37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint
Konyha - Amira Loveguard hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Amira Loveguard
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. szeptember 15. 20:54 | Link

Drága sógor

Izgult. És félt. De nagyon. Két évvel, és egy hónappal később megismétlődött, amit egyszer már nagyon nehezen, de átvészelt. Csak most nem olyan könnyű...most igaz, és biztos. Retteg, hogy Kristóf mit fog szólni.
Úgy gondolta, a legjobb az lesz, ha először nem szeretett vőlegényének újságolja el a gólyahírt, hanem a leendő sógorának. David benne van az első ötben, akiket a szívébe zárt örökre, már csak az emlékek, na meg a barátságuk miatt is. Az pedig csak hab a tortán, hogy Kristóf unokatestvére, de inkább bátyja.
Nagyon röviden fogalmazott a bagolyban, nem akart köntörfalazni. Muszáj beszélniük, és találkozniuk kell, kész, pont. Nem valószínű, hogy bármi is eszébe juthatott, miért hívja el éjfélkor egy esti nasira, és ez jó.
Nem tudta eldönteni, milyen ruhában menjen. Megmutassa-e elsőre, hogy az eddig teljesen lapos hasa pici pocakká nőtt, vagy inkább terelje el a figyelmet róla. Végül az utóbbira esett a választása, és hozzá illő, de kicsit lazább ruhadarabokat kapott magára. Valószínű, hogy a magassarkútól sosem fog megszabadulni, így természetesen az öltözködés végezetével azt húzott a lábára. A kopogása visszhangzott a kőfalak között, és egyáltalán nem figyelt rá, kik járkálnak tilosban. A jelvénye is a táskájában rejtőzködött. Sietett, hogy időben odaérjen a konyhába, két okból is. David, és mert megéhezett.
Szusszanva lépett be az ajtón, ahol egyből körbenézett, és egy mosolyt varázslova az arcára odalépett a sráchoz. Miután egy puszit nyomott az arcára, leült mellé, mit sem törődve a manókkal.
-Szia Dave -köszönt is, és az arcán semmi nem látszott abból, ami belül eluralkodott rajta. Az izgalom és a pánik keveredése. -Mi újság? Jól vagy? Beth? -egyből rázúdította a kérdéseket, hogy tereljen.

Ruha
Szál megtekintése
Amira Loveguard
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. szeptember 15. 22:50 | Link

Sógorkám

Próbálta nyugtatni magát, de tudta ő is, hogy ez nehezebb mint gondolja. Persze a képessége miatt kénytelen volt megtanulni, hogy hogyan tartsa kordában az érzéseinek kitörését, de az izgalommal nem tud mit kezdeni. Ha nem erőlködött volna, még a lába is járt volna, mint akinek lámpaláza van.
David is észrevette, és a kérdéseket figyelmen kívül hagyva kérdezett rá Amira gondjára. A feketeség mély levegőt vett, majd kifújta, és a srác szemébe nézett. Ismeri, elég jól. Nem tudott és nem is hazudott volna neki, de azért szerette volna egy kicsit húzni a dolgot. Megkordult a gyomra, úgyhogy gyoprsan el is kapta a pillantását sógoráról, és a körülötte álló manókra nézett.
-Uborkát...és palacsintát kérek...nem! Spagettit, uborkával, és majonézzel -a végén bólintott egyet, hogy ez a végleges kérése. Torokköszörüléssel fordult vissza Davidhez. A haját hátrasimítva vett egy újabb mély lélegzetet, de még mindig nem beszélt róla.
-Ó, látom éhes voltál -vonta fel egy pillanatra a szemöldökét mikor észrevette, hogy a srác már nagyjából be is fejezte a késői vacsorát.
-Na jó...az a helyzet, hogy... -ajkába harapott, és felállt. Megfogta a barátja kezét, hogy a hasára rakja, hátha így könnyebb. -Érzed? -mozgatta egy kicsit rajta, hátha észreveszi a nem túl szembetűnő kis dudorodást.
-Nem tudom mit csináljak...félek. Nem akarom, hogy ezzel elveszítsem Kristófot... Úgy érzem, rosszul fog reagálni... -lesütötte szemeit, miközben visszaült, persze Dave kezét nem engedte el, csak lazán az ölébe ejtette.
Szál megtekintése
Amira Loveguard
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 339
Összes hsz: 10127
Írta: 2013. szeptember 16. 23:06 | Link

Sógorkám

Ahogy David kezét a pocakjához emelte, kellemes érzés futott végig rajta. Egy-két másodpercig tartott ez, ugyanis a döbbent arckifejezés nem sok jót ígért. Szívverése felgyorsult, ajkába harapva fürkészte a fiú tekintetét.
-Az lényegtelen -legyintett. -Megvizsgáltak már...hat hetes, és persze, hogy Kristófé -halvány mosoly ült ki az arcára, leplezve a kétségbeesést. Furcsa érzések kavarogtak benne, és egyik sem hagyta nyugodni. Egyedül nem tudta volna megoldani, ezért is hívta segítségül a sógorát, mindezt egy eléggé szétesős este után, amikor előkerült az ágya alól a dugi cigisdoboza is.
-Ez kedves tőled...de jobb lesz ha én mondom el...ha elmondom neki... -ő maga sem tudta, mi fordult meg ilyenkor a fejében, de vagy hatféle ötlet futott végig már másodperc alatt az agyán.
-Köszönöm -rámosolygott a manókra, akik a tányér lerakása után még mindig ott nyüzsögtek körülöttük, majd elvette a kezét az öléből, ezzel együtt Dave kezéből. Hümmögve látott neki az uborkás vacsorának, miközben szabad keze automatikusan a hasára csúszott.
-Tudod, nagyon félek. Attól félek, hogy minden megváltozik, egyedül maradok... De ha Ő mellettem marad, akkor is...még az évet sem tudom befejezni -nem nézett fel, a villával szórakozva magyarázta el, mi az ami a kis lelkét nyomja.
-Nem is értem, hogy lehetséges ez. Nem terveztük, basszuskulcs, még az esküvőt sem hoztuk szóba! -kicsit hangosabban esett ki a kezéből a villa, persze csak a tányérra, mint kellett volna. Ez volt az a pillanat, amikor egy újabb mély lélegzetet vett. Tisztában volt vele, hogy ha nem hagyja abba ezt a kitörést, még baj is lehet, amit nem engedhet meg magának.  
Utoljára módosította:Amira Loveguard, 2013. szeptember 16. 23:06 Szál megtekintése
Konyha - Amira Loveguard hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint