja.
- Nem kérdés! - húzta ki magát a gondolatra. - Hát még szép, hogy benne vagyok!
Nagy lendülettel el is indult a vélt irányba, nem messze Fanni mellett, mikor ráébredt, hogy bizony onnan érkeztek. Hiába, a tájékozódás az ilyen helyeken sosem volt egyszerű.
- Vagy arra, nem igaz? - tett gyorsan egy száznyolcvan fokos fordulat, és indult el szinte ugyanabban a pillanatban, aminek köszönhetően elbotlott saját lábában és olyan szépen esett pofára, hogy öröm lehetett nézni. Fanninak legalábbis. Talán még szebb ívet írt le, mint a bagolyházban Lanetta előtt.
Hangosan felnyögött, de nem mozdult. Ekkora peche is csak neki lehetett. Először a felismerés, a hír, most ez a közelgő vizsgaidőszak, meg ez. Kedve lett volna mindjárt ott maradni a földön egészen addig, míg az el nem nyeli, és ott nem tartja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Fájt a lába. A feje. A keze. De lehet, hogy ezt csak képzelte. Nem volt benne biztos. Lehet, csak a keserűség miatt érezte így. Vagy a kocsmából kifelé jövet beverte valamibe a fejét. Nem emlékezett rá pontosan.
Szeme előtt folyton és folyton ott lebegett az a kép. Annak a csóknak a képe, és bármennyire is próbálta rázni a fejét, egyszerűen nem lehetett onnan kiverni. Sajnos a srácot is látta már elégszer, hogy elég részletes képet képzeljen el, és ne csak egy ismeretlen, sötét foltot. Talán úgy könnyebb lett volna. De egy ilyennel versenyezni...
Észre sem vette, hogy nincs egyedül az utcán, csak mikor a csávó nekiment. Nekiment! Nem csak úgy beleszaladt, szabályosan hozzáért a vállával.
- Nézzmá' a zorrod elé - fordult felé, ahogyan vitte a lendülete. Szavai kissé összefolytak. Egyértelmű volt, hogy nincs józan állapotában. De a srác még bocsánatot is kért, meg tovább is haladt, így hát Kolos nem is igazán akart ezzel foglalkozni. Sokkal jobban érdekelte a saját, sanyarú sorsa, mikor a homályosságból előbukkant az arc. És ezt most nem képzelte.
- Hé te! - ragadta meg a kabátját Kolos, és visszafordította, hogy jobban szemügyre vegye. Bár már akkor sem volt kétsége afelől, hogy ez az. Ez az az ember, aki miatt most minden kínját italba fojtotta.
- Nemgondolodhogy... - tett egy bizonytalan lépést hátra, majd folytatta - más barátnőjével nemszabad smárolni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő