Ha néhány szóval kéne jellemezni a bagolyházat, márpedig el lehet néhány szóval intézni, csak nem érdemes, akkor azt mondanád róla így első látásra, hogy büdös, zajos és túl sok a levegőben szálló, gazdátlan toll a helyiségben.
Persze hosszasabb elidőzés során felfedezheted a kedves, törődést igénylő szárnyasok tömkelegét, akik izgatottan várják, hogy feladj egy kisebb csomagot, vagy legalább megvakard a kis tollas fejük búbját, mert azt nagyon szeretik. A helyiség az elhullajtott tollakat és pihéket leszámítva egy széltől védett félig kő, félig fa építmény a kastély oldalában. Tágas ablakait gyakran tárják nagyra a kellemetlen percek elkerülése végett. A magasban, egy-két méterrel a fejed fölött megannyi farúd szeli keresztbe a magas helyiség belső terét, úgyhogy vigyázz, hova állsz! Azonban a falak mentén is sok kis kuckó található a remetelelkű baglyoknak, akik inkább talajközelben szeretnének pihenni vagy aludni. Közvetlenül az ablakpárkányok alatt sárga szalmával bélelt hosszúkás tálak találhatók, tele magokkal, olykor rágcsálótetemekkel, és hasonló finomságokkal, amik ellenállhatatlan falatoknak tűnnek a tollasok számára. Friss víz is mindig akad oldalt, folyamatosan zubog alá az ablakpárkánynak támasztott, miniatűr szikláról, amely alatt egy tál vezeti el a fel nem használt vizet.
Miközben óvatosan sétálsz a gerendák alatt, minduntalan gyanakvón felfelé nézve, egy-egy bátrabb bagoly repül oda hozzád és telepszik a válladra, hogy jusson neki valami finomság, vagy csak ujjcsipkedés.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=726992#post726992][b]Reissner Eliza - 2018.06.30. 22:26[/b][/url]

Tudta jól, hogy anyját kirázta a hideg, ha bagollyal küldött neki levelet, de most nem akart telefonálni. Ha csak egy pillanatra is, de normális boszorkány akart lenni, plusz tényleg szüksége volt arra a füzetre, amit otthon hagyott. Év eleje óta azt hitte, csak úgy simán elhányta valahol a szobában az életvitel füzetét, ezért össze vissza lapokra írta a tananyagot, de ez már tarthatatlan volt. Gondolt rá, hogy lemegy Bogolyfalvára és vesz magának, hisz mióta a Czukorvarázsban dolgozik, még van is rá pénze, de valami nagyobbra gyűjtött. Szeretett volna egy igazán márkás öníró tollat venni, ahhoz pedig még kell a következő havi fizetése is. Szóval nincs mese, kell neki az a füzet.
Megírta a levélben, hogy megy a sora, meg a szokásos szöveg. Mióta kiderült, ki is az apja, elhidegültek az anyjával. Nem veszekednek, nincs folyamatos feszültség, csak valahogy nem találják a közös hangot. Meglepő, de ez nem érintette annyira rosszul.
Elgondolkozva sétált felfelé a lépcsőn, amíg bele nem ütközött egy társába.
- Nem túl szerencsés itt csak úgy álldogálni - jelentette ki. Most még morogni sem volt hangulata, csak tudatni akarta, hogy ne az út közepén nézelődjön a lány.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=727008#post727008][b]Reissner Eliza - 2018.06.30. 23:22[/b][/url]

Sóhajt egy aprót, mosolyt varázsol az arcára.
- Semmi baj, végül is nem történt semmi - felelte már nyugodtabban.
Valahogy nem tudott haragudni az aranyos navinésekre, ami kiderült, ahogy a lány szembefordult és meglátta a sárgás színeket rajta. Sosem lesz a kedvence - hogy is lehetne, mikor ő a rellonban van -, de azért kedveli az ottani diákokat. Talán az őszinteségük miatt, de ezen még nem gondolkozott.
Felvont szemöldökkel bólogat, ahogy meghallja a nevét. Nem gondolta volna, hogy ennyien megismerik, csak azért, mert többet tanult.
- Aha. És te? Navinés vagy, igaz? - Egyértelmű volt, de nem akart bunkónak tűnni, márpedig az 'és te' kérdés után mindig nagyképűnek érezte magát.
Annyira azért nem izgatta magát, már a belépője sem volt valami kedves. Nem halad túl jó irányba a sztereotípiájának a lerombolásában, mi tagadás.
Elmosolyodik a kérésen, nem kezd kérdezősködni. Ő maga is elég szétszórt volt, ezért sosem tudott volna elítélni senkit.
- De, persze - Előkapta a pálcáját, majd a Lili kezében lévő papírosra irányította és kimondta a varázsigét.
- Én is mindig kifelejtek valamit belőle. Mondjuk nekem könnyű, ha elfelejtem, akkor még azelőtt fel tudom hívni anyut, hogy megkapná a levelet.
Gyors a bagolyposta, de azért a telefonhívás még mindig gyorsabb. Ha mást nem is, de ezt lehet értékelni a mugli technológiában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=727021#post727021][b]Reissner Eliza - 2018.07.01. 00:18[/b][/url]

Felnevet, ahogy Lili a homlokára csap. Hihetetlen, mennyire különbözőek - Liza kérdés nélkül, a legrosszabb időpontban szokta elhadarni azt a részt, míg a navinés el is felejti. Már kezdett kialakulni benne az a felfogás, hogy a bemutatkozás még a kínos kézfogásokat is felülmúlja.
- Révay? Mármint a színész rokona?
Végre! Kicsit lifegoal volt számára, hogy ő is eljátszhassa ezt a szituációt, amikor valakit felismer a felmenői miatt. Vele értelem szerűen számtalanszor megtörtént, Pestseholse egyik üzletében be sem kellett mutatkoznia, a boltos a kinézete alapján felismerte. Az idősebbek szerint pont olyan rideg szemei vannak, mint az apjának. Amit azért nem is fog megérteni, mert szerinte a barna meleg szín, még akkor is, ha nem néz kedvesen az illetőre.
- Igen - bólogatott. - Meg nem is tudom, nekem valahogy kellemesebb megírni egy levelet, mint telefonálni - vont vállat.
Ahogy kimondta, rájött, hogy tényleg nagyon eltávolodott az anyjától. Régebben szerette hallani a hangját, még ha nem is élőben, de ha fontos dolog történt, azonnal várta a választ.
Még mielőtt elszomorodott volna, vagy valami hasonló, Lili bedobta a színházas dolgot, amitől azonnal felcsillantak a szemei.
- Az nagyon jó lenne! Mármint nem ezért segítettem, a jutalom nem érdekel. De az is király lenne, ha valakivel el tudnék menni, egyedül olyan rossz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=727088#post727088][b]Reissner Eliza - 2018.07.02. 12:37[/b][/url]

Elgondolkozott a telefonos véleményen. Nem tagadta, volt benne valami, de semmi sem tudta felülmúlni a szabadságérzetet. Ha este beszéltek, mindig olyan érzése volt, mintha ellenőrizné az anyja.
Azon viszont meglepődött, hogy a máguscsaládoknál is megtalálhatóak a mugli készülékek. Tény, hogy nincs túl sok barátja, de ők általában nem értették, hogyan működnek ezek a kütyük, illetve meg voltak elégedve a varázsló társadalom által nyújtott lehetőségekkel.
Mondjuk azokat, akik mindkettővel éptek, különösen imádta. Instán például rengeteg kviddics sztár fent van, ami...
Kicsit mintha vakvágányra tért volna át.
Mikor újra a beszélgetésre figyelt, Lili már a színházról mesélt.
- Nagyon király lehet ott dolgozni. Felpróbálhatod a jelmezeket is? - Kihagyhatatlan kérdés volt, muszáj volt megtudnia. Ha ő dolgozna ott, tuti a parókák felpróbálásával kezdené.
- Jól hangzik. Mondjuk a könyvet nem hiszem, hogy el fogom olvasni, de jó lenne látni - bólogatott lelkesen.
Meg is bánta, hogy nem volt túl kedves az elején. Na nem mintha bárki a nap minden percében képes lenne mosolyogni ismeretlenekre.
- Egyébkent te tudod mi volt az a nagy robbanás múltkor? Csak annyit hallottam, hogy a levitásokkal volt valami - kérdezte csevegve. Ha másért nem is, emiatt várta az Edictumot, hogy kiderüljön.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=91&post=730264#post730264][b]Reissner Eliza - 2018.07.26. 18:37[/b][/url]

Valamiért egyáltalán nem gondolt bele abba, hogy színészként dolgozhat ott a lány. Pedig elég evidens, tekintve hogy családban maradna a jó szokás. Valentin is mesés színész volt, bármelyik szerepben zseniálisan teljesített.
- Ja, hogy te is szerepelsz előadásokban? Az eszméletlen király lehet. Melyik volt eddig a kedvenced? - Félig hangosan is szóvá tette, megint nem gondolkodva el, hogy mit kéne kimondani, és mit bent tartani.
Lili kérdésére, vagyis inkább ajánlatára csak legyintett egyet.
- Most a cukrászdában dolgozok, amit amúgy szeretek. Nagyon sok pletyka van ott, én meg imádom hallgatni. De a ruhapróbálásban benne vagyok, szívesen megnézném magam mondjuk egy vikingként.
Ahogy elképzelte magát, azonnal kuncogni kezdett. Viszont csak így mókázás szintjén. Sosem lenne képes emberek előtt szerepet játszani. Nincsenek gátlásai, sem lámpaláza, csak már megtalálta azt a hobbit, amit a munkájaként is tud majd űzni. Semmi esetre sem hagyná abba az írást, még akkor sem, ha már eléggé eltávolodott a pletykáktól. Persze, szerette hallgatni, de mostanában elgondolkozott egy sportriporteri álláson.
A robbantásra áttérve bólogatni kezdett.
- Ja, nagyon rémisztő volt. Én még nem tudtam meg semmi olyat, amire azt mondanám, hogy tuti. De majd akkor talán az Edictumban lesz szó róla - de azért még mindig reménykedett benne, hátha hamarabb megtud valami jót. - Ja, persze, tényleg - mondta nevetve.
Ha belemerül egy témába, sokszor elfelejti, hol is van éppen. És hiába volt egész jó idő kint, a toronyban mindig fújt a szél, ő pedig pulcsi nélkül jött. Felkullogott Lili mögött, közben boldogan nyugtázta, mennyire jól alakult végül a találkozásuk, ahhoz képest, hogyan nyitott.

//Köszönöm