Erről a folyosóról, szerintem nincs diák aki ne tudna. Nekem az első élményem, nem volt túl kellemes vele, de sokadjára mentem el a folyosón, mindig kaptam valami megjegyzést a ruházatomra. Sokáig nem szóltam hozzá, de aztán betelt a pohár, mert rossz fát tett a tűzre. Egy pénteki estén, feldúltan kerestem fel a folyosót. Hogy képzeli ez a vénasszony? Most aztán megkapja tőlem a beosztást, gondoltam. Azt terjesztette, hogy az imádott virágaimat, egy olyan szerrel táplálom, amit csak a fekete piacon lehet kapni! Miután valaki elmondta nekem ezt, feláltam az ebédlőasztaltól, és úgy rohantam a banya folyosójára, mint akit kergetnek. Majdnem fellöktem pár embert, olyan mérges voltam. Természetesen, az eset után felkerestem őket, és bocsánatot kértem.
- Megmondaná asszonyság, hogy miért teszi ezt az emberekkel? Szégyelje magát, hogy hazugságokat terjeszt az egész iskoláról, a dolgozókról, és a diákokról! És még csodálja, hogy egyedül maradt? - vágtam hozzá szóáradatomat a banyához, miután odaértem.
Nem felelt rá, csak döbbenten nézett, majd felhúzta az orrát, és kivonult a keretből.
- Remélem, hogy nem jön vissza! - morogtam, majd visszatértem a Nagyterembe.