[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=748222#post748222][b]Francesco Nico Bianchi - 2019.02.01. 12:54[/b][/url]

Francesca újabb agymenésének köszönhetően ismét randizni kényszerül. Azért használom a kényszerül szót, mert a férfi számára lassanként valóságos kín minden friss áldozat, akiről húga úgy ítéli meg, hogy méltó párja lehet. Nagyon belefáradt már ezekbe a játékokba, de persze az ő egyetlen kicsi húgáért mindent IS megtesz. Ez csak természetes.
Végre enyhébb nap a mai, így úgy dönt, merész lesz. Na nem vesz fel fürdőnadrágot, hogy megmutassa tökéletesen kidolgozott mackó testét - egy picit eltunyult, de még mindig csodálatos, csak mondom -, de a hosszú ujjú ingre csak egy meleg pulóvert húz. Mert randevúra illő módon kell megjelenni. Ácsorog a tükör előtt és nagyon hülyén érzi magát. Inkább leveti a pulóvert és mégis a szövetkabátot választja. Egyáltalán mit érdekli ez az egész? Kötelességből elmegy erre is, ahogy az előző százra, aztán hazajön és közli a húgával, hogy ennyi volt, kész, vége van. Nagyot sóhajtva vágja zsebre kezeit és anélkül, hogy elköszönne, egyszerűen kilép az ajtón és becsukja maga mögött. Francesca talán haragudni fog, hogy nem véleményezhette bátyja randiszettjét, de majdcsak kiheveri.
Ez a csodás találka Budapestre lett megbeszélve, egészen pontosan a Kossuth téri Szamos Café-ba, ahol a legpompásabb süteményeket eheti az ember, ráadásul a kávé is párját ritkítja. Noha Nico anyja olasz, ő maga sokszor járt Magyarországon és folyton ódákat zengett erről a cukrászdáról, néha napján pedig egy kis süteménnyel is megajándékozta a testvérpárt.
Így tehát Nico hanyag eleganciával lép be a kávézóba és rögvest helyet is foglal az üvegablak mellett, hogy kellő alapossággal mustrálja az érkezőket. Na vajon ma mit dobott neki a gép?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=748234#post748234][b]Francesco Nico Bianchi - 2019.02.01. 14:42[/b][/url]

Legyünk őszinték: egy vakrandira nem lehet felkészülni. Mondok jobbat is, úgy még nehezebb egyáltalán megpróbálni felkészülni, hogy azzal a tudattal mész el rá, hogy a nálad évekkel fiatalabb húgod szervezi be a jelölteket. Az igazat megvallva ebből az aspektusából sohasem szemléltem még az eseményeket, márpedig a látszat, amit ez a szituáció kelt, roppant mód kellemetlen. Ki akarna egy olyan férfival lenni, aki 30 évesen képtelen felcsípni magának egy csajt, így a húga segítségére szorul? Ha jobban meggondolom, totálisan szánalmas az egész. Szerencsére Nico fejében nem keringenek ezek a gondolatok, ő továbbra is csak ül és azt várja, hogy véget érjen a még el sem kezdődött találka. Milyen idilli.
Ismét nyílik az ajtó, ő pedig fel sem figyel a felé igyekvő lányra. Épp azt tippelgeti, hogy melyik sétáló leányzó lehet az, akit kinézett neki a húga. Merlinre esküszik, hogyha megint valami kifent-kikent szőke macát küld, akkor ő... És ebben a pillanatban valaki elhelyezkedik vele szemben. Figyelmét azonnal a lány felé fordítja - mert te atya úr isten, ez még nem is nő, csak lány!!! - és először nem tudja, hogy hálát adjon a régi és az új isteneknek, amiért nem egy plázacicát küldött hozzá, vagy inkább megölje a testvérét, mert ennyire fiatal nőstényre esett a választása. Mellesleg, ha belegondoltok, még meg se szólalt, de már így is kilométeres hosszú ez a hozzászólás, mi lesz később?!
- Szia - böki ki végül, elvégre nem akar a teljesen megszokottnál sutábban viselkedni. A felé induló vékony ujjak köré fonja sajátját, hogy megrázza a kecses kezet és kínosan elmosolyodjon. - Ide nem felkészítés, hanem rutin kell. Az pedig bőven van - hősünk egyetlen mondattal alázza magát porig, de persze ezen már meg sem lepődünk, hiszen annyira ért a nőkhöz, mint én az atomfizikához. Nem, sajnos nem én vagyok Dr. prof habil Köröndi Árpád. Sajnos. - Nico vagyok. És őszinte részvétem, hogy így kell megismerkednünk - kelletlenül mosolyodik el ismét, mert neki tényleg kínos a szituáció. Fel kéne nőnie, tököt kéne növesztenie és kezébe venni az irányítást. Vagy egyszerűen csak nemet mondani a húgának. Igen, ez lenne a létező legjobb dolog, amit tehetne, de amíg ez bekövetkezik, addig maradjunk a randinál.
- Iszol esetleg egy kávét, vagy kérsz valamilyen sütit? Az ishlerjük és az Eszterházy tortájuk verhetetlen - az eddigi görbe végre őszintévé és kedvessé változik, ahogy a maga mély, mackós hangján, dörmögve kérdezi meg újdonsült randipartnerét, hogy mit kíván fogyasztani. Ő már úgyis tudja, mit fog rendelni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=748711#post748711][b]Francesco Nico Bianchi - 2019.02.04. 10:26[/b][/url]

Minden éremnek legalább két oldala van. Az ő részéről nem a lány társasága kínos, még csak nem is feltétlenül a randi, hanem annak a megvalósulása. Hogy a kishúga egy nálánál lényegesen fiatalabb lányt vesz rá arra, hogy randizzon egy amúgy jóképű és értelmes pasassal. Mert alapvetően Nico is tökéletesen tisztában van azzal, hogy olasz származását le sem tagadhatná, magáénak tudhatja azt a csintalan, déli sármot, ami oly sok nőt sodor a hozzá hasonlók karjaiba. És azért lássuk be, egyetemi tanárként némi ész is szorult belé, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az eddig kapott visszajelzések. Csoda hát, hogy mindezek mellett, vagy inkább mindezek ellenére is ugyanolyan szerény, tán még kissé önbizalomhiányos is. Sohasem gondolta magáról, hogy meghághatná a világot, ha igazán akarná, ő mindig is a finomságot, kedvességet és törődést kereste, azt a fajta tiszta szeretetet, ami ezidáig nem adatott meg neki. És talán ez az, amit a húga sohasem ért meg, mikor azon zsörtölődik, hogy egy újabb szépséget utasít vissza.
Mindeközben a vele szemben ülő pusztán annyit értett meg a mondatból, hogy vele, azaz Vajda Eszterrel nem akar randizni, sőt mi több, egyáltalán randizni sem akar, vagy ha akar is, húzzák a fogát. Jogosan vonta le ezt a következtetést, valószínűleg egyetlen másik nőnemű sem tett volna másképp a helyében. Ettől még a helyzet tragikus komikuma ugyanaz: mindketten Francesca miatt vannak itt és nehéz eldönteni, hogy melyikük vágyik jobban egy másik forgatókönyvre.
- Ne értsd félre, kérlek - talán megérezheti, hogy a lány válasza némileg gúnyolódó, vagy sértett, mert a kiejtett szavakat hallva komolyan rosszul érzi magát. Nem randipartnerét kívánta leminősíteni, inkább a szervezés velejét kritizálja, mely nem más, minthogy a húga szervezett neki össze valakit. Ki tudja, talán ha másképp, más körülmények között találkoznak, szerelembe is eshetnek. Talán. - Csak azt hiszem, minden egészen más lenne, ha nem a húgom miatt ülnénk itt, hanem mert valami más hozott volna össze minket - micsoda romantikus fajankó! Bármennyire is pocsék a tapasztalata az utóbbi időben, valahol mélyen legbelül hisz abban, hogy a kiszemelttel egyszerre nyúlnak majd a karfiolért a közeli kis ABC-ben! Nem tudom érte hibáztatni, szerintem minden valamirevaló szingli megélte már ezt az érzést, és mélységes szomorúsággal tud osztozni az elképzelés abszurditásának okán kialakuló fájdalomban.
- Remek választás - e végszóval pattan fel, hogy rendeljen a pultnál, majd visszabattyog a székéhez és ismét helyet foglal az új hölgy előtt. Hazudna, ha azt mondaná, nem emlékszik tökéletesen minden nőre, akivel valaha randi szempontból dolga volt. Talán Eszter más lesz. Haha. - Az éghajlatváltozást - ismétli meg kissé döbbent arckifejezést vágva. Még öt perc sem telt el, de már a kritikus témánál vannak. Szíve szerint tenyerébe temetné arcát és üvöltene addig, amíg el nem tűnik minden és mindenki a közeléből, ehelyett csak kínosan felnevet. - Túlélem a hideget. Inkább mesélj arról, hogy mivel foglalkozol. Vagy esetleg tanulsz még? - annál nagyobb tökön rúgást amúgy sem kaphatna, minthogy a lány közli, hogy még a sulipadot koptatja. És ha tudná, hogy ez meg fog történni! Azért vigasztalhatja a tudat, hogy legalább mestertanonc.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=769175#post769175][b]Francesco Nico Bianchi - 2019.08.27. 12:40[/b][/url]

Ha ezek után nem nézik melegnek, akkor soha. Merthogy a stégen történt, ami nem történt, kialakult egy kis kínos feszültség közte és Emily között, ami nap végére ismét eltűnt. Hogy mi történt akkor? Fogalma sincs. Mintha mindketten ugyanakkor, ugyanarra vágytak volna, mégsem következett be a katarzis. Nico sokat rágta magát az elmúlt pár napban, már amikor megtehette persze és nem a róla szól pletykákkal volt elfoglalva. A Diával közös afférja futótűzként terjedt az egyetemen és csak remélni meri, hogy a lányhoz nem jutott el ennek a híre. Ha mégis, hát megköveti magát és töredelmesen bevallja, hogy... Mit is? Ja hogy semmit. Szabad férfi, azzal van, akivel akar! És ide képzeljetek egy nagyon elszánt fejet.
A Westendnél találkoznak, mert Emily említette, hogy be kéne újítson pár cuccot. Persze a férfi gyanútlanul - bár gyűlöl vásárolni, ki nem hagyna egy, a lánnyal eltölthető napot - rá is mondta az áment és szokásos laza szettjében érkezik. Csak semmi hétköznapiság, rövid ujjú ing, halásznadrág, borosta. Ez az ultimate Bianchi szett, ha valaki úgy hinné, nem ismeri fel a férfit, csak ezt a hanyag eleganciát kövesse és megtalálja.
- Madárcsicsergős napunk van. Muszáj ezt tönkretennünk plázázással? - elhúzza a száját, ahogy a lánnyal túlesnek a köszönésen. Két puszi, semmi több. Persze Nico-ban élesen élnek az emlékek a stégről és azóta állandóan látni véli a lányt, fürdőruhában. Ha ez az álomkép mondjuk este, a szobája magányában éri el, az egy egész kellemes illúzió, azonban tanórán, az egyetemen vagy bármilyen más, kellően központi helyen inkább kínos. Már nem produkál olyan testi reakciókat, mint ott és akkor, de arcára bárgyú mosoly ül ki és révetegen romantikus ábrázattal bámul ki a fejéből. Most aztán nyakig benne van a pácban! Nem udvarolhat az egyetlen nőnek, akinek hosszú idő óta először tenné. Mit mondhatnék, ez a Bianchi forma.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=769284#post769284][b]Francesco Nico Bianchi - 2019.08.27. 22:10[/b][/url]

Bár a lány megnyugtatónak szánja, Nico-nak azért vannak kétségei afelől, milyen is lesz pontosan ez a mai nap. Az egyetlen fénypont benne az, hogy legalább Emily-vel kell végigszenvednie és, ha már nyíltan nem udvarolhat neki, legalább bűnös élvezetként igyekszik minél több időt vele tölteni. Na nem mintha ráérne. Rengeteg vizsgát kell még kijavítania az egyetemen, Francesca is nyúzza, hogy vigye el strandolni és a szüleik is örülnének, ha újra láthatnák. A Sárközivel és Zlatannal tartott gyakorlatokról meg már ne is beszéljünk. Azok aztán végképp lefoglalják minden szabad percét, így a lány igenis kitüntetve érezheti magát!
Már a plázában sétálgatnak, Nico meg tök egykedvűen nézelődik - az ő tekintetét két dolog képes megragadni: kocsik és kaja, ami ezen kívül esik, jószerével nem kelti fel a figyelmét -, azonban Emily egyszeriben satuféket nyom. Ezzel alapvetően nem volna gond, meg hát ugye a lelkesedéssel sem, éppen csak mindennek tárgya egy fehérnemű bolt. A férfi szemei elkerekednek. - Nem hiszem, hogy ez jó ötlet - mert ő már akkor leizzadt, mikor az elsőt meglátta, mert természetesen azonnal a lányon képzelte el. Azonban tiltakozni esélye sincs, Fisher belé karol és szó szerint, mesébe illően beráncigálja az üzletbe. Úgy áll ott, mintha életében először látna ennyi fehérneműt, pedig higgyétek el, hogy nem. Szemei úgy járnak, mint a sublótfiók, mindenhová akar nézni és közben rém illetlennek is tartja, hogy egyáltalán kinyissa itt a szemét. Azt már meg sem említem, hogy az eladóktól kezdve az üzletben tartózkodó hölgyseregleten át mindenki megbámulja. Mintha legalábbis tiltott területre tévedt volna.
- Ezt talán nem velem... - azonban esélye sincs befejezni mondandóját, mivel egy csípőre vágott kezű domina áll épp vele szemben - álmaiban szerintem hagyná, hogy megkorbácsolja - és nagyon határozottan közli a mai programot. Tehát most huzamosabb ideig Emily-t kell elképzelnie különböző stílusú, anyagú és fazonú fehérneműkben és közben nem megerőszakolni mondjuk a kasszára felcsapva. Nos, challenge accepted.
- Hát ööö, jól állna - tekintete kissé riadt, fogalma sincs, mit csináljon, inkább körbefordul, de mindenhol bugyik. Megkockáztatom, hogy évekig fogják kísérteni rémálmok, ahol alsóneműk kergetik majd egy melltartókkal teletömött szobában, természetesen körbe-körbe, hogy soha ne érjen véget. - Esetleg ööö - bármit megtenne, csak hogy ne nézzen a lányra, mert tudja, hogy akkor vége. Ha ezt a másik nem érzi, akkor valószínűleg vak és süketnéma. Minimum! - Ott vannak kékek - próbál segíteni, próbál úgy tenni, mintha normális lenne, hogy együtt választanak fehérneműt, ami majd Adriannek fog tetszeni. Hát nem idilli? Nico, te szerencsétlen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=769297#post769297][b]Francesco Nico Bianchi - 2019.08.27. 22:53[/b][/url]

Hát az vitathatatlan tény, hogy az olasz divaton nevelkedett Nico-nál keresve sem talál jobb választást. Ez egészen addig van úgy, míg nem terelődik fehérneműre a szó és nem egy olyan nővel kell lebonyolítania a vásárlást, aki történetesen egy bombázó és akit el tudna képzelni párjaként, csak épp tiltott gyümölcs.
Épp megdicsérte a combfixes darabot, erre Emily elhúzza a száját. Most mi rosszat mondott?! Ha felvenné ezt, valószínűleg még a melegek is megtérnének és minimum biszexuálissá válnának, nemhogy Nico, aki egyébként cső hetero. Most kezdi érezni, hogy csak kellett volna az a csók a stégnél. Ha azzal a tudattal kéne állnia a feddő női tekinteteket, hogy tulajdonképpen magának választ, máris más lenne a leányzó fekvése (minden szempontból). Nem mintha a legoptimálisabb nem az lenne, hogy minden nélkül lássa a másikat, de hát ilyen opciót nem adtak meg, így elengedte.
Emily összekulcsolja ujjaikat, ő pedig teljesen lesápad. Most akkor még Adrian szerepét is magára kell öltenie? Mi ez, szerepjáték? Mindenesetre egy zokszó nélkül követi a lányt és próbálja feldolgozni a kapott feladatot. Szóval kék és D kosaras. D kosaras??? Mármint érezte ő, hogy van ott mit a tejbe aprítani, de D kosaras??? Na ha eddig nem lettek volna nagy mellei Fishernek a férfi képzeletében, akkor most egyenesen csöcsök csüngnek mindenütt. Persze mi, nők, tudjuk, hogy ez a D nem jelent olyan rettentő durva dolgot, de próbáljuk csak meg elmagyarázni ezt egy férfinak.
- Próbálni? Nekem meg is kell néznem téged? - na ha eddig riadt volt, akkor most pánikol. Miért csinálja ezt vele a lány? Szinte transzba esve fordul gépiesen a fehérneműkhöz és elhomályosul tekintete. Mi tévő legyen? Vásárolt már a húgának intim betétet, evett már ehető bugyit is, de az, hogy olyannak válasszon cuccokat, akinek barátja van... Ez még az ő ingerküszöbének is erősen magas. Arról nem beszélve, hogy szerinte természetesen mindegyik jól állna Emily-nek, mégis igyekszik a szexisebbeket kiválasztani. Mert jah, egyszer csak bele kell kezdeni. Az más kérdés, hogy tudja, minél több textilt érint, annál biztosabb az útja a pokolba, de nincs választása, hacsak nem akar elszaladni. A próbafülke egyébként pont itt van mellettük, szóval ahogy felmarkol vagy ötféle melltartót megáll a lány mellett. - Azt hiszem elkészültem - bátortalanul pislog le rá, amikor is háta mögül ismerős hang csendül. Mintha Francesca lenne az. Ahogy hátrapillant, mintha őt is látná, de biztos nem lehet benne. Annyira megijed, hogy itt találkoznak, hogy tétovázás nélkül ragadja meg Emily-t és ijedtében szó szerint átmennek a próbafülke ajtaján, hála a fáziseltolásnak. Szerencsére az eladók mit sem vesznek észre az egészből, ellenben a gondosan összeszedett fehérneműk körülöttük hevernek a földön - hiszen kiestek a kezükből -, Nico pedig a fülke oldalának nyomja teljes testtel Emily-t, de épp csak annyira, hogy ne legyen fájdalmas. Két keze a lány derekának két oldalán helyezkedik el, arcuk alig pár centire egymástól. Basszus. Nico, basszus!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=769711#post769711][b]Francesco Nico Bianchi - 2019.08.29. 22:48[/b][/url]

De miért érdekli a véleménye? Mit adhat Nico, amit Adrian nem adott már meg vagy ezer éve? Nem is neki kéne tetsszen a lány! Az is lehet, hogy Nico a visszafogott, csipkés fekete franciát, Adrian meg a vad, vörös tangát csípi. Hát hogy dönthetne így ő arról, hogy majd otthon a férjeura előtt hogyan illegeti magát a kedves hölgy?! Sehogy. Ettől függetlenül nyel egyet és elfogadja sorsát, miszerint neki most igenis fehérneműket kell nézegetnie. Persze állhatna a sarkára, mondhatná azt, hogy márpedig elmennek innen, de... Hát ő Nico, maradjunk ennyiben.
Csinálja is a dolgát, kiadták a feladatot, hősiesen keresi a tökéletes melltartót, bár számára, ha csak akár egyikben, a legrongyosabban, legelőnytelenebben láthatná, már az elég volna piciny lelkének. E bűnös öröm azonban nem tarthat soká, hiszen hallani véli Francesca hangját, majd mintha az ő alakja libbenne el az üzlet előtt. Ha nem akarja élete végéig azt hallgatni, hogy mekkora lúzer, lépnie kell.
Ennek örömére szó szerint belöki magukat az egyik próbafülkébe, olyan ösztönösen használja a fáziseltolást, hogy öröm nézni. Ha a lány furán érzi magát, természetesen azért van, mert Nico-nek a művelet végrehajtásához bele kellett nyúlnia az ő manakészletébe is, s bár a módosítás nem volt számottevő, annak, aki soha nem próbálta az utazás ezen formáját, bizony lehet igen kellemetlen is. Így viszont ismételten forró helyzetben vannak. Szorosan egymásnak préselődve állnak a próbafülkében, körülöttük a kék melltartók hevernek. Fogalma sincs, hogy jutnak el odáig, hogy Emily már a tarkóján kulcsolja össze kezeit. Mi a bitymerety... A lány íriszeit nézi és érzi, hogy talán a gravitáció, talán a vonzalom az, ami egyre inkább arra ösztönzi, hogy közelebb húzódjon. Istenem, milyen finom az illata! A sampon és kellemes parfüm elegye megtölti orrát, agyáig hatol és folyamatosan a finom ajkakhoz hajtja. Mert bizonyára azok az ajkak mézédesek és úgy csókolnak, mint senki más. Bizonyára így van.
És persze elveszthetné a kontrollt, de ő a józan hang ezúttal. Úgy tűnik, még valamit tanult Diától... Merthogy ismét vészesen közel vannak, jobbja akaratlanul is a nő derekán pihen, minden idilli. Csak épp Adrian furakodik be a képbe. Hiszen most neki keresnek fehérneműt. Most neki akar tetszeni Emily és nem Nico-nak. Ez a gondolat kellően összefacsarja a szívét ahhoz, hogy lassanként kikerüljön a lány bűvköréből. És végre a kérdésre is tud válaszolni. - Csak azt hiszem, a húgom odakint flangál és nem akartam, hogy egy fehérnemű boltban lásson. Sose mosnám le magamról - kínosan felnevet és hátralép egyet, hogy ismét tisztes táv legyen köztük. Ha Adrian nem lenne...! De sajnos van.