BK Fórum - Fő utcza

Fő utcza - Szikszai Attila hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Le

Szikszai Attila
INAKTÍV

Írta: 2014. június 13. 16:33

Brigitta

A nyár fülledt melegétől nincs sok esély elbújni egy faluban. Választhatod a fákkal benőtt, árnyékos parkot, vagy behúzódhatsz egy hűvösebb üzletbe, ha az otthon való gubbasztás kizáródik.
Attila vásárolni volt, s talán furcsán fog hangzani, de megengedhetett magának egy kis "luxust" is. A cukrászdában hűsítő fagylaltot vett magának, természetesen kehelyben, hogy odabenn fogyaszthassa egy asztalnál ücsörögve. Gyermeki élvezettel vágta apróbb darabokra a nagy és különböző ízű gombócokat, majd amikor már az olvadáshoz közeli állapotba kerültek, bekanalazta azokat. Így ment ez addig, amíg az utolsó ehető falatot is kikotorta a tálkából. És miután úriembert megszégyenítő kényességgel megtörölte száját a barátságtalanul hófehér szalvétával, továbbállt, hiszen rendeléskor fizetett.
Visszafelé kezdett haladni, a háza irányába. Eközben igyekezett az utca naptól védett felén közlekedni a többi szerzettel egyetemben. Örült, hogy nincs akkora tömeg, kevés olyan elvetemült akad, aki ekkor itt jár.
Azért persze gyorsan szedte a lábait, nem akarta ugyanis, hogy a hőségtől való immunitás megszűnése előtt érjen haza. Jó tempóban haladt, még megállni is megállt, hogy körülnézzen, hátha lát valamit, elvégre unalmas lenne a nap kalandok nélkül...

	Szál megtekintése

Szikszai Attila
INAKTÍV

offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 123

Írta: 2014. június 13. 17:21

| Link

Brigitta

Mondhatni jókor pillantott fel, ugyanis tekintetével pont elkapta a megbotló lányt. Érzett a dologban egy kis gúnyt a sors részéről, de mégsem kezdhetett el nevetni.
- Ó, hello, segítsek? - lépett oda elegánsan és megfelelően nyílt hangnemben - Nem ártana csinálni vele valamit, még ha nem is súlyos - mutatott a seb irányába -
Hiába próbált volna szemrebbenés nélkül túllépni az eseten, előtört belőle a pedagógus. Ha egy diák bajban van, kötelességének érezte az automatikus segítségnyújtást. Vagy legalább annak felajánlását.
Általában lemossák, tisztítják ilyenkor a sebet, amihez varázslat segítségével is megteremthették volna az eszközöket, vagy bemehettek volna valamelyik boltba segítségért. Nem utolsó sorban a tanár úr házáig gyalogoltak volna el sietve, de igazából az összes lehetőségben volt egy kis macera.
Azon gondolkodott, hogy ismerte-e a lányt. Szinte mindenkinek az arca ismerős látásból, az is gond... Bizonyára furcsának fogja találni azt, hogy hirtelen megjelent, de csak leesik neki, hogy tanárral van dolga.
No meg az is különös, hogy nem először él át ilyen helyzetet. Úgy látszik, divat mostanság rosszul lenni és balesetet szenvedni közterületen akkor, amikor a tanár úr arra jár. Még ilyet!
- Nem is értem... - vakarta meg tétlenségében a fejét.

	Szál megtekintése

Szikszai Attila
INAKTÍV

offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 123

Írta: 2014. június 20. 11:22

| Link

Brigitta

Nem is szükséges olyan nagy feneket keríteni a dolognak. A váratlan meglepődöttség tovaszállt, így a tanár úr is ráeszmélt, hogy tulajdonképpen egy apró botlásról van itt szó, nem pedig a világ végéről. Nem is habozott tovább... Arcára erős határozottság ült ki, ezzel egy időben pedig mélyen a zsebébe nyúlt, hogy mozgósíthassa tartalék zsebkendőit.
- Úgy tűnik, megmenekülsz. - nyújtott oda néhány darabot, hogy a lány kedve szerint vehesse igénybe őket.
Attila pedig nem gyakran hord magánál zsebkendőt a nyáron... Azt általában a hideg időkben viszik magukkal az emberek a zsebeikben, persze ez is egyénektől függ. Elhatározta, hogy ezentúl is tartani fog magánál párat, mert bármi történhet vele.
- Azért tedd oda a zsepiket a biztonság kedvéért! - mondta kicsivel később, miután eleget bólogatott az iskolás lány válaszaira.
A kéznyújtásra kéznyújtással reagált.
- Szikszai Attila, örvendek. - És tényleg nagyon örült annak, hogy végre normálisan beszélgethettek - Foglaljunk helyet azon a padon egy darabig, amíg jobban nem leszel. - indult el máris a főutcza egyik padja felé gondolkodás nélkül.
Miután helyet foglalt, szétnézett. Csak ülés közben vette észre, hogy mennyire lefáradt azóta, hogy elhagyta a cukrászdát. Talán nem lenne rossz ötlet szundítani egyet a kényelmes otthoni ágyban. De ahogy ott ült, kezeit a padtámlának támasztva, hogy akadálymentesen hátradőlhessen, csevegni támadt kedve. Árnyékos ülőalkalmatosságon mégiscsak jobban működik az ember agya, mint a tűző nyári napon, ácsorogva.
- Csak erre jártam... - zárta le nemes egyszerűséggel, megkímélve Brigit a cukrászdai élmények elmesélésétől - És te? Feltételezem siettél valahová, vagy szétszórtabb napjaid lehetnek. Nem sűrűn botlunk meg ilyen korban kövekben. - vigyorodott el, élvezetet engedve ennek a kis okfejtésnek, vagy minek. Ha mázlista, akkor a fizikai segítségadás után lelkileg is pátyolgathatja egy kicsit a lányt.

	Szál megtekintése

Szikszai Attila
INAKTÍV

offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 123

Írta: 2015. augusztus 22. 12:40

| Link

Meredt arckifejezéssel fordult rá a falu legforgalmasabb utcájára. Gondolataiban valahol egészen máshol járt, feltehetőleg már akkor azon tördelte ujjait, hogy vajon hogyan fognak teljesíteni diákjai a vizsgaidőszakban. Bármilyen meglepően is hangzik, Attila homlokából nem két szarv nő ki ilyenkor, s nem a "Mindenki bukjon meg" zászlót lengetve veti ki magát az egyik lövészárokból, sokkal inkább az íróasztala fölött görnyedve nyálazza át újra és újra a feladatsorokat. Ez olykor késő estig is elhúzódik, így a tanárnak egészen közel kell már hajolnia, ha látni szeretné még az irományait. Lassan itt lenne az ideje egy szemüveg beszerzésének, hiába halogatja és nyugtázza magát, hogy ez csak a fáradtság és a homályos fényviszonyok szerencsétlen egyvelege.
Nyári, kevésbé formális öltözet. Látszott, hogy nem az iskolába siet, így kizárásos alapon a településen belül akadt dolga. Az utca forgalma elhanyagolható volt, néhány vén mágust vagy hasonlóan rohanó mestertanoncot elvétve látott, őket leszámítva pedig gyakorlatilag kongott az út. Sajnálta azokat a kereskedőket, akik ilyenkor is nyitva vannak, bizonyára alig akadhat vevő. Hiába, szülőfaluja robbanásszerű növekedése akaratlanul is megszaporította az itteni boltokat, egy részüknek pedig muszáj lesz kihullaniuk előbb-utóbb, hiszen hiába a fejlődés, szerinte ez a hely még nem volt készen arra, hogy ennyi mindent befogadjon ilyen rövid idő alatt. De ez csak az ő véleménye volt, sajnálkozó, féloldalas pillantása után pedig a kirakatok tartalmáról végleg elvándorolt a tekintete. Egyedül saját maga elé bámult, hogy meg ne botoljon a macskaköves úton, aztán a legátlagosabb ügyekről kezdett el mélázgatni. Például az aznap esti vacsoráján. Elvégre minden olyan nyugodtnak tűnt az utcában, a csend pedig élénkítő hatással volt a gondolatmenetére...

Fő utcza - Szikszai Attila hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Fel

| Téma száljai